Magyar Jövő, 1950. február (49. évfolyam, 21-39. szám)
1950-02-01 / 21. szám
VOL. XLIX ÉVFOLYAM NO. 21 SZÁM MA Van Olaszországban egy kikötő, La Spezia, amely azelőtt hadibázisul szolgált, ma már azonban mint fontos kikötő működik a kereskedelmi szállítások céljaira. Ennek a kikötőnek a dokkmunkásai most kijelentették, hogy nem rakják ki az Amerikából érkező fegyverrakományokat. Határozatot hoztak, amelyben kijelentik, hogy mindenben teljesen megegyeznek a francia dokkmunkásokkal, akik szintén megtagadták az amerikai fegyverszállítsányok kirakását. Az olasz és francia dokkmunkások erélyes ellenállása az amerikai fegyvergyárosok háborús készülődései ellen éles világosságot vet arra a tényre, hogy Wall Street minden erőlködése és propagandája ellenére sem akarnak Európa népei újabb háborús tömegmészárlások segítségével újabb profitokat szerezni az amerikai nagytőkéseknek. Ez a világosság átterjed sokban a Harry Bridges ellen vezetett koholt per mélyebb értelmére is, megmutatva, hogy az amerikai fegyvergyárosok és a Wall Street érdekeltségek attól reszketnek, hogy ha Bridges továbbra is szabadon kifejtheti működését az amerikai dokkmunkások élén, akkor esetleg képes lenne csinálni valamit abban az irányban is, hogy az amerikai dokkmunkások se rakják be azokat a fegyvereket az amerikai hajókba, amelyeken az európai fasiszta szellemű, reakciós kormányok számára akarják leszállítani a tömegmészárlásokhoz szükséges modern fegyvereket. Hol marad akkor a profit? A fegyvergyárosok és a wall streeti imperializmus főleg profitot akar és egy kis világuralmat. A népek pedig békében akarnak élni. Lévén a kommunizmus az imperialisták legfőbb mumusa, torkuk szakadtából harsogják, hogy aki nem akar háborút, aki nem akarja feleségét és gyermekeit fegyverekkel és atombombával kiirtani engedni, az mind kommunista; kimondják hát, hogy a dokkmunkásokat is kommunisták vezetik. A vádaskodás nagyon átlátszó. Egyre többet veszít újdonságából és átütő erejéből. A dokkmunkások nem rakják ki a fegyvergyárosok friss áruit. A háború ellen egyre több ember tiltakozik és egyre nő az ellenállás. Ez az igazi ellenállás. A bíró két CRT ügyvéd ellen NEW HAVEN, Conn. Mint a “trentoni hat” esetében történt, a bíró az itteni Commons Plea Court-on is megtagadta két védőügyvédtől, hogy ügyfeleiket képviselje azon a címen, hogy nem az állam lakosai. Margaret Ackerman, fehér nőt és Lonie Ward néger veteránnőt akarták védeni a CBC new yorki ügyvédei, de Raymond J. Devlin bíró nem engedte. A per abból keletkezett, hogy tavaly rendőrök hatoltak be Miss Ackerman lakásába. 1/4 HALADÓ SZELLEMŰ AMERIKAI MAGYARSÁG NAPILAPJA (Entered as Second Class Matter, Post Office» New York, N. Y.) 3500 lakosra jut már egy orvos a falvakban Az egészségvédelem rendkívüli fejlődése országszerte. Budapesti tudósítónktól. A hároméves terv végrehajtása folyamán és annak eredményeként nagy lendülettel fejlődött az ország népegészségügye. Majdnem minden vonalon túlhaladjuk a háború előtti színvonalat, ami rendkívüli teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás időpontjában, a háborús pusztulás következtében egészségügyi intézményeink is romokban hevertek. Kórházi ágyaink száma, amely a felszabaduláskor a fele volt a háború előttinek, ma már meghaladja az utolsó békeév kórházi ágylétszámát. A tbc-s osztályok befogadóképessége, amely a felszabaduláskor csak 8 százaléka volt a háború előttinek, ma 140 százalék. A gyermekosztályok ágylétszáma az ostrom utáni 29,7 százalékról 104,2 százalékra emelkedett a háború előtti állapothoz hasonlítva. A szülőotthonok száma a háború végén 55.8 százalék volt, ma 182.2 százalék. Tüdőbeteggondozó intézeteink száma az ostrom utáni 44.6 százalékról a harmadik