Magyar Jövő, 1948. július (47. évfolyam, 153-178. szám)
1948-07-01 / 153. szám
1848—1948 HUNGARIAN DAI LV JOURNAL Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic Anti-Fascist Daily. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM. No. 153 SZÁM JULY 1, 1948 THURSDAY I Jugoszláv Kom. Párt kilépett a Kominformba! Titoék 24 órás késéssel válaszoltak a Kominform kritikájára. — Tagadják az ellenük emelt vádakat és visszautasítják a kritikát. — Papíron a kommunista egység melett vannak, a valóságban megkísérlik az egység teljes megbontását. Az európai kommunista pártok helyeslik a Kominform magatartását. ÜNNEPELJÜK magyar szabadságharcentenáriumát az amerikai s a magyar nép barátságának jegyében. BULLETIN Legújabb rádiójelentések szerint a jugoszláv kommunista párt központi végrehajtó bizottsága elhatározta kiválását az európai kommunista pártok közös szervéből, a Kommunista Információs Irodából. Állítólag a Tito-kormány ajánlatot tett Bulgáriának és Albániának egy külön Balkán-szövetség megalakítására. A jugoszlávok nem fogadják el a kritikát BELGRÁD. A jugoszláv kommunista párt vezetői viszszautasították a Kommunista Információs Iroda nagy szenzációt keltett bírálatát, amelyben a jugoszláv KP és a jugoszláv kormány vezető tagjait a demokrácia hiányával, valamint szocialistaellenes ténykedésekkel és nézetekkel vádolták. A jugoszláv KP végrehajtó bizottsága 24 órás késéssel hozta nyilvánosságra válaszát, amelyben ugyanolyan hangot használ, amely egyik oka volt a Kominform bírálatának. A válaszban a pártvezetők felszólítják Jugoszlávia népét és a párt tagjait, hogy támogassák Titot a szerintük jogtalan bírálattal szemben. Tito repülőgépen érkezett nyári kastélyából Belgrádba, amelynek repülőterén Kardelj, Rankovic és Djilas miniszterek fogadták, tehát a kormány azon tagjai, akiknek magatartását a Kominform kifogásolta. Titóék válasza elkerüli a legfontosabb kérdéseket, amelyek a Kominform kritikájában felmerültek. A United Press jelentése szerint Tito a Kominformnak két elbocsátott kormánytaggal kapcsolatos bírálatát alaptalannak minősíti és “alkalmasnak arra, hogy a jugoszláv KP tekintélyét csökkentse.” A válasz azonban nem ismerteti az elbocsátás okait. Ami egy másik vádpontot illeti, Titoék tagadják, hogy Jugoszláviában “állandó megfigyelés alatt tartották volna a szovjet állampolgárokat.” A jugoszláv delegátusok távolmaradását a Kominform ülésétől, Titoék a következőképpen magyarázzák: A meghívás nem volt túlságosan udvarias, azon kívül “nyers és valótlan vádakat” tartalmazott. Általában a válasz a történtekért teljes mértékben a Kominform vezetőit igyekszik felelőssé tenni. Míg Titoék a külszínre bátor magatartást tanúsítanak, lényegében az elhangzott vádakra nem adják meg a várt választ és nem magyarázzák meg miért nevezték ki a párt vezetőit antidemokratikus után és nem választották a vezetőket a demokrácia szellemének megfelelően. Ugyancsak elmaradt a válasz arra a kérdésre is, miért nem kapott a kommunista párt megfelelő képviseletet a jugoszláv Nemzeti Frontban. A nacionalizmus vádját azzal a frázissal igyekeznek elkenni, hogy “a jugoszláv népet a legnagyobb történelmi igazságtalansággal sújtották.’ A mezőgazdasági kerületekben bevezetett módszerek mentegetésével kapcsolatosan a válasz többször is hivatkozik Lenin nevére. A válasz a Szovjetunió és a Kominform megtámadása után a következő képmutató szavakkal zárul: “Jugoszláviának szüksége van a Szovjetunió és más demokratikus országok segítségére és semmi olyat nem tesz, amivel kárt okozhatna a kommunista front egységének.” Európa kommunistái a Kominformmal egyetértenek LONDON. — Ideérkező jelentések szerint az európai országok kommunista pártjai teljes mértékben helyeslik a Kominform kritikáját és elítélik Jugoszlávia vezetőinek magatartását. A francia, olasz, cseh és bulgár kommunista pártok végrehajtó bizottsága egyöntetű határozatban százszázalékosan a Kominform mögött áll. A Dimitrov vezetése alatt álló bulgár KP központi lapja így ír: “Kemény szavakkal voltunk kénytelenek elítélni az eseményeket, de reméljük, hogy ezek a szavak idejében hangzottak el és Jugoszláviában akad elég egészséges szocialista elem, akik arra kényszeríthetik a kormányt, hogy térjen vissza aönkritikára és a demokráci egyedüli helyes útjára.” A prágai Svobodné Slovo című cseh szocialista lap kihangsúlyozza, hogy a jugoszláv kormánnyal történt tárgyalások során mindig nehézségek merültek fel. A KP. központi lapjában, a Rudé Právo-ban, Gustav Bares, a lap főszerkesztője és Csehszlovákia egyik vezető szocialista ideológusa a következőket írja: “Az a tény, hogy a Kominform a jugoszláv KP. helyzetét most nyíltan és őszintén feltárja, nem jelenti és nem is fogja jelenteni a Szocialista Front gyengülését, hanem ellenkezőleg, ez a nyíltság annak a hatalmas erőnek a jele, amellyel a világ szocialista egységfrontja rendelkezik. Ez az erő teszi lehetővé azt, hogy a legkényesebb kérdéssel is teljes nyíltsággal foglalkozzunk, egyúttal képessé tesz bennünket arra, hogy keserű csalódást okozzunk az ellenségnek, amely a jelenlegi, nem teljesen tisztázott helyzetet átmeneti előny szerzésére igyekszik kihasználni.” Bates a továbbiakban megállapítja, hogy a Kominform nemcsak azért határozta el bírálatának nyilvánosságra hozatalát, hogy feltárja a helyzetet a világ munkásosztálya és kommunistái előtt, hanem “elsősorban a jugoszláv kommunisták kedvéért, akik most sorsdöntő napokat élnek.” Foster és Dennis nyilatkozata William Foster, az amerikai EP elnöke és Eugene Dennis főtitkár, közös nyilatkozatot adtak ki a Kominform és a jugoszláv vezetők között felmerült ellentétekről. Az amerikai pártvezetők teljesen magukévá teszik a Kominform nyilatkozatát, elítélik Titoékat és a jugoszláv pártvezetőket, figyelmeztetnek arra is, hogy az amerikai imperialisták a jelenlegi helyzetből tőkét akarnak majd kovácsolni, amit az amerikai népnek meg kell akadályoznia. Foster és Dennis nyilatkozatában a következő megállapítások találhatók: “A Kommunista Információs Iroda pártjai kimagasló szolgálatot tettek a világbéke, a nemzetek függetlensége és a szocializmusért folyó harc ügyének, amikor leleplezték a jugoszláv KP jelenlegi vezetőinek álnokságát.” “A Kominform bebizonyította, hogy a jugoszláv KP vezetősége letért a marxizmus-leninizmus útjáról. A Szovjetunióval szemben ellenséges politikát folytatott és kísérletet tett arra, hogy az angol-amerikai imperializmushoz közeledjék. A munkásosztály nemzetköziségét burzsoá nacionalizmussal cserélte fel és nemcsak ellenségesen lépett fel a Szovjetunió kommunista pártjával szemben, de lényegében megkezdte a jugoszláv KP likvidálását. Általában olyan politikát kezdeményezett, melynek eredménye a kapitalizmus helyreállítása lett volna idegen imperialista befolyás alatt.” sától kezdve drágább a subway NEW YORK. A munkáiknak, tisztviselőknek és áljában a kisembereknek suos megterhelést jelent a sbway és más közlekedési szközök viteldíjának felemelse. A drágulás még sokkal agyobb, mint általában hízik, mert a díjtalan vagy ötcentes átszállóhelyek szála olyan kevés, hogy manattani, bronxi és brooklyni utasoknak sok esetben két jegyet kell majd venniök, hogy munkahelyükre eljussanak. Bár a szükséges mechanikai lerendezés teljesen elkészült, számolnak azzal, hogy az új rendszer következtében sok zavar lesz, amíg az utasok megszokják azt. O’Dwyer polgármester megszakította