Magyar Jövő, 1950. február (49. évfolyam, 21-39. szám)

1950-02-01 / 21. szám

VOL. XLIX ÉVFOLYAM NO. 21 SZÁM MA Van Olaszországban egy ki­kötő, La Spezia, amely az­előtt hadibázisul szolgált, ma már azonban mint fontos ki­kötő működik a kereskedelmi szállítások céljaira. Ennek a kikötőnek a dokkmunkásai most kijelentették, hogy nem rakják ki az Amerikából ér­kező fegyverrakományokat. Határozatot hoztak, amely­ben kijelentik, hogy minden­ben teljesen megegyeznek a f­r­a­n­cia dokkmunkásokkal, akik szintén megtagadták az amerikai f­egy­verszállít­­sá­nyok kirakását. Az olasz és francia dokk­munkások erélyes ellenállása az amerikai fegyvergyárosok háborús készülődései ellen éles világosságot vet arra a tényre, hogy Wall Street min­den erőlködése és propagan­dája ellenére sem akarnak Európa népei újabb háborús tömegmészárlások segítségé­vel újabb profitokat szerezni az amerikai nagytőkéseknek. Ez a világosság átterjed sok­ban a Harry Bridges ellen ve­zetett koholt per mélyebb ér­telmére is, megmutatva, hogy az amerikai fegyvergyárosok és a Wall Street érdekelt­ségek attól reszketnek, hogy ha Bridges továbbra is szaba­don kifejtheti működését az amerikai dokkmunkások élén, akkor esetleg képes lenne csinálni valamit abban az irányban is, hogy az ameri­kai dokkmunkások se rakják be azokat a fegyvereket az amerikai hajókba, amelyeken az európai fasiszta szellemű, reakciós kormányok számára akarják leszállítani a tömeg­­m­­é­s­z­árlásokhoz szükséges modern fegyvereket. Hol ma­rad akkor a profit? A fegyvergyárosok és a wall streeti imperializmus főleg profitot akar és egy kis világuralmat. A népek pedig békében akarnak élni. Lévén a kommunizmus az imperia­listák legfőbb mumusa, tor­kuk szakadtából harsogják, hogy aki nem akar háborút, aki nem akarja feleségét és gyermekeit fegyverekkel és atombombával kiirtani enged­ni, az mind kommunista; kimondják hát, hogy a dokk­munkásokat is kommunisták vezetik. A vádaskodás na­gyon átlátszó. Egyre többet veszít újdonságából és átütő erejéből. A dokkmunkások nem rakják ki a fegyvergyá­rosok friss áruit. A háború ellen egyre több ember tilta­kozik és egyre nő az ellenál­lás. Ez az igazi ellenállás. A bíró két CR­T ügyvéd ellen NEW HAVEN, Conn.­­ Mint a “trentoni hat” ese­tében történt, a bíró az itte­ni Commons Plea Court-on is megtagadta két védőügy­védtől, hogy ügyfeleiket kép­viselje azon a címen, hogy nem az állam lakosai. Marga­ret Ackerman, fehér nőt és Lonie Ward néger veterán­nőt akarták védeni a CBC new yorki ügyvédei, de Ray­mond J. Devlin bíró nem en­gedte. A per abból keletke­zett, hogy tavaly rendőrök hatoltak be Miss Ackerman lakásába. 1/4 HALADÓ SZELLEMŰ AMERIKAI MAGYARSÁG NAPILAPJA (Entered as Second Class Matter, Post Office» New York, N. Y.) 3500 lakosra jut már egy orvos a falvakban Az egészségvédelem rendkívüli fejlődése országszerte. Budapesti tudósítónktól. A hároméves terv végre­hajtása folyamán és annak eredményeként nagy lendü­lettel fejlődött az ország nép­­egészségügye. Majdnem min­den vonalon túlhaladjuk a háború előtti színvonalat, ami rendkívüli teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás időpontjában, a háborús