Magyar Jövő, 1953. április (52. évfolyam, 49-51. szám)

1953-04-28 / 49. szám

'­­2 A PROFIT NÖ­VEKEDÉSÉRŐL SZÁMOL BE A WALL STREET LAPJA Most már biztosra veszik, hogy június 30-ikával meg­szűnik a profittöbbleti adó. A nagyipar ezt azzal a magya­rázattal érte el, hogy kevés a profit, a befektetők számá­ra nincs elég biztatás, mert, a­ haszon legnagyobb részét felemészti az adó. A nagyipar így 2 és félmilliárd dollárt, hogy úgy mondjuk, nemzeti ajándékot fog kapni. A Wall Street Journal áp­rilis 23-iki számából világo­san kitűnik, hogy a nagy­iparnak nincs semmi oka pa­­naszkodásra , miközben arra készülnek vezetői, hogy az adó leszállítása után a mun­kabéreket is leszállítsák, a múltban rekordmagasságba emelkedett profit nem állt­­meg, hanem tovább emelke­dett. A Wall Street lapja beszá­mol arról, hogy 153 nagy­­■ üzem negyedévi kimutatásá­ból kiderül, hogy 1953 első negyedében a profit átlago­san 14 százalékkal magasabb volt, mint a megelőző év meg­felelő 3 hónapjában. Meg­jegyzi a lap, hogy a profit átlagos növekedése valószínű még magasabb lesz, mert, több óriásüzem még nem tet­te közé jelentését. Kiderül a beszámolóból, hogy a 153 nagyvállalat­ több mint kétharmada nagyobb profitot húzott ez évben, mint a tavalyiban, 14 üzem profitja egyenes vonalban maradt, míg 41 profitja csök­kenést mutat. Miután azon­ban az átlag 14 százalékos emelkedést, mutat ki, ez azt jelenti, hogy egyes vállala­tok profitja ennél még sok­kal nagyobb mértékben nö­vekedett. A DuPont és Gene­ral Electric társaságok azok között, varrnak, melyek pro­fitja új rekordmagasságot ért el. A cikk befejezésében a Wall Street Journal meg­jegyzi, hogy a profittöbbleti adó megszüntetése még in­kább meg fogja javítani a helyzetet. ­AZ IWO FELLEBBEZ A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGHOZ Az International Workers Order vezetői bejelentették, hogy az IWO védelmében folytatott harcot az ország legfelsőbb bírósága elé viszik, miután a New York állami fellebbviteli bíróság jóvá­hagyta az alsófokú bíróság ítéletét, mely elrendeli a szer­vezet felszámolását. Mint az IWO vezetői han­goztatták: “Ebben az ügyben alapvető alkotmányos kérdé­sekről van szó, mert első íz­ben történik meg hazánk tör­ténetében, hogy felszámolás­ra akarnak kényszeríteni egy pénzügyileg egészséges, 23 év óta fennálló, virágzó t­estvériségi szervezetet, mely több mint 17 millió dollár életbiztosítást, betegségi és egyéb segélyt fizetett ki tag­jai számára. “Ebben az ügyben nemcsak a szabad társulás alkotmányos joga forog kockán, de ezzel együtt több ezer munkás élet­biztosítása, fehér és néger munkáscsaládok védelme.­ “M­e­g­g­y­őződésü­nk az,” hangoztatták az IWO vezetői, “hogy tagságunk továbbra is teljes lelkesedéssel áll a szer­vezet mögött, mely 23 éven át szolgálta érdekeiket és szükségleteiket.” A CIVIL LIBERTIES UNION STEVE NELSON VÉDELMÉBEN Az American Civil Liber­ties Union bejelentette, hogy csatlakozik azokhoz, akik tiltakoznak a Steve Nelson 20 évi börtönre való elítélé­se ellen. A szervezet, mely többezer értelmiségi egyént s­ üzletembert képvisel, bead-­­ványt terjeszt a Pennsylva-u­niai Felső Bíróság elé, mely május 25-én fogja tárgyalni Nelson