Magyar Jövő, 1948. november (47. évfolyam, 266-290. szám)
1948-11-01 / 266. szám
Marshall Bevinnel tárgyalt LONDON. Marshall külügyminiszter váratlanul Párisból Londonba utazott és Bevin, angol külügyminiszterrel, valamint Attlee miniszterelnökkel tárgyalt a Palesztinai problémáról. Mialatt Marshall utazását hivatalosan személyes látogatásnak mondják, londoni diplomaták szerint a találkozáson megbeszélték az angolamerikai politika főbb problémáit, közöttük a berlini kérdést, a palesztinai büntető javaslat holtpontrajutását és az Északatlanti Védelmi Szövetség kérdését. A miniszterek az amerikai követ által adott ebéden találkoztak. -------------------------- Katonai uralom Peruban LIMA, Peru. A perui kormányt teljesen a reakciós katonai vezetők vették kezükbe, miután háromnapos vértelen forradalom után száműzték az országból Jose Luis Bustamente Rivero elnököt, aki Argentínába menekült. Ideiglenesen Zénón Mereiga tábornok vette át a kormány irányítását, míg Manuel Odria tábornok, a forradalom vezetője a fővárosba érkezik. Az országban ostromállapotot hirdettek ki. Odria tábornok hadügyminiszter volt az eddigi kormány alatt s most saját maga akar az ország diktátora lenni. HUNGARIAN DAIUV .JOURNAL Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic Anti-Fascist Dally. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM. NO. 266 SZÁM. NOVEMBER 1, 1948. MONDAY A világ békéjéért, USA demokráciájáért szavazzon a progresszív párt jelöltjeire H. A. Wallace-al az élén ÜNNEPELJÜK a magyar szabadságharc centenáriumát az amerikai és a magyar nép barátságának jegyében! Ma este a 116. St. és Lex. Av. sarkán beszél Wallace NEW YORK. — Henry A. Wallace több mint 30 uccai gyűlésen beszélt New Yorkban a választási kampány utolsó napjaiban. 1,500-tól 10 ezerig terjedő tömegek ünnepelték a progresszív párt elnökét az uccasarkokon, az iskolákban és báltermekben. Szombaton este Wallace Philadelphiában beszélt, vasárnap Brooklynban és Bronxban uccai gyűléseken. Ma ugyancsak Bronxban és a város több helyen fog beszélni és este 9 óra 15 perckor a 116-ik ucca és a Lexington Avenue sarkán összehívott uccai gyűlésen fejezi be négynapos new yorki túráját. Ezt az uccasarkot nevezte el Marcantonio “szerencsés saroknak”. 45 perccel később, ma este 10 órakor Wallace az American Broadcasting Co. rádióhálózatán mondja el kampányzáró beszédét. Wallace a Golden Gate Ballroomban tartott beszédében megtámadta azokat, akik az Egyesült Nemzetekben lebecsülni igyekeztek a négerek elnyomását a déli államokban. “Szégyellem magamat” — mondta Wallace, — “mikor meghallottam, hogy az Egyesült Államok egyik hivatalos kiküldöttje az Egyesült Nemzetekben ugyanazon álláspontot vallotta, amit az állami jogokat valló déli politikusok s azt hangoztatta, hogy van törvényünk a lincselés ellen s hogy igen kevés embert lincselnek meg.” 10.000 ember az uccán A szőrmeipari kerületben, a 29-ik uccában tartott gyűlésen 10 ezer szőrmemunkás szorongott a 7-ik és 8-ik Avenuek között, hogy meghallgassák Wallacet. A szőrmemunkások még soha, egyetlen politikai jelöltet nem részesítettek olyan ovációban, mint a progresszív párt jelöltjét, aki később a Columbia egyetem, majd a City College nagytermében beszélt, mindenütt zsúfolt hallgatóság előtt. Igen sok diák nem tudott bejutni a termekbe. Wallace hangsúlyozta a diákok előtt, hogy a békéhez szükséges az, hogy barátságos viszony legyen az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a Dardanellák nemzetközi védelem alá helyezését, hogy Oroszországnak