pusztulás követ­keztében egészségügyi intéz­ményeink is romokban he­vertek. Kórházi ágyaink szá­ma, amely a felszabaduláskor a fele volt a háború előtti­nek, ma már meghaladja az utolsó békeév kórházi ágy­létszámát. A tbc-s osztályok befogadóképessége, amely a felszabaduláskor csak 8 szá­zaléka volt a háború előtti­nek, ma 140 százalék. A gyermekosztályok ágylétszá­ma az ostrom utáni 29,7 szá­zalékról 104,2 százalékra emelkedett a háború előtti állapothoz hasonlítva. A szü­lőotthonok száma a háború végén 55.8 százalék volt, ma 182.2 százalék. Tüdőbeteg­gondozó intézeteink száma az ostrom utáni 44.6 százalék­ról a harmadik tervév végén 218.1 százalék volt. Nemibe­­teggondozó intézeteink száma 324.2 százalékra emelkedett, a szülőotthonok ágyszáma 157.6 százalék, a mentőállo­mások aránya a háború előt­ti állapothoz képest 174.6, a mentőautóké 167, a bölcső­dék száma 443.2 százalék. Az üzemi napközi otthonok sza­porodása érte el a legna­gyobb arányt, 1400 százalé­kot. Az újjáépítés során arra törekedtek, hogy a kórházi ágyak szakosztályonkénti megosztását úgy változtassák meg, hogy azok elsősorban a népbetegségek elleni küzde­lem szolgálatában álljanak. Nagy súlyt helyeztek a kór­házzal rosszul ellátott vidé­kek egészségvédelmére, ezért elsősorban az ipari vidéke­ken létesítettek új kórháza­kat. A hároméves terv kere­tében 150 millió forintot for­dítottak kórházak újjáépíté­sére. Megteremtették az egész­ségvédelem és a betegellátás egységét és ezzel jelentős eredményeket értek el a nép­egészség előmozdítása terén. Jelentősen javított a vidéki betegellátáson a mentőszolgá­lat államosítása és kiépítése, valamint a községi és kör­orvosi hálózat fejlesztése. Új orvosi állásokat szerveztek az iparvidékeken, az elszórt ta­nyai településeken és több, mint 300 orvoslakást építet­tek. Ma már közel 300 gyógy­szertár van állami kezelés­ben. Azelőtt nem a nép ér­dekeit, hanem a gyógyszerész igényeit vették figyelembe a patikák engedélyezésénél. Megjavították a falvak szülészeti ellátását. A bábá­kat bekapcsolták az anya- és csecsemővédelmi munkába, a hatósági bábákat elsősorban az elszórt tanyai települések­re osztották be. A falvakban ma már átlag 3500 lakosra jut egy orvos az eddigi öt­ezres arányszám helyett. Fel­emelték és kiterjesztették az OTI különböző szolgáltatá­sait, megszüntették a női munkavállalók eddigi hátrá­nyos minősítését. Nagy elő­rehaladás történt az ipar­egészségügy terén. Ma már 200-nál több üzemorvosi ren­delőintézet működik. Azok a munkások, akik az egészség­re veszélyes munkakörben dolgoznak, védőételeket kap­nak. Megkezdték az üzemek egészségügyi normáinak ki­dolgozását és ezek figyelem­­bevételével végzik már az új ipari építkezéseket. Igen je­lentős intézkedések történtek a balesetelhárítás érdekében. Az új gépek már védőberen­dezéssel felszerelve kerülnek üzembe, a régi gépeket is vé­dőberendezésekkel kell ellátni. A dolgozók anyák és gyer­mekük fokozott védelmét biz­tosítják a megnövekedett számú szülőotthonok és böl­csődék, amelyek különösen a falusi asszonyok számára je­lentenek nagy segítséget. 