Magyar Jövő, 1952. május (51. évfolyam, 69-85. szám)

1952-05-21 / 80. szám

2 MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL May 21, 1952 MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal published jaiip except Saturday, Bandar, Monday and certain lezal holiday! by the ■anaarlaa Dally Journal Aoaociatian, Inc., 11« E. l«th Street, New Tork >, N. T. telephone ALgonquin 4-0397. Editori Zoltán Deák, Manager: Alex Koaaer ■nbaerlption rate»: USA, Canada $9, one year, $5 half year, $* three mo. — Now York City *10 one year. *0 half year, 14 three mo. Everywhere else: $12 one year, $7 half year. $4 three mo. A RENDŐRSÉGI FŐBESÚGÓ ARCKÉPE A besúgó, mint az állatvilág más alacsonyrendű életformái, olyan organizmus, amely nem bírja ki a napfényt. Ha kiteszik a napfényre, összezsugorodik, szétfoszlik az igazság fény hatá­sa alatt. Ez történt Louis Bu­­denzzel a Dimock szövetségi bí­ró tárgyalótermében, amikor a keresztkérdések alatt szétmor­zsolódott. Lehet, hogy Budenz elél még egy darabig, mozogni és táplál­kozni, sőt beszélni is fog, de már halott, erkölcsileg meghalt, a történelem egyik rutt halott­ja lett. Meséjét annyiszor elismételte már oly sok helyen oly sok vál­tozatban, hogy már szinte saját szavai pusztítják el. Vallomásá­ban egyetlen fontos tény se ma­radt a keresztkérdések alatt, épen, amelyet saját szavai széj­jel ne mulasztottak volna. Pózának egyetlen vonása sem élte túl a keresztkérdések ma­ró hatását. Az ájtatosan vallá­­sos tudós és úriember póza le­­mált róla és ottmaradt a hit­vány képmutató, aki silány sze­relmi ügyeket bonyolított le, mi­közben pénzt kéregetett kölcsön azoktól, akiknek feljelentésére már akkor készülődött. Egyete­mi professzor ékelme, aki alig tanított, de aki ehelyett 70,000 dollárt keresett azokkal a ko­holmányokkal, amelyeket a bal­oldaliak ellen agyatt ki, ezek­kel a képtelen, összefüggéstelen és ellentmondó kitalálásokkal, amelyeknek se szeri se száma és már maga sem tudja számon tartani. A pozőr Még látni is rossz volt, hogyan viselkedett a keresztkérdések alatt. Eleinte még duzzadt a mesterkélt önbizalomtól. Ami­kor a bíró megjelent, mindenki felállt, Budenz azonban felug­rott, amint ilyenkor szokta, fel­emelt dacos fejjel, előrenyúj­­tott állal, szétfeszített vállal. Katonás póza elárulta egész ön­hittségét: Íme, a keresztény ka­tona, aki önzetlenül csatába megy és bajt viv az alattomos veszéllyel. Ott állt, egyenes de­rékkal, mint valami porosz grá­nátos, ez a nagy darab középko­rú ember, aki már kezd hasat ereszteni, kopasz feje csillogott a­ napfényben, hasadásos, ba­rázdált arccal igyekezve kifejez­ne a nemességről táplál meggyő­ződését. Amikor leült, izgetn­­m­ozgott, suttyomban pillantáso­kat vetett Dimock bíró felé, hogy az vegye észre őt, egy kis­sé undorító alázatoskodással, va­dászva valamilyen jogi elisme­résért, jogi helyeslésért, amit a közérdek egyik szolgája elvár­hat a másiktól, még ha az egész csak egy szerény “jó napot”-ra szorítkozna is, ámde Dimock bí­ró még csak erre se méltatta. De arra aztán Budenz se volt elkészülve, ami a keresztkérdé­sek alatt történt vele. Amikor olyan bírák vették a súlyos ke­resztkérdések elől kegyes párt­fogásukba, mint Medina, Bu­denz