Magyar Kereskedők Lapja, 1904. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1904-07-02 / 27. szám
4 Kereskedelmi hírek. A betegápolási pótadó és a kereskedők és iparosok. A csongrádi ipartestület indítványára a szegedi kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez oly törvényhozási intézkedés érdekében, hogy az iparosok és kereskedők mentessenek föl az országos betegápolási pótadó fizetése alól, mert ezek a törvényes szakszervezeteik fenntartására kötelezett kiadásaikon kívül tetemes összegeket fizetnek munkásaik és tanonczaik után betegsegélyző pénztári és majd balesetbiztosítási járulék czímén. A gyógyszerkülönlegességekről és titkos szerekről alkotott szabályrendelet életbeléptetési határidejének meghosszabitása tárgyában a belügyminiszter 1904. évi 48.051 sz. alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz: A gyógyszerkülönlegességek és titkos összetételű gyógyszerek forgalomba hozatala tárgyában múlt évi 90.000 sz. alatt kelt itteni körrendelettel kiadott szabályrendelet életbeléptetésének határideje a szabályrendelet 25. §-ában 1904. évi január hó 1-ére tűzetett ki. Később a beérkezett nagyszámú folyamodások elintézése során mutatkozott nehézségek miatt 1903. évi október hó 15-én 102,562. sz. alatt e helyről kelt rendelettel a szabályrendelet életbeléptetése 1904. évi julius hó 1-ig halasztatott el. Tekintettel arra, hogy most ez utóbb kitűzött határidő közeledtével még mindig felmerülnek a szabályrendelet végrehajtását megnehezítő és hosszabb tárgyalást igénylő némely kérdések, az ügy teljes rendezhetése érdekében a 90.000/1903. sz. szabályrendelet hatályba léptetését ezen kérdések elintézéséig felfüggesztem. Felhívom a címet, hogy ezen rendeletemet a törvényhatóság hivatalos közlönyében tegye közzé és egyúttal a törvényhatóság területén működő összes orvosokkal, gyógyszertártulajdonosokkal, illetőleg kezelőkkel és gyógyszerárú-kereskedőkkel, valamint ,a gyógyszertárak hivatalos vizsgálatánál közreműködő hatósági közegekkel is tudomásvétel és miheztartás végett közölje. Tanoncz helyett gyakornok. Bizonyos az, hogy az úgynevezett «boltos-inasok» korszaka lejárt; ennek az intézménynek a fentartásával nem is igen tehet a jobb osztályokhoz tartozó tanultabb, műveltebb fiukat a kereskedői pályára édesgetni. Belátta ezt az Aradi kereskedők köre is, mely most, egy aradi divatáru-kereskedő indítványa folytán, abban fáradozik, hogy az előkelőbb üzletekben a főnökök tanonczok helyett gyakornokot alkalmazzanak. Ily üzleti gyakornokul felvétetnek négy polgári vagy középiskolai osztályt végzett, jó megjelenésű és modorú ifjak, két évi időtartamra, amelynek első hat hónapjában díjtalanul működnének, azután azonban szerényebb (körülbelül évi háromszáz korona) fizetést kapnának; ez a fizetés azonban, amennyiben az illető ügyességének jeleit adja, még a két évi időtartam alatt emelkednék. Az üzleti gyakornok az u. n. tanoncz-munkára, csomaghordásra, az üzlet söprésére és tisztántartására nem szoríttatnék, föl lenne mentve a tanoncziskola látogatása alól és a két esztendő végeztével, mint megfelelően képzett alkalmazott, folytathatná pályáját. A kör helyeszközlő osztálya most propagandát igyekszik csinálni ennek a tervnek úgy a szülők, valamint a kereskedők köreiben és mi őszintén óhajtjuk, hogy fáradozásait siker koronázza. Kereskedők denaturált szesz-árusítása. A szegedi kereskedelmi kamara Vékes István beltag indítványára fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a szeszes italok kimérésére korlátolt engedélylyel bíró kereskedőknek is engedtessék meg hordóval venni denaturált szeszt és ezt palaczkokba lefejtve árusítani. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 1903. évről szóló jelentése az általános gazdasági helyzet hanyatlását és annak okait ecsetelvén, a többek közt felveti azt a kérdést is, hogy tekintettel azon szociális tévtanokra, amelyekkel munkásaink nagy része szaturálva van, nem érkezett volna-e el az ideje annak, hogy a tanintézetekben, főleg a szakiskolákban az ifjúság tájékozódást nyerjen a józan gazdasági elvek felől ? Sajnálattal olvassuk a jelentésből, hogy a kivándorlás e kamara területén is terjed és pedig a kivándorlók, már nem mint eddig, a szomszédos Románia, hanem a távoli Amerika felé tartanak. Érdekes a jelentésnek az a beosztása, mely szerint a kereskedelem egyes ágazatainak mibenállását a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan tünteti fel. Mi ezt a rendszert igen helyeseljük, mert ily módon demonstrálható csak, hogy a mezőgazdaság és a kereskedelem ikertestvérek, akik egymásra vannak utalva, egymás kölcsönös támogatása nélkül meg nem élhetnek. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara 1903. évi jelentése ismételve hangsúlyozza a vidéki központok megerősítését és a vasúti tarifák megfelelő reformálását tárgyazó óhajtásait, e kérdések helyes megoldásától várva az ország iparának és kereskedelmének megerősödését. A jelentés különös részében a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem, valamint az ezekkel kapcsolatos közgazdasági és szakoktatási intézmények mibenállása velős rövidséggel, de tiszta képekben van feltüntetve. A kolozsvári fogyasztási szövetkezet még meg sem alakult, máris megvedlett. Eredetileg úgy tervezték, hogy csak állami tisztviselők részére fogják a szövetkezetet alapítani, de mivel az állami tisztviselők meglehetősen rezerváltan fogadták az eszmét, átalakultak «köztisztviselők» fogyasztási szövetkezetévé és odáig szerencsésen el is jutottak, hogy az alapszabályok elkészültek. Ott aztán megfeneklett a dolog. Mindenesetre érdemes a feljegyzésre, hogy a kolozsvári sajtó sem valami nagy örömmel köszönti az új szövetkezetét. Az «Újság» például így ír: «Ez a szövetkezet a tisztviselőknek nem fog használni, nem fog használni senkinek, ellenben ártani fog a kolozsvári kereskedelemnek. Most a megalakulás után is, amitől természetesen az üzletnyitás még messze van, a legnagyobb aggodalommal nézünk a fogyaszási szövetkezet működése elé, mert az eszme nem üdvös, ez az eszme nem helyes és az erre fordított fáradozás nem hasznos. A szövetkezet nem élhet meg épp úgy, mint nem élt meg az elődje sem. A budapesti Kereskedelmi és iparkamarajúnius 28-án tartotta alakuló ülését, amelynek tárgya a kamara elnökének és két alelnökének megválasztása volt. Az elnökválasztás egyhangúlag történt: Lánczy Leó lett újból a kamara elnöke. Simán ment a kamara egyik alelnökének, Hüttl Tivadarnak megválasztása is, aki egyúttal elnöke lett a kereskedelmi osztálynak. Az iparosok azonban már eleve szervezett csatasorokban vonultak fel, zászlójukra írván az önálló vámterület követelését. Ezen is fordult meg a választás, amely eredményében kibuktatta Falk Zsigmondot, a kamara régi, érdemes munkáját és nagy többséggel Thék Endrét emelte az alelnöki székbe, aki az önálló vámterület mellett száll síkra. A fiumei kereskedelmi és iparkamarai választásokon megválasztottak: Bacarich,Brüll, Buric, Chersich, Corossac, Dubokovich, Kaufmann, Mayländer, Minach, Premrou, Rudán, Svilocossi, Venutti, Vezzil, Wallusing, Langerle kereskedők, Battara, Chiopris, Conighi, Copaitich, Cozulich, Curet, Darigo, Dumkich, Ellenz, Ferlan, Gorup, Meynier, Mattich, Pollich, Rossbacher és Skola iparosok. Az OMKE e héten Verseczen és Nagyszentmiklóson alakította meg góczpontjait. Az OMKE verseczi kerülete vasárnap tartotta meg alakuló gyűlését Versecz és környéke kereskedőségének nagy érdeklődése mellett. A gyűlésre az egyesülés központjának képviseletében Verseczre érkezett Sándor Pál orsz. képviselő elnök. Az alakuló gyűlést Hahn Ignácz, a szervezőbizottság elnöke, nyitotta meg. Horváth Ede titkár jelentést tett a szervezés eredményéről, mely után Sándor Pál fejtette ki az OMKE programmját. Hemberger Bálint a temesvári kereskedelmi kamara üdvözletét tolmácsolta, Molnár Ákos dr. orsz. képviselő pedig a Bortermelők és borkereskedők országos szövetsége nevében üdvözölte a verseczi kereskedőséget. Végül kimondták a kerület megalakulását és megválasztották a tisztikart. Az OMKE nagyszentmiklósi fiókjának megalakítása a nagyszentmiklósi és perjámosi járási kereskedők élénk érdeklődése mellett folyt le. A gyűlés vezető elnökéül Wiener Náthán kereskedőt kérték fel, aki bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kerületnek eddig 114 tagja van. Az OMKE czélját és hivatását Pólya Endre takarékpénztári könyvelő és Reitter Gáspár lovrini kereskedő fejtette ki, majd Jeszenszky Géza dr. ügyvéd a társadalom nevében üdvözölte az OMKE új kerületét. Végül kimondották a nagyszentmiklósi kerület megalakítását. Elnök lett: Popper Jakab takarékpénztári igazgató, alelnökök : Müller János és Wiener Náthán nagyszentmiklósi kereskedők és Blau Albert pernámosi bankigazgató, titkár : Pólya Endre takarékpénztári könyvelő. A szatmári kereskedelmi és gazdasági csarnok június 26-án tartotta alakuló közgyűlését; alelnökök lettek: Heidelberg Imre és Reiter Jakab ; titkár : Havas Miklós dr ; háznagy : Radó Bertalan ; számvizsgálók : Szűcs József és Reiter Adolf; könyvtáros: ifj. Reiter Adolf; ellenőr: Koós Gábor. Az elnökválasztást csak a jövő rendes közgyűlésen ejtik meg. Komáromi kereskedők testülete alakult Komáromban, amely elnökké Tuba János orsz. képviselőt, alelnökökké: Zechmeister Jánost és Weisz Jenőt, titkárrá Fried Jenőt, ügyészszé Vásárhelyi Domokos drt, pénztárnokká Diósy Gézát, ellenőrré Pollák Zsigmondot, jegyzővé Gruber Lőrinczet választotta meg. A választmány tagjai lettek : Adler Vilmos, Adler Izidor, Brüll Manó, Braun Arnold, Epstein Béla, Fried Kálmán, Fektor György, Grünfeld Jakab, Goldberg Ignácz, Haas Bertalan, Ipovitz József, Koczor Gyula, Klein Mór, Kiss Jenő dr., Lakos Izsó, Markovics Gyula, Milch Hermann, Milch MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1904. július 2