Magyar Jövő, 1949. február (48. évfolyam, 26-47. szám)

1949-02-01 / 26. szám

■— 2 A VÁDLÓBÓL VÁDLOTT LETT Pontosan 10.30-kor belép a tárgyalóterembe Harold R. Medina az Egyesült Államok New York déli kerületének fő­bírója. Fekete talár van rajta és a bírónak járó tisztelet jeléül mindenki állva üdvözli. A bíró baloldalán 15 üres bor­szék. Ott fognak majd az esküdtek ülni. Egyelőre még üres az esküdtek széke és még üresen fog állni egy jó pár napig. Éppen az esküdtek kiválasztása körül folyik a nagy vita. Az alkotmány pártatlan bíráskodást és igazságszolgáltatást biztosít mindenki­­számára. Az igazságszolgáltatás csak úgy lehet pártatlan, ha az esküdteket is pártatlanul válogatják és az esküdtek nem csak a társadalom bizonyos rétegét, hanem az egész társadalmat képviselik tekintet nélkül arra, hogy milyen színük van, milyen valláshoz tartoznak, milyen a politikai felfogásuk és szegények-e vagy gazdagok? A bíró előtt egy hosszú asztalnál ül a főügyész John F. McGohey négy asszistensével. Közvetlenül az ügyész asztala mögött ülnek a védő­ügyvédek. Mindegyik ügyvéd jó nevet vívott ki magának az amerikai nép körében és úgy ismerik őket, mint akik Amerika legjobb jogászai közé tartoznak. Harry Sacher éveken keresztül az AFL és CIO szakszerve­zeteket képviselte. M. Sugar Detroitból az autó­munkások és más szakszervezetek ügyvédje. George W. Crackett Jr. detroiti néger ügyvéd, A. Isserman, Yetta Land clevelandi és McCabe philadelphiai ügyvédek. Az ügyvédek mögött ülnek a vádlottak. Csak 11-en, a tizenkettedik Wm. Z. Foster hiányzik. Súlyos betegsége akadályozta meg abban, hogy ő is részt vehessen. A vádlot­tak mögött az egyik oldalon ülnek az újságírók, fényképé­szek, televíziós és rádióállomások megbízottai és a másik oldalon a közönség ül, illetve csak ülne, mivel összesen 40 ülőhely van fenntartva a közönség részére, holott százak szeretnének minden nap bejutni. A tárgyalás jan. 17-én kezdődött. Az ügyész a bíró és általában mindazok, akik a rendezőséghez tartoznak, igazi római ünnepélyt akartak csinálni a tárgyalásból. Mozgósí­tották a rendőrséget, a detektíveket, FBI ügynököket, stool pigeonokat. Ha Thomas és Rankin olyan sok publicitást kap­tak, miért ne kaphatnának ők is. Ott voltak a nagy film­vállalatok, rádió- és televíziós állomások megbízottai és a fényképészek százai. Azt hitték az urak, hogy a nagy cir­kuszban majd sikerülni fog gyorsan elintézni a 12 kommu­nista vádlottat. Természetesen itt nem 12 kommunista ve­zetőről, hanem az egész kommunista pártról, az egész prog­resszív mozgalomról van szó. A 12 kommunista vádlottnak az elítélése csak a kezdet volna, utána jönne majd a többi. Ezt a titkot nemcsak az ügyészség tudja, ezt ma már min­denki tudja és ahogyan a tárgyalás kezd kibontakozni, úgy napról-napra nyilvánvalóbbá válik, hogy az az esküdtszék amelyik a vádat hozta, éppen olyan illegális módon volt meg­szervezve, mint amilyen illegális módon próbálják összeállí­tani az esküdtszék tagjait, akiknek az ítéletet kell meghozni. Eddig a védőügyvédeknek sikerült megállapítani, hogy úgy a grand jury tagjait, mint a kis esküdtszék tagjait nem a választó­polgárok listájából, hanem egy különleges listából állították össze. Kiderült, az is, hogy a városnak egy bizonyos részéből kerülnek ki ezek az