Magyar Jövő, 1948. április (47. évfolyam, 77-101. szám)
IMA Ugyanabban a szállodában, hol néhány héttel ezelőtt a magyar nép ezerévi elnyomóink ideszökött lakásai és ügyekei a demokrácia ellenisszeesküvésre, szabotázsra zóllították fel a magyar néet, a chicagói Steven szállóiéban, a hálás utókor nevében illusztris amerikaiak ünnepelték fogadott hazánk demokratikus tradícióinak egyik kiváló, de sajnos nem eléggé ismert és értékelt harcosának, ytgeld, volt illinoisi kományzónak emlékét. Egy késői Lincolnnak, vagy torai Rooseveltnek lehetne "ezt az embert legtalálóbban tévézni, aki egész életét a lépért és demokráciáért, folyó szakadatlan, megalkuvást nem tűrő harcban töltötte el. ő volt az, aki kezdettől fogva harcolt a 80-as évek nagy vörösfaló hisztériája ellen, amely a Haymarketi vértanuk felakasztásában csúcsosodott ki. Annak idején azok voltak “vörösök”, akik a 8 órai munkanapért harcoltak. Ma azok, akik a békéért és a demokráciáért küzdenek. És síkra szállt az akkor kibontakozó amerikai imperializmus ellen is. Azok között, akik részt vettek Abgeld tiszteletére rendezett banketten, ott voltak a farizeusok, az áldemokraták, a képmutatók is, akik a HALOTT Altgeld emléke előtt “tiszteletüket” rótták le, de akik késhegyre menő harcot folytatnának ellene, ha ma élne. Mint ahogy késhegyre menő harcot folytatnak az Altgeldi — és lincolni posevelti tradíciók — mai legnagyobb harcosa és bajnoka, Henry A. Wallace ellen. A véletlen úgy hozta magával, hogy a bankett napján Wallace is Chicagóban tartózkodott. Avagy talán nem is volt véletlen az, hogy Lincoln és Abgeld államában, a Haymarkett és Memorial Day-i vértanúk városában, Roosevelt első jelölésének színhelyén bontotta ki zászlaját, a béke, haladás és demokrácia jegyében. Deák Zoltán. Taylor szenátor, aki valószínűleg, mint alelnökjelölt megy Wallace mellett, kijelentette egy sajtókonferencián, hogy őt állandóan vörösnek nevezik reakciós ellenfelei, de ezt ő a kellő higgadt megvetéssel fogadja. A Marshall-tervvel az a legfőbb baj, mondta Taylor, hogy aláássa az Egyesült Nemzeteket. --------------- California republikánus kormányzója, aki szeretné megkaparintani a republikánus elnökjelöltséget rosszalóan nyilatkozott Wallace független elnökjelöltségéről, mondván, nem kell két pártnál több, mert európai dolog az ilyesmi. Demokratikus, antifasiszta napilap — A Democratic Anti-Fascist Daily« VOL. XLVII. ÉVFOLYAM, No. 1 SZÁM JANUARY 2, 1948 FRIDAY ' R3 SS 4 ■ p)'' ’ • ■“ | ' /'- 1 ggf . • - : '' • r-'• - '• Igazi segélyt minden beavatkozás nélkül!--Wallace Az amerikai és magyar nép barátságáért, szabadságáért, demokráciájáért ÜNNEPELJÜK a magyar szabadságharc százesztendős jubileumát. Egy királlyal kevesebb Megalakult a román népköztársaság. — Bevin fájlalja Mihály királyfi lemondását. BUKAREST. — A román kormány, Petru Groza miniszterelnök és Anna Pauker külügyminiszter aláírásával nyilatkozatot adott le a román népköztársaság megalakulásáról. Itt hozzuk a történelmi fontosságú nyilatkozat szövegét: “Munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák! Románia polgársága! “Mihály király lemondott. A lemondási okiratban kijelentette, hogy az utóbbi néhány évben politikai, gazdasági és társadalmi változások új viszonylatokat teremtettek az ország életének fő tényezőiben. Erre a helyzetre való tekintettel és teljes egyetértésben az ország felelős elemeivel, a király úgy látta, hogy a királyi államforma nem felel meg többé állami életünk feltételeinek, hogy a monarchia akadályt jelent Románia fejlődésének útján. “A román nép elnyerte szabadságát, hogy új államformát alkosson, a népköztársaságot. A román nép sorsát saját kezébe vette és lerázta magáról a földesurak igáját. A monarchia