Magyar Kereskedők Lapja, 1903. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

4 Pályázati hirdetmény Báró Solymossy László kisteremei uradalmában egy gazdasági titkár-könyvelői állás van üresedésben. Pályázhatnak oly keresztény, nőtlen egyének, kik a magyar és német nyelvet szóban és írásban tökéletesen birják s a könyvvezetésben jártasak. Évi fizetés 1200 korona készpénz és mosáson kivül teljes ellátás. Folyamodók küldjék kérvényüket bizonyítvány-másolatokkal (melyek vissza nem küldetnek) Nováky József uradalmi intéző czimére Kis-Tereme (Nógrád m.). 458 A jelenlegi magas disznózsír árakra való tekintettel, ajánlok fa minőségű kókusznövényből gyártott ÉTELZSIRT (Exquisit), mely teljesen vegytiszta, sav- és vízmentes, nem avasodik, színe, ize és tápereje a liba- és disznózsírhoz hasonló. Kapható 50 -200 kilogrammos hordókban Glatter Sándornál Érsekujvárott. Sürgönyczim: GLATTER. ÉRSEKÚJVÁR. Kiadó bolt és lakás. Torda - Szent- Lászlón -------------------------------- (Torda Ar. m.), Kolozsvártól 20 km., egy berendezett bolthelyiség, négy lakrész, raktárhelyiség, konyha, istálló, szin, jégverem, stb., kert és gyümölcsös, a falu központján, nagy forgalmú vidéken kiadó. A községben Tiitelszövetkezet, 4 tanítós állami iskola, óvoda, grófi kastély és nagybirtok, körjegyzőség, posta, távirda, telefon, gyógyszertár, négy gyenge anyagi erővel rendelkező szatócsüzlet, két fogadó, évenként két országos vásárja van. A csendőrség és a heti vásár ügye most van folyamatban. A körjegyzőséghez tartozó 6 község és 2 telepitvény 2—10 km. távolságra van, fürész-gyár és nagy deszka-raktárral. Nem nagy tőkével, szakember nagy jövedelmet biztosíthat magának. Értekezhetni Borbély József igazgatóval, Torda-Szent-László. 1397 Javított sokszorosító (hektográf), sokszorositólapok, sokszorosító (hektográf) anyag és tinta Scharsach Alajos, Bécs, VII., Mariahilferstrasse 76. Árjegyzék és lenyomat-minta díjtalan. Viszontelárusitóknak nagy árengedmény ! 5 © © cc© ja*at© CllO r— KL © a S ©N* &D © ©02 '© *© ©ue MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1903. julius 5. Kereskedelmi hírek. Mozgalmak a vasárnapi munkaszünet ügyében. A kereskedelmi miniszternek a vasárnapi munkaszünet újból való szabályozását tárgyazó rendelete máris élénk mozgolódást szült a kereskedők köreiben. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a külvárosi kereskedők küldöttséget menesztettek a miniszterhez a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésének megköszönése érdekében. Ezek inkább kérni, mint köszönni mentek, nevezetesen kérték a vásárcsarnoki elárusításnak vasárnapokon oly módon való szabályozását, hogy a kereskedőkre nézve mutatkozó hátrányok megszűnjenek. A kamarák közül elsőnek a szegedi keresk. kamara foglalkozott az új rendelettel, amely azt a pékipar gyakorlása szempontjából tartja a fogyasztó közönségre nézve sérelmesnek és azt kívánja, hogy a pékek és kenyérsütők vasárnap egész napon át árusíthassanak, a sütemények készítését pedig vasárnap este 9 órakor megkezdhessék. A vidéki kereskedőüzletekre nézve azt kívánja a kamara, hogy 20.000-nél kevesebb lakossal bíró városokban az üzletek vasárnap nem d. e. 10 óráig, hanem egész 12 óráig nyitva tarthatók legyenek, a 20.000-nél több lakossal biró városokban pedig az üzleteknek 10 órakor való zárása csak június—augusztus hónapokban legyen kötelező. Foglalkozott az ügygyel az Aradi kereskedők köre is, amely elvben a teljes vasárnapi munkaszünetnek a vidékre való kiterjesztése mellett foglalt állást, de véghatározat hozatala előtt az összes aradi kereskedők véleményét kívánja meghallgatni. A kereskedelmi alkalmazottak kamarai választójoga érdekében a Magyarországi kereskedelmi utazók egyesülete fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, kérve az 1868. évi VI. t.-cz. 8. és 9. §-ának olyatén módosítását, hogy olyan kereskedelmi alkalmazottak, akiknek fizetése meghaladja a fővárosban a 2400 s a vidéken az 1500 k.-t, a kereskedelmi és iparkamarai választásokban aktive és paszszive résztvehessenek. Erre a fölterjesztésre a kereskedelmi miniszter 20,053. sz. a. kelt leiratában kijelenti, hogy az 1868. évi VI. t.