Magyar Kereskedők Lapja, 1899. július-december (19. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-03 / 27. szám

2 szakértők e becslésnek ellentmondanak s a búzában okozott kárt legfeljebb 10 millió frtra teszik. Támogatásául szolgál ezen becslésnek ama körülmény, mely szerint a búzát,rozsot és árpát a jégverés az ország legnagyobb részében már eléggé érett állapotban találta, minélfogva csak az a termés megy teljesen veszendőbe, melyet a vihar, jég és záporeső a földig levert és beiszapolt. A jég által megpaskolt más vetések azonban, habár mennyiség s különösen minőség tekintetében sokat veszítettek, learathatók s a szem értékesíthető. A gazdáknál is nagyobb kárt szenvedtek azonban a jégbiztosító intézetek, melyek aratását a jégverés csakugyan teljesen tönkre tette. A Magyar áft. biztosító társaságnál, mely a jégbiztosítási ügyletben már tavaly is 447,933 frtot veszített, már július elsején több, mint ezer kárbejelentést tettek, négyszázezer forintot meghaladó kárra nézve. A «Fonciére» biztosító intézetnél a bejelentések száma július 1-én 1300 volt, félmilliót meghaladó kárral. A Magyar-Franczia 900, az «Adria» ezren felüli kárbejelentéssel ostromoltatott, míg a Magyar jég- és viszontbiztosító intézet már július 1-én annyi kárbejelentéssel volt elhalmozva, hogy azokat a jelzett napon számba venni sem volt képes. A jégbiztosító intézeteket ért eme nagy csapás azonban nem csupán ama vállalatok, illetve részvényeseik károsodását jelenti; országos kár az, melyet a biztosítási ügy sokáig fog sínyleni. Flátra van még az a kérdés, hogy várjon a dolgok ily állásában indokolt-e a tőzsdén a gabona-határidőárak esése, vagy oly manőveréhez a spekulácziónak, mely felett joggal pálczát törhetünk. A gabona világkereskedelmi czikk lévén, nagyon természetes, hogy annak ára nem Budapesten, hanem a világpiacon képződik s nem a magyarországi viszonyok, de az általános konjunktúrák számbavétele alapján alakul. Nálunk az aratási kilátások kétségkívül csökkentek, de elemi csapások — szerencsére — nem pusztítottak mindenütt. Németországban a terméskilátások, viszonyítva a múlt évihez, lényegesen jobbak. Belgiumban az aratási kilátások mindennemű gabonaterményben kitűnőek. Svájczban mindenféle gabona jól áll, s abból kitűnő eredményt várnak. Francziaországban a búzatermés annyira fölül fogja múlni az előző évit, hogy ezen gabonaczikkből a behozatalt jelentékenyen redukálni lehet. Angliában a növényzet jelenlegi állása jó aratást igér. Még búzából is jó középtermést remélnek a gazdák. Indiának aratása kitűnőnek ígérkezik és csak az 1893. és 1897-ik évi terméseredmények múlják fölül. Olaszországban a búza általában a közepesen felül áll és a hozamot hozzávetőleg 45 millió hektóliterre becsülik. A Balkánállamokban az aratási kilátások kedvezőek. Az európai Oroszországból érkező jelentések szerint, úgy a téli, mint a nyári vetések gazdag termést ígérnek. Egész Oroszországban jó középtermés várható. Az Egyesült Államokban a gabona állása egészben véve kedvező. Az értesítés a téli vetésből remélhető összes aratást 348 millió bushelre számítja, míg 1897-ben csak 3327 millió bushel volt az eredmény. A többlet az idén 153 millió bushel, azaz körülbelül öts millió hektoliter. Ha mindezen, többnyire hivatalos jelentéseken alapuló adatokat figyelembe veszszük, nem lehet csodálkoznunk azon, hogy saját kilátásaink csökkenése daczára a búzaárak lefelé hajlanak. Hogy azonban az általánosan lanyha irányzatot a spekuláczió most, a vétel idején, fejleszteni törekszik, tagadni nincs okunk. Ám védekezzenek ezzel szemben a termelők minden megengedett módon, joguk van hozzá s a védőfegyverek is rendelkezésükre állanak. A vagyonhiány ellenszerei. Péter-Pál napján megkezdődött az aratás Magyarországon , bár a jégeső nagyon megcsökkentette reményeinket, de azért kétségtelen, hogy — mint elsők a piaczon — új gabonánkkal kitűnő üzleteket csinálhatunk