Magyar Kereskedők Lapja, 1897. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-03 / 1. szám

__________________________________ vásárokon, — és pedig épen az állatvásárok nagy száma miatt. E nélkül pedig — ha feltéte­lezzük is náluk a jóakaratot — lehetetlenség biztosítaniuk a szükéges ellenőrzést és megsze­rezniük a kellő tájékozást az állatorvosi szolgá­lat helyes ellátása tekintetében. Másodszor, mert Magyarországon annyi alkalmas állatorvos nem áll rendelkezésre, mint a­mennyi kellene ahhoz, hogy az állatvásárokon az állatvizsgálatokat he­lyesen ellátni lehessen,­­ ugyancsak az állat­vásároknak indokolatlanul és károsan nagy száma folytán. Ha tehát elejét akarjuk venni azon veszélyek­nek, melyek az állatvásárok természetéből az állategészségügy érdekeire háramolhatnak, akkor tervszerűen és következetesen tapaszszuk és osz­­szuk be állatvásárainkat; ezzel igen fontos köz­­gazdasági érdeknek is hasznára cselekszünk. Addig is azonban igyekezzünk a létező bajokat a végrehajtás terén a lehetőséghez képest eny­híteni az­által, hogy mindenekelőt a ragadós betegségek miatt elrendelt forgalmi korlátozások­nak minél tökéletesebben érvényt szerezzünk, az annak daczára előfor­duló visszaéléseknek ves­senek gátat a vásárokon működő állatorvosok alapos és szakszerű működéssel, a közigazgatási hatóságok pedig biztosítsák ennek lehetőségét a fennálló szabályok keretében és gondoskodjanak hathatós ellenőrzésről a szükséghez és a lehető­séghez képest. Ekként az adott kedvezőtlen körülmények között is számottevő eredményt várhatunk ezen a téren. Dubravszky Róbert: A műbor-törvény revíziója. Közelebb tarja Romfihmn Ha­allala azt a reform-tervezetet, amelyet az Orszá­gos magyar gazdasági egyesület a mester­séges borok tilalmazásáról szóló törvény revíziójához a földmivelésügyi miniszter elé terjesztett. Ennek a reform­tervezetnek a tárgya­lásánál sem mulaszthatták el agráriusaink, hogy egy-kettőt ne húzzanak a keres­kedelemre, annak érdekében levőnek állítván a borpancsolásokat s egyáltalán a borkeres­kedelem mai tisztességtelen helyzetét. Már akkor utaltunk ezeknek a vádaknak alaptalanságára­­, hogy kinek volt igaza, azt mi sem mutatja jobban, mint az előt­tünk fekvő beadvány, amelyet a Magyar kereskedelmi csarnok intézett a keresk. miniszterhez, ugyanazt a műbor­törvény végrehajtását­­ kérve, amit az O. M. G. E. benyújtott. A beadvány tartalma a következő : A sajtó közleményeiből értesülünk, hogy a földmívelésügyi minisztériumban előkészületek történnek a műbortörvény revíziójára. Ámbár tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény alko­tásakor a törvényhozás és a kormány előtt lebegett czél a jelen törvénynyel is elérhető, ha az tényleg erélyesen hajtatik végre, nem zárkó­zunk el a törvény további szigorításától. Nem mellőzheti el azonban az egylet arra a körül­ MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA-------------­­ - 1897. január 3. ményre figyelmeztetni a minisztert, hogy akkor, amidőn a törvény reviziója csupán az egyik fak­tor , a termelők érdekeinek egyedüli figyelembe­vétele mellett s kizárólag az ő közreműködésük­kel történik, a kereskedelmet ismét jelentékeny sérelem éri. A beadvány végül a törvény revíziójánál a következő szempontokat kéri figyelembe venni: 1. A törköly úr készítése teljesen eltiltandó. 2. Az osztrák kormánynál kiviondó, hogy Ausztria hasonló törvényt alkosson. Bukás és fizetésképtelenség. Az ünnepek utáni hét a szokottnál jóval több fizetésképtelenséget és csődöt hozott, de ezek legnagyobb részben jelentéktelenek s a helyzet lényeges rosszabbodásának bizonyítékaiul nem tekinthetők. Bizonyítják azonban azt, hogy az ünnepi forgalom a detail-üzletben korántsem felelt meg a vá­rakozásnak, sőt a rendes méreteknek sem. A közönség inkább csak az olcsó áruk felé fordult, értékesebb czikkek aránylag nagyon kis mennyiségben árusitottak el. Ez okból az inkasszó gyengült s való­­szinű, hogy az új év első napjaiban úgy nálunk, valamint Ausztriában a bukások száma emelkedni fog. Ha azonban a ga­bonaárak folytonos javulását és az export emelkedését figyelembe veszszük, nincs okunk attól félni, hogy a helyzet lénye­gesen rosszabbra fordul. Csőd-elrendelések. Budapest. Waldner Henrik ellen, a szegszárdi tvszék. Csődb. ifj. Závody Albin. Tömegg. dr. Spányi Leo. Bej. márcz. 