szabad kijárata legyen a Földközi tenger felé s ugyancsak javasolta a Panama csatorna és Gibraltár nemzetközivé tételét és mindazon bázisokét, amelyeket az egyes országok támadás előkészítésére, vagy teljesen katonai szempontból saját tulajdonukban tartanak. I Wallace több gyűlésen bebeszélt Bronxban, Queensben, Jamaicában. Ma este hatalmas tömeget várnak Marcantonio kerületében a 16-ik és Lexington utca sarkán, hogy meghallgassák a progresszív párt elnökjelöltjének utolsó választási beszédét. “Az egyszerű valóság az, hogy amíg teljesen meg nem szüntetjük a lincselést, emberek milliói állandó félelemben élnek. El kell, hogy töröljük ezt a gonosz gyakorlatot, mely legsötétebb szégyenfoltja az amerikai demokráciának.” GÖRÖG KORMÁNYVÁLSÁGOT OKOZOTT A GERILLÁK SIKERE ATHÉN. — Görögországban gyorsan peregnek az események és a monarcho-fasiszta kormány kebelén belül dúló válság, ami nagyrészt a gerillák ellen folytatott sikertelen háború következménye, — nyílt kirobbanással fenyeget. A rojalista kormány egész nyáron át győzelmi jelentéseket adott ki és büszkén hirdette, hogy Amerika által felszerelt és amerikai tisztektől nyert kiképzésben részesült hadserege még a tél beállta előtt teljesen megsemmisíti a szabad Görögország harcosait. A szabadságharcosok rádiója és néhány pártatlan külföldi újságíró váltig hangoztatta, hogy a sok kiadott győzelmi jelentés csak szemfényvesztés, mert ha átmenetileg sikerült is a sokszoros túlerőben lévő kormányhadseregnek nagy áldozatok árán némi előnyre szert tenni, a szabadságharcosok újabb és újabb ellentámadása mindig kivetette a rojalistákat a nehezen megszerzett állásokból. A rojalisták kudarca anynyira nyilvánvalóvá vált, hogy végülis kénytelenek voltak beismerni, hogy a megsemmisítettnek mondott szabad görög hadsereg erősebb, mint volt és állandóan vakmerőbb támadásokat hajt végre. A görög kormány kudarcával hozzák összefüggésbe Marshall külügyminiszter legutóbbi látogatását a görög fővárosban. A rojalista kormány kebelén belül a balsiker súlyos ellentéteket váltott ki. A különböző érdekcsoportok egymást okolják a bukásért. Közben a gerillák várható téli hadjárata olyan félelemmel tölti el a rojalista kormányt, hogy ostromállapotot rendelt el az ország egész területén így akarván rettegésben tartani az elnyomott és a gerillák győzelmét váró népet. A súlyos ellentétekolyan méreteket öltöttek a kormányban, hogy vasárnapra minisztertanácsot hívtak öszsze, amely új kormány megalakításáról tanácskozott. Esorok írásáig azonban döntés még nem történt. A KÍNAI NÉPFRONT CSAPATAI ELFOGLALTAK HEDENT NANKING. — Több jelentés érkezett a városba, melyek szerint Mukdent, Mandzsúria legnagyobb városát elfoglalták a néphadsereg csapatai. Körülbelül 409,000 emberből álló haderő indított támadást a város ellen észak és kelet felől és olyan rohammal foglalták azt el, hogy a repülőtéren lévő P-5 típusú, Amerikában készül harcigépek is kezükre kerültek. Mukden elfoglalását megelőzőleg a kínai néphadsereg Sinktum és Sinmin városokat foglalta el. Külföldi megfigyelők szerint Csiang kormánya már sohasem tudja kiheverni a vereséget. Csiang Kai-sek Peipingből Nankingba repült, hogy — a kormányhoz közelálló körök szerint — megpróbálkozzon egy utolsó ellenállásra a néphadsereggel szemben. WASHINGTON. — A kínai vereség hírére a Kongreszszus bizottsága elhatározta William C. Bullitt Kínába küldését. Abban reménykednek a képviselők, hogy a választások után nagyobb segítséget adnak Csiangnak , hogy Bullitt küldetése olyan hatással