Ausztriában, Svájczban, Dél Németországban, sőt Angliában és Francziaországban is. De csak úgy, ha tényleg elsők leszünk a piacon, ha vasutaink képesek lesznek az ország minden részéből Budapestre és a nyugatra tóduló gabonamennyiségeket idejében elexpediálni. A m. kir. államvasutaknál előre látták ezt a nagy szükségletet és — értesülésünk szerint — már tavalyi megrendelésekből kifolyólag, a napokban 367 drb fedett és nyitott teherkocsit vett át a Ganz-gyártól, 162 drbot az aradi Weitzer-gyártól és 52 drbot a Schlick-gyártól; a Máv saját gyárában 240 drb fedett és nyitott tehervagyon áll készen. Ezenkívül a Máv gépgyára most erősen dolgozik új lokomotivok előállításán ; eddig 20 drb teher- és 30 drb gyorsteher-lokomotiv készült el s körülbelül ugyanennyi kerül még ki a gyárból az export-kampány alatt. Kölcsönzésekkel is jelentékeny mérvben igyekszik a Máv. az esetleges vagyonhiánynak elejét venni s az eddigi kölcsönszerződések megújításán kívül, a Nemzetközi vagyonkölcsönző rt. és az Általános vagyonkölcsönző-társaságtól 1000 drb teherkocsit, az Erste Oestert. Eisenbahnwagen- Leibgesellschaft-tól 250 drb teherkocsit és a brüsszeli Compagnie auxiliaire des chemins de fer-től szintén 250 drb teherkocsit, így a Máv.v&Egon-parkja ma 8000 teherkocsira tehető; olyan szám, mely alighanem elég lesz a szükséglet fedezésére. Annál rosszabbul van azonban gondoskodva a Dunántúl azon részéről, mely a déli vasút és a győr-sopron-ébenfurti vasút szférájába esik. E két vasút — bár a Dunántúl ezen része, a nyugathoz való közvetlen közelsége folytán, elsősorban jön figyelembe az exportnál l— fenséges nyugalommal szemléli a világ folyását s kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a mi termésünk idejében jut-e piacra, vagy sem. A soproni kereskedelmi kamara emiatt felterjesztést is intézett a kereskedemi miniszterhez. A felterjesztés előadja, hogy a Dunántúl érdekelt részének a legelszomorítóbb tapasztalatai vannak a déli vasút és a győr-sopron-ébenfurti vasút kalantériája tekintetében s e tapasztalatok folytán nem bízik benne, hogy a kamarai kerület legfontosabb kiviteli vonalainak igazgatóságai, nevezetesen a Cs. kir. szab. déli vaspályatársaság és a Győr-sopron-ebenfurti vasút igazigazgatóságai, felsőbb helyről jövő szigorú utasítás nélkül új teherkocsik beszerzése, vagy megfelelő számú teherkocsi-bérlet útján való biztosítása által gondoskodnának a szállítóképességük iránt legközelebb támasztandó nagy igények kielégítéséről. A kamara ennek folytán a kereskedelemügyi miiszterhez azt a sürgős kérelmet intézi, hogy úgy a Déli vaspálya-társaság, valamint a Győr-sopron-ebenfurti vasút üzletigazgatóságát felelősség terhe alatt a közeljövőben szükséglendő gabonaszállító kocsik idejekorán s megfelelő számban való beszerzésére, illetve bérletére kötelezze s ezt a beszerzést, illetve bérletet igazoló jelentésének még a kiviteli évad megkezdése előtt való előterjesztésére utasítsa, nehogy az idén is épp a legnagyobb forgalom idején teljesen fenakadjon a kamara területén a kiviteli áruüzlet. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1898. július 3. A vásárcsarnokok. A «Fővárosi vásárcsarnokok kereskedőinek egyesülete» a M. K. L. múlt számában közölt beadványára vesszük a a következő észrevételeket, melyeket az adiatur et altera pars elvénél fogva, ismertetünk: Vannak a tanácshoz intézett beadványban egyes pontok, melyek komoly megszivlelést érdemelnek s amelyekkel tudomásunk szerint a mérvadó körök különben is foglalkoztak már, vannak azonban olyan állítólagos «sérelmek» is, amelyeket csakis egyesek érdeke talál sérelmesnek, míg a közérdeknek kitűnő szolgálatokat tesznek. Az anyhelyek drágaságát illető panaszok a csarnokok megnyílta óta hallhatók és nem kételkedünk, hogy a vásárcsarnokok vezetősége, amenynyire csak ezt a költségvetés megengedi, iparkodni fog módot találni, hogy a bérek a lehetőség szerint mérsékeltessenek.