Magyar Jövő, 1951. január (50. évfolyam, 1-17. szám)
1951-01-03 / 1. szám
2 MAGYAR JöVö (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) January 3, 1951 VU NAGY BESZÉDE, MELYNEK ELMONDÁSÁT MEGGÁTOLTÁK NEW YORK. — Nemcsak a távolkeleti események, hanem az egész nemzetközi helyzet megértéséhez nélkülözhetetlen a kínai népköztársaság álláspontjának ismerete. Ezt az álláspontot akarta ismertetni itt Vu Liu Csuan, a kínai népkomány képviselője, azonban beszédének megtartását megakadályozták. A ■ beszédet, amelyet több new yorki lap is közölt, nagy fontosságára való tekintettel az arábiakban hozzuk kivonatokon. ^ i mm A Szovjetunió a kínai nép legmegbízhatóbb barátja és szövetségese A Szovjetunió egész tör-ténelme során nagy barátja volt a kínai népnek. A Szovjetunió röviddel a Nagy Ok- terceri Szocialista Forradallóm diadala után elállott az egyenlőtlen szerződésektől, melyeket Kínával a cári ■ Oroszország kötött és Kína irányában az igazi egyenjogúság politikáját kezdte folytatni. A Kínai Népköztársasság központi népi kormányvádak megalakítása után a Szovjetunió megkötötte Kisiával a barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási Szerződést, amely szerződéses formában szilárdította meg a Kína népe és a Szovjetunió népei közötti mély barátságot. Visinszkij felszólalása ismét bizonyítja, hogy a Szovjetunió a kínai nép legmegbízhatóbb barátja és szövetségese az imperialista agreszszióval szemiben megnyilvánuló ellenállásban és a népi Kína építésében. Az imperialista agresszorok és különösen az Egyesült Államok imperialista agreszszorai félnek Kína és a Szovjetunió népeinek egységétől. Hétszázmillió szorosan öszszeforrott embernek — Kína és a Szovjetunió népeinek — erete igen komoly akadály az imperialista agresszió útjában. Az imperialista agreszszorok éppen ezért kétségbeesésükben különféle módonpróbálnak éket verni a két nagy szövetséges — Kína és a Szovjetunió — közé. Ki kell jelentenem ezeknek az imperialista agresszoroknak: Kína és a Szovjetunió nagy egysége törhetetlen. Az önök összeesküvései, melyekkel közénk akarnak éket verni — céltalanok, kudarcra vannak ítélve és máris megbuktak. Dulles és Austin mindenmódon bizonyítani igyekezett, hogy az amerikai imperialista agresszorok barátságos érzülettel viseltetnek a kínai nép iránt. Az utóbbi 50 évben az amerikai imperialisták mindig agresszorként viselkednek Kína ellen Mi is volt a valóságban a történelem folyamán az amerikai imperialistáknak és a kínai népnek az úgynevezett barátsága? — veti fel a kérdést Vu Liu Csuan, majd rámutat, hogy az amerikai imperialisták éppúgy, mint Anglia imperialistái, az elsők voltak, akik rákényszerítették a “területekenkívüliség jogát” s az “egyenlő lehetőségeket” biztosító, Vanszia- ban kötött szerződést Kínára. Dulles és Austin kísérletet tett itt, hogy dicsőítse a “nyitott ajtók” amerikai politikájának történetét. Ez a politika azt jelenti, hogy Kina kapuinak nyitva kell áll sniok az amerikai imperialis- ták előtt, valamint a többi imperialista ország előtt. Azt jelenti, hogy az amerikai imperialistáknak “egyenlő lehetőségeik” vannak más imperialista országokkal Kína kizsákmányolására. Az amerikai kormánykörök Kínában úgynevezett kulturális, vallásos és emberi baráti intézkedéseket hajtottak végre. A valódi cél, amelyet ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásánál követtek és az intézkedések objektív eredménye a kínaiak öntudatának teljes megbénítása volt, hogy ne tanusítsa- nak ellenállást az amerikai imperialisták agressziójával szemben. Az amerikai imperialistáknak a kínai nép iránti úgynevezett “baráti magatartását” a legjobban megvilágítja az amerikai kormány úgynevezett segítsége Kínának, amelyet Dulles és Austin szintén dicsőíteni próbált. A kínai nép ellenségeit segítették, hogy elnyomják a kínai népet, és megsemmisítsék a kínaiakat. Austin azt állította, hogy az utóbbi 30 évben az Egyesült Államok kormányának úgynevezett segítsége Kína számára évente meghaladta a százmillió amerikai dollárt. De milyenek voltak az eredményei ennek az úgynevezett “segítségnek”, amelyet az Egyesült Államok kormány nyújtott? Csang Kai-sek az amerikai fegyverek segítségével többmillió kínait pusztított el. Várjon ki okoz kárt a kínai és az amerikai nép közötti baráti kapcsolatoknak? Nem