Magyar Jövő, 1949. április (48. évfolyam, 75-100. szám)

1949-04-01 / 75. szám

2 t ’ ’ ''' .... ÍGY NÉZ KI A “FAIR DEAL” A GYAKORLATBAN _ VEZÉRCIKK — Truman “Fair Deal”-t, azaz “igazságos osztás”-t ígért a népnek váratlan megválasztása után. A Magyar Jövő kez­dettől fogva azon az állásponton volt és van, hogy egy olyan kormány, amely nem ad “Fair Deal”-t más nemzeteknek, az nem adhat igazságos osztást saját népének sem. Reak­­ciós külpolitika a reakciónak kedvező belpolitikával jár. Az új lakbértörvény a legújabb bizonyíték álláspon­tunk igazolására. Az ingatlan tröszt, a nagy bérháztulajdo­nosok New Yorkban már megkezdték akciójukat 10—30 százalékos lakbéremelésre. Teszik ezt akkor, amikor a dol­gozó nép bérei csökkenőben vannak, amikor a munkanél­­k­ül­iség nő. Sokakat félrevezet azt a tény, hogy a lakbérek, a többi közszükségleti cikkek­ vagy szolgálatokhoz képest nem emel­kedtek túlságosan sokat. Ezek elfelejtik, hogy a rettentő lakáshiány következtében Amerikában ma nincs kiadatlan olcsó lakás, ami az ingatlantröszt legnagyobb veszteségi té­telét már évek óta megszüntette. A tőkéstermelés alap­tétele az, hogy egyetlen tőkés sem tartja huzamosabb ideig a pénzét olyan befektetésben, amely következetesen kevesebbet jövedelmez, mint másfajta befektetések. Az ingatlan tröszt csaknem ép oly profitra tett szert a háború alatt, mint a többi trösztök. Az egy vagy kétcsaládos házak tulajdonosait természetesen nem soroljuk ebbe a kategó­riába.­­ , Helyesen állapította meg az új lakbértörvényről a New York Tenants Council, hogy annak cél­ja nem a lakbér ellen­őrzése, hanem az emelése. New York népének követelni kell ily viszonyok köze­pette, hogy azonnal léptesse hatályba az állami törvényho­zás a pontosan erre a lehetőségre készített vésztörvényt és a lakbéreket az 1947 június 30-iki színvonalon rögzítsék le egészen 1950 júniusáig. Ifjúnk, táviratozzunk állami törvényhozóinknak ily értelemben! AZ ILSE KOGH-JELÖLTEK PIKETELÉSE • Aki szem és fültanúja volt annak a piketelésnek, ame­lyet reakciós csoportok rendeztettek a Waldorf Astoriát de különösen a Madison Square-i békegyűlések folyamán, az nem tud megszabadulni attól a gondolattól, hogy az ame­rikai reakció itt bemutatta a nyilvánosság előtt az ameri­kai fasizmus előfutárjait. *, Azok között a hisztérikusan üvöltöző, eltorzult arcú férfiak és nők, ifjak és öregek között kétségkívül ott voltak azok, akik holnap, adott körülmények között betöltenék az Ilse Koch-ok a koncentráció tábori felügyelők, az SS legé­nyek szerepét. Jól jegyezze meg mindenki. Ezek az őrjöngő mániáku­sok nem a kommunista párt, de még csak nem is a prog­resszív párt gyűlései előtt tüntettek. Ezek 20,000 new yorki polgár békegyűlésének résztvevőit igyekeztek terro­rizálni, örök szégyene az amerikai magyarságnak, hogy e för­telmes megmozdulásban magyarok is résztvettek. A new yorki horthylap nagy büszkén emlegeti az Amerikai Ma­gyar Szövetség­­részvételét. Ha a nadányepálok vagy székelyizsók megláthatták volna azokat a piketeket, akik a Madison Square-i gyűlés után a kiözönlő 20,000 főnyi tömegre üvöltöztek, megláthat­ták volna azok eszmetársait, akik családjaikat az auschwitzi égetőkemencébe hajszolták, vagy rájuk a cyklon gázas kan­nákat hajigálták. Az ő lelkiismeretüket ez persze nem bántja. Az üzlet jön először. De a haladószellemű magyarság kímélet nélkül fogja folytatni harcát az amerikai nép békeszerető milliói táborában a társadalom mocsarából kiemelkedő fasiszta szörnyetegek ellen. ’ Amit minden munkásnak tudni kell Az antiszemitizmus leleplezése Ez a példa áll majdnem minden vonatkozásban. A mo­nopoltőke irányítása alatt álló