Magyar Jövő, 1949. november (48. évfolyam, 256-279. szám)

1949-11-01 / 256. szám

AZ ANGOL ÉS FRANCIA VÁLSÁG EGYARÁNT A HŰVÖS HÁBORÚ ÉS PROFIT KÖVETKEZMÉNYE Nem minden esetben kelle­mes az, mikor az embernek igaza van, különösen akkor, mikor az nehézséget okoz más népeknek. Ennélfogva egyáltalán nem jelent örömöt számunkra az a tény, hogy szeptember végén, mikor Sir Stafford Cripps, az angol közgazdaság cárja bejelen­tette a depressziót, mi két­ségbe vontuk azt, hogy meg­maradnak az angol munkás­ság számára kedvező refor­mok. Sir Staffrod ugyanis rádióbeszédében biztosíttatta az angol munkásokat, hogy a betegség elleni biztosítás és az egyéb reformok a font de­valválást elm­ére is változat­lanul megmaradnak. Ugyan­akkor megírtuk azt is,­­hogy sem Stafford Cripps, sem az angol kormány nem tehet sokat, mert nem ők voltak azok, akik mindenáron le akarták szállítani a font ér­tékétől hanem az U. S. kor­mány­ követelte azt. A tény az, hogy ezek után akármit kér is az amerikai kormány, Sir Stafford Crippsnek és társainak teljesíteniük kell azt. Nem múlt el több mint egy hónap s október 24-én máris beteljesedett jóslatunk. Att­lee angol miniszterelnök a gyógyszerért, felemelik a hal, a tojás és minden olyan élel­miszer árát, melyeket eddig ,a kormány szubvenciója ál­landó színvonalon tartott. Az amerikai sajtó és Win­ston Churchill, az angol kon­zervatív párt vezetője, nem elégedett meg a szeptemberi devalválással, mely 33 száza­lékkal emelte az árakat s ép­­penugy nincsenek most sem megelégedve azokkal a lépé­sekkel, melyeket az Attlee kormány tett a munkásság rovására. Churchill, akihez pontosan igazodik a Wall St. sajtó a nagyipar által fize­tett adó leszállítását követel­te és az acélipar nacionalizá­­lására vonatkozó tervek tel­jes elvetését. A New York Times és a Wall Street Jour­nal egymást túlkiabálva tap­soltak Churchillnek és együtt harsogták, hogy Anglia nyo­mora azt bizonyítja, hogy a szcializmus csődöt mondott és nem oldja meg a problé­mákat. Ugyanakkor azonban az Attlee kormánnyal szemben egyre­ növekedő ellenzék so­hasem szűnt meg hangoztat­ni, hogy a szocializmus nem­csak hogy csődöt nem mon­dott, de soha nem is próbál­ták ki. Ez az ellenzék azzal parlament ülésén bejelentet- vádolja Attleet és kormá­ny, hogy 790 millió dollárral leszállítják a kormány évi költségvetését, főleg az élel­miszerellátás, a gyógykezelés és egyéb társadalmi szolgá­latok rovására. Ezek után az angol­ munkásoknak egy sil­nyát, hogy elvetették a szo­cializmust, kijátszották azt és eladták magukat az U. S. kapitalista kormányának, a­­mely politikai, gazdasági és katonai elnyomást erőszakolt Angliára. Miután az Attlee­linget kell fizetniük minden kormány fél az U. S.