Magyar Kereskedők Lapja, 1897. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

z­ dasági érdekeket hangoztat, a répaterme­lőket is előnyökkel biztatja, az elfogulat­lanul gondolkodó azonban látja a rideg önzést, semmi más érdekkel nem törődő számítást és ama törekvést, hogy a czukor­­gyárak minden koc­kázat nélkül százezre­ket tehessen zsebre. A kereskedelem a szabad versenyt le­nyűgöző és a forgalmat gátló semmiféle kartellt nem pártolhat, de legkevésbbé pártolhat oly kartellt, mely minden irány­ban monopólium tárgyává teszi a legszük­ségesebb fogyasztási czikkek egyikét. A czukor­gyárosok malmára pedig épp most, a czukor - prémiumokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, na­gyon rossz víz az uj kartell czéljának és eszközeinek feltárása. Csodáljuk, hogy ezt az illetők meg nem gondolták. Az uj tanoncz-iskolák. b. A keresk. miniszterrel egyetértésben a val­lás- és közoktatásügyi miniszter f. évi május 24-én rendeletet intézett a kir. tanfelügyelőkhöz a kereskedő tanoncz-iskolák uj szervezete és tanterve tárgyában, mely rendelet, illetve az uj tanterv az 1897/8-iki tanév elején lép hatályba. Nincs kétség benne, hogy a kormány a keres­kedelmi szakoktatást, úgy az alsó, valamint a felső fokon, magasabb színvonalra emelni igye­kezik, azonban sok tekintetben kénytelen a jó­akarattal beérni, mivel a főkellék — a pénz — csak nagyon szerény mértékben áll rendelkezésére. Erről tesz tanúságot a kereskedő tanoncz-iskolák új tanterve is, mely csak azon reformokat lépteti életbe, melyek az iskolák fentartására kötelezet­tek nagyobb megterheltetése nélkül keresztül vihetők, de arról szó sincs, hogy e reform­törek­vések a modern igényeknek s a kereskedők tár­sadalmi állásának teljesen megfelelő eredményt biztosíthassanak. A szervezet lényegesebb intézkedéseit a követ­kezőkben ismertetjük meg: Oly községekben, ahol legalább 50 kereskedő­­tanoncz van és ezek számára külön kereskedő tanoncz-iskola nincs, köteles a község a tanon­­czok tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni. Ez a tanfolyam még akkor is fen­­tartandó, ha a tanonczok száma ideiglenesen leszáll 50-en alul és csak az esetben szüntethető meg, ha kétséget kizáró módon kimutatható, hogy a tanonczok számának csökkenése állandó. Ha a kereskedő-tanonczok száma nem éri el az 50-et, de az iparos tanoncz-iskola fentart­sá­­nak kötelezettsége beállott, akkor a község köteles az iparos tanoncz-iskolát akként szervezni, hogy a kereskedő-tanonczok az iparos-tanon­­czokkal együtt tanulandó tantárgyakon kívül a rajzoktatás helyett, mely alól felmentetnek, szü­k­ségleteiknek megfelelő külön oktatásban része­süljenek. Az iskola fentartására szükséges költségek az ipartörvényben már meghatározott módon fedez­tetnek továbbra is ; az államsegélynek legalább tizedrésze taneszközök beszerzésére fordítandó. A kereskedő tanoncz-iskola rendes tanfolyama három évig, az évi szorgalomidő tíz hónapig tart. Ezen idő alatt a tanításnak folytonosnak kell lennie. A tanításra hetenkint három munka­napon, vagy két munkanapon és vasárnap dél­előtt legalább hét órai idő fordítandó. Azonban kívánatos, hogy a helyi viszonyok és szükség­letek figyelembevételével a fentebb meghatározott minimumnál több óra fordíttassék tanításra. Kívánatosnak jelzi a rendelet azt is, hogy a tanórák ne a késő esti órákban tartassanak, továbbá nehogy a tanoncz-iskola az összes tanonczokat egy időben vonja el a kereskedéstől, a tanítást lehetőleg akként kell berendezni, hogy ne tartas­sák a tanoncz-iskola minden osztályában ugyan­azon napokon, hanem, hogy az egyes osztá­lyokban a hét különböző napjaira essék. Ez az intézkedés a több tanonczot tartó kereskedőkre nézve kétség kivül előnyös. Mihelyt valamely gyermek kereskedő-tanoncz­­czá lesz, főnöke köteles őt azonnal a keres­kedő tanoncz-iskolába, ilyennek hiányában az általános iparos tanoncz-iskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanoncz köteles a népiskolá­hoz tartozó ismétlő iskolába járni. A tanoncz mindaddig, mig tanítási ideje a főnöknél tart, köteles tanoncz-iskolába járni. Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól. Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanítási ideje le nem járt, a tanoncz-iskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő által fölment­hető. A tanhelyiségek és taneszközök iránti intéz­kedések különös súlyt fektetnek arra, hogy a tanoncz-iskola technológiai és áruismei gyűjte­­ménynyel, továbbá tanítói könyvtárral felszerel­tessék. A felügyelet gyakorlása czéljából a rendelet a kereskedő tanoncz-iskolai bizottságot lépteti fel, ennek tagjait, a helyi körülményekhez képest megálla­pított számban, az iskolát fentartó községi kép­viselőtestület három évi időtartamra választja, tanítással foglalkozó vagy a tanítás ügyéhez értő s aziránt buzgólkodó egyének, kiválólag pedig művelt és értelmes kereskedők közül. E bizottság teendői: a felvételi vizsgálatok, a tanítás s a tanítók működése, a fegyelem gyakor­lása feletti felügyelet, az órarend jóváhagyása, a tanerők alkalmazása, ezek díjának meghatáro­zása, az évi számadások megvizsgálása s az évzáró vizsgálatokon jelenlétes. E bizottságon kívül az elsőfokú iparhatóság s felsőbb fokon a kir. tanfelügyelő gyakorolják a felügyeletet. A tanterv vázlata a következő : Olvasás reál-oktatással és fogalmazás az I—II. osztályban heti 2, a III. osztályban heti 1 órán. Kereskedelmi számtan és irodai munkálatok, minden osztályban hetenként 2—2 órán. Kereskedelmi könyvvitel az I—II. osztályban heti 1—1, a III. osztályban 2 órán. Megjegyzendő, hogy csak az egyszerű könyvvitel tanítása van előírva. Váltóisme és levelezés a III. osztályban heten­ként 2 órán. Széfirásazl—II.osztályban hetenként 1—1 órán. A kereskedelmi tanoncziskolákban alkalma­zandó tanerők kvalifikáczióját a rendelet a követke­zőkben állapítja meg: MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1897. julius 4. Tanerőkül első­sorban felső kereskedelmi, másodsorban közép- és polgári iskolákra képe­sített tanárok és csak ilyenek hiányában elemi iskolai tanítók alkalmazhatók. A szépírás tanítá­sára és az előkészítő osztályban elemi iskolákra képesített tanítók is alkalmazhatók. A könyvvitel, váltóisme és kereskedelmi levelezés tanítására kellően képesített tanárok hiányában más, elmé­letileg és gyakorlatilag képzett oly egyének is alkalmazhatók, akik a tanításhoz szükséges tulaj­donokkal bírnak. Az új áru-üzleti szokások. v.*) A szesz-szokványokat folytatjuk az alábbiakban: A szállítandó szesznek legalább 80 Tralles szerinti százaléknyi alkoholtartalommal kell bírnia. Ha az ügylet kötésekor határozott minőség nem köttetett ki, akár nyers gabona, akár bur­gonyaszesz szállítható, a kereskedelemben szoká­sos minőségben, az elő- és utólé kivételével. A finomított szesznek legalább 95°/o időtartal­múnak kell lennie. A szállítás felmondása az eladó részéről a szállítási határidőn belül valamely hétköznapon legkésőbb d. u. 1 óráig történik. A szeszes italok szokványai a következők: Az alma, körte vagy más gyümölcs és termény nedvéből szűrt, vagy párolgás, avagy főzés útján nyert szeszes italok, mint szilvórium, konyak, törköly és gyümölcspálinka csak akkor szállíthatók, ha anyagukra nézve valódiak. Az eladásnál az anyag, melyből készültek, megnevezendő. A szeszes italok hordókban, hektóliterenként, továbbá eredeti palac­kokban, hordóval vagy palac­kkal együtt, átmenetileg, Budapesten át­adva, törkölynél legalább 40°/o, konyaknál, szilvó­­riumnál és gyümölcspálinkánál legalább 48°/o Tralles szerinti lángtartalom mellett árultatnak. A hordónkénti tartalom t/2°/o-át meg nem haladó mértékhiányok nem pótlandók; ellenben a hordó­tartalom V2°/o-át meghaladó hiányok megtérí­tendők. E kifejezések alatt: «a hó elején» értendő : a hó 1-től bezárólag 5-ig terjedő időszak; «a hó közepe» alatt: a hó 14-ik napjától bezárólag 17-ig terjedő időszak; «a hó vége» alatt: a hó 27-ik napjától bezárólag a hó utolsó napjáig ter­jedő időszak értendő. Sz­áva-szokványok: A szilva, melynek származása ország szerint ki­öntetendő, 100 kg.-ként, külföldi árunál vám nélkül hordókban, hordóval együtt, tiszta göngy­­sulyban vagy szállításra alkalmas jó zsákokban, zsákkal együtt, elegysulyban tiszta súly helyett árultatik. Török szilva alatt boszniai szilva értendő. Ha boszniai vagy szerbiai idei (új) szokás szerinti minőségű szilva szállítására köttetik szer­ződés, oly szilva szállítandó, melyből egy t/a kilo legfeljebb 120 szemet tartalmaz. Más származású szilvánál, ha usancze-minőség szerint adatik el, a darabszám nem vétetik tekintetbe. Szilvaiz-szokványok: A szilvaiz 100 kg.-ként, hordóval együtt, tiszta göngysúlyban árultatik. Bármely származású szilvaiznek magtól és pörzs-szagtól mentnek s keményre főttnek kell lennie. A kőolaj-szálítás szokványai különösen kitűn­nek preczizitásukkal és sok uj rendelkezést tar­talmaznak. A főbb pontok a következők: *) Előző közleményeket 1. a Magyar Kereskedők Lapja I. évi 23., 24., 25. és 26. számaiban.

Next