42 új szülőotthon és több mint 100 új bölcsőde létesül a 3 éves terv folyamán, a napkö­zi otthonok száma elérte az 1700-at és ugyanannyi óvoda működik az országban. Nagy előrehaladás történt az isko­laegészségügy területén is. Új típusú gyermekotthonok létesültek, amelyek átnevelik az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekeket. Havi 3,5 millió segélyt javasol Gsang számára TAIPEI, Formóza. — Lo­ris Craig, a Marshall-terv intézőbizottságának formózai képviselője azt javasolja, hogy az Egyesült Államok adjon havi 3­ és félmillió dol­láros segélyt Csang Kaj-sek­­nek, hogy biztosíthassa ural­mát Formóza szigetén. Craig szerint ez az összeg, hozzá­véve ahhoz az arányhoz, me­lyet Csang ellopott a kínai néptől és Formózába vitt, havi 10 millió dollárt bizto­sítana a Kuomintang számá­ra a sziget védelmére a nép­hadsereg ellen. A Marshall-terv formózai vezetője szerint a havi 10 millió dollárral Csang bizto­sítani tudná a sziget védel­mét és fenn tudná tartani a közgazdasági egyensúlyt. A Kuomintang vezetői havi 5-6 millió dollárt akarnak az Egyesült Államoktól. Csang Kaj-sek 600 ezer katonát akar Formóza szigeten tartani amerikai segítséggel. Csang amerikai barátai a Marshall­­terv segítségével szeretnék Formuzát megőrizni a kínai reakció számára, melyből “békés célokra” akarnak se­gélyt adatni Csangnak, hogy fegyverek vásárlására és ka­tonai célokra használja azt. New York városa 784 tanerőt dobott ki az utcára Kormányjelentés számol be az amerikai tanerők fokozódó hiányáról és nyomoráról NEW YORK.­­ Az Egye­sült Államok egész nevelés­ügyi rendszerét csapásként érinti az, hogy az elemi is­kolákban nincs elég tanító és tanítónő, — ez az áldatlan állapot minden jel szerint az ötvenes évek végéig fenn fog maradni, mondja a kormány által éppen most elkészült áttekintő tanulmány. 1960 végén legalább 800 ezer új tanerőre lesz szükség, hogy az új tanuló nemzedé­ket oktassák és pótolják az időközben állásaikat elhagyó tanszemélyzetet, de ezenkí­vül is egyelőre még bizony­talan, nagyszámú tanerőre lesz szükség, hogy pótolni tudják azokat, akik ma — megfelelő képesítés nélkül — tanítanak. A 94­ oldalas tanulmányt a munkaügyi statisztikai hiva­tal készítette a veterán ad­minisztráció segédletével. Ha 25 növendéket veszünk ala­pul osztályonként, akkor a jelentés szerint egymillió új tanerőre lesz szükség. Az áttekintés egyoldalúsá­gát semmi sem mutatja job­ban, minthogy légmentesen elzárkózik a tényállás okai­nak tanulmányozásától, sem semmiféle tervet nem ad a helyzet orvoslására. Az ország tanszemélyzeté­nek átlagos évi fizetése, be­leértve mindenkit, tanerőt, igazgatót és tanfelügyelőt,1­2.750 dollár. Könnygázbombát dobtak 5,000 emberre HONGKONG.­­ Negyven­öt ember megsebesült, ami­kor állig felfegyverezett ren­dőrök megtámadtak 5,000 tüntetőt a villamos kalauzok sztrájkja alkalmával. A rend­őrök azt akarták megakadá­lyozni, hogy a szónokok a h­a­n­gerősítőket használják, majd könnygázbombákat dob­tak a tüntetők közé. -------4—----­ A livornói dokkmunká­sok sem rakják ki LIVORNO. — Napirendet’ fogadtak el a kikötő dokk­munkásai, amelynek értelmé­ben “sohasem fogják be- vagy kirakni azokat a fegyvereket, amelyeket a Washingtonban aláírt egyezmények