-től, ki akarja azt elégíteni és ez­­mindig az angol munkásság terhére történik, ahelyett, hogy a nagyipar profitját szorítanák meg. Az angol nagyipar profitja állandóan emelkedett, mialatt Anglia saját torkát vágta el azzal, hogy engedelmeskedett az U. S. rendeletnek és korlátozta a Keleteurópával folytatott kereskedelmet, miután rá­ijesztettek, hogy ellenkező esetben megvonják a Mar­shall segélyt. Ugyancsak ame­rikai kívonatra történik az, hogy nem a katonai költség­­vetést, hanem a társadalmi szolgálatokra e­l­ő­i­r­á­n­y­zott költségvetést redukálja az Attlee kormány. Minden jel arra mutat, hogy az angol munkásság az idő múlásával egyre inkább tiltakozni fog ezen politika ellen. Az angol válság egészen pontosan illusztrál egyetlen dolgot, jóllehet úgy az angol, mint az amerikai lapok a gazdasági rovatok hosszú ha­sábjain igyekeznek azt félre­magyarázni s minden eszköz­zel elterelni róla a nép figyel­mét. Ez a valami az, hogy minden, ami a nagyipar urait gazdagítja, föltétlenül a munkásság bőréből sajtolódik ki s mindaz, ami­­előnyös a munkásságnak, a profit ro­vására kell, hogy történjen. Ha a nagyipar urai többet kapnak, a munkásnak keve­sebb jut és megfordítva, ha aztán nincs más kiút, akkor a kérdés az, hogy ki hozza meg az áldozatot? • Az Attlee kormány, annak ellenére, hogy “munkáskor­mánynak” nevezi magát, a munkássággal fizetteti meg a válság árát. Ugyanez áll más Marshall-terves országokra is. Mint az angol munkásság tanúságát adta, a munkásság hajlandó áldozatot hozni, mi­kor azt mondják, hogy az a jövője biztoítására történik, azonban előbb-utóbb rájön a munkásság is, hogy valóban csak akkor szolgálhatja saját érdekeit, ha a magánprofi­tot kiküszöbölik. Az angol lecke nemcsak Angliára érvényes, mert ugyanaz okozza a francia vál­ságot is, a­mi az angolt elő­idézte, a fő probléma a nor­mális emberi megélhetést biz­tosító bérharc, ami a trösztök vezetői és az őket szolgáló politikusok szerint “veszé­lyezteti a külpolitikát.” En­nek alapján akarják az Egye­sült Államokban is letiltani a bányászok és az acélmunká­sok “önző” sztrájkját azok, akik semmitől sem félnek jobban, mint az amerikai munkásság egyesülésétől. !A SOUTH BENDI TESTVÉRISÉG 1016. OSZTÁLYA NAGYSZABÁSÚ SZÜRETI MULATSÁGOT rendez november 5-én, szombat este a Munkás Otthon helyiségében, 1216 W. Colfax Ave., Sounth Bend, Ind. Petrasovich Jancsi és zenekara szolgáltatják a talpalá valót! A mulatság este 8-kor kezdődik. — Belépőjegy 500 adóval együtt. Olvasók és barátok teljesszámú megjelenésére számít a Bizottság! NEW YORKI MAGYAR ÜZLETI ÚTMUTATÓ New York Hungarian Business Guide and Directory — MEGJELENIK MINDEN NAP. — ./ KÉRJÜK TISZTELT OLVASÓINKAT, hogy pártolják fokozottan 4. Állandósul ebben a rovatban hirdetett üzleteket, mert ezek a magyar hirdetők is állandóan tám­­ogatják lapunkat VENDÉGLŐK (RESTAURANTS)________________________ Lusztig Debrecen Restaurant Telefon: RHinelander 4-9305. — A Second és First Avenuek között. Jöjjön nagyszerű magyar vendéglőnkbe! — Yorkwills Hungarian Self Service Restaurant (MAGYAR MUNKÁS OTTHON). — 350 EAST 81ST STREET. — Telefon: KE 4­0555 Hungarian Garden Bar és Restaurant 2re TM m 79-ik i’H 80-ik uccák között. — Lovász Pali zenekara muzsikál. Kitűnő vacsora délután 5 órától este 10 óraig $1.60. Csirkevacsora $1.00. — JOE HERLITSER és ZETTL LACI tulajdonosok. — Károlyi Mária és Nyáray Károly énekelnek. RÉTESEK (STRUDELS)_____________________ ynn II CDU­CT RÉTESHÁZ ÉS CUKR.\BZDA — IU7 Third Avum. Hindi Iliin DO­I , (818) STREET SARKAN. — Telefon BU «-«$(1.