fellebbezését. Az American Civil Liber­ties Union a Nelson védelmé­ben írt beadványban többek között rámutat arra, hogy a kommunista párt pittsburghi vezetőjét, akit 1950 augusz­tusában letartóztattak, mi­közben a koreai háború ellen beszélt, két­ évvel később Ugyanaz a Harry M. Montgo­mery bíró­ ítélte el, aki a kommunizmus ellen harcoló, fasisztabarát pittsburghi szer­vezet alel­nöke. Nelson védelmét a fellebb­viteli bíróság előtt is a Civil Rights Congress fogja kép­viselni, azonban az AGLU ügyvédje is részt vesz a vitá­­­­ban. Ez a második eset, hogy­­ a Civil Liberties Union csat­lakozik a pittsburghi hiszté­ria áldozatainak védelméhez.­­ Két, héttel ezelőtt a szerve­­­­zet Richard Tucker ügyvéd, a szervezet helyi ügyvédje védett négy munkást, akiket letartóztattak, mert Steve Nelson védelmében röpirato­­kat osztogattak egyik acél­üzem előtt. A bíróság fel­mentette a röpiratosztogató­­kat. A liberális Civil Liberties Union csatlakozása csupán egyik jelensége annak a til­takozásnak, mely az egész világon megnyilvánul az em­bertelen, 20 éves ítélet ellen. A Civil Rights Congress száz­ezer röpiratot osztott ki Steve Nelson védelmében, me­lyeket a munkásság köreiben, mindenütt rokonszenvesen fogadnak. MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL­April 28, 1953 ’MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal Published Tuesday. Wednesday and Thursday by the Hungarian . Daily Journal Association, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N.Y. Telephone AL 4-0397- Editor:-Zoltán Deák, Manager: Alex Rosner ßubscription rates: USA, Canada $9 one year, $5 half year, $3 three mo.—New York City $10 one year, $6 half year, $4 three mo. ^^83 Elswhere $12 one year, $3 half year, $4 three mo. Koncentrációs tábor, USA Nat Yanish a Walt­er Mc­­Carran-törvény áldozata. San Franciscóban van a fogolytá­borban. Ügye a fellebbezési bíróság előtt. A bevándorol­takat védő bizottság adta ki Yanish élményeit, úgy, aho­gyan azokat elmondta: “Ha Amerika népe tudná, hogy a bevándorlási hatósá­gok áldozatai mennyit, szí­vednek brutális őreiktől, biz­tosan elvetnék egy kettőre a McCarran-törvényt. Sok vol­na mindazt elmondani, ami itt történik, de ha kiszabadu­lok, gondom lesz rá, hogy az ország tudomására hozzam.” Néhány példa a sokból: “Öt hónap óta tartanak itt fogva egy 23 éves kínai ifjút, akinek polgár az édesapja. Szülei ellátogattak Kínába, ahol ő is született. Mikor visz­szajöttek, külön-külön kér­dezték ki őket. A fia valami mást mondott, mint apja, ar­ra nézve, hogy szülei mi mó­don keresték kenyerüket Kí­nában. Azért börtönbe tették” A politikai kérdések is na­gyon fontosak. Megkérdezte az egyik spanyolországi fo­golytól: “Fogadok, hogy azt mondtad, hogy nem szereted Francot?” Ámulattal néz az rá: “Igen , mit mondtál nekik? “Azt, hogy gonosz” Erre Becsuk­ták. Beszélgetett az egyik olasz­­szal: “Megkérdezték, mi a vé­leményed a fasizmusról” ? Azt felelte, hogy “az olasz nép sokat szenvedett a fa­siszta uralom alat­t, nem tet­szett neki”. Erre börtönbe zárták. Saját ügyével kapcsolatban azt mondja Yanish, hogy őt különösképen zaklatják. Hosz­­szú huzavona után engedik meg csak, hogy