Magyar Jövő, 1952. október (51. évfolyam, 153-169. szám)

1952-10-01 / 153. szám

^ íilcüGJljGÜL HÓVV* AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG NAPILAPJA Ke-«ntered as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 8, 1871 ol. 51. No. 153. New York, N. Y. OCTOBER 1, 1952 Wednesday V SEM IKE, SEM ADLAI NEM AKARJÁK A KOREAI HÁBORÚ VÉGÉT MONDJA VINCENT HALLINAN “ Sem Eisenhowernek, sem Stevensonnak” nincs javasla­ta a koreai háború befejezé­sére, mert mindketten annak meghosszabbítását és kiter­jesztését tervezik,” hangoz­tatta Vincent Hallinan, a Progresszív Párt elnökjelölt­je, aki Manhattanban és Bronxban 10 utcai gyűlésen beszélt reggel héttől este 10 óráig. “ A republikánus és de­mokrata pártok vezetőit egy­formán terheli a felelősség ezért a haszontalan, veszé­lyes és sokba kerülő kaland­ért,” mondta Hallinan, “de az amerikai népet kevésbbé érdekelte az, miként men­tünk abba bele, mint az, hogy miként mászunk ki belőle. Vádolom a tábornokot is, a kormányzót is, hogy azért nincs semmiféle javaslatuk a háború befejezésére, mert mert mindketten meg akar­ják hosszabbítani és ki akar­ják terjeszteni. “ Louisvilleben, két évvel a háború megindulása után és sokezer amerikai élet elpusz­títása után, Stevenson kor­mányzó beismerte a múlt szombaton, hogy tévedés volt csapataink részéről a 38-ik szélességi fok átlépése.­­ Ugyanabban a beszédben kö­telezte magát a háború foly­tatására, mindaddig, amíg az ész­akkoreaiak és kínaiak el­fogadják a hadifoglyokra vo­natkozó feltételeinket. Ép­­penúgy, mint republikánus ellenfele, Stevenson ragasz­kodik ahhoz, hogy a harcok, az emberek pusztulása foly­tatódjanak, azzal az egyet­len céllal, hogy kikényszerít­­sük a hadifoglyok kicserélésé­re vonatkozó amerikai felté­telek elfogadását. “ Ez nem a békéhez vezető út, hanem terv a háború to­vább folytatására Koreában és annak veszélye, hogy a koreai háború nagyobb és pusztítóbb háborúvá növek­szik.” A kora reggeli órákban több mint 100 dokkmunkás gyűlt össze, hogy meghall­gassa a hangszóróval felsze­relt autóból beszélő Halli­­nant, aki kifejtette előttük, hogy a következő Kongresz­­szus teljesen be akarja til­tani a sztrájkokat. “ Először az újságok se­gítségével fel fognak kavar­ni egy ‘nemzeti szükségálla­potot’, és a hamis szükség­­állapotra való hivatkozással megfosztják a munkásokat a sztrájk jogától.” Szakszervezeti bizottság Hallinan támogatására M­egalakult egy országos szakszervezeti bizottság Vin­cent Hallinan és Charlotta Bass támogatására. Mint Aaron D. Schnider, a bizott­ság titkára bejelentette, az­­HI, CIO és független szak­szervezetek képviselői egy­aránt részt vesznek a bizott­ságban, melynek vezetőségé­ben helyet foglalnak: Leon S­traus, Morris Angel, Morris Cohen, Esther Letz, Irving Doorin, Ben Sher, Alphonse Burney, Cornelius MacGill­­ruddy, Peter Baldino, Joseph Selly, Ray Shaeffer és Fan­nie Golos. Stevenson csatlakozik az izgatókhoz S­tevenson demokrata el­nökjelölt félórás beszédben arra szólította fel az ameri­kai népet, hogy készüljön a harcra­­a leggonoszabb erők ellen, melyek valaha is létez­tek a nap alatt.” Természe­tesen ezen erők alatt a kom­munizmust értette. Bejelen­tette, hogy a jövő héten tel­jes beszédet fordít a “kom­munista veszedelem” elemzé­sére. Kénytelen volt ugyan­akkor beismerni, hogy a kom­munisták üldözése nem elég a kommunizmus elleni harc­hoz, hanem annak legfonto­sabb feltétele egy “egészsé­ges élet megteremtése, mely­b­en a kommunizmus nem tud növekedni. Ennek eléréséhez gondoskodnunk kell rendes munkáról, becsületes lakások­ról és népoktatásról.” Ike majd csak később beszél saját pénzügyeiről E­isenhower tábornok sze­mélyesen nem nyilatkozott Stevenson f­e­l­s­z­ó­lításáról, hogy hozza nyilvánosságra saját pénzügyi helyzetét, el­sősorban azt, hogy miért fi­zetett félmillió dollárral ke­vesebb adót könyvéből szár­mazó jövedelme után, mint más írónak kellett volna. Ja­mes C. Hagerty Eisenhower sajtófőnöke azonban kijelen­tette, hogy