esküdtek és rendsze­rint a­­legtöbbnek a neve benne van a Social Registerben. Napfényre került az a tény is, hogy se négerek, se zsidók, se bevándorolt polgárok, se­ munkások, se szakszervezeti em­berek nincsennek az esküdtek listáján. A védelem természetesen igyekszik bebizonyítani, hogy az egész vád törvénytelen, mivel egy illegálisan összeállított grand jurynek a terméke. Medina bíró, aki hűségesen szol­gálja feljebbvalóit, igyekszik a védelmet gátolni abban, hogy az esküdt jelölteket felsorakoztassa és az esküdt jelöl­tek önvallomása útján hozzák nyilvánosságra, hogy tulaj­donképpen kicsodák ezek az esküdtjelöltek. Egyelőre a véde­lem ügyvédjei mint vádlók szerepelnek és az ügyész úr, mint vádlott igyekszik védekezni és próbálja védeni ezt a törvény­telen metódust, amely éppen olyan, mint amit a déli álla­mokban a Ku Klux Klan alkalmaz. Amíg Medina bíró állandóan­­bizonyítékokat kér a vé­delem ügyvédjeitől, hogy milyen módszerek használatával zárják ki a négereket és munkásokat az esküdti listáról, addig Knox bíró, aki Medinának a felettese országos kör­úton van és Pennsylvania államban egyik nyilvános gyűlé­sén kijelentette, hogy az ő körzetében, az ő felügyelete alatt csak olyanok lehetnek esküdtek, akiknek nincsen pana­szuk vagy sérelmük a fennálló társadalmi rendszer vagy annak szokásai ellen. Kijelenti Knox bíró, hogy egy munka­­nélküli vagy hozzá hasonló elégedetlen elem nem lehet jó esküdt. Más szóval csak bankárok, nagykereskedők és gyá­rosok lehetnek jó esküdtek. Ez a felfogás azután leleplezi az egész igazságszolgáltatás szellemét. Minden józan gondolkodású polgárnak tekintet nélkül politikai pártállásra, vagy felekezetre, be kell látni, hogy ha sikerülni fog a reakciónak a 12 kommunista vezetőt el­ítélni, akkor a polgári szabadságjogok, amit az amerikai alkotmány biztosít mindenki számára értéktelen papírrá vá­lik. A reakciós sajtó igyekszik hisztériát kelteni ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban. A szenzációs kém­felfedezések mind arra szolgálnak, hogy megfélemlítsék az amerikai né­pet. Hitlerék a Reichstag tárgyalással kezdték, az amerikai reakciósok pedig ezzel a perrel szeretnék ugyanazt elérni. Nem fog sikerülni. Támogassuk a Civil Rights Congress-t, amely a védelmet vezeti. A vádlottak elítélése az amerikai nép elítélését jelentené, a vádlottak felmentése pedig jobban megerősíti az amerikai demokráciát. A hvazási eső követte NEW YORK. — O’Dwyer polgármestert legédesebb ál­mából verték fel hajnalban, hogy esik a hó. Rögtön ki­rendelték a hóekéket. A vá­ros lakossága hétfőn reggel meglepve pillantotta meg a hóborította utcákat. Amikor a hóesést zuhogó eső váltotta fel, a meteorológiai intézet azonnal megjósolta, hogy eső lesz. Ezután már gyerekjáték­­ volt megjósolni azt is, hogy szére az országutakat jégké­reg fogja borítani és veszé­lyes lesz a közlekedés. Lap­zártáig még nem volt­ mó­dunkban a jóslatot ellen­őrizni. A fagyhullámnak, amely az arizonai hegyek közt dühöng, egy 29 éves cowboy, Delmar Wilson lett az első áldozata. Sítalpa eltört és félmérföld­­nyire a tanyától, ahova élel­­m­i­s­z­erekkel visszatérőben ivett, megfagyott. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian,,Daily Journal) Mr.Brown — a “tőideológus” Hírek az épülő új Magyarországról HOGYAN FEJLŐDIK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 1949-BEN Az 1949-ik évi mezőgazda­­sági terv új és nagy felada­tok elé állítja a magyar me­zőgazdaságot. Először is: A vetési terv 5,8 millió hold bevetését írja elő, s egyebek között felada­tául tűzi ki a napraforgó, ta­vaszi árpa és lucerna vetés­­területének jelentős növelését. Szorosan összefügg ez a me­zőgazdasági ipar és nyers­anyagszükségletével, a növek­vő állatállomány takarmányo­zásával, általában agrárter­mékeink belső és külső érté­kesítésével, tehát a dolgozó parasztság érdekeivel. A ta­vaszi vetési terv szerves ré­sze az egész gazdasági terv­nek, megvalósítása szorosan hozzátartozik. De jelenti egy­ben a falu dolgozói terményei­nek biztosabb értékesítése mellett az egész népgazdaság tervszerűségét, jobb életmű­ködését. Nem kevésbé áll a dolgozó parasztság és az ország érde­kében a mezőgazdasági terv másik célja: az állatállomány növelése. Ez év végére az elő­irányzat szerint a szarvas­marhaállományt mintegy 100 ezerrel, a lóállományt 30 ezer­rel, a juhok számát 150 ezer­rel, a sertésállományt kb. 500 ezerrel növelik. Egész gazda­ságunk a dolgozó parasztság javát szolgálja a tervnek ez a része is, amely megjelöli az utat az állatállomány minősé­gi fejlesztésére és a nemesí­tett vetőmagszükséglet kiter­melésére. De a­­mezőgazdasági terv nemcsak a feladatokat nevezi meg. Előre meghatározza azt a hatalmas segítséget is, amelyet a tervgazdálkodást irányító állam, a munkásosz­tály nyújt a falu dolgozóinak, a szövetkezeteknek, állami birtokoknak a terv teljesíté­séhez. Miben áll ez a segít­ség? Mindenekelőtt: a sokmilliós beruházásban, amelyet a me­­zőga­zdasági termelés korsze­rű fejlesztésére, technikai fegyverzetének erős­ítésére fordítanak, összesen több mint 700 millió forint kerül beruházásra a mezőgazdaság­ban a 49-es tervév idején, mintegy 220 millió forintból újabb 70 gépállomást létesí­tenek, s ezzel az állami trak­­torállomány csaknem meghá­romszorozódik. Meghaladja a 60 milliót a dolgozó paraszt­ság, a termelő szövetkezetek vetőmagellátására és a te­nyészállatállomány növelésére hivatott állami birtokok be­ruházására. Az öntözött te­rület növelésére mintegy 50 millió forintot fordítanak. A tervberuházások, a gépe­sítés továbbfejlesztése mel­lett a legnagyobb segítséget a szerződéses termeltetés há­lózatának nagyarányú kiter­jesztése jelenti. Terv szerint tavasszal a már meglévő 120 ezer holdon felül újabb 690 ezer holdra kötnek termelési szerződést. Mit jelent ez a dolgozó parasztság számára? Azt, hogy megsokszorozódik azoknak a termelőszövetkeze­ti és szövetkezeten kívüli dol­gozó parasztoknak a száma, akik a szerződéses termeléssel járó kedvezményekben része­sülnek. Most már,, pár száz­ezer falusi dolgozó, elsősor­ban a szövetkezetek tagjai jutnak olcsóbb traktorszán­táshoz, kedvező vetőmag és műtrágya hitelhez, egyszó­val: nagyobb jövedelemhez és­ ezzel együtt a fejlettebb gazdálkodás feltételeihez. A népi állam, a traktorokat gyártó és gépállomásokat szervező munkásosztály segít­sége a termelésben, hitelellá­tásban lehetőség arra, hogy PARIS.