eltávolítása által népi demokráciánk előtt új láthatárok nyílnak meg.” Végül is a hivatalos okmány bejelenti, hogy “megszületett a román népköztársaság a falubeli és városi dolgozók szülőföldje.” Néhány adat a király lemondásának előzményeiről és hátteréről: Már amikor anyjával, a volt Helén királynővel, novemberben Londonba ment Elizabeth és Fülöp esküvőjére, a lemondás gondolata már ott motoszkált Mihály fejében. Egy estélyen a Buckingham palotában hosszú tárgyalásokat folytatott Winston Churchillel és Ernest Bevinnel. Úgy Churchill, mint Bevin próbálták lebeszélni a lemondásról. Churchill úgy fejezte ki magát, hogy Mihály maradjon a trónon, mivel “egy király legyen bátor.” Más alkalommal Mihály anyja, Helén, szintén hosz,szasan tárgyalt magasrangú angol kormánytagokkal, akik “nemhivatalosan” rá akarták venni, hogy Mihály ragaszkodjék a trónhoz. Frederick Kuh külföldi tudósító írja Londonból, hogy az angol államférfiak úgy vélték, hogy “ha Mihály a trónon marad, azzal legalább továbbra is buzdítaná a román nép kommunista-ellenes részét.” Mihály számára kétszer volt Budán kutyavásár. 1927 július 20-án került először a trónra, nem egészen hatéves korában. Atyja ugyanis, a szibarita vár Carol kellemesebbnek találta a szerelmet, mint a királyi címet és ezért ahelyett, hogy a trónra mászott volna, inkább Magda Lupescu hölgygyel ment el üdülni. A koronázási szertartás alatt a királyi csöppség egyszerre csak elrikkantotta magát: “Mama, gyerünk haza, éhes vagyok.” Mint látjuk, már akkor is volt magához való esze. Lehet, hogy most, süldő korában, ezt az aranymondást úgy változtatta, hogy: “Mama, gyerünk, rossz idők járnak a királyokra.” Juliu Maniu, akinek hazaárulási perét a közelmúltban tartották meg, egyengette Carol visszatérését s elérte, hogy 1930 június 6-án Carol leváltotta Mihályt. 1940 szeptember 6-án azonban Magda és Carol újból eliszkoltak és Mihály másodszor király lett. Hitlerrel cimborázott és 1941 júniusban a román hadsereget Hitler oldalán bevetette a Szovjetunió elleni támadásba. Amikor Hitlernek kezdett szorulni a kapca, Mihály átnyergelt, kitaszította a vasgárdák véres román fasiszta diktátorát Antonescut és átszegődött a szövetségesekhez. Mihály lemondásával most már csak 10 király van a különböző trónokon. Vagy mondjuk, még mindig. A hüségvizsga jogtalan A Lawyer’s Guild átirata a felülvizsgáló bizottság elnökéhez WASHINGTON. Truman elnök hüségrendelete és a hüségfelülvizsgáló bizottság rendelkezéseinek alkotmányosságát most legújabban a National Lawyer’s Guild is kétségbe vonta és megtámadta. A támadás levélformában történt, amelyet Seth W. Richardsonhoz, a bizottság elnökéhez intéztek. A levélben nyomatékosan hangoztatták, hogy a bizottság rendszabályai “a sarkalatos demokratikus és alkotmányos elveket” sértik, ennélfogva az egész “hűség”programot sutba kell dobni. Hiszen, mondja a levél, vannak törvényeink arra, hogy a kormányt megvédjék hűtlen alkalmazottak ellen, ez azonban nem jelenti azt, hogy valakit minden teketória nélkül, vád, védelem és keresztkérdések megengedése nélkül le lehessen rázni. Vannak törvényeink a szabotázs, árulás, lázadási összeesküvés, a kormány erőszakos eszközökkel való megdöntési kísérlete és sok ehhez hasonló bűncselekmény ellen, márpedig ha ezeken túlmenően még külön “hűtlenségi” bűncselekmények ellen is eljárnak, az már annyi, mintha “polgárokat az alkotmányban biztosított jogaik gyakorlásáért akarnak megbüntetni”, mondja a levél. A legfelső bíróság büntető jellegűnek nevezte azt az eljárást, hogy valakit elbocsássanak, állásából és hűtlennek bélyegezzenek meg bizonyítékok és szabályos perrendtartás nélkül , ezért kimondta egy más esettel kapcsolatban, hogy a vádlottnak meg kell adni minden alkotmányos jogát az önvédelemre. Végül az ügyvédek ostorozzák a hűségrendeletnek azt a pontját, amely szerint bizonyos, meg nem határozott “szervezetekkel való kapcsolatban”. Ismételten hivatkoznak a legfelső bíróság egy másik üggyel kapcsolatban hozott végzésére, amely szerint “sem magas-, sem alacsonyrangú köztisztviselő nem írhatja elő, mi a konzervatív felfogás politikában vagy bármily természetű vélemény kérdésében”. 