Magyar Jövő, 1948. április (47. évfolyam, 77-101. szám)

I­MA Ugyanabban a szállodában, hol néhány héttel ezelőtt a magyar nép ezerévi elnyomói­­nk ideszökött lakásai és ügy­ekei a demokrácia elleni­sszeesküvésre, szabotázsra zóllították fel a magyar né­­et, a chicagói Steven szálló­iéban, a hálás utókor nevé­­ben illusztris amerikaiak ün­­nepelték fogadott hazánk de­­mokratikus tradícióinak egyik kiváló, de sajnos nem eléggé ismert és értékelt harcosának, ytgeld, volt illinoisi kom­­ányzónak emlékét. Egy késői Lincolnnak, vagy torai Rooseveltnek lehetne "ezt az embert legtalálóbban tévézni, aki egész életét a lépért és demokráciáért, fo­lyó szakadatlan, megalkuvást nem tűrő harcban töltötte el. ő volt az, aki kezdettől fogva harcolt a 80-as évek nagy vörösfaló hisztériája el­len, amely a Haymarketi vér­tanuk felakasztásában csúcso­sodott ki. Annak idején azok voltak “vörösök”, akik a 8 órai munkanapért harcoltak. Ma azok, akik a békéért és a demokráciáért küzdenek. És síkra szállt az akkor kibonta­kozó amerikai imperializmus ellen is. Azok között, akik részt vet­­tek Ab­geld tiszteletére ren­dezett banketten, ott voltak a farizeusok, az áldemokra­ták, a képmutatók is, akik a HALOTT Altgeld emléke előtt “tiszteletüket” rótták le, de akik késhegyre menő har­cot folytatnának ellene, ha ma élne. Mint ahogy kés­hegyre menő harcot folytat­nak az Altgeldi — és lincolni posevelti tradíciók — mai legnagyobb harcosa és baj­noka, Henry A. Wallace el­len. A véletlen úgy hozta ma­gával, hogy a bankett napján Wallace is Chicagóban tar­tózkodott. Avagy talán nem is volt véletlen az, hogy Lincoln és Ab­geld államában, a Hay­markett és Memorial Day-i vértanúk városában, Roose­velt első jelölésének színhe­lyén bontotta ki zászlaját, a béke, haladás és demokrácia jegyében. Deák Zoltán. Taylor szenátor, aki valószínűleg, mint al­­elnökjelölt megy Wallace mel­­lett, kijelentette egy sajtó­­konferencián, hogy őt állan­dóan vörösnek nevezik reak­ciós ellenfelei, de ezt ő a kellő higgadt megvetéssel fogadja. A Marshall-tervvel az a leg­főbb­­ baj, mondta Taylor, hogy aláássa az Egyesült Nemzeteket. ---------------­ California republikánus kormányzója, aki szeretné megkaparintani a republikánus elnökjelöltsé­get rosszalóan nyilatkozott Wallace független elnökjelölt­ségéről, mondván, nem kell két pártnál több, mert euró­pai dolog az ilyesmi. Demokratikus, antifasiszta napilap­ — A Democratic Anti-Fascist Daily« VOL. XLVII. ÉVFOLYAM, No. 1 SZÁM JANUARY 2, 1948 FRIDAY ' R3 SS 4 ■ p)'' ’ • ■“ | ' /'- 1 ggf . • - : '' • r-'• - '• Igazi segélyt minden beavatkozás nélkül!--Wallace Az amerikai és magyar nép barátságáért, szabad­ságáért, demokráciájáért ÜNNEPELJÜK a magyar szabadságharc százesztendős jubileumát. Egy királlyal kevesebb Megalakult a román népköztársaság. — Bevin fájlalja Mihály királyfi lemondását. BUKAREST. — A román kormány, Petru Groza mi­niszterelnök és Anna Pauker külügyminiszter aláírásával nyilatkozatot adott le a ro­mán népköztársaság megala­kulásáról. Itt hozzuk a tör­ténelmi fontosságú nyilatko­zat szövegét: “Munkások, parasztok, ér­telmiségiek, katonák! Romá­nia polgársága! “Mihály király