-czikk módosítása alkalmával az egyesület javaslatait megfontolás tárgyává fogja tenni. A gazdasági gép-kereskedés bajai. Szűcs Ödön bajai gazdasági gépkereskedő a gazdasági gép-kereskedés bajairól valóban megszívlelendő módon nyilatkozik a szegedi keresk. kamarához intézett jelentésében. Az üzletmenetet a szakmában — úgymond — a megrendelések gyűjtésének korlátozásáról szóló törvény megakasztotta, mert ma, amidőn arról van szó, hogy egy 200 fotos gépet 3—4 társ vesz, ekkor előáll az a helyzet, hogy az utazó, aki például este 5 óra után köti meg ezen kisbirtokossal az üzletet, a rendelményt hitelesíteni nem képes, mert a jegyzői irodában nem találja azokat, akik a rendelmény igazolását kell, hogy eszközöljék, ennélfogva más napra marad a hitelesítés és akkor megesik, hogy a társak egyikének vagy másikának dolga akad, elutazik és az így hitelesítetlenül maradt rendelmény kivitelbe nem hozható. Ez, míg elveszi a lehetőségét annak, hogy az üzlet kivitelbe hozassák, másrészt a kereskedőt indokolatlan költségekkel sújtja. Elismerem, hogy voltak, vannak és lesznek mindig visszaélések, de ennek orvoslási módja nem az, hogy a tisztességes kereskedelmet megakasszák, sokszor lehetetlen helyzetbe sodorják, hanem az, hogy a visszaélések elkövetőit a törvény szigorítása útján elrettentő például szolgáló szigorú büntetésben részesítsék. A mi iparunk és kereskedelmünk nem korlátozó, hanem fejlesztő intézkedésekre szorul és én bizton állítom, hogy ha a kormány ily és hasonló törvényhozási intézkedéseket tesz, ez épp azoknak fog ártalmára lenni, akiket ezen törvénynyel védeni akar, értem főleg ezalatt a részletüzletről szóló törvénytervezetet, mely úgyszólván ki fogja zárni azt, hogy a kisebb gazda magának a birtoka intenzív megmunkálásához szükséges gépeket, miután készpénzzel nem rendelkezik, hitelre megszerezni tudja, mert ezen törvénytervezet a részletfizetés melletti hitelezést oly feltételekhez köti, hogy az iparos vagy kereskedő vagyona veszélyeztetése nélkül ilyen üzletekbe egyáltalában nem mehet bele. A hulladékárukkal való kereskedés helyzetéről igen kedvezőtlenül nyilatkoznak az érdekeltek. A rongyüzlet helyzete az alacsony árak miatt és főleg azért, mert ez az anyag az új papírgyártási technika mellett mind nagyobb mellőztetést szenved, egészen vigasztalatlan és a gyűjtéssel járó nagy fáradság és vesződés mellett alig hajt valami nagy eredményt. A csont- és ócskavas-üzlet fejlődését a gyárak kartelje nehezíti meg. A kartelben levő gyárak önkényesen diktálják az árat, központiirodát állítottak fel és a gyűjtők most a budapesti irodától veszik a direktívát az árra és a szállítási helyre nézve. A gyárosoknak ez a fellépése a nyereséges üzérkedést megakasztja és tönkre teszi a nagyobb méretű hulladék-kereskedelmet, mert a kartel nem tesz különbséget a 2—4 kocsi árut feladó kis- és a 30—50 kocsi árut gyűjtő nagykereskedő között s egyforma árt ajánl, tekintet nélkül a nagykereskedéssel járó több rezsire. Ilyenformán a helyzet javulására a kartel fennállása alatt gondolni sem lehet és a gyűjtők teljesen ki vannak szolgáltatva a kartelnek. Az ócskavas-gyűjtők helyzetét nehezíti és a kibontakozást elzárja viszont a vaskartel. A vasgyárak késedelmes szállítását már többször tették panasz tárgyává különösen a vidéki vaskereskedők. Egy vidéki vaskereskedő most ezeket írja: Egyik nagy hátrány, amivel a vidéki kiskereskedőnek küzdenie kell, abban fekszik, hogy a gyárosok a megrendelt áruk szállításával nagyon késedelmeskednek, ami nagyon árt a vidéki kereskedelemnek. Három hónapja már, hogy egy nagy vasárugyár képviselőségénél egy különlegességi czikket rendeltem és még ma sem kaptam meg. Egy más cégnél meg árakat tudakoltam és csak nyolc napra rá kaptam választ. Ilyen esetek gyakran ismétlődnek a gyárosok indolencziája következtében. Ajánlatos volna, hogy a gyárosok bizonyos czikkekből állandóan nagyobb készleteket tartsanak raktáron, hogy esetleges rendeléseket azonnal teljesíthessenek. A gyáros ugyanis inkább tarthat raktárt, mint a detailista, akinek a pénzét másképpen is forgatnia kell.