következ­tében szállítanak.” Hasonló határozatokat fogadtak el a franciaországi, belgiumi, hol­land és dán dokkmunkások is. Acheson csak azért is segítené Koreát WASHINGTON. — Dean Acheson külügyminiszter vi­tát kezdett a Kongresszusban, hogy a délkoreai 50 millió dolláros segélyre vonatkozó törvényjavaslatot ismét tár­gyalják le, miután nemrég 192:191 arányban elvetették. A Kuomintang felsegélyezé­sére vonatkozó indítványok­kal kapcsolatban pedig kije­lentette, hogy nincs azok el­len kifogása. ■A Mundt-féle rendőrállam javaslat WASHINGTON.­­ A sze­nátus igazságügyi bizottsága február 20-ig elhalasztotta a Karl Mundt képviselő által be­nyújtott rendőrállamról szó­­­­­­ló javaslatot. Ámbár indoko­lást nem fűztek hozzá, az a vélemény, hogy progresszív szervezetek nyomást gyako­roltak a bizottságra, hogy még több nyilvános meghall­gatást rendeljen el. Bunche a főváros­­ négerüldözéséről WASHINGTON.— Ralph J. Bunche, az Egyesült Nem­zetek volt palesztinai békél­tetője, az “American Maga­zine” legújabb számában botrányosnak mondja a Washington, D. C.-ben dü­höngő négerüldözést. “Ha ma Washingtonba megyek, írja a kiváló diplomata, ven­déglőbe nem léphetek be, italt nem ihatom, nem engednek be moziba és nagyon kevés hely leszámításával, nem ka­pok szobát a szállodákban, hacsak nem megyek a nége­rek számára fenntartott vá­rosnegyedbe.” —------------­ U. S. katonai vezetők a Távolkeleten TOKIÓ. — Az amerikai katonai vezetők, akik a Tá­volkeletre indultak, felülvizs­gálják az Egyesült Államok bázisait, megérkeztek első ál­domásukra, Tokióba. A felül­vizsgáló körúton résztvesz­­nek: Omar Bradley tábornok a közös haditanács elnöke, J. Lawton Collins tábornok a hadsereg vezérkari főnöke, Hoyt S. Vandenberg tábor­nok, a légi haderő főparancs­noka és Forrest P. Sherman,­ a tengerészet főparancsnoka. A katonai vezetőket Japán­ban Mac Arthur tábornok fo­gadta, nagy katonai díszfel­­vonulást rendezve számukra. Szombaton Omar Bradley tá­bornok és társai továbbrepül­nek Japánból, hogy megvizs­gálják az összes nagyobb bá­zisokat. Február 8: telefonsztrájk WASHINGTON.­­ Hétfőn adták ki a jelentést, hogy a 100 ezer CIO telefonmunkás február 8-án országos sztráj­kot kezd a Bell telefontársa­ságnál. A szakszervezet veze­tői kijelentették, hogy a szakszervezet több mint 200 ezer más tagja piketelni fog, hogy támogassa a munkabé­rek, a munkaórák, a tanon­­cokra vonatkozó szabályok és a nyugdíjak kérdése miatt kierőszakolt sztrájkot. Ezek munkaszerződései március hó 1-ig nem engedik meg a sztrájkot. Joseph A. Beirne, a szak­­szervezet elnöke, a riporte­rek előtt kijelentette, hogy ha a kormány vagy a tele­fontársaság nem teszi meg a szükséges lépéseket, az or­szág minden telefonközpont­ját pikerelni fogják. A szak­­szervezet tagjainak hatvan százaléka nő és hivatalnok. Philip Murray “minden tá­mogatást” megígért nekik, de nem mondta meg, mit. A szakszervezet csak a sürgős­ségi telefonszolgálatot fogja megengedni. A BÉKE ÉS DEMOKRÁCIA MAGYAR NYELVŰ SZÓCSÖVE USA-BAN SZERDA, FEBRUARY 1, 1950 WEDNESDAY H-bomba ellen tiltakozik a munkások békekongresszusa A Kongresszus szélsőséges elemei sürgetik Truman