tervév végén 218.1 százalék volt. Nemibeteggondozó intézeteink száma 324.2 százalékra emelkedett, a szülőotthonok ágyszáma 157.6 százalék, a mentőállomások aránya a háború előtti állapothoz képest 174.6, a mentőautóké 167, a bölcsődék száma 443.2 százalék. Az üzemi napközi otthonok szaporodása érte el a legnagyobb arányt, 1400 százalékot. Az újjáépítés során arra törekedtek, hogy a kórházi ágyak szakosztályonkénti megosztását úgy változtassák meg, hogy azok elsősorban a népbetegségek elleni küzdelem szolgálatában álljanak. Nagy súlyt helyeztek a kórházzal rosszul ellátott vidékek egészségvédelmére, ezért elsősorban az ipari vidékeken létesítettek új kórházakat. A hároméves terv keretében 150 millió forintot fordítottak kórházak újjáépítésére. Megteremtették az egészségvédelem és a betegellátás egységét és ezzel jelentős eredményeket értek el a népegészség előmozdítása terén. Jelentősen javított a vidéki betegellátáson a mentőszolgálat államosítása és kiépítése, valamint a községi és körorvosi hálózat fejlesztése. Új orvosi állásokat szerveztek az iparvidékeken, az elszórt tanyai településeken és több, mint 300 orvoslakást építettek. Ma már közel 300 gyógyszertár van állami kezelésben. Azelőtt nem a nép érdekeit, hanem a gyógyszerész igényeit vették figyelembe a patikák engedélyezésénél. Megjavították a falvak szülészeti ellátását. A bábákat bekapcsolták az anya- és csecsemővédelmi munkába, a hatósági bábákat elsősorban az elszórt tanyai településekre osztották be. A falvakban ma már átlag 3500 lakosra jut egy orvos az eddigi ötezres arányszám helyett. Felemelték és kiterjesztették az OTI különböző szolgáltatásait, megszüntették a női munkavállalók eddigi hátrányos minősítését. Nagy előrehaladás történt az iparegészségügy terén. Ma már 200-nál több üzemorvosi rendelőintézet működik. Azok a munkások, akik az egészségre veszélyes munkakörben dolgoznak, védőételeket kapnak. Megkezdték az üzemek egészségügyi normáinak kidolgozását és ezek figyelembevételével végzik már az új ipari építkezéseket. Igen jelentős intézkedések történtek a balesetelhárítás érdekében. Az új gépek már védőberendezéssel felszerelve kerülnek üzembe, a régi gépeket is védőberendezésekkel kell ellátni. A dolgozók anyák és gyermekük fokozott védelmét biztosítják a megnövekedett számú szülőotthonok és bölcsődék, amelyek különösen a falusi asszonyok számára jelentenek nagy segítséget. 42 új szülőotthon és több mint 100 új bölcsőde létesül a 3 éves terv folyamán, a napközi otthonok száma elérte az 1700-at és ugyanannyi óvoda működik az országban. Nagy előrehaladás történt az iskolaegészségügy területén is. Új típusú gyermekotthonok létesültek, amelyek átnevelik az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekeket. Havi 3,5 millió segélyt javasol Gsang számára TAIPEI, Formóza. — Loris Craig, a Marshall-terv intézőbizottságának formózai képviselője azt javasolja, hogy az Egyesült Államok adjon havi 3 és félmillió dolláros segélyt Csang Kaj-seknek, hogy biztosíthassa uralmát Formóza szigetén. Craig szerint ez az összeg, hozzávéve ahhoz az arányhoz, melyet Csang ellopott a kínai néptől és Formózába vitt, havi 10 millió dollárt biztosítana a Kuomintang számára a sziget védelmére a néphadsereg ellen. A Marshall-terv formózai vezetője szerint a havi 10 millió dollárral Csang biztosítani tudná a sziget védelmét és fenn tudná tartani a közgazdasági egyensúlyt. A Kuomintang vezetői havi 5-6 millió dollárt akarnak az Egyesült Államoktól. Csang Kaj-sek 600 ezer katonát akar Formóza szigeten tartani amerikai segítséggel. Csang amerikai barátai a Marshallterv segítségével szeretnék Formuzát megőrizni a kínai reakció számára, melyből “békés célokra” akarnak segélyt adatni Csangnak, hogy fegyverek vásárlására és katonai célokra használja azt. New York városa 784 tanerőt dobott ki az utcára Kormányjelentés számol be az amerikai tanerők fokozódó hiányáról és nyomoráról NEW YORK. Az Egyesült Államok egész nevelésügyi rendszerét csapásként érinti az, hogy az elemi iskolákban nincs elég tanító és tanítónő, — ez az áldatlan állapot minden jel szerint az ötvenes évek végéig fenn fog maradni, mondja a kormány által éppen most elkészült áttekintő tanulmány. 