a tábornoknak idő kell pénügyi kimutatásának elrendeléséhez s arra legfel­jebb csak később kerülhet sor, a kampány folyamán. Nixon republikánus alelnök­­jelölt ugyanakkor kijelentet­te, hogy a 18 ezer dolláros alappal kapcsolatos “gyónás” után nem hajlandó semmi egyéb nyilatkozatot­­ tenni anyagi helyzetéről. Két képviselő a koreai fegyverszünet mellett N EWARK, N. J. — Hugh A. Addonizio demokrata kép­ viselő és kongresszusi jelölt­­társa, Martin Fox, kijelen­tették, hogy támogatják a ko­reai fegyverszünetre vonat­kozó követeléseket. A függet­len villanymunkások szak­­szervezetének, a D UE-nek szó­szólóival folytatott interjú során Addonizio kijelentette a 407 local vezetői előtt, hogy a hadifoglyok kicserélésének kérdését a fegyvernyugvás kimondása után rendezhetik. A UE 407 localjának az edi­­soni s orangei gyárakban dol­gozó 2.500 munkás a­ tagja. A szakszervezet vezetősége előtt jelentette ki a new jer­­seyi képviselő, hogy tovább fog harcolni a megkülönböz­tetés nélküli munkásalkalma­zásért, a FEPC-javaslatért, amelyet ő nyújtott be tavaly a Kongresszushoz. John J. Gallagher szak­­szervezeti elnök­­előtt kije­lentette, hogy ellene van a gondolatcenzúrának; hogy “valószínűleg ki fog állni a Smith-törvény ellen”; hogy a McCarran-törvény megváltoz­tatását kívánja és ellenez minden jogfosztó intézkedést. Riidgway a francia szakszervezeteket ostorozza P­ARIS. — Matthew Ridg­­way tábornok támadta a francia szakszervezeteket, a­­miért azok ragaszkodnak a nehéz küzdelmek árán kiví­vott munkaidőhöz és a túl­órázásért járó magasabb bé­rekhez és általában véve rossz néven veszi, hogy a francia nép nem segít neki munkájában, hogy Nyugat- Európát beszervezze a Pen­tagon vezetése alatt álló szovjetellenes­­hadseregbe.­­ Ridgway volt az intervenciós hadsereg főparancsnoka Ko­reában és jelenleg Eisenho­wer helyét tölti be a nyugat­­európai hadsereg főhadiszál­lásán. M­ég eddig nem kritizálták Franciaországot ily élesen, sem az atlanti országok bár­melyikét. Ridgway minden nemzetet lekritizált, de külö­nösen Franciaországot sze­m­elte ki célpontul, amikor az amerikai lap tudósítókkal be­szélgetett a had­itengerésze­­ti gyakorlatok után. Ridgway kifogásolta, hogy a francia kormány húzza-halasztja a tárgyalásokat a légibázisok számára kiutalandó területek kérdésében.. Beismerte, hogy a Pentagon tehetetlen a fran­cia­ szakszervezetekkel szem­ben. . McGrath tagad Howard McGrath volt igaz­ságügyminiszter tagadta a Kongresszus jogügyi bizottságá­ban felmerült vádat, hogy ő volt az, aki szabotálta a korrup­ció felderítésére irányuló vizs­gálatot. Kijelentette, hogy a vá­dat “méltóságán alulinak” tart­ja, azonban egyelőre nem haj­landó részletekről beszélni. VITÁS SZEMÉLYISÉG­ej Buell G. Gallagher, a newyorki City College elnöke, nem engedte meg, hogy Vincent Hallinan, a Progresszív Párt elnökjelöltje az egyetem nagytermében beszélhessen. A City College-ot közpénzen, adófizetők pénzéből tartják fenn. Köz­tük azon 500,000 newyorki polgáréból is, akik a legutóbbi elnökválasztáson a progresszív párt jelöltjeire szavaztak. Gallegher úr kijelentette, hogy Hallinan “vitás” szemé­lyiség és ezért nem beszélhet az egyetem nagytermében. Hallinan nyilván azért “vitás”, mert programjának fő­pontja az azonnali béke, illetve fegyverszünet Koreában. Szóval a béke kérdéséről nem szabad szónokolni az akadé­miai szabadság fellegvárában, a newyorki egyetemen. Ha Gallagher úr konzekvens akar maradni, akkor nem fogja engedélyezni Nixon republikánus alelnökjelölt beszédét sem, mert az ő személye is meglehetősen “vitás”, persze egészen már értelemben. Tom Clark bíró szintén nem be­szélhet, de még Eisenhower és Stevenson sem. Nincs Ame­rikában egyetlen közéleti személy sem, aki ne lenne vitás. Hiszen a vita az egész demokratikus politikai élet lényege. Legalább is ezt mondják. Ez a Mr. Gallagher, ez a 100 száza­lékos Babbitt, ez a begyöpösödött fejű vaskalapos természe­tesen hazudott, tudatosan, vagy akarata ellenére, amikor