szabadságát és hazarepült, hogy jelen legyen az új viteldíj bevezetésénél. A polgármester, abban az időben, amikor még ellenezte a viteldíj felemelését, beismerte, hogy a díjemelés “nem szolgálja a lakisság érdekeit.” Ugyancsak polgármester állapította meg ez év februárjában, hogy ‘a viteldíj felemelése 10—15 százalékos lakbéremelésnek, vagy 30 dolláros évi bérlevágásnak felel meg és végeredményben azt jelenti, hogy 125 millió dollárt lopnak el az utasoktól.” Az American Labor Party egy referendum elrendelése érdekében kezdett kampányt. Holnaptól kezdve röpiratokat osztanak szét az állomásokon. Aki részt akar venni a kampányban, jelentkezzen az ALP hivatalos helyiségében. Kedden volt a legmelegebb nap NEW YORK. A metropolisban kedden volt az év legmelegebb napja, amikor is a hőmérséklet délután fél hat órakor 92,1 fokra emelkedett. A legmelegebb június 29-ike 1934-ben volt, amikor 97 fokot mértek New Yorkban. A kellemetlenül forró levegőn kívül a lakosság sokat szenvedett attól is, hogy a páratartalom egész napon át 60 fok felett volt. A közeli New Jerseyben a hőmérséklet jóval magasabb volt a new yorkinál. A newarki repülőtéren délután hat órakor 97,3 fokot mutatott a hőmérő. ------------------ Felvették a munkát a londoni dokkmunkások LONDON. — Az angol munkáskormány előbb katonaságot vezényelt ki a londoni kikötőmunkások sztrájkjának letörésére, majd a királyt felkérte, hogy hirdessen nemzeti veszélyállapotot. Ennek megtörténte után a munkások megszavazták a munkához való visszatérést azzal a feltétellel, hogy a sztrájkban való részvétel miatt egyetlen munkást sem érhet károsodás. Bernadotte békejavaslatát egyik fél sem fogadja el Az angol megszállók kivonultak Haifából. — Bevándorolhatnak a cipruszi internáltak. HAIFA. — Palesztinának az angolok által történt katonai megszállása 31 év után végetért. Szerdán éjjel az utolsó angol katona is elhagyta Haifa kikötőjének azt a részét, amelyet a kiürítés befejezéséig az angolok még birtokukban tartottak. Az angolok távozása után a zsidók vették át a kikötőrészt, de Palesztina sorsának végleges rendezéséig a UN fegyverszüneti bizottság felügyelete alatt marad. Az angolok távozása után a fegyverszüneti bizottság szószólója kijelentette, hogy most már semmi akadálya sincs annak, hogy a Cipruszban internált 24 ezer zsidó bevándorljon Izraelbe. Állítólag azonnal megkezdődnek az intézkedések a bevándorlás végrehajtására. A katonaköteles korban levő zsidókat is beengedik, de ezeket egyelőre külön táborokban őrizet alatt tartják majd, hogy a fegyverszünet tartama alatt ne képezhessék ki, vagy katonai szolgálatra ne használhassák fel őket. Bernadotte béketerve elfogadhatatlan KAIRÓ. — Bernadotte UN közvetítő béketervét, amelyet úgy az arab liga államaihoz, mint Izrael kormányához eljuttatott, e sorok írásáig még nem hozták nyilvánosságra. Bár a béketerv szövege még nem ismeretes, annyi már bizonyos, hogy jelenlegi formájában egyik fél számára sem elfogadható. Arab forrás szerint a béketervezet Palesztinából föderális államot kreálna, amelynek zsidó része állandó UN felügyelet alatt állana. UN közegek gondoskonának arról, hogy zsidók “illegálisan” ne vándorolhassanak be és így biztosítanák az arabokat a “cionista támadással” szemben. A Zsidó Távirati Iroda másként magyarázza a béketervezetet. Zsidó forrás szerint Bernadotte azt ajánlja, hogy a zsidók mondjanak le a nekik juttatott terület egy részéről, aminek ellenében az arabok elismerik a független Izraelt. A béketervezetet, — bármelyik magyarázat lenne autentikus, úgy a zsidók, mint az arabok elfogadhatatlannak tartják és igy UN körökben is számolnak azzal, hogy a harcok július 9-én, esetleg még korábban kiújulnak. Wallace tárgyalást javasol a német kérdés megoldására A NN tanácsa nem tárgyal a berlini válságról. — Sokolovsky tábornok szerint a berlini vasúti közlekedés rövidesen helyreáll.