Magyar Jövő, 1953. április (52. évfolyam, 49-51. szám)
1953-04-28 / 49. szám
'2 A PROFIT NÖVEKEDÉSÉRŐL SZÁMOL BE A WALL STREET LAPJA Most már biztosra veszik, hogy június 30-ikával megszűnik a profittöbbleti adó. A nagyipar ezt azzal a magyarázattal érte el, hogy kevés a profit, a befektetők számára nincs elég biztatás, mert, a haszon legnagyobb részét felemészti az adó. A nagyipar így 2 és félmilliárd dollárt, hogy úgy mondjuk, nemzeti ajándékot fog kapni. A Wall Street Journal április 23-iki számából világosan kitűnik, hogy a nagyiparnak nincs semmi oka panaszkodásra , miközben arra készülnek vezetői, hogy az adó leszállítása után a munkabéreket is leszállítsák, a múltban rekordmagasságba emelkedett profit nem álltmeg, hanem tovább emelkedett. A Wall Street lapja beszámol arról, hogy 153 nagy■ üzem negyedévi kimutatásából kiderül, hogy 1953 első negyedében a profit átlagosan 14 százalékkal magasabb volt, mint a megelőző év megfelelő 3 hónapjában. Megjegyzi a lap, hogy a profit átlagos növekedése valószínű még magasabb lesz, mert, több óriásüzem még nem tette közé jelentését. Kiderül a beszámolóból, hogy a 153 nagyvállalat több mint kétharmada nagyobb profitot húzott ez évben, mint a tavalyiban, 14 üzem profitja egyenes vonalban maradt, míg 41 profitja csökkenést mutat. Miután azonban az átlag 14 százalékos emelkedést, mutat ki, ez azt jelenti, hogy egyes vállalatok profitja ennél még sokkal nagyobb mértékben növekedett. A DuPont és General Electric társaságok azok között, varrnak, melyek profitja új rekordmagasságot ért el. A cikk befejezésében a Wall Street Journal megjegyzi, hogy a profittöbbleti adó megszüntetése még inkább meg fogja javítani a helyzetet. AZ IWO FELLEBBEZ A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGHOZ Az International Workers Order vezetői bejelentették, hogy az IWO védelmében folytatott harcot az ország legfelsőbb bírósága elé viszik, miután a New York állami fellebbviteli bíróság jóváhagyta az alsófokú bíróság ítéletét, mely elrendeli a szervezet felszámolását. Mint az IWO vezetői hangoztatták: “Ebben az ügyben alapvető alkotmányos kérdésekről van szó, mert első ízben történik meg hazánk történetében, hogy felszámolásra akarnak kényszeríteni egy pénzügyileg egészséges, 23 év óta fennálló, virágzó testvériségi szervezetet, mely több mint 17 millió dollár életbiztosítást, betegségi és egyéb segélyt fizetett ki tagjai számára. “Ebben az ügyben nemcsak a szabad társulás alkotmányos joga forog kockán, de ezzel együtt több ezer munkás életbiztosítása, fehér és néger munkáscsaládok védelme. “Meggyőződésünk az,” hangoztatták az IWO vezetői, “hogy tagságunk továbbra is teljes lelkesedéssel áll a szervezet mögött, mely 23 éven át szolgálta érdekeiket és szükségleteiket.” A CIVIL LIBERTIES UNION STEVE NELSON VÉDELMÉBEN Az American Civil Liberties Union bejelentette, hogy csatlakozik azokhoz, akik tiltakoznak a Steve Nelson 20 évi börtönre való elítélése ellen. A szervezet, mely többezer értelmiségi egyént s üzletembert képvisel, bead-ványt terjeszt a Pennsylva-uniai Felső Bíróság elé, mely május 25-én fogja tárgyalni Nelson fellebbezését. Az American Civil Liberties Union a Nelson védelmében írt beadványban többek között rámutat arra, hogy a kommunista párt pittsburghi vezetőjét, akit 1950 augusztusában letartóztattak, miközben a koreai háború ellen beszélt, két évvel később Ugyanaz a Harry M. Montgomery bíró ítélte el, aki a kommunizmus ellen harcoló, fasisztabarát pittsburghi szervezet alelnöke. Nelson védelmét a fellebbviteli bíróság előtt is a Civil Rights Congress fogja képviselni, azonban az AGLU ügyvédje is részt vesz a vitában. Ez a második eset, hogy a Civil Liberties Union csatlakozik a pittsburghi hisztéria áldozatainak védelméhez. Két, héttel ezelőtt a szervezet Richard Tucker ügyvéd, a szervezet helyi ügyvédje védett négy munkást, akiket letartóztattak, mert Steve Nelson védelmében röpiratokat osztogattak egyik acélüzem előtt. A bíróság felmentette a röpiratosztogatókat. A liberális Civil Liberties Union csatlakozása csupán egyik jelensége annak a tiltakozásnak, mely az egész világon megnyilvánul az embertelen, 20 éves ítélet ellen. A Civil Rights Congress százezer röpiratot osztott ki Steve Nelson védelmében, melyeket a munkásság köreiben, mindenütt rokonszenvesen fogadnak. MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNALApril 28, 1953 ’MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal Published Tuesday. Wednesday and Thursday by the Hungarian . Daily Journal Association, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N.Y. Telephone AL 4-0397- Editor:-Zoltán Deák, Manager: Alex Rosner ßubscription rates: USA, Canada $9 one year, $5 half year, $3 three mo.