3181 újabb gabonaspekuláns hevét tette közzé a földmivelésügyi minisztérium. Wallace hét pontos programot ajánl a világ újjáépítésére.. MILWAUKEE. — Henry A. Wallace, miután bejelentette, hogy mint független elnökjelölt részt vesz a 48-as választásban, beszédet tartott Milwaukeeban és hét pontból álló programot ajánlott, mely békét és egységet teremtene a világban, míg “a Marshallterv egyenetlenséget teremt és háború magvát hinti szét.” Wallace programja “világegység a barátság jegyében s az erre alapozott béke.” A volt alelnök vádat emelt, hogy az ipar óriásai irányítják úgy a demokrata, mint a republikánus pártot. Hangsúlyozta, hogy elhatározását az a cél vezette, hogy az amerikai nép számára lehetővé tegye, hogy békére és biztonságra szavazhasson. A Marshall-terv ellen A Marshall-tervről és a Truman doktrínáról beszélve Wallace kijelentette, hogy “1947-ben minden idegen államnak nyújtott segély az Oroszország elleni harc szellemében történt, nem azért, hogy az éhező emberiséget segítsük.” “A külügyminisztérium és Wall Street lapjai állandó pszichológiai háborút viselnek az amerikai nép ellen, hogy elvegyék annak látását, nehogy felfedezze a valóságot, hogy az egyoldalú európai segély egyszermind beavatkozás majdnem minden nyugateurópai ország belügyeibe, hogy az egyszerű európai munkás úgy tekinti azt, mint álcázatlan imperializmust. “Az úgynevezett európai újraépítő program, melynek magva a Truman doktrína, beavatkozás a segélyben részesülő országok társadalmi, gazdasági és politikai ügyeibe. Mi egy olyan tervet szeretnénk, mely valóban megvalósítaná Marshall külügyminiszter szép szavait, melyek júniusban hangzottak el a Harvard egyetemen. “Mi egy olyan tervet ajánlunk, mely sem elgondolásban, sem a végrehajtásban nem irányul egyetlen ország, egyetlen politikai felfogás ellen sem, hanem az éhség, nyomor és a zűrzavar ellen. Olyan tervet akarunk, mely az Egyesült Nemzeteken keresztül, nemzetközi együttműködésen alapul s nem az Egyesült Államok egyoldalú akciója. Ez a terv gazdaságilag segíteni azokat az országokat, melyek önmaguk is segítenek saját magukon, újraépíteni a lerombolt területeket, megerősíteni a világ együttműködését és elősegíteni a békét.” A Wallace terv hét pontja Az Egyesült Nemzetek kebelében felállítani egy újraépítési alapot, az UNRRA mintájára. Az alapot az Egyesült Nemzetek ügynöksége kezelje. A Kongresszus és azok az országok, melyeknek tehetségükben áll, aránylagosan járuljanak hozzá és 5 év alatt hajtsák végre. Elsősorban azokat az országokat részesítsék segélyben, melyek legtöbbet szenvedtek a tengelytől. Az egész összeget békés célokra fordítsák és tiltsák meg, hogy abból egyetlen centet is fegyverekre, vagy háborús célokra fordítsanak. A Ruhr völgyét, a német ipari központot helyezzék a négy nagyhatalom felügyelete alá. Wallace ugyancsak sürgette a faji megkülönböztetés megszüntetését, és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartását, kijelentve, hogy “nem tudjuk bolonddá tenni a világ népeit, ha mi magunk, a saját határainkon belül demokrácia ellenes szokásokat tartunk életben.” Wallace beszédét megelőzőleg sajtókonferenciát tartott és kijelentette az újságírók előtt, hogy rádió bejelentésére kedvező visszhang volt a válasz. Igen sok válasz érkezett a rádióhoz, mondta Wallace és a rádióállomás hivatalnokai szerint mindössze három levélíró ellenez- te a harmadik pártot. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a harmadik párt alelnökjelöltje, Wallace kijelentette, hogy az csak januárban fog eldőlni, majd hozzátette, hogy Glen Taylor, idahoi szenátor nevét említik leggyakrabban s hogy ő maga szíve- sen venné Taylort, aki a külpolitikát illetőleg a szenátus legegyenesebb és legbátrabb tagja. Az újságírók megkérdezték Wallacetól, hogy amenynyiben megválasztanák elnöknek, helyre tudná-e állítani a békés kapcsolatokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. “Minden bizonnyal,” hangzott a válasz. “A kapitalista Amerika, szocialista Nyugateurópa és a kommunista Oroszország nagyon szépen és békében megélhetnének egymás mellett ebben a világban.” Egy újságíró megkérdezte, hogy mi a válasza: miért támogatják a kommunisták? “Azt hiszem, azért, mert békét akarnak, mint ahogy békét akarnak a quakerek és a methodisták és éppen ezért ezek is támogatnak és rám fognak szavazni.” “Visszautasítja ön a kommunisták támogatását?” kérdezte egy újságíró. “Én szívesen veszem mindenki támogatását, aki békét akar, nem törődöm azzal, hogy kik azok és nem hagyom magamat befolyásolni vörösfalás által.” Minden oldalról támogatást ígérnek NEW YORK. — A New Republic lap szerkesztőségébe az ország minden városa- A lelkesedés zengő süvegét Égig hajítják a görnyedt napok..... (József Attila) 1848—1948 A centennáris évforduló kezdetén a magyar szabadság és az amerikai demokrácia jegyében BOLDOG ÚJÉVET kíván olvasótáborának és barátainak a MAGYAR JÖVŐ szerkesztősége és kiadóhivatala. DUPLA BASZKOT HARÁCSOLTAK A NAGY OLAJTÁRSASÁGOK Húsz százalékkal emelték a vasúti teherszállítás tarifáit WASHINGTON. Csaknem a kétszeresére duzzadt idén a tavalyihoz képest a nagy olajvállalatok profitja, ezzel a váddal lép fel a kansasi olajtisztviselők szövetségének egyik igazgatója a “National Petroleum News” legutóbbi számában. J. T. Klepper 10 nagyvállalat haszonkimutatását állította össze. Számadatai a hasznot természetesen az adók levonása után tüntetik fel s az idei év első 10 hónapját vetik össze az 1946-os év megfelelő időszakával. A Phillips vállalat profitja 14 millió 763,153 dollárról 25 millió 706 ezer 157-re duzzadt, a Shelly-é 6 és félmillióról 13 és félmillióra, a Socony- Vacuum-é 36 milióről pontosan 66 millióra, a Continental-é 12 millióról közel 24 millióra és így tovább. Klepper elmondta, hogy a nagyolajosok azzal a rozoga érvvel akarják igazolni irtó profitjukat, hogy kimerült nyersolajkészleteiket és elavult berendezéseiket kell helyrehozniuk. Majd hozzáteszi, hogy az olajkereskedő szemben az olajtermelők nem részesedtek a nagy zsámányban, sőt idei kereset alatta maradt a tavalyi. Újra emelik a vasi teherszállító tarifát WASHINGTON. A ramközi kereskedelmi biróság elrendelte, hogy 20 szálékkal emeljék fel a vasi teherszállítás rátáját. Ez 19 június 30-ig lesz érvényes Három hónap óta ez iár a második emelés. Eddigi ideiglenes 10 százalékos enés volt érvényben, a vas társaságok azonban 30 szalékos emelést követeltek a közönség bőrére szét megyettek 20-ban. Persze, rá hivatkoztak, hogy az emelt munkabérek miatt szükség erre az intézkedés holott ez a legmegtévesztő kifogások egyike, amelyek a profitharácsolást leple szokták a végett, hogy a zönség felháborodását a nyatló reálbérekkel fizeti kihasznált munkásokra hálsák. UN újságírók tiltakozása LAKE SUCCESS. — Az Egyesült Nemzetek (UN) külföldi laptudósítóinak állandó bizottsága azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy megszegte a UN-el való megállapodás elveit akkor, amikor két, az Egyesült Nemzetek szolgálatában álló külföldi laptudósítót