lemondott. A lemondási okiratban kije­lentette, hogy az utóbbi né­hány évben politikai, gazda­sági és társadalmi változások új viszonylatokat teremtettek az ország életének fő ténye­zőiben. Erre a helyzetre való tekintettel és teljes egyetér­tésben az ország felelős ele­meivel, a király úgy látta, hogy a királyi államforma nem felel meg többé állami életünk feltételeinek, hogy a monarchia akadályt jelent Románia fejlődésének útján. “A román nép elnyerte szabadságát, hogy új állam­formát alkosson, a népköz­­társaságot. A román nép sor­sát saját kezébe vette és le­rázta magáról a földesurak igáját. A monarchia eltávolí­tása által népi demokráciánk előtt új láthatárok nyílnak meg.” Végül is a hivatalos ok­mány bejelenti, hogy “meg­született a román népköztár­saság a falubeli és városi dolgozók szülőföldje.” Néhány adat a király le­mondásának előzményeiről és hátteréről: Már amikor anyjával, a volt Helén királynővel, no­vemberben Londonba ment Elizabeth és Fülöp esküvőjé­re, a lemondás gondolata már ott motoszkált Mihály fejé­ben. Egy estélyen a Bucking­ham palotában hosszú tár­gyalásokat folytatott Wins­ton Churchillel és Ernest Be­­vinnel. Úgy Churchill, mint Bevin próbálták lebeszélni a lemondásról. Churchill úgy fejezte ki magát, hogy Mi­hály maradjon a trónon, mi­vel “egy király legyen bátor.”­­ Más alkalommal Mihály anyja, Helén, szintén hosz­,­szasan tárgyalt magasrangú angol kormánytagokkal, akik “nemhivatalosan” rá akarták venni, hogy Mihály ragasz­kodjék a trónhoz. Frederick Kuh külföldi tu­dósító írja Londonból, hogy az angol államférfiak úgy vél­ték, hogy “ha Mihály a tró­non marad, azzal legalább to­vábbra is buzdítaná a román nép kommunista-ellenes ré­szét.” Mihály számára kétszer volt Budán kutyavásár. 1927 július 20-án került először a trónra, nem egé­szen hatéves korában. Atyja ugyanis, a szibarita vár Ca­rol kellemesebbnek találta a szerelmet, mint a királyi cí­met és ezért ahelyett, hogy a trónra mászott volna, in­kább Magda Lupescu hölgy­gyel ment el üdülni. A koro­názási szertartás alatt a kirá­lyi csöppség egyszerre csak elrikkantotta magát: “Mama, gyerünk haza, éhes vagyok.” Mint látjuk, már akkor is volt magához való esze. Le­het, hogy most, süldő korá­ban, ezt az aranymondást úgy változtatta, hogy: “Ma­ma, gyerünk, rossz idők jár­nak a királyokra.” Juliu Maniu, akinek haza­­árulási perét a közelmúltban tartották meg, egyengette Carol visszatérését s elérte, hogy 1930 június 6-án Carol leváltotta Mihályt. 1940 szep­tember 6-án azonban Magda és Carol újból eliszkoltak és Mihály másodszor király lett. Hitlerrel cimborázott és 1941 júniusban a román hadsere­get Hitler oldalán bevetette a Szovjetunió elleni támadás­ba. Amikor Hitlernek kez­dett szorulni a kapca, Mihály átnyergelt, kitaszította a vas­gárdák véres román fasiszta diktátorát Antonescut és át­szegődött a szövetségesekhez. Mihály lemondásával most már csak 10 király van a kü­lönböző trónokon. Vagy mondjuk, még mindig. A hüségvizsga jogtalan A Lawyer’s Guild átirata a felülvizsgáló bizottság elnökéhez WASHINGTON.