Magyar Kereskedők Lapja, 1901. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

1901.—27. szám. Budapest, 1901. julius 7. Huszonegyedik évfolyam- Előfizetési ára (két melléklettel együtt): egy évre 16 Kor., félévre 8 Kor., negyedévre 5 Kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 32 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Almássy-tér 2. Tartalom a főlapon: Az aratás. — A meg­rendelés-gyűjtési törvény kijátszása. — A bor­vám kérdése. — Az eladási feltételek egységes szabályozása. — A búza-keverék.— Francia tőké Magyarországon. — Német ipari válság. —Nyilt­­tér. — Kereskedelmi hírek. — Iparügyek. — Pénz­ügyi és tőzsdei hírek. — Külkereskedelmi hírek.— Közlekedési és tarifaügyek. — Vállalkozási és építési hírek. — Szállítás és vállalkozás. — Kü­lönfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Keres­kedelmi jogesetek. «Magyar Lloyd» állandó mellékletünk tar­talma: Bukás és fizetésképtelenség..— Ingók ár­verése. — Ingatlanok árverése. — Áru- és érték­üzleti tudósítások. — Vegyes hírek. Az aratás. Magyarország legjelentékenyebb gazda­s­­ági aktusa, az aratás, országszerte folyamatban van, de nem kedvező aus­­z­rici úrnők mellett vette kezdetét, sőt az esőzések miatt néhol el sem kezdték, más helyeken pedig kénytelenek voltak a mun­kálatokat félbeszakítani. Eddig csak szór­ványosan érkeztek hírek az aratás ered­ményéről és amint már az minden téren be szokott következni, a kedvezőtlen hírek a villám sebességével érkeznek be, míg a kedvezőek csigalassúsággal haladnak. Arad megyében a holdankénti átlagos búzatermést 6 mm.-ra becsülik; ez eléggé sovány hozam s alig felel meg a szűk középtermés követelményeinek, de más gabonatermő megyékben, nevezetesen Cson­­grád, Heves, Jásznagykun-Szolnokban, stb. már csak 5 mm.-ra becsülik az átlagot, számos megyében pedig ennyit sem remél­nek. Ezzel szemben Torontál, Temes és Bács megyékben holdanként 7—8 mm. át­laghozamra számítanak, csakhogy az a baj, hogy a termésviszonyok nemcsak a megye egyes területein, hanem az egyes községek határában is annyira különbözők, az igen jó, tűrhető és rossz vetések oly nagy arányokban váltakoznak, hogy a ter­mésbecslés a legnagyobb mértékben bi­zonytalan s arra kalkulust alapítani alig lehet. A földmivelési minisztérium június 30-iki term­és­ jelentése, tekintettel a junius második felében uralkodott kedvezőtlen időjárásra, korábbi becslését újból leszállítja. Az uj becslés a korábbi becslés eredmé­nyével s az 1900. évi tényleges terméssel szembeállítva, a következő: jun. 20. jun. 30. 1900. évi termésbecslés termés métermázsákban Búza 36.446,905 36.219,451 38.434,171 Eszerint a búza hozama a június 20-iki becsléshez képest több, mint 200,000, a rozsé 100,000, az árpáé közel 200,000, a zabé 60,000 mm.-val csökkent, míg a múlt évi tényleges terméshez képest a június 30-iki becslés szerint búzából mint­egy 2.200,000, rozsból közel 600,000, árpából 1.500,000 mm.-val kapunk keve­sebbet, míg a zabtermés mintegy 600,000 mm.