­­__ Hideg levegő áramlatu helyiség (Air conditioned). Eeste 11 óráig nyitva. —­ ­ MAGYAR IMPORTÁRUK (HUNGARIAN IMPORTERS) H. ROTH &­SON, IMPORTER 1577 FIRST AVENUE, NEW YORK 28, N. Y. Cor 82nd St. Telefon: REgent 4-1110 — PAPRIKA, MÁK DIÓ, LEKVÁR — Magyar lemezek 49 cent. — Kérjen árjegyzéket. — PÉRFIRUHA ÜZLET (MEN’S CLOTHING) NADEL HUGO férfiruha üzlete 104 5th Ave., 15 és 16-ik ne­­cük között a 15-ik emeleten. — $20 engedmény a fix árból. — Őszi és téli ruhák dús választékban — FÉNYKÉPÉSZ — (PHOTOGRAPHER) YORKVILLEI MAGYAR FÉNYKÉPÉSZ 229 E. 86th St., N.Y.C. Tel. SA 2-1460 Minden alkalomra művészi''kivitelű egyéni és csoportképeket készit. — Gyermek­fényképezésben is elsőrendű specialista. — Hétköznap és vasárnap d. e. 10-től este 9-ig ROBERT E. MARSHALL (Televízió, refrigerator, mosógép, rádió és phonograph üzlet) JAMAICA REFRIGERATION SERVICE CORP. E­gyedüli speciális magyar cég, árusít és javít refrigerátorokat, mosógé­peket, a legjobb gyártmányú televíziós készülékekeket, főzőkályhákat. A Jókarban lévő villany jégszekrények már S45-ért kaphatók. 97-02 150th St., Jamaica, L.I. Fióküzlet: 166-30 Jamaica Ave. Jamaica L.I. ÚTIRÁNY: 8th Ave. Subway. REpublic 9-7755; Flushine 3.077»; Jamaica 6-2738 SÍRKÖVEK (MONUMENTS) SÍRKÖVEK. — 287 C. H­ uaton St N. Y. C. — Telefon: AL 4-134» WEINBER BROS. & GROSS St Siegel St., Brooklyn. Tel.: EV 7-9459. Elhunyt magyar egyleti tagok sliftőkészités TEMETKEZÉSI INTÉZETEK (FUNERAL DIRECTORS)_____________ ~TEW YORK UNDE^ÄKINOÖMPÄHY^ H. J. BÁLLÁ, 14« EAST »oth STREET, NEW YORK. N. Y. — Telefon: RH 4-4447 URPESS ELEK Az amerikai magyar mun­kásmozgalom egyik rég­i hű­­séges tagja és vezető egyéni­sége dőlt ki az élők sorából Urpess Elek munkás szemé­lyében Detroitban. A huszas és harmincas években aktív vezető szerepet töltött be det­roiti mozgalmunkban. Az utóbbi években egészségi ál­lapota miatt nem fejthette ki azt a tevékenységet, amelyre szíve késztette volna, de az­ért minden fontosabb meg­mozdulásban ott volt, ahol a haladás ügyéért vagy sajtó­jáért tenni vagy adni kellett. Urpess munkástárs halála súlyos vesztesége mozgal­munknak. Emlékét meg fog­juk őrizni. Ulpess munkástársat, ma, kedden délután 2 órakor te­metik a detroiti haladószel­­lemű magyarság székházából, a Petőfi Körből, a Molnár temetkezési vállalat közremű­ködésével. Mozgalmunk nevé­ben Erdei Mihály munkás­társ fogja búcsúztatni, Cle­­velandból. BETESZEM A GARAST SZEBENYEI JÓZSEF ROVATA KOMOLY ÍRÁS A VÁLASZTÁSOKRÓL Szavamra mondom, ilyen komoly rovatot még nem írtam, mióta élek. Mához egy hétre lesznek a választások és itt New Yorkban életbevágó fontosságú kérdés, hogy kit választunk meg polgármesternek, szenátornak, városatyá­nak. Nem mintha a mi olvasóinkat kellene meggyőzni arról, hogy kire szavazzanak, mert nem hiszem, hogy van olyan is, aki másra szavazna, mint Marcantoniora, Ben Davisre meg a Labor Party egyéb jelöltjeire. Ellenben vannak, akik nem olyan haladószellemnek és a mi olvasóinknak, a prog­resszív szellemű munkásságnak az a kötelessége, hogy má­sokat is meggyőzzenek a helyes útról és ebben sokan persze nem eléggé aktívak és nem veszik olyan nagy lelkiismereti kérdésnek, mint ahogy kellene. Sajnos, a helyzet az, hogy rengeteg azoknak a dolgo­zóknak