­­ Tru­man elnök hüségrendelete és a hüségfelülvizsgáló bizott­ság rendelkezéseinek alkotmá­nyosságát most legújabban a National Lawyer’s­ Guild is kétségbe vonta és megtámad­ta. A támadás levélformában történt, amelyet Seth W. Richardsonhoz, a bizottság elnökéhez intéztek. A levélben nyomatékosan­ hangoztatták, hogy a bizott­ság rendszabályai “a sarka­latos demokratikus és alkot­mányos elveket” sértik, en­nélfogva az egész “hűség”­­programot sutba kell dobni. Hiszen, mondja a levél, van­nak törvényeink arra, hogy a kormányt megvédjék hűt­len alkalmazottak ellen, ez azonban nem jelenti azt, hogy valakit minden teketória nél­kül, vád, védelem és kereszt­kérdések megengedése nélkül le lehessen rázni. Vannak törvényeink a szabotázs, áru­lás, lázadási összeesküvés, a kormány erőszakos eszközök­kel való megdöntési kísérlete és sok ehhez hasonló bűn­cselekmény ellen, már­pedig ha ezeken túlmenően még kü­lön “hűtlenségi” bűncselek­mények ellen is eljárnak, az már annyi, mintha “polgáro­kat az alkotmányban biztosí­tott jogaik gyakorlásáért akarnak megbüntetni”, mond­ja a levél. A legfelső bíróság büntető jellegűnek nevezte azt az el­járást, hogy valakit elbocsás­sanak, állásából és hűtlennek bélyegezzenek meg bizonyíté­kok és szabályos perrendtar­tás nélkül , ezért kimondta egy más esettel kapcsolatban, hogy a vádlottnak meg kell adni minden alkotmányos jo­gát az önvédelemre. Végül az ügyvédek ostoroz­zák a hű­ségrendeletnek­­ azt a pontját, amely szerint bi­zonyos, meg nem határozott “szervezetekkel való kapcso­lat­­­ban”. Ismételten hivat­koznak a legfelső bíróság egy másik üggyel kapcsolatban hozott végzésére, amely sze­rint “sem magas-, sem ala­­csonyrangú köztisztviselő nem írhatja elő, mi a konzervatív felfogás politikában vagy bármily természetű vélemény kérdésében”. 3181 újabb gabonaspekuláns hevét tet­te közzé a földmivelésügyi minisztérium. Wallace hét pontos programot ajánl a­ világ újjáépítésére.. MILWAUKEE. — Henry A. Wallace, miután bejelen­tette, hogy mint független elnökjelölt részt vesz a 48-as választásban, beszédet tartott Milwaukeeban és hét pontból álló programot ajánlott, mely békét és egységet teremtene a világban, míg “a Marshall­­terv egyenetlenséget teremt és háború magvát hinti szét.” Wallace programja “világ­egység a barátság jegyében s az erre alapozott béke.” A volt alelnök vádat emelt, hogy az ipar óriásai irányít­ják úgy a demokrata, mint a republikánus pártot. Hang­súlyozta,­ hogy elhatározását az a cél vezette, hogy az ame­rikai nép számára lehetővé tegye, hogy békére és bizton­ságra szavazhasson. A Marshall-terv ellen A Marshall-tervről és a Truman doktrínáról beszélve­ Wallace kijelentette, hogy “1947-ben minden idegen ál­lamnak nyújtott segély az Oroszország elleni harc szel­lemében történt, nem azért, hogy az éhező emberiséget segítsük.”