— A Szovjetunió elengedi a német hadikárpótlás felét. PORTLAND MAINE. — New England-i államokban közúton lévő Henry A. Wallace sajtókonferenciáján kijelentette: Ha ő volna az elnök, a berlini válság megoldására tanácskozásra szólítaná fel a Szovjetuniót, hogy végre létrehozzák a békeszerződést Németországgal s vonják ki a megszáló csapatokat. “Azt hiszem,” mondta Wallace, “hogy Sztálin elfogadná ezt a tanácskozást. Nem akarom védelmembe venni az orosz módszert,” tette hozzá, “de az a meggyőződésem, hogy az utolsó szovjet lépésnek az a célja, hogy kierőszakolja a békeszerződést.” A harmadik párt elnöke ismételten kijelentette, hogy “őszintén veszedelmesnek” tartja az amerikai külpolitikát, majd hozzátette: “Úgy a republikánusok, mint a demokraták a külpolitikában egy régen elkopott módszert alkalmaznak. Azt hiszik, hogy van valami kezükben az atombomba, mely lehetővé teszi számukra, hogy erőszak alkalmazásával érjenek célt. Nincs eléggyakorlati ismeretük, hogy tudnák, mi megy végbe a világban.” AUN nem tárgyal a berlini válságról LAKE SUCCESS. — Úgy az Egyesült Államok, mint a többi hatalmak ellenezték, hogy az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa tárgyaljon a berlini válságról. Trygve Lie, a NN főtitkára bejelentette, hogy erre vonatkozólag egy javaslatot akar beterjeszteni. Lie egyelőre elállt attól, hogy beterjessze a ja- vaslatot. Ugyanakkor az Egyesült Államok megbízottja bejelentette, hogy amen- nyiben a helyzet rosszabbodjna, kérni fogja, hogy az Egyesült Nemzetek foglalkozzék az üggyel. Hamarosan megindulnak a vasutak BERLIN. Sokolovsky tábornoka, németországi szovjet zóna katonai kormányzója értesítette az amerikai katonai kormányzót, hogy reméli a berlini vasúti forgalom helyreállítását, mielőtt még a városban elfogyna az élelem, mert addigra elvégzik a vasútvonalakon szükségesjavítási munkálatokat. Walter Ulbricht, a szovjet megszállás alatt lévő zóna közgazdászati hivatalának vezetője bejelentette, hogy a Szovjetunió elengedte a keleti zónára kivetett hadikárpótlás felét. Berlinbe amerikai repülők szállítanak élelmiszert, azonban csak a szükségleteknek egy kis részét tudják így szállítani. A jelentések szerint a város egy hónapra el van látva élelmiszerrel. Újabb áremelés a L. I. vasúton NEW YORK. A Long Island vasútvonal vezetőinek megengedték, hogy a jegyek árát azonnali hatállyal 4,16 százalékkal felemeljék. A L. I. vasúttársaság az elmúlt év júliusában már felemelte 20 százalékkal a jegyárakat. A GUERILLÁK SIKERE IÁIT VÁLTOZIK A ROJALISTA TAKTIKA ATHÉN. Még monarcho-fasiszta körök is kénytelenek beismerni, hogy a szabadságharcosok legalábbis erkölcsi sikert arattak a sokszoros túlerőben lévő, alaposan kiképzett és kitűnően felszerelt kormánycsapatok felett. Az amerikai irányítás alatt álló görög vezérkar nyíltan hangoztatta, hogy két hét alatt megsemmisíti a guerillákat. A két hét eltelt és a guerillák nemcsak hogy nem semmisültek meg, de minden frontáttörési kísérletet megakadályoztak. A rojalistáknak egyetlen szakaszon sem sikerült céljukat elérni. Ezzel szemben a legújabb jelentések szerint a szabadságharcosok elvágták az Ioanina és Preveza között vezető útvonalat, amely a kormányhadsereg egyik legfontosabb utánpótlási vonala. Az uton dolgozó amerikai útépítési szakértők kénytelenek voltak elmenekülni. A támadásban két guerilla brigád vett részt és az eredmény az, hogy Ioanina és Athén között az összeköttetés megszakadt. A szabadságharcosok sikere és a kormánycsapatok fiaskója után az