a száma, akiket a reakciós lapok, a Wall Street bé­rencei, a rádió, no meg a vörösfaló munkásvezérek unióbeli agitációja eltérít a helyes útról, akiket évek óta agitálnak minden ellen, ami a munkások érdekeit szogálná, akik slepp­­hordozói lettek tulajdonképpen a saját osztályellenségeiknek és a tőkés, kizsákmányoló elemeknek a szófogadó cselédei és azok is voltak mindig, mert abban az atmoszférában éltek, elkerülve minden olyan­­szellemi vonatkozást, ami felvilágo­sította volna őket. Szóval ezeket az elemeket kell meggyőz­nünk arról, hogy a maguk boldogulását pusztítják el, a ma­guk megélhetését nehezítik meg azzal, ha bedülnek ezeknek a hamis elszavaknak és nem­ a munkásság jelöltjeit támo­gatják, hanem a politikai gépezetek szolgálatába szegődnek. Itt van például ez a Tammany New Yorkban. Ezek száz esztendő óta uralták és ma is uralják ezt a várost a megszervezettségük alapján­. Például egy methodusuk az, hogy — mondjuk — az egyik kerületben egy munkás beteg, vagy a felesége beteg, nincs kenyérkereső, hát adnak neki tíz dollárt az összepanamázott pénzekből, amik erre a célra rendelkezésükre állanak. Hogy aztán azokat a tíz tallérokat százszorosan behajtják rajta politikai formában, az más lapra tartozik. Nem fizetnek rá, annyi bizonyos. Mulatságos, hogy a republikánus meg a demokrata je­löltek hogy ócsárolják egymást, úgy a szenátor­, mint a pol­gármesteri vonalon. Dulles elmondja Lehmant mindennek, csak jónak nem. Lehman elmondja Dullesről a maga véle­ményét, ami persze jogosan igen kedvezőtlen! O’Dwyer Morrist szidja, Morris O’Dwyert, aztán mind a négyen egy kórusban támadják Marcantoniot, a munkásság képviselő­jét, Ben Davist pedig egyszerűen ki akarják zárni még a­­jelöltségből is, mert egyike a 11 mártírnak — akiket most ítéltek el — Amerika szégyenére — öt esztendei fegyházra, mert egy más gazdaság­politikai elmélet híve. A való helyzet azonban az, hogy ha a munkásságot fel lehetne világosítani a helyzetről, ha azok belátnák, hogy ma­guk alatt vágják a fát, ha nem a Labor Party jelöltjeire szavaznak, akkor nem volna kétséges Marcantonio meg Davis győzelme egy pillanatra sem. Minden amit ígértek a múlt városi választáson füstbe ment. O’Dwyer eskü­dözött, hogy nem emeli fel a subway viteldíját, hát duplára emelte. A busók díját felével emelte, de a szolgálatot felével egyben lecsökkentették a forgalmi mágnások. Marcantonio vissza fogja állítani az ötcentes carfare-t, mert elsősorban ,a munkásokat sújtja ez az ár­drágítás. A kis emberrel, a munkásokkal, irodai lányokkal fizettetik meg a városi kiadásokat dupla subway viteldíjak­kal és nem a gazdagokkal. Itt New York városában több a milliomos, mint az egész világon együttvéve, mégis a kis­fizetésű irodai lányok, munkások bőrén akarják a városi költségvetést összerakni. Mondják meg a szomszédaiknak, a munkában a dolgozóknak, hogy mi a helyzet ezen a téren és magyarázzák meg még annak a munkástársnak, hogy csak a Tammany panamisták ölébe hajtják a nagy sápokat azzal, ha erre a politikailag kétes erkölcsű bandára szavaz­nak majd mához egy hétre. • Azt soha sem tudtam megérteni, hogy dolgozó munká­sok, akik elvégre modern emberek és akiknek