pöffeszkedett, pózolt. Az eretneküldözés idején az ország egyik végéből utazott a másikba; még Hawaii-sziget ter­mészeti szépségeit is­ élvezte, amikor odament tanúskodni, a főtanú, a koronatanú, hazája megmentője; nagyúri lábon élt a­ legdrágább szállodákban; öm­lött a pénz hozzá hazugságai­ért, melyeket akár a tanúk pad­ján, akár az előadói dobogón mondott vagy beleírt a könyvei­be. 3.000 óráért is kapott pénzt, amit az FBI-al töltött, ami más­fél évet tesz ki napi nyolc órát véve alapul. Ruhaszövetei, bőröndjei és előkelő modora állandó fellen­dülésre vallottak, mikor ide-oda odautazott New York és Wash­ington közt, nőket és férfiakat küldött börtönbe politikai fel­fogásukért, másokat állásvesz­tésre ítélt, rágalmazva embere­ket fent és lent, mint McCarthy előírta neki, a jómodorú és kép­telen újkori Münchausen báró úrnak, a Fordham-egyetem, az­előtt a Notre Dame professzorá­nak. A csavarszorítóban Címei, kitüntetései, amelyek­hez már hozzászokott, nem je­lentettek semmit Frank Serri védőügyvéd szemében, amikor megkezdte a keresztkérdéseket. Budenz, aki gyakran úgy jellem­zi magát, mint egy mélységesen vallásos, sokat imádkozó szent­­életű férfiú, mélyen elpirult, mi­kor Serri annak beismerésére kényszerítette, hogy az egyik törvényszéki tárgyaláson 23 kér­désre megtagadta a válaszadást azon az alapon, hogy nem vall­hat maga ellen. Könyörgő pillantással nézett a bíróra, elképedve szemmel lát­­hatóan azon, hogy ilyen bánás­módban részesítik, amikor Roy Cohn, ügyészhelyettes kijelen­tette, hogy egyetlen bíróság sem engedte meg, hogy Budenzet, hazánk e nagy vallásos alakját, kikérdezzék abban a szerelmi ügyben, amely, azt hitte, hogy ha beszél róla, vád lehet ellene. Az orrára koppintanak Serri pedig ment tovább a kérdésekkel, Budenz egyik állí­tását szembeállítva a másikkal, amit korábbi perekben mondott, ilyenformán: “És amikor beis­merte, hogy hamisan esküdött, nem azt mondta-e hogy...”? “És amikor azt felelte, hogy ha­misan esküdött megint, nem azt mondta-e, hogy...?” Jóllehet ezek a beismerések benne van­nak a jegyzőkönyvekben, Bu­denz tagadta, hogy hamisan es­küdött, amire Serri azt vágta oda neki, hogy csak a jelenlegi perben 57 különböző alkalommal hamis tanúságot tett. Felhozták a védőügyvédek, hogy valótlanságot állított há­zasságával és különböző ügyei­vel kapcsolatban, álneveket használt, ellentmondott a köl­csönkéréseiről, a pártvezetőségi gyűlésekről s Trachtenberg ki­jelentéseiről tett különféle és változó vallomásaiban, a dátu­mokat és a kijelentések tartal­mát illetően. Kezdetben Budenz nagyhan­gon, szónokiasan felelgetett mindenre, később irult-pirult, dadogott, fészkelődött, kényel­metlenül érezte magát, érezte, hogy hasznossága lejárt, hogy az igazság a világ szemében ki­végezte már és hogy a reak­ció rövidesen el fogja dobni, mint kifacsart citromot, mert újabb, frissebb munkásárulóra lesz szükség, aki a helyébe lép, amíg szintén el nem koptatják, el nem nyüvik. KANADAI NŐK HADJÁRATA A HÁBORÚ ELLEN H­atalmas megmozduláso­kat szerveznek kanadai asz­­szonyok, akiket ugyanazok a gyötrelmek kínoznak, mint az amerikaiakat: az atomhábo­rútól való halálos félelem, a magasba lendülő árak, a bor­zalmas lakásviszonyok és le­faragott