más, mint az Egyesült Államok kormánya, az Egyesült Államok kormánykörei, az amerikai imperialista agresszorok, az amerikai kormány Kína ellen irányuló agresszív politikája és fegyveres agressziója. Az amerikai imperialisták elküldték az Egyesült Államok fiait a tavani szorosba és Kína légiterébe, hogy harcoljanak a kínai nép ellen. Lehet-e mondani, hogy a kínai flotta hajózott az Egyesült Államok partjaira harcrakészen az amerikai nép ellen? Lehet-e mondani, hogy a kínai repülőgépek repülték át az Egyesült Államok légi határait és bombáztak merikai nőket és gyermekeket ? Az angol amerikai tömb képviselői elfeledték, hogy Tajvan (Formuza) a történelemben mindig Kína területének elidegeníthetetlen része volt. Tajvan lakói a kínai néphez tartoznak és a kínai kormány jogszolgáltatása alatt állanak. Ezt a szigetet Japán 1895-ben elorozta-Taivan státusát a kairóiés a potsdami deklaráció eldöntötte, sőt, a háború befejezését követő öt esztendő alatt ezek a döntések gyakorlati alkalmazást is nyertek. Austin, az Egyesült Államok képviselője azt állította, hogy az Egyesült Államoknak Tajvanra való benyomulása a sziget katonai semlegesítésének céljából történt. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya és a nemzetközi jog szerint azonban semminemű magyarázat sincs, amely menthetné a más országok belügyeibe történő beavatkozást és a más országok területe ellen indított agresszió. A kínai nép szétzúzza mindazokat, akik Kína területére benyomulni merészelnek Austin nem tagadta azt a tényt, hogy az amerikai hetedik hajóhad benyomult a Tajvani-öbölbe, de tagadni próbálta a vitathatatlan tényt és a nemzetközi egyezményeket, melyek megállapítják, hogy Tajvan kínai terület. Austin elég arcátlan volt, hogy felvesse a kérdést, melyek a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának szándékai Tajvannal kapcsolatosan? A kínai nép eltökélte, hogy kiragadja Tajvant az amerikai agresszorok karmaiból. Eltökéltük ezt és megvan hozzá az erőnk. Minden következményért az Egyesült Államok kormányának kell vállalnia a teljes felelősséget. A kínai nép nemcsak azt tökélte el, hogy szétzúzza a főagresszorokat, akikkel Kínának dolga van, de azt is, hogy mindazokat az agresszorokat szétzúzza, akik Kína területére benyomulni merészelnek. Dulles nem merri tagadni az amerikai légiierőknek a koreai agresszió során elkövetett agresszív cselekményeit, azt, hogy az amerikai légierők megsértették Kina légi határait, s bombákat dobtak, gépjegy- skértüzet zúdítottak s felderítő repüléseket végeztek. Dulles azt állította azonban, hogy a Kina légi hatá Irai ellen intézett nyolcvanhárom merénylet közül — melyekről a szovjet küldöttség 1950 november 15-én nyilatkozott —, hatvanegy csupán felderítő jellegű volt. Vajjon azt jelenti-e ez, hogy nem történtek agressziós cselekmények? És ha kínai repülőgépek repülnének New York felett, mit szólna ehhez Dulles ? Az Egyesült Államok képviselője azt is állította, hogy amennyiben tények bizonyítják, hogy amerikai katonai repülőgépek megsértették Kina légi határait, kínai városi sokat bombáztak és kínaiakat öltek meg, akkor a USA kormánya az okozott kárért kész megfelelő kárpótlást fizetni. Fel szeretném azonban hívni a USA képviselőjének figyelmét, hogy a Kínai Népköztársaság szuverenitását nem lehet dollárokért megvásárolni. Azt is szeretném megmondani az Egyesült Államok képviselőjének: önök ma ezen a világon sok nehézségbe ütköznek. Ezeknek a nehézségeknek egyike az a meggyőződés, amely szerint önök bármely ország szuverén jogait megvásárolhatják dollárjaikért. Önök elfelejtik, , hogy Kína most olyan ország, ahol a nép van natal-ínon. Ennek az országnakszuverenitását nem vásárol- látják meg ezüst dollárjaikért. Egyesegyedül a Csang Kai-sek-féle Kína szuverenitását vásárolhatnák meg. Az US kormányának agreszsziós cselekményei a Kínai Népköztársaság ellen. Ezekkel a tényekkel támasztom alá azt a vádamat, hogy az Egyesült Államok kormánya intervenciót és agressziót követett el, ellen-ségesen viszonyult Kínához.: 1. Az Egyesült Államok kormánya tevékenyen támogatja Tajvan szigetén a reakciós Csang Kai Sek-klikk maradványait. Az Egyesült Államok kormánya adott Utasítást, (Csang Kai Seknek, s hogy vegye blokád aki Kína partvidékét és kínai városokat bombázzon. Az USA kormánya állandóan lőszert, fegyvert és egyéb hadianyagot szállít Tajvanra. Nem teljes adatok szerint a US és Kanada kormánya ez év októberéig többier.