közgazdaságban a zsidókat a közönség előtt a legfeltűnőbb helyre kényszerítik, hogy a nagyipar ezáltal elháríthatja saját magáról a tömeges antipátiát és a zsidó tömegekre irányíthatja azt. A *kez­­deti stádiumban a nagyipar teljesen függetlenül, egyénileg veszi igénybe az antiszemita agitátorokat, akiknek mun­kája, mint McWilliams írja, abból áll, hogy *‘nyílt anti­szemitizmusra izgassák azokat, akikben alszik az antisze­mitizmus.” McWilliams hangsúlyozza, hogy az antiszemi­tizmus szerves része ,az amerikai közgazdaságnak és az utolsó időben a legreakciósabb amerikai nagyiparosok azo­nosítják magukat a Gerald L. K. Smith féle antiszemitiz­­­­­­mussal és egyre inkább követik a fasizmus vonalát. I * • A zsidó bevándorlókkal foglalkozva McWilliam azt írja, hogy azok a “legalacsonyabb foglalkozási ágakban” kezdik az amerikai életet, éppenúgy, mint a többi nemzetiség­ be­vándoroltjai. Igen sokan azonban nem maradnak meg ezek­ben a foglalkozásokban, de felfelé törekednek s “minthogy gyakorlottak abban, hogy szembenézzenek az előítélettel, megtanulták, hogy az úgynevezett marginális üzleti ágak­ban keressenek lehetőséget, melyekben a múltban lehetsé­ges volt némi gazdasági alapot teremteniük.“ Ebben az értelemben McWilliams kimutatja, hogy a zsidók sok szem­pontból hasonlók a quakerekhez és a hugenottákhoz, akik­nek történetében szintén nagy szerepet játszik az üldözés. Mindamellett a zsidók különleges célpontot alkotnak köz­­gazdasági helyzetüknél fogva, mely a középosztály köze­pébe kényszeríti őket. (Folytatjuk) által beküldött, közérdekű, közgazdasági kérdésekre. A levemomestra Ebben a rovatban minden héten egyszer válaszolunk az olvasók kérjük ráírni: KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSIJÉN. INDONÉZIA BATAVIA.­­ A holland hadsereg jávai főhadiszállása bejelentette, hogy egy indo­néz federális hadsereg felállí­tását tervezi, amely ez év vé­gére 23 ezer főből fog állani. A tisztiiskolák színvonalát le­­sülyesztik, hogy minél előbb összetrombitálják az új had­sereget. A holland kormány ugyan népbolondításból meg­ígérte, hogy valamilyen önál­lóságot ad Keletindiának, a hágai kerekasztal konferen­cián azonban természetesen úgy döntöttek hogy visszaál­lítják a holland kormányt Jogjakartában. NÉMETORSZÁG NÜRNBERG. — Egy né­met bíróság Dr. Gerhard Klopfer náci helyettes kül­ügyminisztert, mint kisebb bűnöst, szabadon engedte. Technikailag Klopfer két évi börtönt kapott, de a bünte­tést, az előzetes letartóztatás­sal kitöltöttnek vették. A vádhatóság nagyobb náci bű­nösnek kívánta megjelölni Klöpfert és legalább hatéves börtönbüntetést kért. BURMA RANGOON. — A posta- és táviróhivatal előtt rendeztek ülősztrájkot a közhivatalno­­­kok. A rendőrök könnyfakasz­tó gázbombákkal oszlatták szét a sztrájkólókat, miután szóbeli felszólításra nem tá­voztak el a bejáratok elől. Az amerikai követség ugyanab­ban az épületben van s így az alkalmazottak a hátsó kijára­tot használták. A burmai kor­mány, amely hadban áll a Karen-törzs tagjaival, siker­tele­nül megparancsolta a sztráj­kólóknak, hogy térjenek vissza a munkába. A sztrájk azért tört ki, mert a kormány leszállította a megél­hetés színvonalát. UJ FOUNDLAND ST. JOHN. — Ma adja fel Anglia legrégibb tengerentúli urtoka, Uj Foundland szigete, évszázados füg­getlenségét. Via lesz belőle Kanada tizedik tartománya. A kanadai parla­­mentben ezzel szemben hat szenátori és hét képviselői széket kap. Régi törvényei he­­vett nyakába varrják a ka­­nadai törvényeket. Üzleteit belerakják kanadai áruval. KANADA OTTAWA. — A Canadian Congress of Labor, a kanadai CIO unionok anyaszervezete annyira hozzáidomult az or­szág