Magyar Katonai Szemle, 1933 (3. évfolyam, 1. negyedév)
ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - Az erkölcsi erők fogalma az egyéni és tömeglélektan szempontjából. Írta: Németh József vkszt. alezredes
12 MAGYAR KATONAI SZEMLE 1. FÜZET nyira bensőséges, hogy méltán elválaszthatatlanoknak tekinthetjük őket. A gyakorlati életben tehát az erkölcsi erőtényezők véghetetlen sokoldalú skáláján, mindenki megtalálja azokat az erkölcsi ható erőket, amelyeket keres és a közfelfogás erkölcsi erőknek általánosságban a lelki, vagy szellemi élet mindama megnyilvánulását nevezi, amelyek a közjóra irányulva hasznos és előnyös módon tevékenykednek. Na ily módon tisztázzuk, az erkölcsi erők lényegét vizsgáljuk, hogy lehetséges-e az erkölcsiséget erőtényezőnek tekinteni? Itt kénytelen vagyunk a problémára néhány példa segélyével világosságot deríteni. Pompeiben egy katona állt őrt a város kijáratánál, amikor a Vezúv kitört és az izzó láva megindult. Kétségtelen, hogy neki is módjában lett volna elmenekülni. De ott maradt őrállomásán, nem mozdult onnan, mert a kötelessége úgy parancsolta. A kötelességérzet ereje legyőzte az ember egyik legerősebb ösztönét, az önfenntartási ösztönt. A 300 spártai és 7000 egyéb görög élén, a Thermopylaiknál küzdő Leonidas hogyan tudott volna Xerxes-nek hozzá képest óriási túlerőben lévő seregével szemben annyi ideig sikerrel küzdeni, ha nem állottak volna kimagasló erkölcsi tényezők az oldalán? Vagy gondoljunk Themistokles fényes győzelmére Salamisnál a perzsák sokszorosan erősebb hajóhadával szemben! De nem kell a görög-római, vagy más idegen nemzetek történelmében búvárkodnunk, hogy példákat találjunk annak a megvilágítására, hogy az erkölcsi erő mire képes. A magyar történelem sem szűkölködik oly tettekben, amelyek az erkölcsi erő hatalmának ragyogó példaképei. A magyar nemzet évszázados küzdelmeiből megszámlálhatatlan oly eseményt jegyzett fel a történelem, amelyek az erkölcsi erő fényes bizonyítékai. Szigetvár hősies védelme az óriási török erővel szemben, majd Zrínyi Miklós kirohanása 1566. szeptember 7-én, Eger várának 1552. évi ostroma alkalmával az egri nők magatartása; Nándorfehérvár 1456. évi ostroma, amikor Dugovics Titusz saját önfeláldozásával magával rántotta a törököt a vár fokáról, stb. stb. .. De a legújabb időkben a magyar nemzet 1818 19. évi szabadságharca a legszebb bizonyítéka annak, hogy ha egy nemzetet hatalmas erkölcsi erővül, azt még oly hatalom sem képes térdre kényszeríteni, mint az akkori Habsburg-monarchia hadereje volt. Akár a görögök és rómaiak, akár a magyar történelemből vele