­­ “A külügyminisztérium és Wall Street lapjai állandó pszichológiai háborút visel­nek az amerikai nép ellen, hogy elvegyék annak látását, nehogy felfedezze a valósá­got, hogy az egyoldalú euró­pai segély egyszermind be­avatkozás majdnem minden nyugateurópai ország bel­­ügyeibe, hogy az egyszerű európai munkás úgy tekinti azt, mint álcázatlan imperia­lizmust. “Az úgynevezett európai újraépítő program, melynek magva a Truman doktrína, beavatkozás a segélyben ré­szesülő országok társadalmi, gazdasági és politikai ügyei­be. Mi egy olyan tervet sze­retnénk, mely valóban meg­valósítaná Marshall külügy­miniszter szép szavait, me­lyek júniusban hangzottak el a Harvard egyetemen. “Mi egy olyan tervet aján­lunk, mely sem elgondolás­ban, sem a végrehajtásban nem irányul egyetlen ország, egyetlen politikai felfogás el­len sem, hanem az éhség, nyomor és a zűrzavar ellen. Olyan tervet akarunk, mely az Egyesült Nemzeteken ke­resztül, nemzetközi együtt­működésen alapul s nem az Egyesült Államok egyoldalú akciója. Ez a terv gazdasági­lag segíteni azokat az orszá­gokat, melyek önmaguk is segítenek saját magukon, új­raépíteni a lerombolt terüle­teket, megerősíteni a világ együttműködését és elősegí­teni a békét.” A Wallace terv hét pontja Az Egyesült Nemzetek ke­belében felállítani egy újra­építési alapot, az UNRRA mintájára. Az alapot az Egyesült Nemzetek ügynöksége kezel­je. A Kongresszus és azok az országok, melyeknek tehet­ségükben áll, aránylagosan járuljanak hozzá és 5 év alatt hajtsák végre. Elsősorban azokat az országokat része­sítsék segélyben, melyek leg­többet szenvedtek a tengely­től. Az egész összeget békés célokra fordítsák és tiltsák meg, hogy abból egyetlen centet is fegyverekre, vagy háborús célokra fordítsanak. A Ruhr völgyét, a német ipa­ri központot helyezzék a négy nagyhatalom felügyelete alá. Wallace ugyancsak sürget­te a faji megkülönböztetés megszüntetését, és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartását, kijelentve, hogy “nem tudjuk bolonddá tenni a világ népeit, ha mi ma­gunk, a saját határainkon belül demokrácia ellenes szo­kásokat tartunk életben.” Wallace beszédét megelőző­leg sajtókonferenciát tartott és kijelentette az újságírók előtt, hogy rádió bejelenté­sére kedvező visszhang volt a válasz. Igen sok válasz ér­kezett a rádióhoz, mondta Wallace és a rádióállomás hivatalnokai szerint mind­­össze három levélíró ellenez-­ te a harmadik pártot. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a harmadik párt alelnök­­jelöltje, Wallace kijelentette, hogy az csak januárban fog eldőlni, majd hozzátette, hogy Glen Taylor, idahoi sze­nátor nevét említik leggyak­rabban s hogy ő maga szíve-­ sen venné Taylort, aki a kül­politikát illetőleg a szenátus­­ legegyenesebb és legbátrabb tagja. Az újságírók megkérdez­ték Wallacetól, hogy ameny­­nyiben megválasztanák el­nöknek, helyre tudná-e állí­­­tani a békés kapcsolatokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. “Minden bi­zonnyal,” hangzott a válasz. “A kapitalista Amerika, szo­cialista Nyugateurópa és a kommunista Oroszország na­gyon szépen és békében meg­élhetnének egymás mellett ebben a világban.” Egy újságíró megkérdezte, hogy mi a válasza: miért tá­mogatják a kommunisták? “Azt hiszem, azért, mert békét akarnak, mint ahogy békét akarnak a quakerek és a methodisták és éppen ezért ezek is támogatnak és rám fognak szavazni.” “Visszautasítja ön a kom­munisták támogatását?” kér­dezte egy újságíró. “Én szívesen veszem min­denki támogatását, aki bé­két akar, nem törődöm azzal, hogy kik azok és nem hagyom