lesz, hogy a reakció tartani tudja magát addig, amíg a segítség megérkezik. CLAY FELFÜGGESZTETTE A GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁGOT STUTTGART. A Stuttgartban lefolyt csütörtöki nagy munkástüntetés következményeként, Lucius Clay tábornok beosztottjai esti kilenc órai zárórát rendeltek el a városban és megtiltották a szabad ég alatti gyülekezést. A csütörtöki tüntetésben több mint 40 ezer német munkás vett részt, akik tiltakoztak a magas árak és az alacsony élelmiszeradagok ellen. A tüntetés során összeütközésre került a sor a tüntetők és a német rendőrök, majd a segítségükre siető amerikai katonák között. Az amerikai katonai kormányzat igazgatója, Charles Lafolette kiáltványt intézett a németekhez és bejelentette, hogy az összeütközés kezdeményezői ellen megindul az eljárás. A záróra azt jelenti, hogy esti kilenc óra után polgári személy nem tartózkodhat az utcán. A záróra elrendelése Clay tábornokkal való tanácskozás után történt. Újabb fegyverszüneti rendeltet PÁRIS. Miután Palesztina északi részében újabb harcok törtek ki az arabok és zsidók közöt, az Egyesült Nemzetek újabb rendeletet intézett úgy az arabokhoz, mint a zsidókhoz, melyben felszólította azokat, hogy szüntessék be a harcot. Hivatalos jelentést nem adtak ki arról, hogy melyik fél kezdte el az újabb harcokat, azonban az Egyesült Nemzetek Haifában székelő hivatala szerint az izraeli csapatok hosszú vonalon visszaszorítoták az arabokat. A jelentés szerint a harcok éppen olyan nagyméretűek, mint a Negev területen voltak, mielőtt a fegyverszünetet elrendelték. Az angol megbízott által javasolt büntetőakció fölötti határozatot elhalasztották, miután Truman felszólította az amerikai megbízottakat, hogy ne támogassák azt.Így csak az amerikai választások befejezése után határoznak fölötte.--------------- Új javaslat a görög kérdésben PARIS. — W.R.M Hodgson, ausztráliai kiküldött kompromisszumos javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága elé a Görögországgal felmerült probléma megoldására. Az ausztráliai kiküldött javasolta, hogy Bulgária, Jugoszlávia és Albánia tartsanak külön tanácskozást, hogy talán ki tudnak dolgozni egy elfogadható egyezményt. Hodgson ellenezte a javaslatot, mely meg akarja bélyegezni a három országot a görög gerillák segítségéért. Ezt a javaslatot az Egyesült Államok, Anglia és Kína közösen terjesztették be. Az ausztráliai delegátus felszólította Albániát, Bulgáriát és Jugoszláviát, hogy működjenek közre a balkáni bizottság munkájában. : -• * ... . . --------+------ A nyugati katonai kormányzók tanácskozása BERLIN. A nyugati megszálló hatalmak katonai kormányzói tanácskozást tartottak Frankfurtban, hogy megbeszéljék, milyen hatalmat adjanak a tervezett, nyugati német kormány kezébe és hogyan osszák meg a vezetést a kormány és a megszálló hatóságok között. --------------- Béremelés a húsiparban CHICAGO. Az Armour és Cudahy társaságok megegyeztek, hogy 4 centes órabéremelést adnak munkásaiknak. Ezt megelőzőleg a Swift, Wilson és a kisebb társaságok már megadták a 4 centes béremelést, ami azonban még távolról sem közelíti meg az áremelkedéseket. Regényfolytatásunk mai számunkból technikai okok miatt kimaradt. Holnapi számunkban olvasóink a szokott helyen ismét megtalálják a regényfolytatásokat. TRUMAN CSATLÓSAI KÉNYSZERÍTENI GREENT NYILATKOZATA VISSZAVONÁSÁUL - LEDS WASHINGTON (TP) — John L. Lewis kijelentette, hogy “Truman csatlósai” kényszerítették W. Greent, az AFL elnökét, hogy visszavonja nyilatkozatát, mely szimpátiát