1960 végén legalább 800 ezer új tanerőre lesz szükség, hogy az új tanuló nemzedéket oktassák és pótolják az időközben állásaikat elhagyó tanszemélyzetet, de ezenkívül is egyelőre még bizonytalan, nagyszámú tanerőre lesz szükség, hogy pótolni tudják azokat, akik ma — megfelelő képesítés nélkül — tanítanak. A 94 oldalas tanulmányt a munkaügyi statisztikai hivatal készítette a veterán adminisztráció segédletével. Ha 25 növendéket veszünk alapul osztályonként, akkor a jelentés szerint egymillió új tanerőre lesz szükség. Az áttekintés egyoldalúságát semmi sem mutatja jobban, minthogy légmentesen elzárkózik a tényállás okainak tanulmányozásától, sem semmiféle tervet nem ad a helyzet orvoslására. Az ország tanszemélyzetének átlagos évi fizetése, beleértve mindenkit, tanerőt, igazgatót és tanfelügyelőt,12.750 dollár. Könnygázbombát dobtak 5,000 emberre HONGKONG. Negyvenöt ember megsebesült, amikor állig felfegyverezett rendőrök megtámadtak 5,000 tüntetőt a villamos kalauzok sztrájkja alkalmával. A rendőrök azt akarták megakadályozni, hogy a szónokok a hangerősítőket használják, majd könnygázbombákat dobtak a tüntetők közé. -------4—---- A livornói dokkmunkások sem rakják ki LIVORNO. — Napirendet’ fogadtak el a kikötő dokkmunkásai, amelynek értelmében “sohasem fogják be- vagy kirakni azokat a fegyvereket, amelyeket a Washingtonban aláírt egyezmények következtében szállítanak.” Hasonló határozatokat fogadtak el a franciaországi, belgiumi, holland és dán dokkmunkások is. Acheson csak azért is segítené Koreát WASHINGTON. — Dean Acheson külügyminiszter vitát kezdett a Kongresszusban, hogy a délkoreai 50 millió dolláros segélyre vonatkozó törvényjavaslatot ismét tárgyalják le, miután nemrég 192:191 arányban elvetették. A Kuomintang felsegélyezésére vonatkozó indítványokkal kapcsolatban pedig kijelentette, hogy nincs azok ellen kifogása. ■A Mundt-féle rendőrállam javaslat WASHINGTON. A szenátus igazságügyi bizottsága február 20-ig elhalasztotta a Karl Mundt képviselő által benyújtott rendőrállamról szóló javaslatot. Ámbár indokolást nem fűztek hozzá, az a vélemény, hogy progresszív szervezetek nyomást gyakoroltak a bizottságra, hogy még több nyilvános meghallgatást rendeljen el. Bunche a főváros négerüldözéséről WASHINGTON.— Ralph J. Bunche, az Egyesült Nemzetek volt palesztinai békéltetője, az “American Magazine” legújabb számában botrányosnak mondja a Washington, D. C.-ben dühöngő négerüldözést. “Ha ma Washingtonba megyek, írja a kiváló diplomata, vendéglőbe nem léphetek be, italt nem ihatom, nem engednek be moziba és nagyon kevés hely leszámításával, nem kapok szobát a szállodákban, hacsak nem megyek a négerek számára fenntartott városnegyedbe.” —------------ U. S. katonai vezetők a Távolkeleten TOKIÓ. — Az amerikai katonai vezetők, akik a Távolkeletre indultak, felülvizsgálják az Egyesült Államok bázisait, megérkeztek első áldomásukra, Tokióba. A felülvizsgáló körúton résztvesznek: Omar Bradley tábornok a közös haditanács elnöke, J. Lawton Collins tábornok a hadsereg vezérkari főnöke, Hoyt S. Vandenberg tábornok, a légi haderő főparancsnoka és Forrest P. Sherman, a tengerészet főparancsnoka. A katonai vezetőket Japánban Mac Arthur tábornok fogadta, nagy