hivatalos politikájához, hogy a kanadai villamossági munkások szakszervezetének igazgatóját C. S. Jacksont felfüggesztette állásától, mi­vel Jackson nem volt hajlan­dó az atlanti katonai szövet­séget a munkások előtt ked­vező színben feltüntetni. Ezt a mindenképpen politikai büntetést, amelynek semmi kapcsolata sincs a szakszer­vezeti munkával, minden elő­zetes figyelmez­tetés nélkül szabták ki. A büntetés meg­felelő képviselet nélkül hagy 25.000 villamossági munkást annak ellenére, hogy magát a szakszervezetet nem füg­gesztették fel .A villamossági munkások szak­szervezete már korábban elítélte úgy az Atlanti Paktumot, mint a Marshall-tervet. Jackson ki­zárása után a CCL felfüg­gesztette a 18.000 tagot számláló bánya és kohómun­kás szakszervezetet is, mert a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy az aranybányá­szokat is képviselje, amint azt eddig is tette. Max Werner, a kiváló ka­tonai szakértő az Atlanti Szö­vetséggel kapcsolatban F­r­an­ciaország helyzetével foglalkozik s megállapítja, hogy a szövetség egyáltalán nem oldja meg Franciaország katonai problém­áját s Euró­pa védelmét. Az alábbiakban közöljük Max Werner írásának pontos fordítását: Négy héttel ezelőtt Queuil­­le francia miniszterelnök egy intervju keretében az Egye­sült Államoktól kérte Fran­ciaország védelmét, hangsú­lyozva, hogy ennek a védelem­nek a Rajnától keletre kell történnie. Katonilag kifejez­ve ez a kérés csupán egyféle­képpen értelmezhtő. Az Egyesült Államoknak 100, vagy 150 hadtestet kel­lene átküldenie Európa kö­zépső részébe, az Elba és az Oder folyók közt elterülő vo­nalba. Franciaországot állan­dóan az Egyesült Államok­nak kellene védelmeznie, úgy békében, mint háborúban s nem az amerikai mozgósítás után, de még azelőtt is. Ez a kérdés esetleg hihe­tetlennek látszik az Egyesült Államokban, azonban volt anyi haszna, hogy Queuille felfedte azt a kétszínűséget, mellyel Fran­ciaország straté­­gikus helyzetéről beszélnek (az Atlanti Paktum barátai.) A francia miniszterelnök nem ígérte meg, hogy Franciaor­szág védelmezni fogja saját magát, de amerikai és kizá­rólag amerikai védelmet kért az ország számára. És a mi­niszterelnök kérése teljes fényt vet arra, hogy mint vélekednek a franciák az At­lanti Szövetségről. Queuille kérése után kide­rült, hogy teljesen felelőtlen illúzió az, hogy Franciaorszá­got katonai hatalommá lehet átalakítani. Én részemről már hónapokkal ezelőtt megjósol­tam, hogy a francia kormány kéréssel fog az Egyesült Álla­mok elé járulni s hogy ez a kérés, elképesztő lesz. Az a beszéd, hogy Franciaország­nak 24 elsőosztályu hadtest áll rendelkezésére, teljesen álom és képzelet. Camille Lougeron, a legis­mertebb katonai szakértő, aki a francia tengerészeti minisz­tériumban teljesített szolgá­latot, még szkeptikusabb vé­leménnyel van Franciaország stratégiai helyzetéről, mint maga Queuille. A katonai szakértő legújabb könyvében melynek címe: La Prochaine Guerre (A következő hábo­rú) kifejti, hogy Franciaor­szág és a nyugateurópai or­­szág­ok sem saját erejükkel, sem amerikai segítséggel nem tudnák tartani magukat. Figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy veszíteni fog, amennyiben meg akarja védeni katonailag csődbe ju­tott nyugateurópai országo­kat és ebből a célból hajlan­dó belemenni egy nagyará­nyú háborúba az európai kon­tinensen. A katonai szakértő véleménye szerint az Egye­sült Államok csapdába kerül­ne, ha megkísérelné Nyugat­­európa védelmét. Rougeron saját javaslata, hogy ne csak az amerikai ka­tonaságot ürítsék ki Nyugat­­európából, de a lakosságot is. Azt javasolja, hogy háború esetén a lakosságot repülő­gépeken szállítsák el