fejezett ki a francia bányászok iránt. A bányászszervezet elnöke memorandumban válaszolt Green utolsó nyilatkozatára, amelyben az ALF elnöke viszszautasította a kérést, hogy tolmácsolja Trumannak azt a kívánságot: szólítsa fel a francia kormányt, hogy az tegyen valamit a sztrájkoló bányászok érdekében. Lewis, mint hírül adtuk, csütörtökön levélben kérte Truman, illetve Green közbenjárását, miután azt a vádat emelte, hogy francia csapatok “éhes, sztrájkoló bányászokat lőnek le az amerikai adófizetők költségére.” Green először Minneapolisban nyilatkozott a levélről, kijelentve, “hajlamos rá, hogy megegyezzék annak tartalmával.” Miután azonban visszatért Washingtonba, hivatalos nyilatkozatot adott ki, melyben kijelentette, hogy “Lewis úgy beszél, mint egy kommunista.” Ugyancsak kijelentette, hogy a francia sztrájk politikai természetű, melynek célja a Marshall-terv visszavetése. Lewis válaszában kijelentette, hogy Green első nyilatkozata “becsületes” volt és “dicséretreméltó.” Azonban “tudomásomra jutott, tette hozzá, hogy miután visszatértél Washingtonba, Truman csatlósai, saját személyes ellenségeid, hivatalodban kényszeritettek annak visszavonására.” Lewis kijelentette hogy éppen ezért nem veszi sértésnek “a hazug és megvetésreméltó állítást, melyet leveledben tettél s melynek aláírására, tudomásom szerint kényszeritettek.” Vonatösszeütközés a ködben NEWBURY, VT. A Boston és Main között közlekedő két vonat összeütközött,miután a kora reggeli órákban olyan sűrű volt a köd,hogy a vonatvezetők nem láthattak 10 lépésnyire. Mindkét vonatvezető és fűtő meghalt, 5 postai alkalmazott megsebesült és egy tejeskocsi felborult. Az utasoknak nem történt semmi baja. Revolverdörrenés a «kihalt világváros» lármájában avagy a hazug embert megint hamarabb utolérték, mint a sánta kutyát Az Amerikai Magyar Népszava a hazugságok és rágalmak olyan áradatával traktálja olvasótáborát, hogy minden igyekezetünk mellett képtelenek vagyunk azok mindegyikét leleplezni. E téren elismerésünket kell kifejezni clevelandi laptársunk, a Bérmunkás iránt, amely ugyancsak fülön csípte ezt a társaságot egyik legvakmerőbb hazugságokon. De álljon itt a Bérmunkás leleplező cikke: “A MINAP egy öreg szomszédom valamelyes csekély szívességért kedveskedni akart és az “Amerikai Magyar Népszava” néhány példányát adta át, és mivel olvastam a lapokban, hogy új tulajdonosok és új szellemi irányítók kezébe került bizonyos kíváncsiság ösztökélt, hogy átnézzem azokat. Ennek megtörténte után azt állapítottam meg, hogy a lap új szellemi irányítói a talpnyalásban, gyűlöletterjesztésben és aljasságban felülmúlják a múltbani irányítóit, akik pedig díjat nyerhettek volna ezen tulajdonságokból. Minden cikk, minden mondat, sőt minden szavából a legaljasabb gyűlöletszítás ordít ki minden ellen, ami a dolgozó milliók javát szolgálná, minden ellen ami az ő értelmezésük szerint nem “magyar” és különösen az új Magyarország annak kormánya ellen. A nemzetiségi gyűlöletet, amely évszázadok óta átka Európa és különösen a dunamedencei országok lakosságának oly buzgalommal szítja, hogy a régi irányítók eltörpülnek az újak mellett. A régi jobbágyrendszer, vagy legalább a Horthy nyilas terroruralom visszaállításáért harcol, amelyben aztán a lap új irányítói elfoglalhatnák régi helyüket. ÉRTESÜLÉSEI e “jól informált” lapnak mind a “legmegbízhatóbb forrásból” erednek — persze a forrást nem nevezik meg meg, mert az “veszélyes” az informátorra — és az alacsony szellemi nívón álló olvasó közönségük félrevezetésére