elfogatott. Keddi gyűlésén a bizottság határozatot fogadott el, amelyben “erélyesen visszautasít minden megkülönböztetést az újságírók ellen faji, nemzetiségi vagy politikai meggyőződés alapján.” A General Electric tröszt vezérigazgatója Chres E. Wilson nagylelkűen jelentette, hogy egyes ár mint a villanyos jégszekré rádiókészülék s villany konyhakészülékek árát lesúlítják 3 százalékkal, egyebét 10 százalékkal. — nem jelent semmit az unció ellen, de átlátszó jogú bérköveteléseket eleve viss utasítani azzal az érv hogy ime leszállítjuk az árát. A nemzeti jövedele 1947-ben növekedett, de infláció folytán mégis kisebbet lehet venniük a fgyasztóknak. ból tömegesen érkeznek a levelek és táviratok, melyek örömmel fogadják Wallace bejelentését és teljes támogatást ígérnek. Polgári és szakszervezeti vezetők küldték az üzeneteket, de igen sok progresszív vezető Chicagóban felkereste Wallacet és az elején az egész ország megindul a kampány , a szervezése. Természetese ■demokrata vezetők elit Wallace bejelentését és ez vélemény szerint meg fog erősíteni a vörös hajszát. A nép felszabadításáért folyó küzdelmet be akarjuk fejezni Tildy Zoltán beszéde a Kossuth Akadémia megnyitásán BUDAPEST. — Ünnepélyes keretek között tettek esküt a Honvéd Kossuth Akadémia első évfolyamának növendékei. Tildy Zoltán köztársasági elnök ez alkalomból zászlót és kürtöt ajándékozott az akadémiának, majd az akadémia udvarán felállított Kossuthszobrot leplezték le. Az ünnepségen megjelent a köztársasági elnökön kívül Dinnyés Lajos miniszterelnök, Molnár Erik, Rajk, Rónai, Ortutay, Veres, Olt miniszterek, továbbá Mihályfi, Vas Zoltán, Bognár József polgármester és Kuthy Lajos altábornagy, valamint a koalíciós pártok s a honvédség számos más képviselője. Az ünnepségen Tildy Zoltán köztársasági elnök beszédet intézett az Akadémia növendékeihez. Megállapította, hogy a nemzet visszatért a magyar történelem haladó hagyományaihoz, azokhoz az időkhöz, amikor a magyarság élen járt a szabadságért küzdő népek sorában. Ezt dokumentálja az is, hogy tisztképző akadémiánkat Kossuth Lajosról neveztük el. — A nép felszabadításáért folyó küzdelmet — mondotta az elnök — be akarjuk fejezni. Ennek az akaratunknak egyik ténye a demokratikus honvédség, amely a népből jött és amelynek tisztikara többé nem egy kiváltságos osztálynak, hanem a magyar dolgozó népnek képviselete. Az akadémiának adott zászló jelképe nemzeti függetlenségünknek, amelyet soha többé nem fogunk áruba bocsátani. Jelképe annak a szabadságnak, amelynek jogaiból a dolgozó milliók évszázadokon keresztül ki voltak zárva. De jelképezi ez a zászló az egyetemes emberi szabadság ügyét is, mert a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar honvédséget soha többé nem fogják felhasználni a szabadságszerető népek ügye ellen. Szomszédos népeinkkel sorsunk közös, velük együtt fogjuk építeni boldogabb jövőnket s ha kell, velük együtt védjük meg közös szabadságunkat. A köztársasági elnök ezeknek a szavaknak a kíséretében nyújtotta át a zászlót és kürtöt Révay Kálmán ezredesnek, a Kossuth-Akadémia parancsnokának. Révay Kálmán megköszönte az elnök adományát, majd így folytatta: — Legyen ez a zászló békében a haladás szimbóluma, lobogjon magasan és adjon erőt csapatainknak ahhoz, hogy a haditudományok elsajátítása mellett a szellemi élet minden területén előrehaladjanak. De ha népi hivó szavára e diszkürt a rakozó jelét harsogja, a belső vagy külső ellen szabadságunk vagy függenségünk hátbatámada kísérelné meg, akkor legy ez a zászló a harc szimbóma, amely alatt népünk kéjét és szabadságát vélmezzük. Ezután a Kossuth-Akadia növendékei esküt tet a zászlóra, majd Révay Iván megkoszorúzta az Adémia udvarán felálltt Kossuth mellszobrot.