népjóléti intézkedé­sek. A­merikai tőke hatol be a kanadai ipari életbe és pénz­ügyekbe, diktálja a kanadai kül- és belpolitikát és nyug­talanságban tartja a közvéle­mény széles rétegeit. A ka­nadai nép most hát kezd visszaütni, követeli a béke­politikát, az amerikai kato­nai hatóságok betolakodásá­val szemben való ellenállást, mint amilyen kanadai fegy­verkezés amerikai előírás sze­rint, egyre több ifjú besoro­lása a Wall Street kalandjai támogatására külföldön, mint például Koreában, Kanada részvétele az atomfegyverke­zési programban. A koreai borzalmak szemtanúja A méltatlankodó kanadai asszonyokat ezekben a küz­delmekben a kanadai nők szö­vetsége vezeti, amely szerve­zet a demokratikus nők világ­­szövetségébe tartozik. Egyik vezetője, Mrs. Nora K. Rudd, volt az elnöke annak a tör­ténelmi nemzeközi női bi­zottságnak, amely Koreába ment, hogy kivizsgálja a fő­leg amerikai és Syngman Rhee-csapatok által koreai nők és gyermekek ellen elkö­vetett kegy­etlenkedéseket. Visszatérése óta Mrs. Rudd bejárta Kanadát keletről nyu­gatra azokról a szörnyű dol­gokról szóló jelentéssel, ame­lyeknek szemtanúja volt és azt követelte, hogy ahol nők léteznek, vállalják magukra a kötelességet, hogy a bor­zalmaknak véget vessenek. A­mikor márciusban az össz­­kanadai nők konferenciáját tartották, az elnöknő, Mrs. Rae Luckock, ismertette a kongresszus sokoldalú tevé­kenységét a városi és falusi asszonyok követeléseivel és szükségleteivel kapcsolatban, majd a következőket mon­dotta : összefogva mindenkivel “ Kanada minden városá­ban nagy női gyűléseket kell rendeznünk a nyerészkedés elleni harcra. Mindenkivel összefogunk, aki ellene van a kormány és a nagytőke je­lenlegi könyörtelen, inflációs politikájának. Együtt mene­telünk mindenkivel, aki az árak ellenőrzését követeli és aki velünk együtt dolgozik a családi pótlékok felemelésén és a százszázalékos haszon­­többleti adó kivívásán. Csak így lehet megfékezni a­­ lel­ketlen profitharácsolókat, megállítani családjaink szét­hullását és megvédeni élet­színvonalunkat. Kanada asz­­szonyairól és gyermekeiről van szó.” M­ajd kitért jelentésében az öregemberek, különösen az éh­es nők nélkülözéseire, kö­vetelte a munkanélküliségre vonatkozó rendszabályok fel­javítását, ezek ugyanis igen h­átrányosak a férjes nőkre nézve, sürgette az országos egészségügyi biztosítást min­den kanadai gyermek, asz­­szony és férfi számára. A cselekvés terére lépnek V­oltaképpen ezt a jelen­tést ültették át akcióba. Az elmúlt hetekben a női kong­resszus egyebek közt hatal­mas kampányt folytatott a magas árak ellen. Ezer meg ezer kanadai asszony vett részt ebben a megmozdulás­ban. Október 18-án nagy til­takozó gyűlést rendeztek To­rontóban és kormánytámoga­tást kértek tejre, húsra és más fontos élelmi cikkre a szeszes italokból húzott pro­fitokat használva fel fede­zetül, ehhez követelve még a szövetségi h­a­s­z­ontöbbleti adót is. Sürgette az Egyesült Államokba szállított marha­húsra szóló tilalmat azzal a jelszóval, hogy addig nem mehet hús US-ba, amíg Ka­nadában a munkásoknak nem telik arra a bérükből. Követelték a házbérek ellen­őrzését, a további telefon­­drágítások megakadályozását és a kormány által készített drágasági mutatószámok