drámaiasan kicirkalmazzák, mint azt a rémregényekből ismerjük. Így pl. az egyik hozzám jutott példány Chornoky Viktor Magyarország volt kairói követének esetével foglalkozva, miután elmondta, hogy milyen “cselszövéssel csalták” haza Chornokyt, mert nem mondták neki előre, hogy hazaárulás vád van ellene és nem adtak neki alkalmat, hogy úgy cselekedjen, mint hasonszőrű társai. “Másnap reggel Cholnoky Viktor korán kelt és vegyes érzelmekkel indult a Szabadság-térre, a külügyminisztériumba — írja az AMN — ahol azonban nem a miniszterhez utasította az illetékes tisztviselő, hanem a külügyminiszter helyetteséhez, aki köszönés helyett ezekkel a szavakkal fogadta: ön ellen kémkedés és hazaárulás miatt illetékes hatóságok vádat emeltek. Nem óhajtom ezeket a vádakat részletezni, ez az illetékesek dolga. Csupán azt akarom tudomására hozni, hogy mostantól fogva megfigyelés alatt áll és a várost ne próbálja elhagyni. “Cholnoky Viktor kitámolygott a szobából. Az erős testalkatú, kövér ember, minden izében remegett. Homlokán vastag csöppekben csurgott le a veríték. Szájaszéle elfehéredett és arcán kiült a rémület. Tétovázó léptekkel a kijárat felé indult, megállt a kapu előtt, majd hirtelen elhatározással a járda mellett várakozó gépkocsijához készült lépni. “Észrevette azonban, hogy jobbról és balról detektíveknek látszó férfiak figyelik. Már a kocsi kilincsén volt a keze, amikor a soffőrülés nyitott ablakához lépett és valamit mondott a várakozó gépkocsivezetőnek. Alig ejtett ki néhány szót, hirtelen futásnak eredt. Láthatólag az amerikai követség épülete felé vette az útját. Lehet, hogy rémületében hirtelen arra határozta magát, hogy az amerikai követség épületébe menekül. Alig tett azonban néhány lépést, a detektívek revolvert rántottak és egyikük hátulról a futó Cholnoky lábába lőtt. A hatalmas testű ember azonnal összecsuklott és tompa puffanással a földre zuhant. A detektívek pillanatok alatt körülállták és többen felnyalábolták és a közelben várakozó csukott autóba tették, Chornokyt azóta nem látta senki.” Hát nem szívfacsaró, hogy a szegény Chornoky, hogy remegett minden izében, milyen vastag csöppekben csurgott homlokán a hideg veríték, a szája széle elfehéredett és hogy ült ki arcán a rémület? De azért megkísérelte meglépni, de azok a szemfüles detektívek, a feje helyett a lábába lőttek. Ezekkel már előre levették az olvasót a lábáról, hogy az ezután következő hazugságokat ne vegye észre és csak a rémhelyzetre gondoljon, amelybe Cholnoky belekerült. Mert azt mondja, hogy: “A budapesti lapok természetesen nem számoltak be ezekről és a kora reggeli órákban járókelők közül is csak hárman vették észre a kihalt téren a pillanatok alatt lejátszódott incidenst. A kis kaliberű revolverdörrenés isel elveszett a nagyváros lármájában.” Vájjon mikor lehetett az a “kora reggeli óra”, amikor már a minisztérium nyitva volt. Mikor nyit a minisztérium reggel 5 vagy 6 órakor? És ha a rendes hivatalos órákban nyit, ki hiheti el, hogy a Szabadság tér még “kihalt” volt és pontosan csak hárman vették észre? Nem négyen, csak pontosan hárman. Ma, amikor a kül- és belföldi látogatók ezrei jelennek meg a fővárosban és éppen a város “szíve” a Szabadság tér volt kihalt. Az AMN- ek azonban így adják be az olvasóknak, mert így jobban stimmel céljukkal. De a következő mondatban már meghazudtolják önmagukat, mert a revolverlövés dörrenése “elveszett a nagy város lármájában”. Itt már a lármára volt szükség, tehát lármát csnáltak, míg az előbb áhítottaknál a tér kihalt volt.