Euró­pából, egy hatalmas arányú Dunkirk-et javasol, melyben a mai berlini repülőhidat meg kellene százszorozni. Ez a borzalmas javaslat képet ad a francia katonai vezetők gondolkodásában be­állott válságról, a tradicioná­lis katonai tervezés csődjéről. Mindazonáltal a könyv tanul­sága teljesen tiszta. A kiürí­tés tervének végrehajtása le­hetetlen s minthogy Európát nem lehet megvédeni háború­ban semmiféle katonai szövet­séggel, az egyetlen védelem a béke. Ehhez azonban nemcsak nincs szükség az Atlanti Szö­vetségre, de a paktum egye­nesen a békét fenyegeti. Franciaország 100 amerikai hadtestet kér védelemre MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) AZ ORSZÁG VÁROSAIBAN 10-30 SZÁZALÉKIG TERJEDŐ LAKBÉREMELÉST VÁRNAK WASHINGTON.­­ Általá­nos vélemény szerint a Kon­gresszus által elfogadott és az elnök által aláírt, úgyne­vezett új lakbérellenőrzési törvény életbelépésével, ami április 1-én történik, a ház­­tulajdonosok általában 10 százalékostól 30 százalékig terjedő lakbéremelést kérnek. Valószínűnek tartják, hogy a magas lakbéreket kevesebbel, így az olcsó lakások bérét többel fogják emelni. William E. Russel, aki a háztulajdonosokból álló, úgy­nevezett Fair Rent Com­mittee elnöke az újságírók előtt előadta, hogy a háztu­laj­dono­sok igen hamar ki fog­ják próbálni az új törvényt, mely “ésszszerű hasznot” en­gedélyez számukra. Russel szerint a házak értéke után észszerűnek látszik egy 6 szá­zalékos tiszta haszon és amennyiben a lakbérellenőrzé­si hivatal vezetője azt állítja, hogy 3 százalékos haszon is elegendő, akkor a háztulajdo­nosok bíróság elé viszik az ügyet. A new yorki Tenants Coun­cil, mely 250.000 családot számlál, ugyancsak nyilatko­zott az új törvényről. A lakók szövetségének vezetői kije­lentették, hogy a törvény szomorú utánzata a valódi el­lenőrzésnek s “célja nem az ellenőrzés, hanem a lakbér­­emelés.” Robert W. Dawling, egyik nagy new yorki ingatlanvál­lalat elnöke kijelentette, hogy az új­­ törvény után hamaro­san szaporodni fognak a la­kások, mert a törvény lehető­vé teszi a nagyobb lakások felosztását kisebb lakásokra. Természetesen ezeket a kisebb lakásokat magasabb bérért fogják kiadni, miután azok teljesen felszabadulnak az ellenőrzés alól. Dowlings tár­sasága már­is megkezdte a tulajdonában lévő, nagy laká­sok átalakítását kisebb laká­sokra. Valószínű, hogy a New York állami törvényhozás meghosszabbítja az állami lakbérellenőrzési törvényt,­­ azonban az új, 15 hónapon át érvényes törvény szerint az ellenőrzés bármelyik állam­ban vagy városban a helyi vezetők tetszése szerint meg­szüntethető. A törvény élet­belépése után azt várják, hogy a háztulajdonosok meg­rohamozzák a lakbérellenőr­zési hivatalt a lakbéremelé­sekre irányuló kérvényekkel. Rendőrállammá alakítják át Olaszországot ROMA.­­ Arra az esetre is felszerelték már az olasz rendőrséget, hogy mit csinál­jon, ha azonnali megerősítést kell küldeni az ország távo­labbi részibe. Légirendőrség­gel és ejtőernyős rendőrkülö­­nítményekkel egészítették ki az olasz rendőrségi haderőt. Az olasz belügyminiszter azt hiszi, hogy a múlt évben megedződött a rendőrség a kommunistákkal vívott utcai harcokban. Most már köny­­nyebben elbánnak az üres ke­zekkel tüntető munkásokkal. Az olasz országos rendőr­ségnek 63 ezer tagja van, ezeket újabb 7 ezerrel egészí­tik ki az idén. Mellettük a 75 ezer főre rugó csendőrség vagy karabinierik állnak, ezeknek feladata a vidék rendbentartása. Olaszországban senki sem vonja kétségbe a rend fenn­tartásának szükségességét, de a rendőrségi haderőnek az a nagyfokú megerősödése nyugtalansággal tölti el az olasz polgárságot. A nyugta­lanság fokozódó tiltakozássá nőtt az elvakult rendőrbruta­litások következtében. Hatá­sa abban nyilvánul meg, hogy amint olaszországi amerikai polg­ári tudósítók jelentik, politikailag balratolódás van folyamatban. 