­­ A Szakszerveze­ti Világszövetség, 65 ország több mint 70 millió dolgozó­jának hatalmas szervezete, megalakulása óta vörös posz­tó volt azok szemében, akik a Világszövetséggel éppen el­lentétes célokért küzdöttek: a dolgozó tömegek társadalmi jogai ellen, a béke aláaknázá­­sáért. Ezek az erők, élükön az amerikai imperialistákkal, nem tudták azonnal megindí­tani támadásukat a Világszö­vetség ellen. Aknamunkájuk első lépése a szakszervezeti egység megbontása volt az egyes országokon belül. Az amerikai felismerte en­nek a küzdelemnek a jelentő­ségét a világ demokratikus haladó erői elleni harca érde­kében és az európai követsé­gek, valamint a Marshall-terv európai “segélybizottságai” mellé “munkaügyi megbízot­­takat” rendelt ki: az ameri­kai AFL és CIO jobboldali ve­zetőit, a tőkésosztály régi, ki­próbált ügynökeit. Kluznyecov, a szovjet szak­­szervezetek vezetője, legutób­bi beszédében az ügynökök “főideológusának” nevezte Ir­­wing Brownt. Brown az AFL végrehajtó­bizottságának tagja. Már 1946 végén Európába érke­zett “szervező körútra” — mint Blum lapja, a Populaire, akkor lelkesedve írta — egy­millió dollárral a zsebében. A A miliomos­­“munkásvezér” főhadiszállását hol a párisi Crillon-szállodában hol Brüsz­­szel fényűző hoteljeiben ütöt­te fel — és az amerikai tő­kések dollárjai csakhamar megteremtették a szükséges kapcsolatot Irwing Brown és a hozzá hasonló nyugateuró­pai “szakszervezeti vezetők” között. A CGT “szocialista” titká­ra, Léon Jouhaux 300 ezer frankot kapott Browntól “kettéhasító” munkája meg­indítására. A Force Ouvriere című hetilap körül csoporto­sult jobboldali szakszervezeti köröket sikerült­­­rávennie, hogy 1947 végén, a nagy sztrájkhullám idején, kiválja­nak a CGT-ből és hátbatá­­madják élet-halál harcot vívó munkástársaikat. Igaz, a 300 ezer dollár csak előleg volt — Irwing Brown havi százezret ígért Jouhauxéknak “siker” esetére. Belgiumban Walter Sche­venels, a belga szakszerveze­tek “sárga” vezetője. Hollan­diában Rupers igyekezett Ir­wing Brown utasításaira or­szágaik dolgozóit az amerikai imperialisták szolgálatába ál­lítani, a “leglelkesebb” mun­katársaknak az angol Szak­­szervezeti Főtanács vezetői, Deakin, Tewson és társai bi­zonyultak. Irwing Brown munkája azonban nem szorítkozott Nyugat-Európára. Megbízot­tai — hivatalosan is ‘,‘meg­vesztegetési pénznek” szánt dollárkötegekkel megjelentek Európa legtöbb országában. Feynstra nevű ügynöke a nyugat- és északeurópai jobb­oldali munkásvezetőkkel tar­totta fenn az összeköttetést. Clinton Golden Athénben kí­sérletezett a monarcho-fasisz­­ta kormányt támogató ál­­munkásszervezet létrehozá­sán. Dubinsky és Antonini “szervezték” az olasz mun­kásárulást. Saragatnak, a szakadár szocialisták vezéré­nek, 150 ezer dollárt folyósí­tottak, de miután látták, hogy a munkások úgy sem követik, választottjuk Giulio Pastore, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség ke­reszténydemokrata funkcio­náriusa lett. Az ügy népsze­rűsítéséhez szükséges propa­gandát a Vatikán és az Actio Catholica vállalta. Franciaor­szági taktikájukhoz hasonló­an Olaszországban is akkor támadták hátba a munkás­­osztályt, amikor az legelkese­­redettebb harcát vívta az im­perialisták és olasz ügynö­keik ellen. A Togliatti elleni merénylet utáni hatalmas til­takozó sztrájk idején Brown megbízásából Antonini és Du­binsky a pápával folytatott hosszas tárgyalások után lét­rehozták Pastore és néhány társa vezetésével az ACLI-t, “Katolikus