magamat befolyásolni vörös­­falás által.” Minden oldalról támogatást ígérnek NEW YORK. — A New Republic lap szerkesztőségé­be az ország minden városa- A lelkesedés zengő süvegét Égig hajítják a görnyedt napok..... (József Attila) 1848—1948 A centennáris évforduló kezdetén a ma­gyar szabadság és az amerikai demokrácia jegyében BOLDOG ÚJÉVET kíván olvasótáborának és barátainak a MAGYAR JÖVŐ szerkesztősége és kiadóhivatala. DUPLA BASZKOT HARÁCSOLTAK A NAGY OLAJTÁRSASÁGOK Húsz százalékkal emelték a vasúti teherszállítás tarifáit WASHINGTON.­­ Csak­nem a kétszeresére duzzadt idén a tavalyihoz képest a nagy olajvállalatok profitja, ezzel a váddal lép fel a kan­sasi olaj­tisztviselők szövetsé­gének egyik igazgatója a “National Petroleum News” legutóbbi számában. J. T. Klepper 10 nagyválla­lat haszonkimutatását állítot­ta össze. Számadatai a hasz­not természetesen az adók le­vonása után tüntetik fel s az idei év első 10 hónapját ve­tik össze az 1946-os év meg­felelő időszakával. A Phillips vállalat profitja 14 millió 763,153 dollárról 25 millió 706 ezer 157-re duzzadt, a Shelly-é 6 és félmillióról 13 és félmillióra, a Socony- Va­­cuum-é 36 milióről pontosan 66 millióra, a Continental-é 12 millióról közel 24 millióra és így tovább. Klepper elmondta, hogy a nagyolajosok azzal a rozoga érvvel akarják igazolni irtó profitjukat, hogy kimerült nyersolajkészleteiket és el­avult berendezéseiket kell helyrehozniuk. Majd hozzáte­szi, hogy az olajkereskedő szemben az olajtermelő­k nem részesedtek a nagy zsá­mányban, sőt idei kereset alatta maradt a tavalyi. Újra emelik a vasi teherszállító tarifát WASHINGTON.­­ A ramközi kereskedelmi biró­ság elrendelte, hogy 20 szá­­lékkal emeljék fel a vasi teherszállítás rátáját. Ez 19 június 30-ig lesz érvényes Három hónap óta ez i­ár a második emelés. Eddig­i ideiglenes 10 százalékos en­­és volt érvényben, a vas társaságok azonban 30 s­zalékos emelést követeltek a közönség bőrére szét megyettek 20-ban. Persze, rá hivatkoztak, hogy a­z emelt munkabérek miatt­­ szükség erre az intézkedés holott ez a legmegtévesztő kifogások egyike, amelyek a profitharácsolást leple szokták a végett, hogy a zönség felháborodását a nyatló reálbérekkel fizeti kihasznált munkásokra hál­sák. UN újságírók tiltakozása LAKE SUCCESS. — Az Egyesült Nemzetek (UN) külföldi laptudósítóinak ál­landó bizottsága azzal vádol­ja az Egyesült Államokat, hogy megszegte a UN-el va­ló megállapodás elveit akkor, amikor két, az Egyesült Nemzetek szolgálatában álló külföldi laptudósítót elfoga­tott. Keddi gyűlésén a bizott­ság határozatot fogadott el, amelyben “erélyesen vissza­utasít minden megkülönböz­tetést az újságírók ellen faji, nemzetiségi vagy politikai meggyőződés alapján.” A General Electric tröszt vezérigazgatója Ch­res E. Wilson nagylelkűen jelentette, hogy egyes ár mint a villanyos jégszekré rádiókészülék s villany konyhakészülékek árát lesú­lítják 3 százalékkal, egye­bét 10 százalékkal. — nem jelent semmit az un­­ció ellen, de átlátszó jogú­ bérköveteléseket eleve viss utasítani azzal az érv hogy ime leszállítjuk az á­rát. A nemzeti jövedele 1947-ben növekedett, de infláció folytán mégis