79 NEMPOLGÁRT AKARNAK DEPORTÁLNI POLITIKAI NÉZETÜK MIATT NEW YORK. — Az Amer­ican Committee for Protec­tion of Foreign Born tiltako­zását jelentette be az igaz­ságügyminiszter legújabb de­­portálási hajszája miatt. A bevándorló hatóság em­berei éjszaka idején letartóz­tatta Betty Garnett-et, a kommunista párt szervező titkárának helyettesét és de­­portálási eljárást indított el­lene, mint külföldi születésű ellen. Másnap ,1,000 dolláros óvadék ellenében, amit a bi­zottság helyezett le, szabad­lábra helyezték a letartózta­tottat. Mint Abner Green, a külföldi születésűeket védő bizottság főtitkára bejelen­tette, a folyamatban lévő haj­szában ez a 79-ik eset, hogy deportálási eljárást indítanak külföldi születésűek ellen po­litikai felfogásuk miatt. A 79 nempolgár közül 12 nő és 15 államban folyik a deportá­lási hajsza. Beszakadt az iskola­tető: 13 halott KAIRÓ.v •­ Tizenhárom diák meghalt,­­nyolc pedig megsérült, amikor egy egyip­tomi kisvárosban beszakadt­­ egy muzulmán iskola teteje. Ausztráliában is vádat emeltek a K. P. taktikája ellen SYDNEY.­­ Több, mint tízezer férfi és nő gyűlt ösz­­sze az itteni szövetségi bíró­ság előtt, hogy tiltakozzék Lance Sharkey, a kommunis­ta párt titkárával szemben emelt vád ellen. Sharkeyt az­zal vádolják, hogy beszédei­ben és írásaiban hazaárulást követett el. Amikor a titkár eltávozott a bíróság épületé­ből, a hatalmas tömeg lelke­sen ünnepelte. A kikötőmun­kások sztrájkkal tiltakoztak a vádemelés ellen. Sharkey kö­vetelte, hogy ügyét terjesszék esküdtszék elé és ne hivatá­sos bírák mondjanak ítéletet felette. April 1, 1949 SZERELVÉNYEK RÁKOSI MÁRCIUS 15-IKI BESZÉDÉBŐL A függetlenségi Népfront Kongresszusán Második Műegyetem — Sor kerül közlekedésünk és közlekedési hálózatunk, valamint a légi közlekedés modernizálására és kiszélesíté­sére. Hogy csak egyetlen számot említsek, 428 km új gazda­sági kisvasutat fogunk építeni. Természetesen a szociálpoli­tikát sem­­téveszti szem elől az ötéves terv. Ezzel kapcso­latban százával építjük az egészségházakat, orvoslakásokat, elsősorban a falvakban és tanyaközpontokban. Mintegy 500 hatósági orvost és körorvost autóval fogunk ellátni. A kul­túrpolitikai befektetésekre 2 milliárd 300 millió forintot szán a terv. Az újonnan létesítendő iskolák közül meg kell emlékezni a második Műegyetemről. Döntő előfeltétel a béke . Ezek, a rövid adatok magukban véve azt mutatják, hogy az ötéves­ terv népünk gazdasági, kulturális, szociális viszonyaiban milyen alapvető változásokat fog előidézni. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy nincs hazánknak egyet­len faluja, egyetlen polgára, akit az ötéves terv és anak eredményei közvetlenül ne érintenének, ne járulnának hozzá életszínvonalának megjavításához.­­ Az ötéves terv megvalósításának főösszetevői között a legfontosabb a demokrácia erőinek szorosabbra fogása és megfeszítése a Magyar Függetlenségi Frontban, a magyar munkásosztály és Pártunk vezetése alatt. Ennek a tervnek még egy döntő előfeltétele van: a béke. Mint a hároméves terv és az újjáépítés eddigi eredményei mutatják, a felsza­badult magyar nép számára a boldogulás minden előfelté­tele megvan, ha békében, a teremtő munkában élhet.