telefonálhas­son, bár mások minden to­vábbi nélkül megtehetik. A látogató feleségnek legtöbb­ször megengedik, hogy meg­csókolhassa férjét. Az ő 68 éves édesanyjának nem en­gedték meg ezt. Látogatói csak sűrű vasrácson keresz­tül beszélgethetnek vele. Má­sok jöhetnek a látogatásra engedélyezett időben szaba­don. Az ő látogatói először külön engedélyt kell, hogy kérjenek Stanley Olsontól, a tábor egyik fejétől és sokszor 45 percig elváratják látoga­tóit, úgy hogy nem hagynak nekik időt a látogatásra. Ha ügyvédje jön hozzá, ott áll az őr is. Hiába törvény az, hogy privát beszélgetésre jogosult az ügyvédjével, csak nagy huzavona után kapja meg ezt a jogát és alig 10 percet adnak ügyvédjének a dolgok megtárgyalására. Min­dig ugyanazt csinálják, ami-­­kor csak jön az ügyvédje. Ha az ügyvéd kifogást emel, megfenyegetik, hogy kiviszik onnan erőszakkal. Hiába ad a kormány napi 3 dollárt élelmezésükre, olyan rossz az, hogy nem ér 50 centet, sem, nem is kerül töb­be, többnyire keményítős dol­gokkal ettetik a foglyokat. Bár ott nincsenek atom­titkok, Olson és segédei min­den postát átvizsgálnak. Fél­nek, hogy piszkos munkájuk a világ tudomására jut. Egyes emberek egy évnél is tovább vannak ott törvényre­ Az utolsó években, mióta a háborús hisztéria megin­dult,, a new yorki reakció­ minden évben megpróbálko­­­­zott, hogy megakadályozza a­­ munkásság májusi ünnepét. Ebben az évben még a múl­tat is felülmúló hisztériát próbálnak felkorbácsolni és több reakciós csoport kér­vényt terjesztett az állami felsőbírósághoz, hogy tiltsa be a felvonulást. A májusi ünnepet betiltani akaró reakció élén a városi Kereskedelmi Kamara és a katolikus háborús veteránok szervezete áll, ezekhez csat­lakoztak az ingatlanérdekek, melyeknek tulajdonai a fel­vonulás útvonalán feküsznek s minthogy fenn akarják tartani a “demokrácia” lát­szatát,, azon az alapon kérték a felvonulás letiltását, hogy az “akadályozza az utcai for­galmat.” Mint már napokkal ezelőtt jelentettük lapunkban, Im­­pellitteri polgármester sietve bejelentette, hogy támogatja a felvonulás betiltására irá­nyuló törekvéseket , ámbár a rendőrség előzetesen már megadta az engedélyt a fevo­­nulásra, Monaghan rendőrfő­nök kijelentette, hogy ő nem írta alá a kérvényt és nem is szándékozik azt, aláírni. A felvonulás betiltására irányuló kérvény ügyében Carrol Walter állami felső­­bíró csütörtökön tartott ki­hallgatást,, azonban a dön­tést péntekre­ halasztották s akkor letiltotta a felvonulást. A kihallgatáson a Kereskedel­mi Kamara ügyvédje azt han­goztatta, hogy a felvonulásra nincs engedély, mert Mo­naghan rendőrfőnök kijelen­tette, hogy ő nem írta alá a kérvényt, így az egész tár­gyalás “akadémikus.” Kide­rült azonban, hogy Frank Kristonsky, a rendőrfőnök helyettese levélben már előbb értesítette a Májusi Ünnepi Bizottságot, hogy az engedélyt megadják. Mollen ügyvéd, a reakciós csoportok nevében azt hangoztatta, hogy a levélnek nincs semm­i­miféle jogi jelentősége. A Kereskedelmi Kamara és­­ a felvonulás rendezőbizottsá­­­­gát képviselő ügyvéd között vit,a fejlődött ki s az utóbbi kijelentette, hogy a levél hi­vatalos engedélyt jelent, de úgy látszik, hogy a polgár­­mester “a bíróság