Munkásszövetsé­get.” Irwing Brown, a “főnök,” közben fáradhatatlanul utaz­gatott, hol Londonban buk­kant fel, ahol a munkáspárt vezetőivel tárgyalt, hol Wash­ingtonba menít újabb utasítá­sokért. Tavaly januárban még a perui Limába is elutazott, hogy Lombardo Toledano ha­talmas Latinamerikai Szak­­szerve­zeti Szövetségével szemben dollárjaival megpró­báljon­ életet pumpolni az amerikai utasításra megala­kult erőtlen “Amerikaközi Szakszervezeti Szövetségbe.” A cél az volt, hogy világ­szerte olyan “szakszervezeti” csoportokat hozzanak létre, amelyek a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elleni nyílt tá­madás idején tagjai lehetnek egy, a Marshall-terv támoga­tására létrehozandó ’­sárga’ ellenvilágszövetségnek. Az an­gol és amerikai szakszerveze­ti vezetők 1947 november óta sorozatosan támadták — si­kertelenül — a Szakszerveze­ti Világszövetséget. Közben felállították az úgynevezett 16-os bizottságot a Marshall­­tervben résztvevő államok szakszervezeteinek jobboldali vezetőiből, ez a csírája annak a tervezett nemzetközi szer­vezetnek, amely engedelmes eszköze lenne az amerikai mo­nopolistáknak. Egyáltalán nem meglepő Kuznyecovnak az a leleplezé­se, hogy ennek a tervnek “ideológiai szer­vezője, az a­l­apelvek megfogalmazója” nem más, mint Irwing Brown. De tervei futóhomokra épül­nek. Irwing Brown “sikeres’ eddig is csak látszateredmé­nyek voltak — a szakadás szakszervezetek m­i­n­denütt erőtleneknek bizonyultak és­­ a Világszövetség — ha ki is vo­nulnak Denkin, Carey és tár­sai — nélkülük is folytatja harcát a békéért, a dolgozók jólétéért. N. L. a szegény és középparasztság a mezőgazdasági terv, a ta­vaszi szántás-vetés elvégzé­sével egyidejűleg önként rá­lépjen a kisparcellák korlátai­tól való szabadulása, a fejlet­tebb, magasabbrendű és jobb életet biztosító termelés útjá­ra. A gépállomás és a szerző­déses termelés nemcsak a terv végrehajtásának, hanem a termelőszövetkezeti mozga­lom erősödésének a kizsák­mányolása elleni harcnak esz­köze, fegyvere is. A terv minden pontja a dolgozó parasztságért van. A dolgozó parasztság pedig alig pár hete mutatta meg, hogy tervszerűségben is a munkás­­osztály nyomán kíván ma­radni. Figyelem Indiana és Illinois! NAGY MAGYARORSZÁGI MOZI és Rev. GROSS LÁSZLÓ ELŐADÁSA! A Testvériség (TWO) osztályok kulturbizottságai rendezésében négy indianai és illinoisi városban kerül bemutatásra a legújabb magyar­­országi színes film. A FISHER LÁSZLÓ, aki a nyár folyamán járt az óhazában másfélórás színes mozgófilmet készített az épülő Magyarországról. Az előadás keretében ez a nagyszerű film is bemutatásra kerül. REV. GROSS LÁSZLÓ, a Magyar Jövő rovatírója “A munkásság atom­bombája” címen tart előadást az alábbi helyeken: GARY, IND., pénteken, február 11-én este 8 órai kezdettel a Ma­gyar Kultur Otthonban. 1621 West 14th Street. Beléptidíj 50 cent (adóval együtt). * SOUTH BEND, INDIANA, február 12-én, szombat este 8 órai kez­dettel, a Munkás Otthonban. 1216 Colfax Avenue, CHICAGO, III., február 13-án, vasárnap délután 3 órakor a Kul­tur Klub helyiségében, 1632 Milwaukee Avenue alatt. Az előadást­­ megelőzően délután 1-kor nagy disznótoros ebéd. HAMMOND, INDIANA, február 13-án, vasárnap este 8 órai kezdet­tel a Munkás Otthonban. 