Magyar Kereskedők Lapja, 1899. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Budapest, 1899. január 1. Tizenkilenczedik évfolyam 1899.—1. szám. Magyar Kereskedők Lapja a kereskedelem, ipari vállalkozás és szállítás közlönye MAGYAR LLOYD, MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ INGYEN-MELLÉKLETEKKEL. Előfizetési ára (három melléklettel együtt), flplplffe eTprlrpMtK • VflPMflQ STOPET) Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 16 kr egy évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. r CIClUo orchtUJhflU , RUIUUUo ALMtl­l­. Szerk­esztőség és kiadóhivatal: Rottenbiller­ utca 34 1899. A Magyar Kereskedők Lapja tizenkilenczedik évfolyamára 1899. január 1-ével új előfizetést nyitunk. A Magyar Kereskedők Lapja a jövőben is marad az, ami eddig volt: a magyar kereskedők, iparosok és vállalkozók szakközlönye, a magyar kereskedelem, ipar és vállalkozás ér­dekeinek szószólója és védelmezője. Hogy a nagy c­élt, a magyar keres­kedői, iparos és vállalkozó­ osztály tár­sadalmi pozíc­iójának megerősítését és emelését, érdekeinek hathatós vé­­delmezését elérhessük, szükségünk van minden magyar kereskedő, iparos és vállalkozó támogatására. Ezért szólítjuk őket a Magyar Kereskedők Lapja tizennyolc­ év óta lobogtatott zászlaja alá. A Magyar Kereskedők Lapja a társadalmi érdekek előmozdítása mellett pontos, megbízható tanács­adója, üzleti titkárja is a magyar kereskedő, iparos és vállalkozó osztálynak. Az előfizetési ár marad a régi: „MAGYAR LLOYD“ „HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ“ állandó ingyen-mellékleteivel együtt: hetenkint 16—32 oldal terjedelemben: egész évre ________ _ 8.— Írt félévre __ __ ____ _ 4.— » „Magyar Kereskedők Lapja" szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII., Rottenbiller­ u. 34. Tartalom a főlapon : Ex-lex. — A karácsonyi és újévi vásár. — Uj szesz-, czukor- és sör­adók. (Életbelépnek 1889. január 1-én.) — A palaczksör-forgalom. — A vaskartell uzsorája. — Reklamácziók vámügyekben. — Még egy illetéktelen konkurrenczia. (Tanítók üzelmei.) — Kereskedelmünk Oroszországgal. — Bukás és fizetésképtelenség. — Kereskedelmi hirek. — Külkereskedelmi ügyek. — Közlekedési és tarifa­ügyek. — Iparügyek. —­ Beszerzési czikkek és források. — Szerkesztői­ üzenetek. — Hirdetések. Magyar Lloyd állandó mellékletünk tartalom­­jegyzéke a melléklet fején található, és Ex-lex. Rémes dolgokat olvasunk a politikai lapokban az 1899. év első napján beálló helyzetről. Ex-lex állapotnak nevezik e helyzetet, ami magyarul nem azt jelenti, hogy törvénytelen lesz minden intézkedés, ami a kormánytól és hatósági közegektől származik, mint amilyen állapotban volt az ország a Bach-rezsim idején, hanem azt, hogy megszűnvén bizonyos törvé­nyek hatálya, addig, míg ezen törvé­nyek helyett más hasonnemű törvények nem alkottatnak, mindazon ügyek tekin­tetében, melyekre a lejárt hatályú törvé­nyek vonatkoznak, a kormány csak tör­vény nélkül intézkedik s ily intézkedéseiért felelősségre vonható. Vannak ugyanis törvények, melyek érvénye csak bizonyos időre, rendszerint egy évre szól; ilyen a budget-törvény és az ujonczozási törvény. Ezek hatálya szűnt meg 1898. évi deczember 31-én. Ellenben azon törvények, melyek érvénye nincs bizonyos határidőhöz kötve, továbra is és mindaddig fennállanak, míg azokat a törvényhozás hatályon kívül nem helyezi, vagy nem módosítja. Mindezeket azért mondjuk itt el, mert az ex-lex állapot a kereskedők érdekeit is igen közelről érdekli. Például egyes ellen­zéki lapok azon felfogásnak adnak tert, hogy új évtől kezdve a fogyasztási adókat nem kell megfizetni, okmányokra, bead­ványokra nem kell bélyeget illeszteni, amiből aztán az is következnék, hogy aki január elsején nyit üzletet, üzleti könyveit nem köteles a kompetens bélyegekkel el­látni ; mivel pedig a könyvek felbélyegzé­sének a bejegyzések megkezdése előtt kell megtörténni, e könyvek örökre bélyeg­­telenek maradhatnak. Mindezekről szó sem lehet. Az indirekt adókat, aminek a ter­melési és fogyasztási adók, valamint a bélyegilletékeket és díjakat a törvényhozás nem évről-évre szavazza meg, hanem meg­állapítja külön törvényekben állandóan. Például az 1898. évben alkottattak meg a szeszforgalmi adóról, továbbá a czukor- és sörfogyasztási adóról szóló XVI. és XVII. t.-czikkek, melyek világosan tartal­mazzák, hogy az új rendelkezések 1899. évi január elsején lépnek életbe, minélfogva ezek végrehajtása nincs hozzá kötve a költségvetés megszavazásához. Igaz, hogy a költségvetésben a közvetett adók, illetékek, díjak várható bevételei is fel vannak tün­tetve, épp­úgy, mint az államvasutak, posta- és táviró bevételei, de nem azért, hogy évről­­évre újból megszavaztassanak, hanem azért, hogy kitüntethető legyen ama hiány, melynek fedezése czéljából szükséges egye­nes adók megszavazandók. Ezekből látható, hogy az ex-lex állapot nem fog oly felfordulást okozni, mint sokan vélik; mindössze is az egyenes adók behajtásában áll be szünet, az ön­kényt fizetőktől azonban az egyenes adót is el fogják fogadni. Okosan is teszik, akik tehetik, ha az ex-rex állapotot nem hasz­nálják fel adóhátralékaik felszaporítására, mert bizonyos, hogy az exlex állapot meg­szűnése után az adóprés annál nagyobb erélylyel fog működni. Hátrányos, sőt káros azonban a beállott rendkívüli helyzet azért, mert az ország­nak tömérdek pénzébe kerülő törvény­­hozás akczióképtelenné vált. Számos szük­séges törvényjavaslat várja, régen várja a tárgyalás napját, a kiegyezés megfeneklett, a haladás stagnálássá változott, a törvény­tisztelet megrendült s a nép kezdi a par­lamentet igen drága, de igen haszontalan gépezetnek tekinteni És mindez azért, mert egy ember és pártja minden áron meg akarják tartani a hatalmat, ellenfeleik pedig minden áron megbuktatni igyekez­nek a hatalmon lévőket. Szomorú perspektíva az új esztendő elején !

Next