mégis csak nyitva kellene, hogy legyen a szemük, bedőlnek ezeknek a fékereknek és a tőkés kizsákmányolók, a munkásgyűlölők malmára hajtják a vizet, szavaznak rájuk, hivatalba ültetik őket és nem látják be, hogy saját sírjukat ássák vele. Itt van egy ember, V­ito Marcantonio, aki az élete javát azzal töltötte el, hogy­ a szegény munkások javát kereste, azokat szolgálja már 13 éve a U. S. Kongresszusban, aki most a szülővárosában akarja a dolgozók sorsát könnyí­teni, aki becsületes, önzetlen s kemény öklű harcos, aki egy új prosperitást hozna nem a Wall Stret-i bankárok meg hazárdjátékosoknak, hanem a dolgozó embernek; itt van ez a nagyszerű ember és a munkások egy nagy része mégis a panamista nagyurakra akarja adni a szavazatát. Hát ezeket kell meggyőzni arról, hogy okosabban is cselekedhetnek. Ez a mi dolgunk testvéreim. Még van egy hetünk rá és ha lelkiismeretesen dolgozunk, biztos, hogy sikerre is visszük az ügyünket. Itt volna az ideje, hogy ez a hatalmas város vezető­sége egyszer már tiszta és becsületes kezekbe kerüljön. Gyerünk a szomszédba is bekopogni. A köd megállította a repülést . NEW YORK. — A sűrű köd, mely Virginától északra elborította a keleti államok nagy részét, teljesen meg­akadályozta vasárnap a repü­lőforgalmat. A new yorki és környéki repülőterekről több mint 100 gép nem tudott el­indulni. Az Idlewald repülő­tér jelentése szerint valószí­nű több napig nem állhat helyre a normális repülőfor­­galom. Barkley alelnök megnősül ST. LOUIS, Mo. — Mrs. Carleton S. Hadsey, 37 éves St. Louis-i özvegy be­jelentette, hogy november hó 18-án férjhez meg Alben W.­ Barkley alelnökhöz, aki 71 éves. Az alelnök a múlt nyá­ron egy washingtoni ebéden ismerkedett meg az özvegy­gyel s azóta a lapok pletyka­rovatai sűrűn foglalkoztak a 71 éves Barkley romantikus szándékaival. MIAttth­tfflADÓ Szüreti mulatság! Olyan mulatságot nem Amerikában, de sehol a világon még nem láttak, mint az idei miami-i ünnepély volt. Több mint ezer személy volt jelen, azon­kívül nagyon sokan kényte­lenek voltak visszafordulni, mert lehetetlen volt a részük­re helyet teremteni. Zsúfo­lásig telt volt úgy a nagy te­rem, mint az óriási szőlő lu­gasnak feldíszített kert. A színpadon egy óriási nagy gyönyörűen összeállított sző­lő csengetyű volt felakasztva, am­it az est folyamán kisor­soltak. A Miamiban tartózkodó hírneves moziszínésze, Haj­­mássy Ilona (Ilona Massey) megtisztelte a klubot a je­lenlétével, sőt egy rövid be­széddel üdvözölte a miami-i magyarságot és meghatóan mondta, hogy ilyen gyönyörű tiszta magyar­ ünnepségen már nagyon régen, ner® volt része. Azután tiszta szívből elénekelt több szép magyar nótát olyan gyönyörűen és kedvesen, hogy a közönség szinte elbűvölten hosszasan tapsolta. Későbben ott csár­­dásozott a közönséggel a táncparketten. Hisszük és re­méljük, hogy sokáig emléké­ben fogja tartani a Miami-i magyarsággal együtt töltött rövid, de kedves perceket. Az ifjúsági csoport tagjai (második és harmadik­­•ge­neráció) rutinosan táncolták el a körmagyart. Jól esett a szemnek, a kedvesen magyar ruhába felöltözött fiatalsá­got magyarosan táncolni látni A Füzy István tagtársunk erre az alkalomra írt egy “Falusi Magyar Lakoda­lom” című tömegjelenetet, ami a szinadon kezdődött és a közönség között tánccal fe­jeződött be. Schill Annus­, mint rí menny­­asszony, Kovács Steve vőle­gény, Kennedy pap,­­ Hilkó hátsa cigány, Hilkóné pa­rasztasszony, Gyulay biró szerepekben kedélyesen mu­lattatták a közönségét. Pécsi Rózsi rendezte a nagyon jól sikerült előadást. A vigalmi osztály elnöke, Richters Mary a női csoport tagjainak a se­gítségére ezt a nagy és ne­héz munkát, ami egy ilyen est sikeres levezetésével jár, fáradságot nem ismerve, dol­gozott a klub érdekében. A zenét Práger Jenő és kibővített zenekara szolgál­tatta, mindenkinek a legna­gyobb elismerésére. Sok-sok mindenről tudnék még erről az estről írni, mint például bazár, javasasszony, szőlőlopás, stb., stb., de nincs elég hely. A konyháról szeretnék még rövid pár szóban megemlé­kezni. Fehérék ezen az estén mutatkoztak be a Miami-i magyarságnak és igazán meg­mutatták, hogy dacára a vá­rakozáson felüli nagy tö­megnek, mindenki a legna­gyobb elismeréssel és dicsé­rettel meg volt elégedve a fi­nom, jó és elegendő magya­ros ételekkel. Floridai­ szüreti mulatság minden évben gyönyörűen si­került, de az idei felülmúlt minden eddigi előadást, amit nem mi, magyarok, hanem a Miami-i amerikaiak mondják, akik nagyon szép számban megjelentek közöttünk. Alex Kovács. 1,866.200 az U. S. tisztviselők száma WASHINGTON. — A Ci­vil Service Commission jelen­tése szerint október hónap­ ban 1,866.200 ember állt a szövetségi kormány szolgála­tában az Egyesült Államok határain belül. A külföldi szolgálatra kirendelt tisztvi­selőkkel egyetemben 2,052.400 az összes kormányalkalmazot­tak száma. LEVELEK Egy magyar dolgozó leveléből: “Nem cserélünk Nyugateurópa országaival” A mellékelt levelet lapunk hű olvasója, Elsie Mihályi küdte be szerkesztőségünkbe: Drága kicsi Elzám! A na­pokban érkeztem haza három­hetes pihenésről és még né­hány napom van, amit ki­használok háztartásomban és a levélírással. Szép sorrend­ben írok mindenről. Tehát kezdem a szabadsá­­gommal. A szakszervezeten keresztül minden dolgozót be­utalnak vagy a Balaton mellé, vagy egyéb fürdőhelyekre és akinek szükséges, magaslati­ra. Én az utóbbit választot­tam és mondhatom, nagyon jót választottam, mert az ide­geim megpihentek, 4 kilót híz­­tam. Az ellátás és minden ki­tűnő volt és amellett nagyon olcsón nyaraltam. Az utazás­nál mindenki 50 százalék ked­vezményt kap. Az ellátás 4— 12 forintba kerül naponta. Mindenki fizetéséhez mérten fizeti az ellátást, a különbö­­zetet a szakszervezet viseli. Most a téli üdülést is beve­zették, hogy azok, akik nyá­ron elfoglaltságuk vagy vala­milyen más oknál fogva nem tudják várva várt szabadságu­kat kivenni, azok ősszel vagy télen magaslati helyeken üdülhetnek. Gondolom, hogy te is informálva vagy ezekről a dolgokról. Soha állam még nem gondoskodott a dolgozók üdültetéséről és szociális jut­tatásáról annyit, mint népi demokráciánk, amelyre iga­zán büszkék lehetünk. Most, mint te is tudod, itt találkoztak a világ minden részéből azok a fiatalok, akik a békéért harcolnak, akik a békéért kiállanak. Papírra vetni nem tudom azt a látvá­nyosságot, azt a színpompát, amiben részünk