fe­lülvizsgálását. A kanadai nők szövetsége egy “le az árakkal’-delegá­­ciót is menesztett Ottawába, Kanada fővárosába, hogy a parlament tagjaival beszél­jenek. Majd óriási tiltakozó gyűléseket tartottak Vancou­verben, Brit Columbiában, Edmontonban, Albertéban, Montrealban, Torontóban és más nagyobb városokban. Montrealban rendőrök több mint 100 nőt és gyermeket dobtak ki a városházából, ve­zetőjüket, egy beteg kétéves kisgyermek anyját, letartóz­tatták és huszonnégy órán át még óvadék ellenében sem engedték szabadon, amire pél­da még nem volt, hacsak gyilkosság, erkölcstelen me­rénylet vagy hazaárulás ese­te nem forgott fenn, a végén azonban az erélyes tiltakozás kiszabadította. Most lesz a tárgyalás és lehetséges, hogy háromhónapi börtönbüntetés­sel sújtják. Egy asszony viszi a fáklyát M­rs. Rudd szónoki körút­jának is óriási hatása és je­lentősége volt. Zisuioit ter­mek várták Torontóban, Windsorban, Lond­onban, Vancouverben, Victoriában, Calgaryban, Edmontonban, Moose Jawban, Saskatoon­­ ban. Leírhatatlan lelkesedést váltott ki és harcikészséget gyújtott fel a nők szívében, akiknek elégedetlensége szin­te csak a gyújtó szikrákra várt. Saskatchewanban egy kis gazdasági központban a farmerasszonyok annyi pénzt adományoztak, mint a toron­tói gyűjtés fele. Üzenete mindenhova eljutott, az is­meretlen hallgatókhoz is, mert beszélt a rádión, inter­júkat adott a sajtónak, noha a laptulajdonosok nem néz­ték jó szemmel. “Meg kell szüntetni koreai városok, falvak és polgári lakosok bombázását. Saját gyermekeink és a magunk érdekében ki kell vereked­nünk a fegyverszünetet s a nagyhatalmakat rá kell bír­nunk. Ígérjék meg, hogy nem nyúlnak többé a háborús megoldásokhoz.” hirdette üze­netében , s erre az ameri­kai nők csak visszhangzó ámennel válaszolhatnak. Emelik a konzervek árát WASHINGTON.­­ Arnall ár­­stbilizációs főnök bejelentette, hogy hivatala engedélyezte a kannázott főzelékféle árának azonnali emelését az üzletekben. Az áremelést azzal okolják meg, hogy a nagykereskedők “keveset keresnek.” A hét végén ugyan­csak emelni fogják a kávé és hús, valamint halkonzervek árát. Taft: A szovjet nem akar háborút WASHINGTON. — Robert A. Taft szenátor beismerte hétfőn este a Richard B. Russell geor­­giai demokrata szenátorral az NBC televízió-fórumán lefolyt külpolitikai vitában, hogy a Szovjetunió “sohasem szándéko­zott” katonai támadást intézni Nyugat-Európa ellen, máskülön­ben már rég levonult volna az angol csatornáig. Az amerikai munkásságnak nincs kisebb magyarbarátja a Magyar Jövőnél! ELŐZETES JELENTÉS! NAGYSZABÁSÚ KELETI NÉPÜNNEPÉLY a Magyar Jövő Országos Lapbizottsága rendezésében a ke­leti államok haladó szellemű találkozója lesz Június hó 22-én, vasárnap egész nap a Castle Hill Gardenben Fort Castle Hill A vénük­, a víz partján, Bronx, N. Y. MAGYAR RESTAURANT A BRONX-BAN !­ A BRONXI MAGYAR HÁZ RESTAURANTJA A NEW YORKI MAGYAROK TALÁLKOZÓ­HELYE! Nyitva: PÉNTEKEN, SZOMBATON és VASÁRNAP KITŰNŐ, MAGYAROSAN KÉSZÍTETT ÉTELEK. KELLEMES ATMOSZFÉRA! A LEGFINOMABB IMPORTÁLT MAGYAR BOROK. Esküvők, partyk, bankettek jutányosan megrendelhetők. 2141 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. (181 és 182-ik utcák között) Telefon: Sa 4-0175

Next