ki­sebbet lehet venniük a f­gyasztóknak. ból tömegesen érkeznek a le­velek és táviratok, melyek örömmel fogadják Wallace bejelentését és teljes támoga­tást ígérnek. Polgári és szak­­szervezeti vezetők küldték az üzeneteket, de igen sok pro­gresszív vezető Chicagóban felkereste Wallacet és az elején az egész ország­­ megindul­ a kampány , a szervezése. Természetese ■demokrata vezetők elit Wallace bejelentését és ez vélemény szerint meg fog erősíteni a vörös hajszát. A nép felszabadításáért folyó küzdelmet be akarjuk fejezni Tildy Zoltán beszéde a Kossuth Akadémia megnyitásán BUDAPEST. — Ünnepélyes keretek között tettek esküt a Honvéd Kossuth Akadémia első évfolyamának növendé­kei. Tildy Zoltán köztársasá­gi elnök ez alkalomból zászlót és kürtöt ajándékozott az aka­démiának, majd az akadémia udvarán felállított Kossuth­­szobrot leplezték le. Az ünnepségen megjelent a köztársasági elnökön kívül Dinnyés Lajos miniszterel­nök, Molnár Erik, Rajk, Ró­nai, Ortutay, Veres, Olt mi­niszterek, továbbá Mihályfi, Vas Zoltán, Bognár József polgármester és Kuthy Lajos altábornagy, valamint a koa­líciós pártok s a honvédség számos más képviselője. Az ünnepségen Tildy Zol­tán köztársasági elnök beszé­det intézett az Akadémia nö­vendékeihez. Megállapította, hogy a nemzet visszatért a magyar történelem haladó ha­gyományaihoz, azokhoz az időkhöz, amikor a magyarság élen járt a szabadságért küz­dő népek sorában. Ezt doku­mentálja az is, hogy tisztkép­ző akadémiánkat Kossuth Lajosról neveztük el. — A nép felszabadításáért folyó küzdelmet — mondotta az elnök — be akarjuk fejez­ni. Ennek az akaratunknak egyik ténye a demokratikus honvédség, amely a népből jött és amelynek tisztikara többé nem egy kiváltságos osztálynak, hanem a magyar dolgozó népnek képviselete. Az akadémiának adott zászló jelképe nemzeti függetlensé­günknek, amelyet soha többé nem fogunk áruba bocsátani. Jelképe annak a szabadság­nak, amelynek jogaiból a dol­gozó milliók évszázadokon keresztül ki voltak zárva. De jelképezi ez a zászló az egye­temes emberi szabadság ügyét is, mert a szabadság egy és oszthatatlan. A ma­gyar honvédséget soha többé nem fogják felhasználni a szabadságszerető népek ügye ellen. Szomszédos népeinkkel sorsunk közös, velük együtt fogjuk építeni boldogabb jö­vőnket s ha kell, velük együtt védjük meg közös szabadsá­gunkat. A köztársasági elnök ezek­nek a szavaknak a kíséreté­ben nyújtotta át a zászlót és kürtöt Révay Kálmán ezre­desnek, a Kossuth-Akadémia parancsnokának. Révay Kálmán megköszön­te az elnök adományát, majd így folytatta: — Legyen ez a zászló bé­kében a haladás szimbóluma, lobogjon magasan és adjon erőt c­s­apatainknak ahhoz, hogy a haditudományok elsa­­játítás­a mellett a szellemi élet minden területén előre­haladjanak. De ha népi hivó szavára e diszkürt a rakozó jelét harsogja, a belső vagy külső ellen szabadságunk vagy függ­­­e­n­ségünk hátbatámada kísérelné meg, akkor legy ez a zászló a harc szimbó­ma, amely alatt népünk kéjét és szabadságát vél­mezzük. Ezután a Kossuth-Aka­dia növendékei esküt tet a zászlóra, majd Révay I­ván megkoszorúzta az A­démia u­d­v­a­rán felálltt Kossuth mellszobrot.

Next