—New York City $10 one year, $6 half year, $4 three mo. ^^83 Elswhere $12 one year, $3 half year, $4 three mo. Koncentrációs tábor, USA Nat Yanish a Walter McCarran-törvény áldozata. San Franciscóban van a fogolytáborban. Ügye a fellebbezési bíróság előtt. A bevándoroltakat védő bizottság adta ki Yanish élményeit, úgy, ahogyan azokat elmondta: “Ha Amerika népe tudná, hogy a bevándorlási hatóságok áldozatai mennyit, szívednek brutális őreiktől, biztosan elvetnék egy kettőre a McCarran-törvényt. Sok volna mindazt elmondani, ami itt történik, de ha kiszabadulok, gondom lesz rá, hogy az ország tudomására hozzam.” Néhány példa a sokból: “Öt hónap óta tartanak itt fogva egy 23 éves kínai ifjút, akinek polgár az édesapja. Szülei ellátogattak Kínába, ahol ő is született. Mikor viszszajöttek, külön-külön kérdezték ki őket. A fia valami mást mondott, mint apja, arra nézve, hogy szülei mi módon keresték kenyerüket Kínában. Azért börtönbe tették” A politikai kérdések is nagyon fontosak. Megkérdezte az egyik spanyolországi fogolytól: “Fogadok, hogy azt mondtad, hogy nem szereted Francot?” Ámulattal néz az rá: “Igen , mit mondtál nekik? “Azt, hogy gonosz” Erre Becsukták. Beszélgetett az egyik olaszszal: “Megkérdezték, mi a véleményed a fasizmusról” ? Azt felelte, hogy “az olasz nép sokat szenvedett a fasiszta uralom alatt, nem tetszett neki”. Erre börtönbe zárták. Saját ügyével kapcsolatban azt mondja Yanish, hogy őt különösképen zaklatják. Hoszszú huzavona után engedik meg csak, hogy telefonálhasson, bár mások minden további nélkül megtehetik. A látogató feleségnek legtöbbször megengedik, hogy megcsókolhassa férjét. Az ő 68 éves édesanyjának nem engedték meg ezt. Látogatói csak sűrű vasrácson keresztül beszélgethetnek vele. Mások jöhetnek a látogatásra engedélyezett időben szabadon. Az ő látogatói először külön engedélyt kell, hogy kérjenek Stanley Olsontól, a tábor egyik fejétől és sokszor 45 percig elváratják látogatóit, úgy hogy nem hagynak nekik időt a látogatásra. Ha ügyvédje jön hozzá, ott áll az őr is. Hiába törvény az, hogy privát beszélgetésre jogosult az ügyvédjével, csak nagy huzavona után kapja meg ezt a jogát és alig 10 percet adnak ügyvédjének a dolgok megtárgyalására. Mindig ugyanazt csinálják, ami-kor csak jön az ügyvédje. Ha az ügyvéd kifogást emel, megfenyegetik, hogy kiviszik onnan erőszakkal. Hiába ad a kormány napi 3 dollárt élelmezésükre, olyan rossz az, hogy nem ér 50 centet, sem, nem is kerül többe, többnyire keményítős dolgokkal ettetik a foglyokat. Bár ott nincsenek atomtitkok, Olson és segédei minden postát átvizsgálnak. Félnek, hogy piszkos munkájuk a világ tudomására jut. Egyes emberek egy évnél is tovább vannak ott törvényre Az utolsó években, mióta a háborús hisztéria megindult,, a new yorki reakció minden évben megpróbálkozott, hogy megakadályozza a munkásság májusi ünnepét. Ebben az évben még a múltat is felülmúló hisztériát próbálnak felkorbácsolni és több reakciós csoport kérvényt terjesztett az állami felsőbírósághoz, hogy tiltsa be a felvonulást. A májusi ünnepet betiltani akaró reakció élén a városi Kereskedelmi Kamara és a katolikus háborús veteránok szervezete áll, ezekhez csatlakoztak az ingatlanérdekek, melyeknek tulajdonai a felvonulás útvonalán feküsznek s minthogy fenn akarják tartani a “demokrácia” látszatát,, azon az alapon kérték a felvonulás letiltását, hogy az “akadályozza az utcai forgalmat.” Mint már napokkal ezelőtt jelentettük lapunkban, Impellitteri polgármester sietve bejelentette, hogy támogatja a felvonulás betiltására irányuló törekvéseket , ámbár