segítségé­­­ vel akarja Monaghan em­bőr­­főnököt kihúzni a csávából.” Az ingat­lantársaságo­kat képviselő ügyvéd azt hangoz­tatta, hogy az engedélyt visz­­sza kell vonni, mert a felvo­nulás “megzavarja a 8-ik Avenue (az útvonal) forgal­mát.” Majd felolvasta Au­gust Clesessens, a Szociál­demokrata Szövetség vezető­jének nyilatkozatát, amely­ben azt hangoztatja, hogy a mai felvonulás más “mint a régimódi szocialisták, a női ruhaipari munkások szak­­szervezetének f­e­l­v­onulása volt.” Ugyanakkor az ügyvéd azt hangoztatta, hogy az igazságügyminiszter “felfor­gató szervezetnek” bélyegez­te meg a felvonulást rendező Májusi Ünnepi Bizottságot. Abraham Unger, a Májusi Ünnepi Bizottság ügyvédje kijelentette, hogy a felvonu­lást 1890 óta majdnem min­den évben megtartották New Yorkban és ebben az esetben a szabad gyülekezés jogáról van szó. A bíró félbeszakí­totta, azt, hangoztatva, hogy az ügybe nincs belekeverve a “szabad gyülekezés” joga, hanem egy 1914-ben hozott törvény alapján kérik a fel­vonulás betiltását. Unger er­re kijelentette: a valóság az, hogy egy csomó városi ve­zető fölébe le akarja helyezni magát a törvénynek s a tör­vény végrehajtása helyett a politikai előítéleteket támo­gatja, majd hangsúlyozta, hogy a törvény szerint min­den csoportnak jogában áll, hogy felvonulást rendezzen. Osmund K. Frankel, aki a Civil Liberties Union ne­vében jelent meg, megegye­zett Ungerrel, hogy a felvo­nulás jogától nem szabad, megfosztani egyetlen csopor­tot sem. A fáJUSI FELVONULÁS BETILTÁSA MÖGÖTT KI AZ UTCÁRA MÁJUS 1-ÉN NEW YORK. — Az első amerikai május elsei tünte­tésnek 68-ik évfordulóján New York munkássága fel­vonul minden politikai kü­lönbség nélkül, hogy felhí­vást intézzen az illetékesek­hez, hogy Amerika népe azon­nali fegyverszünetet óhajt Koreában. Kérik kormányun­kat, hogy kezdjen tárgyalá­sokat a világbéke érdekében,­t­lenül bezárva. Vanish beszélgetett a ha­jósmunkásokkal, akik sok helyen voltak már a beván­dorlási hatóságok börtönei­nek. “Nem mindenütt egy­forma, mondták, nem minde­nütt olyan brutális, mint San Franciscóban.” Tény, az hogy a McCarran­­törvény­ és a következetes fogvatartások alkotmányelle­nesek, Yanish arra kér min­denkit, hogy vegyék fel elle­ne a harcot, mert teljesen a rendőrállam, bevezetésére ve­zet, ha a McCarran törvényt nem­ fogják, eltörölni. Ez a május elseje a boszor­kányá­­­szák ellen irányul, a McCarra-Walter törvény, a bevándoroltak üldözése ellen. Az idén is az Egyesült Má­jusi Bizottság vezeti a felvo­nulást, melyben már eddig is rengeteg szervezet jelentette be részvételét. A Il-ik világ­háború veteránjai, a Lincoln Brigád, a Szőrmemunkások Szakszervezete, a Tűipari Unió, a kalaposok, asztalo­sok szakszervezete, az ék­szerészek szakszervezetének 1-es lokálja, a cipőgyári mun­kások szakszervezete, művé­szek, színészek, stb. csoport­ja. Az áruházi munkások 65- ös lokálja, nyomdászok, fes­tők, hotel, stb szakszerveze­tek, úgy az AFL, mint a CIO egyes lokáljai. Résztvesznek még a különböző nemzetiségi csoportok is, köztük a ma­gyarok is. A nyelvi csopor­tok 2.15-kor gyüelekeznek a 37-ik utcán a 8 és 9-ik Ave­­nuek között. 3.15-kor indul­nak a felvonulók csoport­jában.

Next