elnököt, ren­delje el a hidrogénbomba gyártásának megkezdését. CHICAGO: — Két fronton tárgyalták a legpusztítóbb fegyver, a hidrogénbomba kérdését: a munkások és a hatóságok. Felesleges is mon­dani, hogy egymással hom­lokegyenest ellenkező követ­keztetésre jutottak. . A munkások most tartják ebben a városban az országos békekonferenciájuk üléssoro­zatát. A legutóbbi, hétfői je­lentés szerint a békekonferen­cia sürgető felszólítást bocsá­tott ki az összes szakszerve­zetekhez, hogy írjanak Tru­man elnöknek és a Kongresz­­szusnak, követelve a H-bom­­bagyártás betiltását, vala­mint “azonnali konferencia kezdését USA és USSR kö­zött az atombomba, a hidro­génbomba és minden néven nevezendő bombaraktár meg­semmisítésére.” A felszólításban vádolják “a hatalmas erőket,” amelyek a két nagy ország közti köze­ledésnek útját akarják állni, mert ragaszkodnak a hűvös háborúhoz, a hatalomhoz és a profithoz. És miközben, így, szól a felhívás, 2 billió dollárt terveznek költeni egy hidro­génbombára, “munkanélküli munkások milliói néznek éhe­zés elé a jóléti segélyek levá­gása következtében.” Sürgetik az egyes szerve­zett munkásokat és a szak­­szervezeteket, hogy küldjenek leveleket Trumanhoz, a sze­nátorokhoz és képviselőkhöz, tegyenek továbbá hivatalos lépéseket politikai pártcsopor­­toknál, egyházaknál és a Szakszervezetek helyi egyesü­leteinél. MA TÁRGYAL JOHN L LEWIS AZ ÉSZAKI BÁNYABÁRÓKKAL 97 ezerre emelkedett a sztrájkoló bányászok száma. Egyes hírek szerint Truman elnök megvárja a tárgyalások fejleményeit, mielőtt közelép. PITTSBURGH. — Annak ellenére, hogy Washington a Taft-Hartley törvény alkal­mazásával letiltással fenye­geti a sztrájkoló bányászokat, azok­­megtagadták a munká­ba való visszatérést. Sztráj­kolók­­ száma kilencven­ezer­ről 97 ezerre emelkedett, mi­után újabb bányák is csatla­koztak a sztrájkhoz. Valószí­nűnek tartják, hogy a sztráj­kolók száma minden fenyege­tés elenére is emelkedni fog, miután a bányászok elszán­ták magukat arra, hogy ez­úttal kényszerítik a bányabá­rókat komoly tárgyalásra és az a felfogásuk, hogy ezt el is tudják érni, amennyiben az elnök nem siet sürgősen azok segítségére s ellenük fordul a Taft-Hartley tör­vénnyel. A bányászok között azonban olyan militáns a hangulat, hogy valószínű so­kan nem térnének vissza a bányákba még abban az eset­ben sem, ha bírósági intézke­déssel letiltanák a sztrájkot. A jelentések szerint John L. Lewis Washingtonba hív­ta össze a bányászszervezet országos bizottságát és tár­gyalást folytat velük, mielőtt a bányatulajdonosok képvise­lőivel összeül. Az északi bá­nyabárók és a szakszervezet között ma délután 2 órakor kezdik meg a hetekkel ez­előtt félbeszakadt tárgyalás folytatását. Jation ügyésze ma délelőtt a szövetségi bíróságot sürget­ni fogja, hogy tiltsa le úgy a bányászok sztrájkját, mint a háromnapos munkahetet. A CIO ruhaipari munkások szervezete hivatalos lapjában vezércikkben szólítja fel Tru­man elnököt Denham menesz­tésére, ugyanakkor azonban a lap védelmébe veszi Tru­man elnököt, mintha semmi kapcsolata nem volna a Den­ham által benyújtott letiltási beadvánnyal, holott Denham kijelentette, hogy minden lé­péséről beszámolt a Fehér Házban. --------------­ Tanácskozás a Fehér Házban WASHINGTON.