katonai díszfelvonulást rendezve számukra. Szombaton Omar Bradley tábornok és társai továbbrepülnek Japánból, hogy megvizsgálják az összes nagyobb bázisokat. Február 8: telefonsztrájk WASHINGTON. Hétfőn adták ki a jelentést, hogy a 100 ezer CIO telefonmunkás február 8-án országos sztrájkot kezd a Bell telefontársaságnál. A szakszervezet vezetői kijelentették, hogy a szakszervezet több mint 200 ezer más tagja piketelni fog, hogy támogassa a munkabérek, a munkaórák, a tanoncokra vonatkozó szabályok és a nyugdíjak kérdése miatt kierőszakolt sztrájkot. Ezek munkaszerződései március hó 1-ig nem engedik meg a sztrájkot. Joseph A. Beirne, a szakszervezet elnöke, a riporterek előtt kijelentette, hogy ha a kormány vagy a telefontársaság nem teszi meg a szükséges lépéseket, az ország minden telefonközpontját pikerelni fogják. A szakszervezet tagjainak hatvan százaléka nő és hivatalnok. Philip Murray “minden támogatást” megígért nekik, de nem mondta meg, mit. A szakszervezet csak a sürgősségi telefonszolgálatot fogja megengedni. A BÉKE ÉS DEMOKRÁCIA MAGYAR NYELVŰ SZÓCSÖVE USA-BAN SZERDA, FEBRUARY 1, 1950 WEDNESDAY H-bomba ellen tiltakozik a munkások békekongresszusa A Kongresszus szélsőséges elemei sürgetik Truman elnököt, rendelje el a hidrogénbomba gyártásának megkezdését. CHICAGO: — Két fronton tárgyalták a legpusztítóbb fegyver, a hidrogénbomba kérdését: a munkások és a hatóságok. Felesleges is mondani, hogy egymással homlokegyenest ellenkező következtetésre jutottak. . A munkások most tartják ebben a városban az országos békekonferenciájuk üléssorozatát. A legutóbbi, hétfői jelentés szerint a békekonferencia sürgető felszólítást bocsátott ki az összes szakszervezetekhez, hogy írjanak Truman elnöknek és a Kongreszszusnak, követelve a H-bombagyártás betiltását, valamint “azonnali konferencia kezdését USA és USSR között az atombomba, a hidrogénbomba és minden néven nevezendő bombaraktár megsemmisítésére.” A felszólításban vádolják “a hatalmas erőket,” amelyek a két nagy ország közti közeledésnek útját akarják állni, mert ragaszkodnak a hűvös háborúhoz, a hatalomhoz és a profithoz. És miközben, így, szól a felhívás, 2 billió dollárt terveznek költeni egy hidrogénbombára, “munkanélküli munkások milliói néznek éhezés elé a jóléti segélyek levágása következtében.” Sürgetik az egyes szervezett munkásokat és a szakszervezeteket, hogy küldjenek leveleket Trumanhoz, a szenátorokhoz és képviselőkhöz, tegyenek továbbá hivatalos lépéseket politikai pártcsoportoknál, egyházaknál és a Szakszervezetek helyi egyesületeinél. MA TÁRGYAL JOHN L LEWIS AZ ÉSZAKI BÁNYABÁRÓKKAL 97 ezerre emelkedett a sztrájkoló bányászok száma. Egyes hírek szerint Truman elnök megvárja a tárgyalások fejleményeit, mielőtt közelép. PITTSBURGH. — Annak ellenére, hogy Washington a Taft-Hartley törvény alkalmazásával letiltással fenyegeti a sztrájkoló bányászokat, azokmegtagadták a munkába való visszatérést. Sztrájkolók száma kilencvenezerről 97 ezerre emelkedett, miután újabb bányák is csatlakoztak a sztrájkhoz. Valószínűnek tartják, hogy a sztrájkolók száma minden fenyegetés elenére is emelkedni fog, miután a bányászok elszánták magukat arra, hogy ezúttal kényszerítik a bányabárókat komoly tárgyalásra és az a felfogásuk, hogy ezt el is tudják érni, amennyiben az elnök nem siet sürgősen azok segítségére s ellenük fordul a Taft-Hartley törvénnyel. A bányászok között azonban olyan militáns a hangulat, hogy valószínű sokan nem térnének vissza a bányákba még abban az esetben sem, ha bírósági intézkedéssel letiltanák a sztrájkot. A jelentések szerint John L. Lewis Washingtonba hívta össze a bányászszervezet országos bizottságát és tárgyalást folytat velük, mielőtt a bányatulajdonosok