volt. Azt a lelkesedést, amit a fiatalság a felvonulás alkalmával és­­a két­hetes ittartózkodása alatt tanúsított, látnod kellett vol­na. De látniok kellett volna mindazoknak, akik háborúra spekulálnak és tudom, hogy voltak a nézők között sokan olyanok, akiknek ez a demon­stráció fájt. Igen fájt nekik, hogy látták a fejlődést, amit megállítani már nem lehet! Beszéltem német fiatalság­gal, akik ámulatuknak és nagy tetszésüknek adtak ki­fejezést, hogy Magyarorszá­gon mindent lehet kapni, hogy itt a hidakat és házakat már felépítették a romokból, kül­földi kölcsön nélkül. Csodál­kozásuknak adtak kifejezést, hogy miképpen tudtuk mind­ezt négy év alatt megcsinál­ni, mert náluk még minden romokban hever, náluk még mindig nélkülözni kell. Ná­lunk már eltörölték a kenyér­jegyet is, most szép finom kenyeret eszünk, még soha ilyen jó kenyeret (érts alatta pékkenyeret) egy kormány­­sem nyújtott annyit a dolgo­zóknak, mint a mi népi de­mokráciánk. Gyümölcs, hús, felvágott, sonka, szalonna, vaj, sajt, tojás, cukor, stb. minden mennyiségben kapha­tó és meg vagyok győződve arról, hogy ha az ötéves ter­vet sikeresen végrehajtjuk, akkor nem cserélünk Nyugat­európa egyetlen országával sem. Férjem a Fesztivál alatt a Komszomolistáknál dolgozott és nem győz eleget beszélni a szovjet ifjúság fegyelme­zettségéről, finom magatar­tásáról, nagy kultúrájukról, stb. Igaz szeretettel Ari és Feri Los Angeles« Calif. A MAGYAR NŐI MUNKÁS KÖR gyűléseit minden hónap máso­dik c­s­ü­t­ö­r­tök este tartja 4201 Lo Main Street alatt. — Minden csütörtökön tea-e?,t van. Kérjük a munkásnőket, csatla­­kozzanak a Női Munkás Körhöz. • Elnök: Erdődy Margit. Leveles« titkár: Mrs. Bertha Baraker, 737 Cremshow Are. Phone Wifi, 9944. Pénztárnok: Scuch Zsófi. Karácsonyi s újévi jókívánságainkat az idén magyarországi üdvözlő kártyákkal fejezzük ki. Gyönyörű, művészies kivitelű magyaros motívumú üdvözlő­­kártyák vannak útban Magyarországból. Mielőtt karácsonyi kártyákat venne, tekintse meg ezeket a szép óhazai üdvözlő kártyákat a Magyar Jövő könyvoszályában. ** — 1950 — A “MAGYAR Jol­i” NAPTÁRA örömmel és büszkeséggel jelentjük a Magyar Jövő olva­­vasóinak, hogy az idei naptárunk már nagyban készül és hamarosan eljuttathatjuk az olvasóinkhoz. Mi minden lesz az idei Naptárban? A legkitűnőbb ó hazai és külföldön élő magyar írók, tudósok és progresszív politikai vezető emberek cikkei, szépirodalmi művei, teszik gazdaggá és tartalmassá az idei naptárt. — Hogy csak néhány nevet említsünk, a következők szerepelnek az 1950-es naptárban írásaikkal: ILLÉS BÉLA: “A voronyezsi éjszaka” című izgal­masan érdekes elbeszélése; Kína története az ókortól a mai napig; Utazás a világ körül, tudományos ismertető cikk. THURZÓ GÁBOR: “A kanonok rokona” A magyar mezőgazdaság ma. Nagyszerű leírás a magyar parszt mai helyzetéről, munkájáról és eredményeiről. DEÁK ZOLTÁN: Az év politikai története. DR. POGÁNY BÉLA: “Az amerikai munkásmoz­galom 1949-ben”. Szépirodalmi munkákkal szerepelnek többek között: Móricz Zsigmond, Tömörkény István, Móra Ferenc, Bodó Béla, Holló Jenő, Szebenyei József, Karinthy Ferenc és mások. ÁRA 75 CENT Rendelje meg már most az új Naptárt.

Next