Magyar Kereskedők Lapja, 1899. július-december (19. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-03 / 27. szám

Budapest, 1898. julius 3. Tizennyolczadik évfolyam 1898/1 27. szám. Magyar Kereskedők Lapja MAGYAR LLOYD, MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ INGYEN-MELLÉKLETEKKEL. Előfizetési ára (három melléklettel együtt)­; egy évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 16 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rottenbiller­ utca 34. a kereskedelem, ipar, vállalkozás és szállítás közlönye Tartalom a főlapon : Az aratás. — A vagyon­­hiány ellenszere. — A vásárcsarnokok. — Az­ élelmiszerek hamisításának kimutatása. — Magyar Duna-Odera-csatorna. — Bukás és fizetésképtelenség. — Kereskedelmi ügyek. — Külkereskedelmi ügyek. — Közlekedési és tarifa­ügyek. — Pénzügyi és tőzsdei hírek. — Ipar­ügyek. — Beszerzési czikkek és források. — Kereskedelmi jogesetek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Magyar Lloyd állandó mellékletünk tartalom­­jegyzéke a melléklet fején található. Azon­­. előfizetőinkhez, akiknek előfize­tése lejárt, azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük, hogy előfizetésük megújítása iránt lehetőleg azonnal intézkedni szíveskedjenek, hogy lapunkat továbbra is pontosan meg­­küldhessük. A „Magyar Kereskedők Lapja“ előfizetési éra. »Magyar Lloyd» ingyen-mellékletével együtt: egész évre ................ 8.— Irt, félévre.................... 4.— » negyedévre................ 2,50 » Új előfizetések bármely napon kezdőd­hetnek. Az aratás. Előre bocsátjuk, hogy az aratás képét lendületes ditirambusokban megirni, sem az ellenkező túlságba esve, a jégverés okozta károk miatt tragikus hangulatot ébresz­teni nem szándékozunk. Kereskedők va­gyunk és kereskedőknek írunk, fő köteles­ségünk ennélfogva a higgadt tárgyilagosság, mely sem nagyításokat, sem szépítéseket meg nem tűr; nem áll a képzelődés uralma alatt, hanem az események számbavétele és minden irányban komoly mérlegelése után alkotja meg elfogulatlan ítéletét. Ezek megjegyzése után konstatáljuk, hogy az aratás az egész országban, a felvidék kivételével, folyamatban van, sőt, a rozs és árpa aratása jóformán befejezés­hez közeleg. Ami a hozamot illeti, természetesen — csakis azon termő­területekről szólva, me­lyeket a jégeső nem, vagy csak kevéssé érintett — magánjelentések szerint a követ­kezőket írhatjuk: A búza fejlődésére és érésére az idő­járás eléggé kedvező volt, minélfogva minő­ség tekintetében az idei búza az igények­nek megfelel. Mennyiség tekintetében a hivatalosan előirányzott átlag kétségkívül változni fog s mintegy 2—20/a millió méter­mázsával kevesebb lesz a termés, mint amennyit a legutolsó hivatalos jelentés ki­látásba helyezett, mely 33—34 millió méter­mázsára becsülte a hozamot. Ennélfogva a mennyiség átlagban a kis középtermés­nek fog megfelelni, noha egyes vidékeken, nevezetesen Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Temes és Torontál vármegyékben az átlag a jó középtermés nívójára emelkedik. A rozs minőségileg semmi kivánni valót nem enged ; országos átlagban a hozam alig közepesnek mondható s míg búzában ismét exportképesek leszünk és legalább is Ausztria szükségletét fedezhetjük, rozs­termésünket a belfogyasztás teljesen igénybe fogja venni. Az árpa fejlődését a gyakori esős idő­járás nagy mértékben alterálta, minélfogva kivitelképes sörárpánk igen kevés lesz; takarmányárpából, sőt égetni valóból is azonban középtermést várhatunk. Zab, mennyiségileg közép, helyenként jó középtermést ígér, minőségileg pedig ki­elégítő lesz. A repcze-termés, melyet rég learattak, úgy minőségileg, valamint mennyiségileg csak a gyenge középtermés igényeinek felel meg. A kukoricza ott, ahol a jég tönkre nem tette, elég jól áll és ha a kedvező meleg időjárás tartós marad, a nagy károk daczára az országos hozam a középter­mést meg fogja közelíteni s export-képes­ségünket e tekintetben is fentarthatjuk. Ezek után egybevetve a korábbi hiva­talos becsléseket a jégverések utáni magán­becsléssel, a következő országos átlagok tűnnek elénk: Hivatalos Magán­fa e c s 1 é­s május június július végén közepén elsején métermázsákban Zab ____ 12.514,751 12.233,323 11.800,000 Mennyiben igazolja a magán­becslést a tényleg elérendő eredmény, az a jövő titka; megjegyezzük azonban, hogy magán­becslések június közepén a várható ter­mést 10—126/o-kal tették magasabbra a hivatalos becslésnél. Térjünk most át ama megdöbbentő katasztrófára, mely az országot június hó 27., 28., 29-én, sőt egyes pontokon még 30-án is érte. Tagadhatatlan, hogy ilyen országos jégverésre az elemi kárstatisztika alig emlékezik vissza. A rendesen lokális jellegű jégeső ezúttal kiterjedt az ország nagy részére, sőt vannak helyek, hol ugyanazon napon kétszer, sőt háromszor pusztított a jég. 25—28 vármegyében a károsodások jelentékenyek, a többi vár­megyében szórványosak s a jelentéke­nyebb gabonatermő vármegyék közt alig van 3—4, melyet a jégeső teljesen meg­kímélt. Ilyenek: Békés, Torontál és Temes vármegyék, szerencsére tehát aránylag legtöbb és legszebb búzát termelő vidé­keink , ellenben a Dunántúl, különösen Vas, Sopron és Győr vármegyékben, a jégverés egész járásokra kiterjedt és sajá­tos szeszélye a sorsnak, hogy míg tavaly a dunántúli vármegyékben volt aránylag a legjobb termés, az idén e vármegyék sínylették meg leginkább a mostoha idő­járást. Hogy a jég okozta károsodás mekkora mérvű, azt pontosan kimutatni nem lehet sem ma, sem soha, mert a tönkretett ter­més mennyisége meg nem határozható. Egy kiszámítás szerint a jég által elpusz­tított búzatermő terület 200.000 holdra tehető, mely a búzával bevetett területnek mintegy négy százalékát képezi, minél­fogva a várható termés utolsó hivatalos becslése 33 millió mmázsáról mintegy 30 millió mmázsára esnék le. Eszerint a kár csupán búzában, a búza árát 9 írttal számítva, 18 millió frtra volna tehető, de Búza ........ 33.559,153 33.471,189 31.000,000 Rozs ......... 9.447,178 9.831,573 8.500,000 Árpa ......... 14.281,530 13.988,113 11.800,000

Next