Magyar Katonai Szemle, 1939 (9. évfolyam, 1. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - Síkiképzés egy volt osztrák vadászezredben. Írta: Kern Károly főhadnagy

46 MAGYAR KATONAI SZEMLE, 1. SZÁM sem láttam. (Tudniillik a korszerű kötések a sílécekre való letérde­lést nem engedik meg és egyes téves felfogások szerint ezért katonai szempontból nem jöhetnek tekintetbe.) A golyószórós csatár ugyanúgy megy tüzelőállásba, mint a puskás csatár. Golyószórója alátámasztására hátizsákját használhatja fel, vagy a villaállvány lábaira egy egyszerű szíjjal egy hótányér szerelhető. (Lásd a képeket.) Felugráshoz (lásd a képeket) a csatár puskáját a nyakába akasztja, botjait a bal kezében összefogja, jobb síjét maga alá húzza, síjeit élre támasztja. Jobb kézzel a botok alsó végére támaszkodva felugrik. Kemény hóban jobb kézzel a puskájára is támaszkodhat. Ha síjét lecsatolja, azt maga alá, vagy könyökei alá teheti támasztékul. Ha a raj támadásban előremegy, a síket és botokat egy ember fedezete mellett a lecsatolás helyén hagyja. Védelemben a csatár a hóba beássa magát, mely fedezék inkább csak álcázásra szolgál, mert hóból még döngölve is 2—3 m-es rétegre van szükség, hogy a lövedéket felfogja. Ügyelnek arra, hogy magas puskatámasz­tékot, vagy meredek falakat ne ássanak, mert napsütés esetén az erős árnyékképződés következtében nagyon messze ellátszanak. A raj zártrend és harcrend, továbbá harceljárás a szabály­zattól nagyobb eltérést nem mutat, mégis inkább azt mondhatjuk, hogy a kerékpáros raj zárt-, harcrendjével és harceljárásával egye­zik meg. 4.-hez: Hetenként egyszer az ezred sítiszt a sívizsgát eredmény­nyel letett sízőkkel egy 6—10 órás túrát csinált a helyőrség kör­nyékén meglehetős emelkedéssel és lehető hosszú lesiklással. E túra

Next