Öz repülőgépet és több mint hétszáz páncélost küldött a reakciós Csang Kai Sek-klikk maradványának. Ugyanakkor Csang Kai Rek csapatait amerikai tisztek képezték ki a kínai nép ellen vívandó harcra. A USA kormánya titkos-; szolgálatának szervei a Kuomintang titkoszsolgálatának , szerveivel együtt titkos ügy- nököket és banditákat irányítanak Kínába. Ezek az ügynökök és banditák akna-é munkát végeznek. Délnyugat Kína katonai közigazgatási bizottságának adatai sorint a délnyugati tartománybeli, banditavezérek hatvan százalékát az amerikai és CsangKai Sek-ítéletikosszolgálati szervek képezték ki. 2. Az Egyesült Államok kormánya minden eszközt felhasznál, hogy akadályozza a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya képviselőinek részvételét a NN- be és a Japánban működő szövetséges tanácsban. Az Egyesült Államok kormánya ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy Kína helyét a kínai nép ellenségének, a tajvani reakciós Kuomintang-klikknek képviselői bitorolják. Csu En Laj külügyminiszterünk 1949 november 15-től kezdve több ízben követelte, hogy az UN űzze ki a Kuomintang reakciós klikk maradványainak jogtalan képviselőit. A Szovjetunió, India és más országok küldöttei ugyancsak többízben terjesztettek ilyenértelmű javaslatokat a NN közgyűlése és Biztonsági Tanácsa elé. Az Egyesül Államok és csatlósai azonban mindezeket az igazságos követeléseket és javaslatokat elutasították. 3. Az Egyesült Államok kormánya aktívan felfegyverzi a japáni fasiszta erőket. MacArthur tábornok semmibe veszi kormányunk tiltakozásait és figyelmeztetéseit, jogellenes módon szabadon bocsátott sok japán háborús bűnöst, akik annak idején benyomultak Kínába A Japánban működő amerikai hatóságok “tartalék-rendőrség” néven újjáépítik japán hadsereget. A japán ‘rendőri’ erők létszáma ma elérte a százhuszonötezer főt Ugyancsak újjászületik a japán haditengerészet is. Japán úgynevezett “tengervédelmi hivatala” már háromszáz hajó felett rendelkezik. A US kormánya Szovjeunió és Kína részvétele nélkül különbékét aka kötni Japánnal, hogy Japán felett kizárólagos uralmat teremtsen. 4. Az Egyesült Államok kormánya a Csendes Óceánon széleskörű hadi támaszpont-hálózatot létesített. Ez a hálózat az Alaszkán fekvő amerikai katonai támaszponton, az Aleuti szigeteken Japánon, a Riukiu-szigeteken, Koreán, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Vietnamon át Thaiföldig húzódik. Bárt láthatja, hogy ez a lánc az új Kína számára bekerítés jelent. MacArthur táborno nyíltan beismerte, hogy ez támaszpontláncolat Kina , a Szovjetunió ellen irányú Kína és a Szovjetunió a bekerítés tárgyai és a támadás céljai. A Korea elleni amerikai támadás kezdettől fogva fenyegette Kína biztonságit A US kormánya tajvan agressziójának célja, hogy Tajvant az amerikai imperialisták ugródeszkájává tegy a szárazföldi Kína ellen indítandó támadás céljaira. Épp fegyveres agresszió célja , Így a Korea ellen irányul fegyveres agresszió célja az, hogy Koreát a szárazföldi Kína ellen irányuló amerika imperialista támadás mási ugródeszkájává tegye Az amerikai kormány Korea ellen irányuló agressziója a kezdet kezdetétől fogva fenyegette Kína biztonságát. A US kormánya figyelmen kívül hagyta Kina kormányának többizben elhangzott figyelmeztetését és parancsot adott Koreába működő agresszív fegyvere erőinek, hogy a háború lángját terjesszék ki Kína északkeleti határához. A valóságban az amerika imperialista agresszorok , bábjaik már Korea telje megszállásának végrehajtás előtt meghatározták következő lépésüket. Li Szin Ma 1949-ben a USA kormány elé terjesztette a Korea Amerikai Szövetségi Szerződés” tervezetét. Ennek szerződéstervezetnek 7. cikkelye kimondja, hogy “a Koreai Köztársaság elnöke maga részéről Észak-Kore visszacsatolásán kívül — mely alapvető érdeke a Koreai Köztársaságnak — kötelezettséget vállal, hog Mandzsúria és Kelet-Kif más részei természeti kincsének kiaknázását az Egyesü Államok és Korea közös igazgatása alá helyezi.” A USA kormányának koreai támadó háború kiterjesztésére irányuló szándéka még élesebben nyilatkozna meg a USA Koreában támadó fegyveres erői tetteiben. (Folytatjuk.)