1. Félsz, márcz 15. Bél. Fülöp József kereskedő ellen, a nagy­váradi kir. tvszék. Csődb. Gelete Géza kir. trvsz. biró. Tömegg. Kiss Döme, helyettese Weisz Adolf (Tenke). Bej. febr. 3. Félsz, márczius 2. Csődv. megv. márcz. 5. Besztercze. Drescher József kereskedő ellen. Bej. Murát Sándor. Tömegg. dr. Lang Károly. Csőd. márcz. 10. Félsz. ápr. 7. Csődv. ápr. 9. Bonyhád. Haán József kereskedő ellen, a székesfehérvári tvszék. Csődb. Sohár Béla. Tö­megg. dr. Say Viktor. Bej. márcz. 1. Félsz. márcz. 30. Csődv. ápr. 2. Kalocsa. Ringenbach Károly kereskedő ellen. Csődb. dr. Szabó Aladár. Tömegg. Szabóky Károly. Bej. febr. 10. Félsz. márcz. 2. Csődv. márcz. 5. P.­Tamás. Szappanos Sándor földmives ellen, a nagyváradi kir. tvszék. Csődb. Geleta Géza kir. tvszék. biró. Tömegg. dr. Várnai Ferencz, helyettese dr. Weiszberger Lipót. Bej. febr. 3. Félsz, márcz. 2. Csődv. márcz. 5. Vágsellye. Paul Dávid bérlő ellen, a nyitrai tvszék. Csődb. Névery Ignácz. Tömegg. dr. Sándor Ferencz. Bej. febr. 5. Félsz, márcz. 5. Csődv. márcz. 8. Verebély. Berger Samu kereskedő ellen, az ara­­nyos-maróthi tvszék. Csődb. Hazai Gyula. Tömegg. Znamenák Sándor. Bej febr. 15. Félsz. márcz. 10. Csődv. márcz. 13. Vép. Kajtár József korcsmáros ellen. Csődb. Menyey László. Tömegg. dr. Uy Károly. Bej. jan. 29. Félsz. jan. 29. Csődmegszüntetések. Abrudbánya. Groff József kereskedő ellen, a gyulafehérvári tvszék, a hitelezők beleegyezése folytán. Arad. Brasch Simon ellen, a tömeg kimerülése folytán. Grubisnopolje. Frank Rezső kereskedő ellen, a grubisnopoljei tvszék, csődvagyon felosztása folytán. H.­Szőlős. Tanczer Mihály szatócs ellen, a pécsi tvszék megszüntette. Kalocsa. Neufeld Adolf kereskedő ellen, csőd­vagyon felosztása folytán. Kondoros Augusz E. kereskedő ellen, a tömeg felosztása folytán. (Gyulai tvszék.) Mokrin. Bergl Dávid kereskedő ellen, a nagy­­kikindai tvszék, vagyonhiány folytán. Pécs, Weisz R. czég ellen, a pécsi tvszék csődtömeg felosztása folytán. Pécs, Plichta Károly ellen, a tömeg felosztása folytán. Perlak, Sonnenwald M. kereskedő ellen, a hitelezők beleegyezésével. Pozsony, gr. Zichy Hermann ellen, a pozsonyi tvszék csődtömeg hiánya folytán. Szabadka. Geiger Gyula ellen, a szabadkai tvszék megszüntette. Szombathely. Fleischmann J. Jenő kereskedő ellen, a szombathelyi tvszék, czégfelosztás folytán. Belföldi fizetésképtelenségek. Budapes . Tauszky Miksa bútorszállító-czég ellen már több csődkérvény érkezett a budapesti keresk. és váltótörvényszékhez, amelyek e héten újból szaporodtak, Tauszky eközben üzletét állító­­ag eladta. Budapest, Brammer Henrik csokoládé-gyáros ellen, több végrehajtás intéztetett, sőt egy oldal­ról csőd is kéretett a czég ellen, mely azonban még nem rendeltetett el. Budapest. Rosenzweig Samu csődleltára a csődvagyont a következőkben mutatja ki: kész­pénz 7767 frt, áruk és felszerelések 61,995 frt, bútorok 422 frt, könyv követelések 111,708 frt, összesen 181,892 frt. Ebből levonva a vissza­küldött áruk értéke fejében 6355 frtot, az aktív vagyon összértéke 175,537 frtot tesz ki. Budapest. Tichler János csődügyében már a felszámolási tárgyalás is megtartatott, vagyon­bukott azonban a tvszékhez benyújtott kérelmé­ben kényszeregyezséget ajánl, olykép, hogy neje jótállása mellett 40°/6-ot fizetne és pedig 10%-ot készpénzben az egyezség aláírásakor, 10%-ot 6 havi, 10%-ot 12 havi, 10%-ot 18 havi lejáratú váltóval. Budapest. Lissauer Samu csődügyében a tömeggondnok beterjesztette számadását, mely főbb pontjaiban a következő: bevételek 31,050 forint, kiadások 11,007 frt, tiszta vagyon 20,043 forint. Az árukért 25,780 frt folyt be, a többi bevétel kintlevőségek behajtásából származik. A felosztást vagyonbukott neje által 10,000 frt női hozomány kifizetése végett indított kereset hátrál­tatja, e perben a periratok már befejeztettek s a tanukihalgatások is megtörténtek. Budapest, Berger J. és társa csődvagyona 11,277 frtra becsültetett s az áruk és felszerelések eladása folytán 12,000 frt folyt be. Ebből a pénz­ből az elzálogosított árukat, illetve az azokra vonatkozó zálog­ bárczokat váltják ki. Budapest. Pfeiffer Dezső kereskedő (Váczi­ u.). B.-Szent-Lőrincz. Braun Henrik azon értesí­tései lepte meg hitelezőit, hogy neje 3640 'frt hozományának biztosításául az üzletet biróilag lefoglaltatta. Adós hivatkozik a rossz üzlet-

Next