a rendőrség előzetesen már megadta az engedélyt a fevonulásra, Monaghan rendőrfőnök kijelentette, hogy ő nem írta alá a kérvényt és nem is szándékozik azt, aláírni. A felvonulás betiltására irányuló kérvény ügyében Carrol Walter állami felsőbíró csütörtökön tartott kihallgatást,, azonban a döntést péntekre halasztották s akkor letiltotta a felvonulást. A kihallgatáson a Kereskedelmi Kamara ügyvédje azt hangoztatta, hogy a felvonulásra nincs engedély, mert Monaghan rendőrfőnök kijelentette, hogy ő nem írta alá a kérvényt, így az egész tárgyalás “akadémikus.” Kiderült azonban, hogy Frank Kristonsky, a rendőrfőnök helyettese levélben már előbb értesítette a Májusi Ünnepi Bizottságot, hogy az engedélyt megadják. Mollen ügyvéd, a reakciós csoportok nevében azt hangoztatta, hogy a levélnek nincs semmimiféle jogi jelentősége. A Kereskedelmi Kamara és a felvonulás rendezőbizottságát képviselő ügyvéd között vit,a fejlődött ki s az utóbbi kijelentette, hogy a levél hivatalos engedélyt jelent, de úgy látszik, hogy a polgármester “a bíróság segítségé vel akarja Monaghan embőrfőnököt kihúzni a csávából.” Az ingatlantársaságokat képviselő ügyvéd azt hangoztatta, hogy az engedélyt viszsza kell vonni, mert a felvonulás “megzavarja a 8-ik Avenue (az útvonal) forgalmát.” Majd felolvasta August Clesessens, a Szociáldemokrata Szövetség vezetőjének nyilatkozatát, amelyben azt hangoztatja, hogy a mai felvonulás más “mint a régimódi szocialisták, a női ruhaipari munkások szakszervezetének felvonulása volt.” Ugyanakkor az ügyvéd azt hangoztatta, hogy az igazságügyminiszter “felforgató szervezetnek” bélyegezte meg a felvonulást rendező Májusi Ünnepi Bizottságot. Abraham Unger, a Májusi Ünnepi Bizottság ügyvédje kijelentette, hogy a felvonulást 1890 óta majdnem minden évben megtartották New Yorkban és ebben az esetben a szabad gyülekezés jogáról van szó. A bíró félbeszakította, azt, hangoztatva, hogy az ügybe nincs belekeverve a “szabad gyülekezés” joga, hanem egy 1914-ben hozott törvény alapján kérik a felvonulás betiltását. Unger erre kijelentette: a valóság az, hogy egy csomó városi vezető fölébe le akarja helyezni magát a törvénynek s a törvény végrehajtása helyett a politikai előítéleteket támogatja, majd hangsúlyozta, hogy a törvény szerint minden csoportnak jogában áll, hogy felvonulást rendezzen. Osmund K. Frankel, aki a Civil Liberties Union nevében jelent meg, megegyezett Ungerrel, hogy a felvonulás jogától nem szabad, megfosztani egyetlen csoportot sem. A fáJUSI FELVONULÁS BETILTÁSA MÖGÖTT KI AZ UTCÁRA MÁJUS 1-ÉN NEW YORK. — Az első amerikai május elsei tüntetésnek 68-ik évfordulóján New York munkássága felvonul minden politikai különbség nélkül, hogy felhívást intézzen az illetékesekhez, hogy Amerika népe azonnali fegyverszünetet óhajt Koreában. Kérik kormányunkat, hogy kezdjen tárgyalásokat a világbéke érdekében,tlenül bezárva. Vanish beszélgetett a hajósmunkásokkal, akik sok helyen voltak már a bevándorlási hatóságok börtöneinek. “Nem mindenütt egyforma, mondták, nem mindenütt olyan brutális, mint San Franciscóban.” Tény, az hogy a McCarrantörvény és a következetes fogvatartások alkotmányellenesek, Yanish arra kér mindenkit, hogy vegyék fel ellene a harcot, mert teljesen a rendőrállam, bevezetésére vezet, ha a McCarran törvényt nem fogják, eltörölni. Ez a május elseje a boszorkányászák ellen irányul, a McCarra-Walter törvény, a bevándoroltak üldözése ellen. Az idén is az Egyesült Májusi Bizottság vezeti a felvonulást, melyben már eddig is rengeteg szervezet jelentette be részvételét. A Il-ik világháború veteránjai, a Lincoln Brigád, a Szőrmemunkások Szakszervezete, a Tűipari Unió, a kalaposok, asztalosok szakszervezete, az ékszerészek szakszervezetének 1-es lokálja, a cipőgyári munkások szakszervezete, művészek, színészek, stb. csoportja. Az áruházi munkások 65- ös lokálja, nyomdászok, festők, hotel, stb szakszervezetek, úgy az AFL, mint a CIO egyes lokáljai. Résztvesznek még a különböző nemzetiségi csoportok is, köztük a magyarok is. A nyelvi csoportok 2.15-kor gyüelekeznek a 37-ik utcán a 8 és 9-ik Avenuek között. 3.15-kor indulnak a felvonulók csoportjában.