Magyar Kereskedők Lapja, 1897. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
z dasági érdekeket hangoztat, a répatermelőket is előnyökkel biztatja, az elfogulatlanul gondolkodó azonban látja a rideg önzést, semmi más érdekkel nem törődő számítást és ama törekvést, hogy a czukorgyárak minden kockázat nélkül százezreket tehessen zsebre. A kereskedelem a szabad versenyt lenyűgöző és a forgalmat gátló semmiféle kartellt nem pártolhat, de legkevésbbé pártolhat oly kartellt, mely minden irányban monopólium tárgyává teszi a legszükségesebb fogyasztási czikkek egyikét. A czukorgyárosok malmára pedig épp most, a czukor - prémiumokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, nagyon rossz víz az uj kartell czéljának és eszközeinek feltárása. Csodáljuk, hogy ezt az illetők meg nem gondolták. Az uj tanoncz-iskolák. b. A keresk. miniszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi május 24-én rendeletet intézett a kir. tanfelügyelőkhöz a kereskedő tanoncz-iskolák uj szervezete és tanterve tárgyában, mely rendelet, illetve az uj tanterv az 1897/8-iki tanév elején lép hatályba. Nincs kétség benne, hogy a kormány a kereskedelmi szakoktatást, úgy az alsó, valamint a felső fokon, magasabb színvonalra emelni igyekezik, azonban sok tekintetben kénytelen a jóakarattal beérni, mivel a főkellék — a pénz — csak nagyon szerény mértékben áll rendelkezésére. Erről tesz tanúságot a kereskedő tanoncz-iskolák új tanterve is, mely csak azon reformokat lépteti életbe, melyek az iskolák fentartására kötelezettek nagyobb megterheltetése nélkül keresztül vihetők, de arról szó sincs, hogy e reformtörekvések a modern igényeknek s a kereskedők társadalmi állásának teljesen megfelelő eredményt biztosíthassanak. A szervezet lényegesebb intézkedéseit a következőkben ismertetjük meg: Oly községekben, ahol legalább 50 kereskedőtanoncz van és ezek számára külön kereskedő tanoncz-iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni. Ez a tanfolyam még akkor is fentartandó, ha a tanonczok száma ideiglenesen leszáll 50-en alul és csak az esetben szüntethető meg, ha kétséget kizáró módon kimutatható, hogy a tanonczok számának csökkenése állandó. Ha a kereskedő-tanonczok száma nem éri el az 50-et, de az iparos tanoncz-iskola fentartsának kötelezettsége beállott, akkor a község köteles az iparos tanoncz-iskolát akként szervezni, hogy a kereskedő-tanonczok az iparos-tanonczokkal együtt tanulandó tantárgyakon kívül a rajzoktatás helyett, mely alól felmentetnek, szükségleteiknek megfelelő külön oktatásban részesüljenek. Az iskola fentartására szükséges költségek az ipartörvényben már meghatározott módon fedeztetnek továbbra is ; az államsegélynek legalább tizedrésze taneszközök beszerzésére fordítandó. A kereskedő tanoncz-iskola rendes tanfolyama három évig, az évi szorgalomidő tíz hónapig tart. Ezen idő alatt a tanításnak folytonosnak kell lennie. A tanításra hetenkint három munkanapon, vagy két munkanapon és vasárnap délelőtt legalább hét órai idő fordítandó. Azonban kívánatos, hogy a helyi viszonyok és szükségletek figyelembevételével a fentebb meghatározott minimumnál több óra fordíttassék tanításra. Kívánatosnak jelzi a rendelet azt is, hogy a tanórák ne a késő esti órákban tartassanak, továbbá nehogy a tanoncz-iskola az összes tanonczokat egy időben vonja el a kereskedéstől, a tanítást lehetőleg akként kell berendezni, hogy ne tartassák a tanoncz-iskola minden osztályában ugyanazon napokon, hanem, hogy az egyes osztályokban a hét különböző napjaira essék. Ez az intézkedés a több tanonczot tartó kereskedőkre nézve kétség kivül előnyös. Mihelyt valamely gyermek kereskedő-tanonczczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncz-iskolába, ilyennek hiányában az általános iparos tanoncz-iskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanoncz köteles a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni. A tanoncz mindaddig, mig tanítási ideje a főnöknél tart, köteles tanoncz-iskolába járni. Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól. Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanítási ideje le nem járt, a tanoncz-iskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő által fölmenthető. A tanhelyiségek és taneszközök iránti intézkedések különös súlyt fektetnek arra, hogy a tanoncz-iskola technológiai és áruismei gyűjteménynyel, továbbá tanítói könyvtárral felszereltessék. A felügyelet gyakorlása czéljából a rendelet a kereskedő tanoncz-iskolai bizottságot lépteti fel, ennek tagjait, a helyi körülményekhez képest megállapított számban, az iskolát fentartó községi képviselőtestület három évi időtartamra választja, tanítással foglalkozó vagy a tanítás ügyéhez értő s aziránt buzgólkodó egyének, kiválólag pedig művelt és értelmes kereskedők közül. E bizottság teendői: a felvételi vizsgálatok, a tanítás s a tanítók működése, a fegyelem gyakorlása feletti felügyelet, az órarend jóváhagyása, a tanerők alkalmazása, ezek díjának meghatározása, az évi számadások megvizsgálása s az évzáró vizsgálatokon jelenlétes. E bizottságon kívül az elsőfokú iparhatóság s felsőbb fokon a kir. tanfelügyelő gyakorolják a felügyeletet. A tanterv vázlata a következő : Olvasás reál-oktatással és fogalmazás az I—II. osztályban heti 2, a III. osztályban heti 1 órán. Kereskedelmi számtan és irodai munkálatok, minden osztályban hetenként 2—2 órán. Kereskedelmi könyvvitel az I—II. osztályban heti 1—1, a III. osztályban 2 órán. Megjegyzendő, hogy csak az egyszerű könyvvitel tanítása van előírva. Váltóisme és levelezés a III. osztályban hetenként 2 órán. Széfirásazl—II.osztályban hetenként 1—1 órán. A kereskedelmi tanoncziskolákban alkalmazandó tanerők kvalifikáczióját a rendelet a következőkben állapítja meg: MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1897. julius 4. Tanerőkül elsősorban felső kereskedelmi, másodsorban közép- és polgári iskolákra képesített tanárok és csak ilyenek hiányában elemi iskolai tanítók alkalmazhatók. A szépírás tanítására és az előkészítő osztályban elemi iskolákra képesített tanítók is alkalmazhatók. A könyvvitel, váltóisme és kereskedelmi levelezés tanítására kellően képesített tanárok hiányában más, elméletileg és gyakorlatilag képzett oly egyének is alkalmazhatók, akik a tanításhoz szükséges tulajdonokkal bírnak. Az új áru-üzleti szokások. v.*) A szesz-szokványokat folytatjuk az alábbiakban: A szállítandó szesznek legalább 80 Tralles szerinti százaléknyi alkoholtartalommal kell bírnia. Ha az ügylet kötésekor határozott minőség nem köttetett ki, akár nyers gabona, akár burgonyaszesz szállítható, a kereskedelemben szokásos minőségben, az elő- és utólé kivételével. A finomított szesznek legalább 95°/o időtartalmúnak kell lennie. A szállítás felmondása az eladó részéről a szállítási határidőn belül valamely hétköznapon legkésőbb d. u. 1 óráig történik. A szeszes italok szokványai a következők: Az alma, körte vagy más gyümölcs és termény nedvéből szűrt, vagy párolgás, avagy főzés útján nyert szeszes italok, mint szilvórium, konyak, törköly és gyümölcspálinka csak akkor szállíthatók, ha anyagukra nézve valódiak. Az eladásnál az anyag, melyből készültek, megnevezendő. A szeszes italok hordókban, hektóliterenként, továbbá eredeti palackokban, hordóval vagy palackkal együtt, átmenetileg, Budapesten átadva, törkölynél legalább 40°/o, konyaknál, szilvóriumnál és gyümölcspálinkánál legalább 48°/o Tralles szerinti lángtartalom mellett árultatnak. A hordónkénti tartalom t/2°/o-át meg nem haladó mértékhiányok nem pótlandók; ellenben a hordótartalom V2°/o-át meghaladó hiányok megtérítendők. E kifejezések alatt: «a hó elején» értendő : a hó 1-től bezárólag 5-ig terjedő időszak; «a hó közepe» alatt: a hó 14-ik napjától bezárólag 17-ig terjedő időszak; «a hó vége» alatt: a hó 27-ik napjától bezárólag a hó utolsó napjáig terjedő időszak értendő. Száva-szokványok: A szilva, melynek származása ország szerint kiöntetendő, 100 kg.-ként, külföldi árunál vám nélkül hordókban, hordóval együtt, tiszta göngysulyban vagy szállításra alkalmas jó zsákokban, zsákkal együtt, elegysulyban tiszta súly helyett árultatik. Török szilva alatt boszniai szilva értendő. Ha boszniai vagy szerbiai idei (új) szokás szerinti minőségű szilva szállítására köttetik szerződés, oly szilva szállítandó, melyből egy t/a kilo legfeljebb 120 szemet tartalmaz. Más származású szilvánál, ha usancze-minőség szerint adatik el, a darabszám nem vétetik tekintetbe. Szilvaiz-szokványok: A szilvaiz 100 kg.-ként, hordóval együtt, tiszta göngysúlyban árultatik. Bármely származású szilvaiznek magtól és pörzs-szagtól mentnek s keményre főttnek kell lennie. A kőolaj-szálítás szokványai különösen kitűnnek preczizitásukkal és sok uj rendelkezést tartalmaznak. A főbb pontok a következők: *) Előző közleményeket 1. a Magyar Kereskedők Lapja I. évi 23., 24., 25. és 26. számaiban.