­­ A magyar népi demokrácia nemcsak azért támogat minden törekvést, mely a béke megőrzésére irányul és nem­csak azért fordul élesen szembe minden imperializmussal mert egészséges fejlődését ez biztosítja. De azért is, mert a magyar dolgozó nép egy emberöltőn át két izben szenvedte el szörnyes vesztes háborúnak minden következményét. A háború rettenetes pusztításai — Most futnak be az idei népszámlálás első eredményei Ezekből a számokból kiderül, hogy hazánk lakossága 11­ ezerrel kevesebb most, mint az utolsó népszámláláskor volt Ha a két világháborút közti népszaporodást vesszük alapul akkor háború nélkül Magyarország lakosságának 9,800,000 körül kellene lenni. Ehelyett 9,201,000 a lakosság zám­a azaz a háborús kiesés 600,000 főt tesz ki. Ennyi az a lélek­szám, amely­ a legkülönbözőbb címeken a háború következ­tében elveszett a magyar nép számára. Ez több, mint akár Anglia, akár az Egyesült Államok háborús embervesztesége . Ha most 115,000-rel kevesebb lakosság van, min 1941-ben, úgy a férfiak száma 141,000-rel­­lett kevesebb 3 százalékkal csökkent nálunk a férfiak aránya és más 1000 férfire 1083 nő esik. De még ez a kép se teljes, mer nem mutatja azt a hatalmas veszteséget, amit éppen a leg­munkaképesebb, a katonai szolgálatra alkalmas férfiakban okozott a háború. Az országban 300,000 a hadiárva, a hadi özvegy, a hadirokkant, a hadisegélyes. — Ha még ehhez hozzávesszük a szörnyű anyagi áldo­zatot és puszitást, amelyet a háború okozott, azt a rengete szenvedést, amely — túlzás nélkül mondhatjuk — hazán minden egyes lakóját a háborúval kapcsolatban külön fu­­tatta, akkor nem kell sokat magyarázni ahhoz, hogy miét utasítja el minden hazáját szerető magyar egy harmadi szörnyű világháború hirdetőit. — Ez a békevágy a klerikális reakció elleni harcban­­ megmutatkozott. A dolgozó magyar nép Mindszenty elítélt­sét nemcsak azért fogadta megértéssel és helyesléssel, mer nem kivánta vissza a Habsburgok­ és vele együtt a nagytők­sek és nagybirtokosok uralmát. A széles tömegek azt megértették, hogy Mindszenty egy újabb véres világháb­r­ura — és hozzátehetjük, egy újabb elveszett háborúra­­ alapította terveit. — VÉGE. — Laski professzor egy bizottság útján akarja meggyőzni Sztálint, hogy a Paktum — védek­ NEW YORK. — Harold J. Laski professzor, aki tagja az angol Labor Party vezető­ségének, előadást tartott a Sidney Hillman, a CIO Amal­gamated Clothing Workers néhai elnökének emlékére a gyárosok és munkások által létesített alapítvány védnök­sége mellett a Columbia egye­tem McMillin Academic Theatre-ben. Beszédében azt javasolta, hogy egy bizottság menjen Moszkvába, amely majd meg­győzi az oroszokat és Sztálint arról, hogy az Atlanti Szövet­ség nem támadó, hanem vé­delmi dolog. A bizottságban olyan személyiség is volna, mint Mountbaten viscont aki Clement Attlee minisztr­elnökkel együtt fektette India függetlenségének ab­jait. Ezzel a megoldással, mondotta, meg lehetne himn­ni Sztálint attól, hogy Was­ingtonba menjen, Trump meg, hogy Moszkvába járt jon. Az a fő, hogy az orosz elhiggyék. Laski figyelmeztette a hí­gatóságot, hogy a demokri világ “igazi veszélyben ” ma. Nem a szélsőbal, han azok részéről jön a veszi akik a szélsőbalt el akar­ pusztítani, hogy, igy ma­ják ők, megőrizzék a dem­ráciát.” . Published Dally, except Sunday and certain Hollda by the HUNGARIAN DAILY JOURNJ ASSOCIATION, INC. 130 E. 16th St., New York 3, N. Telephone: ALgonquln 4-03 Editor: ZOLTÁN DEÁK. Manager: ALEX ROSNER Subscription Rates: USA. Canada $9.00 one year, $5.00 half year, ! three months. N. Y. C„ So. America. Mexico. Cuba $10.00 one 3 $5.50 half year, $3.00 three months. — Europe. Australia, Africa, Pi tine, etc. $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. Entered as Second Class Matter Sept. 12, 1947 at the gegilSijgsgi'S11-Office of New York, N. Y.. under the Act of March __________________________________ __

Next