­­ A Fe­hér Házban az elnök tanács­adói értekezletet tartottak a helyzetről, azonban nem ad­tak ki semmiféle jelentést. Arról sem történt semmiféle jelentés, hogy az elnök közbe­lép-e sürgősen, vagy megvár­ja, amíg megindulnak a tár­gyalások a bányász szervezet és a bányatulajdonosok kö­zött. Egyes hírek szerint a­ bányatulajdonosok hajlandók némi engedményre a szak­­szervezet kéréseit illetőleg. Ugyanakkor Robert N. Den­ham, a National Labor Re- LONDON.­­ Egy angol parti hajó jelentése szerint elsülyedt egy 7,500 tonnás német szállítóhajó. Az angol hajónak sikerült megmenteni 8 embert a hajó személyzeté­ből. . Kongresszusi erők követelik a H-bombát WASHINGTON.­­ Az a­t­omenergiával kapcsolatos legfelsőbb kongresszusi ható­ságok egyre fokozódó nyo­mást gyakorolnak Truman elnökre, hogy rendelje el a H- bomba gyártását. Az egye­sült kongresszusi atomener­giabizottság már készíti in­dítványát ezzel kapcsolatban, hogy az elnököt elhatározás­ra bírja. E bizottság elnöke Brien McMahon, jelentette, hogy “nézeteit” már el is küldte az elnöknek írásban. A bizottság ugyan még nem szavazott le végkövetkeztetése mellett, de már megkapta zárt ülésen az atomenergia­bizottság, a honvédelmi mi­nisztérium, az egyesített ve­zérkarok, a bizottság tanács­adó főbizottságának és a ve­zető atomtudósoknak néze­teit. McMahon elárulta a sajtó előtt azt is, hogy a kongresz­­s­z­u­si atomenergiabizottság tagjai titokban már meg is látogatták a különféle atom­gyártótelepeket, többek közt a new mexikói Los Alamos üzemeit azzal a céllal, hogy megvizsgálják, lehet-e ott hidrogénbombát is gyártani. Millard E. Tydings, mary­landi demokrata szenátor, csatlakozott legutóbb a Tru­man döntését sürgető csoport­hoz és nem átallotta azt mon­dani, hogy ha nem fogunk azonnal a H-1 bomba gyártásá­hoz, azzal csak felbátorítjuk a Szovjetuniót, hogy megtá­madjon bennünket. TIED A LAP, MAGADNAK ÉPÍTED! Van még Magyar-Amerikában más olyan lap, melynek az olvasói a tulajdonosai?! Van még egy lap, mely nem alkuszik meg, hanem dacára minden nehézségnek, har­col a dolgozók érdekeiért?! A haladó magyarság egyetlen magyar nyelvű napilapja bízik olvasótáborában, hogy fenntartja és terjeszti. Március 15-ig küldjön be csak egy előfizetőt! Ez legyen az első feladatunk erre az időre! Mindenki lépjen a lapépítő kampányba! KAMPÁNY ALATTI ÁRAK: Napilap egy évre $8, félévre $4.50, negyedévre $2.50. Hétvégi szám $3, óhazába: napilap $10, hétvégi $4. Itt mellékelek $...................... Indítsák meg a napilapot: Indítsák meg a hetilapot: □ 1 évre □ 1 évre □ félévre □ félévre □ negyedévre □ Negyedévre Név: ..................................................­......................................... Cím .............................. Város................ Zóna.... A szerző neve..................................... Város ........................ ÜDVÖZÖLJÜK DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGOT AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ MÁRCIUS IDUSÁN!­­ KÜLDJÜNK ÉS GYÚJTSUNK EGYÉNI ÜDVÖZLETEKET A MAGYAR JÖVŐ NAGY MÁRCIUS TIZENÖTÖDIK­ SZÁMÁRA!

Next