-val magasabb hozamot igér. Hogy az e heti kedvezőtlen időjárás mekkora kárt okozott a vetésekben, arról ma még nem vagyunk tájékozva, de a kár semmi esetre sem lehet nagy, mert az esőzés csak a már learatott gabonát rongálta, azonban learatott termés e hét közepéig még ke­vés volt s igy a nem kellő időben érke­zett esőzés csak annyiban mondható hát­rányosnak, amennyiben az aratás befeje­zését s az uj termés piacra juttatását kés­leltette. A külföldi aratási viszonyok felől ma annyiban vagyunk tájékozva, amennyiben tudjuk, hogy Észak-Amerika jó közepes termést nyer, Déloroszországban is jól állanak a vetések s a Balkán-államokból sem érkeznek lényeges panaszok, ellen­ben Franciaország aratása a múlt évinél kedvezőtlenebb lesz. A külföldi termés­­hírek, különösen az amerikai bő termés gátolják meg a gabonaárak emelkedését, valamint az a körülmény, hogy a múlt évi hozamból még folyvást jelentékeny készletek állanak rendelkezésre, melyek most, hogy az új termésnek helyet adja­nak, erős kínálat tárgyát képezik. Ellen­ben a vételkedv, a kedvezőtlen belföldi hírek ellenére tartózkodó, különösen a malmok helyezkednek rezervált álláspontra, mert lisztkészleteik nagyok és a kivitel pang. Mindazonáltal az aratásnak az előző évinél előreláthatólag kedvezőtlenebb ered-­­­ménye az árakban mégis ki van fejezve. 1900. évi julius 5-én a budapesti tőzsdén az effektív búza legmagasabb ára 7.75, a legalsó ár 7.05 k. volt, míg ez év julius 5-én 7.35—8.15 k. búzaárak jegyeztettek. Tavaly ugyane napon a határidő-üzletben az októberi búza kurzusa 7.74 k. volt, most 7.87 k. Az effektiv üzletben tehát 30­-40, a határidő-üzletben 13 fillérrel magasabbak az árak s ebben talál kifeje­zésre az idei aratás kedvezőtlenebb volta. Hogy minő alakot ölt ez évben a gabonaüzlet, az igen sok körülménytől függ. Az őrléskikészítési forgalom eltör­lése a liszt-exportot megbénította, ezen az úton tehát feleslegeink kellő értéke­sítésére nem nyílik tér. Sajnos, hogy az árpatermés IV2 millió m.­mázsával lesz kevesebb, mint tavaly s ez I­V2 millió mm. középtermésnél nagy visszaesés. Árpa­exportunk nagyobb arányú kifejlődésére tehát annál kevésbbé lehet számítani, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt jól kifejlődött, nagy szemű, szép színű, szóval export­képes árpa kevés van. Mindezekhez járul, hogy Amerika előreláthatólag nagy búza­készletekkel fogja elárasztani Nyugat- Európát s Oroszország is jelentékeny mennyi­séget hoz piacra. A berszükséglet pedig nem nagyobb, sőt kisebb a rendesnél, mert számos keresetforrás bedugult s emiatt a nép vevőképessége csökkent. Kenyér­pótló terményeknek pedig eléggé bőviben leszünk, mert a kukorica igen jól áll, krumpli jó termést ígér. Csupán a takar­mány­ árpa és a zab nagyobb kelendősé­gére lehet számítani, mivel a fatermés nem adott elégséges természetes takar­mányt. Mindezeket egybevetve, habár az aratás eredménye kedvezőtlenebb lesz a múlt évi­nél, , szemtermékeinket a tavalyi áraknál magasabb árak ellenében még sem igen értékesíthetjük s például búzánál 20—30 fillérnél magasabb ár alig lesz elérhető; ez az ártöbblet azonban az aratási hozam csökkenéséért kellő kárpótlást nem nyújt. Egyszóval, már most is konstatálható, hogy az idei viszonyok úgy az aratás, valamint a gabonaneműek értékesítése tekintetében kedvezőtlenebbek a múlt évinél, minélfogva az 1901. év — eltekintve egyéb kalamitá­­soktól — mezőgazdasági szempontból nem sorolható a boldog évek közé. Rozs 11.857,218 11.759,778 11.128,120 Árpa 10.435,293 10.243,385 11.730,828 Zab 9.699,375 9.637,297 10.297,738

Next