képviselőivel összeül. Az északi bányabárók és a szakszervezet között ma délután 2 órakor kezdik meg a hetekkel ezelőtt félbeszakadt tárgyalás folytatását. Jation ügyésze ma délelőtt a szövetségi bíróságot sürgetni fogja, hogy tiltsa le úgy a bányászok sztrájkját, mint a háromnapos munkahetet. A CIO ruhaipari munkások szervezete hivatalos lapjában vezércikkben szólítja fel Truman elnököt Denham menesztésére, ugyanakkor azonban a lap védelmébe veszi Truman elnököt, mintha semmi kapcsolata nem volna a Denham által benyújtott letiltási beadvánnyal, holott Denham kijelentette, hogy minden lépéséről beszámolt a Fehér Házban. -------------- Tanácskozás a Fehér Házban WASHINGTON. A Fehér Házban az elnök tanácsadói értekezletet tartottak a helyzetről, azonban nem adtak ki semmiféle jelentést. Arról sem történt semmiféle jelentés, hogy az elnök közbelép-e sürgősen, vagy megvárja, amíg megindulnak a tárgyalások a bányász szervezet és a bányatulajdonosok között. Egyes hírek szerint a bányatulajdonosok hajlandók némi engedményre a szakszervezet kéréseit illetőleg. Ugyanakkor Robert N. Denham, a National Labor Re- LONDON. Egy angol parti hajó jelentése szerint elsülyedt egy 7,500 tonnás német szállítóhajó. Az angol hajónak sikerült megmenteni 8 embert a hajó személyzetéből. . Kongresszusi erők követelik a H-bombát WASHINGTON. Az atomenergiával kapcsolatos legfelsőbb kongresszusi hatóságok egyre fokozódó nyomást gyakorolnak Truman elnökre, hogy rendelje el a H- bomba gyártását. Az egyesült kongresszusi atomenergiabizottság már készíti indítványát ezzel kapcsolatban, hogy az elnököt elhatározásra bírja. E bizottság elnöke Brien McMahon, jelentette, hogy “nézeteit” már el is küldte az elnöknek írásban. A bizottság ugyan még nem szavazott le végkövetkeztetése mellett, de már megkapta zárt ülésen az atomenergiabizottság, a honvédelmi minisztérium, az egyesített vezérkarok, a bizottság tanácsadó főbizottságának és a vezető atomtudósoknak nézeteit. McMahon elárulta a sajtó előtt azt is, hogy a kongreszszusi atomenergiabizottság tagjai titokban már meg is látogatták a különféle atomgyártótelepeket, többek közt a new mexikói Los Alamos üzemeit azzal a céllal, hogy megvizsgálják, lehet-e ott hidrogénbombát is gyártani. Millard E. Tydings, marylandi demokrata szenátor, csatlakozott legutóbb a Truman döntését sürgető csoporthoz és nem átallotta azt mondani, hogy ha nem fogunk azonnal a H-1 bomba gyártásához, azzal csak felbátorítjuk a Szovjetuniót, hogy megtámadjon bennünket. TIED A LAP, MAGADNAK ÉPÍTED! Van még Magyar-Amerikában más olyan lap, melynek az olvasói a tulajdonosai?! Van még egy lap, mely nem alkuszik meg, hanem dacára minden nehézségnek, harcol a dolgozók érdekeiért?! A haladó magyarság egyetlen magyar nyelvű napilapja bízik olvasótáborában, hogy fenntartja és terjeszti. Március 15-ig küldjön be csak egy előfizetőt! Ez legyen az első feladatunk erre az időre! Mindenki lépjen a lapépítő kampányba! KAMPÁNY ALATTI ÁRAK: Napilap egy évre $8, félévre $4.50, negyedévre $2.50. Hétvégi szám $3, óhazába: napilap $10, hétvégi $4. Itt mellékelek $...................... Indítsák meg a napilapot: Indítsák meg a hetilapot: □ 1 évre □ 1 évre □ félévre □ félévre □ negyedévre □ Negyedévre Név: ........................................................................................... Cím .............................. Város................ Zóna.... A szerző neve..................................... Város ........................ ÜDVÖZÖLJÜK DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGOT AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ MÁRCIUS IDUSÁN! KÜLDJÜNK ÉS GYÚJTSUNK EGYÉNI ÜDVÖZLETEKET A MAGYAR JÖVŐ NAGY MÁRCIUS TIZENÖTÖDIK SZÁMÁRA!