amerikai katonái ■tanácsadók most azt ajánlották a görög vezérkarnak, hogy a kudarcba fulladt bekerítési manőver helyett kisebb egységekben, külön-külön támadják meg a guerillákat. Most már nincs szó közeli győzelemről, hanem hosszas, tartó harcról, amelynek kimenetele sok meglepetést tartogathat. Európa és a disszidens magyarok Egy letört úri társadalom gyászos maradványai, akik azt gondolják, hogy külföldön folytathatják léhatő életüket, szégyent hoznak a magyar névre mindenütt. BUDAPEST. — K. J. ur magyar ember, de párisi lakos 1922 óta. Kapcsolatát a magyarsággal sohasem veszi- s tette el, s ha nem is hivatalosan, de állandóan és lelkesen törődött a külföldre szakadt magyarokkal, számontartotta őket, bátorította, s igyekezett ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Tőle telhetően tompította a külföld és a kiszármazott magyarok között támadó súrlódásokat. Megtehette: a foglalkozása elvitte a világ minden tájára. Párisból évente átutazott Amerikába, néha hónapokig tartózkodott ott s kétszer körülutazta a világot. A nyugateurópai államok mindegyikében otthon van s mindenütt ismeri a magyar kolóniát. Amikor a centenárium alkalmával meglátogatta Budapestet, igen kényes kérdést intéztünk hozzá: — Hogy viselkednek a magyar disszidensek külföldön? — kérdeztük. — Hogyan élnek s milyen a viszonyuk a kinti lakossághoz? Most nem a politika érdekel, hanem emberi dolgok. Erkölcsbevágó dolgok. K. J. úr szeme felvillant. — Erről a kérdésről régóta akarok beszélni — mondotta. Évek óta figyelem a disszidenseket. Minden politikától eltekintve, katasztrofális a hatás, amit a szökevények a külföldön keltenek. Otthon nem is gondolják, mennyi veszedelem van a disszidensek erkölcsi magatartásában. Európa akaratlanul belőlük ítéli meg a magyarságot s egy ideig a “legjobb magyaroknak” tartja őket, mert igy harangozza be a reakciós sajtó s azután jön a szörnyű kiábrándulás. Tovább megyek: a körülmények sajnálatraméltó játéka folytán a magyar diszszidensek idővel sokkal roszszabb hírét keltik hazájuknak, mint más népek disszidensei a sajátjuknak. — Miért van ez? — kérdeztem. — Amikor most Pestre jöttem — beszéli K. J. úr — Genfen át utaztam. Éppen akkor bőszítetette fel a svájciakat egy nagyarányú aranycsempészési ügy, amelynek főszereplője “la hongroise Margit Zoltán” volt. Ismerőseim még előttem sem titkolták felháborodásukat. “Már megint magyar, mondották, csak itt Genfben öt nagy affér volt egy év alatt, csupa magyar főszereplővel! Ezek, kérem, nem politikusok, hanem közönséges csempészek, táncosok, selyemfiúk! Rengeteg baj van velük. Minden lokálbotrány középpontjában magyarok állnak.” — Fájdalom, a tapasztalatom azt mutatja, hogy így van. Ezek a disszidensek — a lehető legrosszabb anyag. Szerintem a magyar kormány egyenesen hasznot húzhatna belőlük, ha fel tudná világosítani a nyugati közvéleményt, hogy “lássátok, ezek az emberek, akik elszöknek közülünk, nem a politika miatt szöknek, hanem mert megtisztítjuk közéletünket s elvesszük a levegőt a léhütők, a fezőrök, a társadalomra káros elemek elől se siserehad, amint talajt veszit, átmegy a határainkon Nyugatra, ahol még élősködni lehet.” Ezért borzalmas az emberanyag, amely ma Magyarországból a külföldre menekül.” — A magam részéről mindent elkövetek, hogy ilyen értelemben felvilágosítsam a nyugati közvéleményt. Megmagyarázom nekik a helyzetet. A becsületes kivándorló, aki hajdan indult el, tudta, hogy a nyugati államokban csak tisztességes és kemény munkával lehet gyökeret verni. A mai magyar disszidensek egész más céllal jönnek. Egy letört úri társadalom gyászos maradványai, akik azt gondolják, hogy a külföldön folytathatják a fényűző. (Folytatás a 2-ik oldalon)