Hallinan “vitás” személyiségére hivatkozott. Ha őszinte lett volna azt mondta volna, hogy azért nem engedi Hallinant beszélni, mert békét akar, mert a haladást jelképezi. És ez a két fogalom pedig anatéma Amerika urai és felfogadott pró­­kátorjai szemében. Smith tábornok új hisztériát akar felkavarni McCarthy szenátor és Eisenhower segítésére . A fő szenzáció a lapokban és a rádióhíradókban Walter Bedell Smith tábornok, a kémelhárító osztály vezető­jének kijelentése, mely sze­rint a ‘„kommunisták” any­­nyira befúrták magukat a kormányhivatalokba, hogy még a legtitkosabb ügyekkel foglalkozó kémelhárító köz­pontban és más hasonó hiva­talokban is működnek. A tábornok McCarthy wis­­consini republikánus szenátor segítésére tette a kijelentést, abban a kétmillió dolláros kártérítési perben, melyet McCarthy indított William Benton connecticuti demok­ rata szenátor ellen, aki a sze­nátusban vizsgálatot követelt a wisconsini szenátor ellen és annak kizárását, azon az ala­pon, hogy McCarthy 10 eset­ben olyan viselkedést tanú­sított, ami nem egyeztethető össze a szenátus tagjaival. Benton­ vádja szerint Mc­Carthy hamis esküt követett el, amellett, hogy következe­tesen meghurcolt ártatlan személyeket. A szenátusban megindult ugyan egy látszólagos, de nem valódi vizsgálat Mc­Carthy ellen , hogy Bentont elnémítsa, a wisconsini sze­nátor 2 millió dolláros kár­térítési pert indított ellene. B­edell Smith tábornok most McCarthy segítségére sietett azzal, hogy a 2 milliós kártérítési ügy kihallgatásán kijelentette: McCarthy­nak igaza van, mikor azt állítja, hogy a kormányhivatalokban kommunisták ülnek. “Azt hi­szem, hogy még saját szerve­zetemben is vannak kommu­nisták.” Mikor azonban azt kérdezték a tábornoktól, hogy mint a kémelhárító osztály vezetője, tudja-e bizonyítani, hogy ilyen személyek vannak szervezetében, kijelentette, hogy nem tudja. A hadügyminisztérium, melynek kebelében a tábor­nok működik, sietve kiejelen­­tette,­ hogy egyetlen katonai ügyosztályban sincsenek kom­munisták s mindenki a leg­szigorúbb vizsgálaton megy állandóan keresztül. Nyilván ezt tudja Walter Bedell Smith tábornok is, aki egyike azoknak, akik “kereszteshá­­borút” hirdetnek a Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen s most új hisztériát akar felkavarni annak érdekében, valamint McCarthy és a re­publikánus elnök és alelnök­jelölt segítésére. Visszahívják Van Fleet tábornokot A Pentagon bejelentette, hogy Van Fleet tábornokot, a Koreá­­­­ban harcoló 8-ik haderő pa­­­ rancsnokát felmenti a front pa-­­ rancsnokságától, miután a tá­­­­bornok betöltötte 60-ik évét. Van­­ Fleet utódául Maxwell D. Tay­­­­­or, vagy Anthony C. Auliffe tá­bornokot nevezik ki, akik eddig Washingtonban telje­sítettek szolgálatot. A koreai front középső részé­ben erős harcok folynak. A je­lentés szerint az északkoreaiak és kínaiak meglepetésszerű tá­madással előretörtek. Truman baleknek mondja Eisenhowert Truman elnök,­ aki William Langer északdakotai republiká­nus szenátorral Észak-Dakota vasúti állomásain mondja kor­tesbeszédeit a vagon perronjá­­ról. Dwight Eisenhowert repub­likánus pénzmágnások hiszé­keny eszközének, előcsaposának, “balek”-nek nevezte, aki egész életét a hadseregben töltötte és sejtelme sincs a republikánusok politikájáról.” Acheson fenyeget Acheson külügyminiszter beje­­­­lentette, hogy ő akar az első szónok lenni az Egyesült Nem­zetek Általános Tanácsának ok­tóber 14-én New Yorkban meg­nyíló­­ülésén. Acheson kijelen­tette, hogy amennyiben a Szov­jetunió nem támogatja a koreai hadifoglyok kicserélésére irányu­ló legújabb U. S. javaslatot és Észak-Ko­rea nem fogadja el azt, az Egyesült Államok továb­bi lépésre fogja felszólítani az Egyesült Nemzeteket. A koreai háború végét akarják NEW YORK. — 619 személyt kérdezett meg a Bronxban, a Hunts Point-körzetben, negyven fiatalember és nő az amerikai békeszervezet nevében, várjon kivánják-e a koreai háború azonnali befejezését. Hatszáz­­ igennel felelt, 19 nemmel.

Next