6037 Wallace Rd. Beléptidíj 500 adóval. Amit minden munkásnak tudni kell Az amerikai kapitalizmus 1949-ben Mármost ha levonjuk a gyáripar teljes bevételéből (58.3 billió) az összes kiadásokat, akkor azok leszámítása után fennmarad 16.5 billió dollár a hivatalos kimutatásban sze­replő 11.5 billió helyett. Ez az összeg a különbözetet jelenti az összes kiadások és a bevétel között. Azonban a 16 és fél billiót még nem lehet teljes egészében értéktöbbletnek nyil­vánítani, mert az magában foglal bizonyos törvényes, szük­séges kiadásokat, tehát ezekre leszámítjuk a statisztikai ki­mutatás alapján a következő összegeket: Javításokra.............................. 0.7 billió dollárt Értékvesztésre, kopásra .... 1.4­­ “ “ Hulladékra .............................. 0.2 “ “ Rossz hitelre ........................ 0.1 “ “ Összesen ............... 2.4 billió dollárt Azt már a korábbi magyarázatból tudjuk, hogy ezek a kiadások valószínűleg túlzottak, hogy ezáltal kisebbítsék az adó összegét, mindazonáltal megtesszük a kapitalisták ked­véért azt is, hogy teljes mértékben elfogadjuk azokat. Tehát ezt az összeget levonjuk az előbbi 16 és fél billióból, miáltal fennmarad 14.1 billió dollár. Ha ezt az összeget összehason­lítjuk a 10­6 billióval, amit munkabérekre fizettek ki (9.1 billió dollárt egyenes munkabérekben, 1.5 billiót a hivatal­nokoknak), akkor az értéktöbblet 135 százalékot jelent. Ha ezen a ponton egy gyáros megvizsgálná számításun­kat, akkor nagy méltatlankodással kijelentené, hogy ő nem tartja meg az egész 14,1 billió dollárt, hanem felsorolná a következő kiadásokat:­­ Összesen ............... 9.3 billió dollár A házbérre és a kamatokra vonatkozólag azt mondhat­juk, hogy azok nem maradnak ugyan a gyáros kezében, de­­ más kapitalisták pénztárába folynak be. Minden esetben a gyáriparban termelt értéktöbbletből vették­ le azokat. A többi kiadásokkal kapcsolatban engedményt teszünk a gyá­rosok, illetve a nagytőke javára s leszámítjuk azokat az ere­deti összegből, miután még mindig fennmarad 11.9 billió dollár, ami a munkabérekre kifizetett 10.6 billióval szemben 112 százalékot jelent. (Folytatjuk) Házbérre .................................. 0.3 billió dollár | Kamatokra .............................. 0.3 “ “ Adóra .................................... 1.6 “ “ Egyéb kiadásokra ................. 7.1 “ “ KECSKEMÉT VIDÉKI HÍREK MISKOLC Kecskemét hatalmas ta­il­y­avilágának egészségügyi ellenőrzése és egészségvédel­me nagy fejlődését jelenti a 7-ik egészségügyi körzet meg­szervezése. Az ágasegyházai tanyaközpontban szervezték meg az új körzetet, ahol job­bára szegény parasztok élnek. Az Országos Tervhivatal ér­tesítette Kecskemét városát, hogy a harmadik tervévben 1500—2000 munkást foglal­koztató konfekcióipar üzemet állítanak fel Kecskeméten. Ehhez 7000 négyzetméter alapterületű épületre van szükség. A város közgyűlése nagy lelkesedéssel fogadta az értesítést és nyolc épületből álló épületcsoportot ajánlott fel a Tervhivatalnak textil­üzem céljára. KAPOSVÁR Somogy vármegye terüle­­­­tén a szociális gondoskodás­­mindjobban kiszélesedik. A­­ megye területén 40 állandó jellegű napközi otthon műkö­dik, ahol a dolgozó anyák­ gyermekeiről gondoskodnak.­­ A gyermekek kitűnő élelme­zést, gondozást kapnak a jól­­ fűtött otthonokban, míg a­­ szülők munkahelyükön dolgoz-­­ nak. *'­­ Kaposvár város közüzemei elkészítették a 10 éves villa- , mositási és az ötéves vízháló-­ zati és csatornázási tervet.­­ Somogy vármegyében jelen­leg három villamosítási tár­saság működik. A város köz­üzemei eddig 50 községet, a többiek is 50 községet villa­mosítottak. A jövő évben a tízéves terv megkezdése előtt­ további 17 község villamosí­tására kerül sor, a tízéves terv keretében pedig minden évben 18 községet villamosí­tanak. A villamosenergia biz­tosítására a pécsi szénmeden­ce mellett nagy erőtelepet építenek. Az ötéves terv ke­retében a vízművek Kaposvár minden utcájába eljuttatják az egészséges ivóvizet. Kibő­vítik a csatornahálózatot és új víztornyot építenek. Kor­szerűsítik a szennyvíztelep berendezését is. A tíz év alatt a demokrácia több munkát végez el, mint az elmúlt rend­szer 60 év alatt. A somogyvármegyei tör­vényhatóság tulajdonában lé­vő Mosdosi kastélyt tüdőgon­dozó szanatóriummá alakít­ják át. A kormány erre a cél­ra 330.000 forintot utalt ki és a munkák már befejezés előtt állanak. A tiszabábolnai és a mező­keresztesi vasútállomás kö­zött gazdasági kisvasutat építenek. Az új vasútvonal nagy területet kapcsol be a forgalomba. Ennek a délbor­­sodi vidéknek útjai használ­hatatlan állapotban vannak és ez a terület eddig el volt zárva a forgalomtól. Illetékes hatóságok máris megtartot­ták a terepszemlét. HATVAN Heves vármegyében az el­pusztult hidak újjáépítése so­rán most készült el a száza­dik hid Apec községben. Az új Zagyvahid felavatása decem­ber 19-én volt és azon megje­lent Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter is. SZABOLCS megyében a Tőzegkutató Intézet hosszabb idő óta foly­tatja kutató munkáját. A ku­tatás a kisvárdai medencében meglepő eredménnyel járt. A napokban minden eddiginél gazdagabb tőzeg­telepre buk­kantak, melynek központja Kisvárda nyugati határában van. A tőzeg rétege 1—3 méteres vastagságú. A pró­bafúrások során Szabolcsve­­resmart, Kécske, Döge és Rétközberencs község határá­ban gazdag rétegeket talál­tak. Jelenleg Nyírbogdány irányában a Cégény-pátrohai vonalon folyik a kutatás és a jelek szerint rendkívül gaz­dag tőzegréteg Nyíregyházá­ig húzódik. February 1, 1949 Szentes a magyaror­szági gyapottermelés központja Gyapottermelő Nemz­eti Vállalat alakul és ennek meg­­nemesítő telepét Szentesen állítják fel, ahol különböző eljárással teszik alkalmassá a gyapot magot a honi ter­mesztésre. Az 1949-es évben Csongrád megyében 100 hol­don termesztenek gyapotot. f^iJrmGmvmKGLO M NEW YORKBAN VACSORA *f^ is fellebb ESTÉNKÉNT 3 ELŐADÁS V KITŰNŐ TÁNC És CIGÁNYZENE B NO COVER • NO MINIMUM m ALKALMAS TÁRSASVACSORÁK RENDEZÉSÉRE f 4B St. East of B’way i / PLaza 7-1523 JimtcmMmgaM Published Daily, except. Sunday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. Telephone: ALgonquin 4-0397 130 EAST 16TH STREET, NEW YORK 3, Jf. Y. Editor: ZOLTÁN DEÁK, szerkesztő Manager: ALEX ROSNER, ügyvezető. Subscription Rates: USA, Canada $9.00 one year, N. Y. C.. So. Amei­­ica. Mexico. Cuba $10.Ou one year, $5.50 half year, $3.0o tnree months. Europe, Australia, Africa, Palestine, etc. $10.00 one year $6-00 half year, $3.50 tnree moiuua. Entered as Second Class Matter Sept. 12, 1947 at the Post Office of New York. N. Y„ under the Act of March 1879.

Next