Magyar Kereskedők Lapja, 1906. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-07 / 27. szám
2 A III. osztályú kereseti adó. Elmondhatjuk a költővel: «Kárpátoktól az Adriáig, egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!» Az ország minden részéből tömegesen szállítja a posta a kereskedők és iparosok panaszait a III. osztályú kereseti adó horribilis felemelése ellen, tehát nemcsak Budapestre nehezül az új kormányzat áldó jobb keze, része van az áldásban most már az ország minden vidékének, csekély kivétellel minden kereskedőnek és iparosnak. És mivel a III. osztályú kereseti adót éppúgy emelik az előző évi adó többszörös összegére az ország minden részében, mint Budapesten, lehetetlen ezt a szép egyöntetűséggel országszerte megindult eljárást egyes, az előadói tisztet végző adóügyi közegek túlbuzgalmára visszavezetnünk. Hiszen ezek az urak nem tartottak országos kongresszust a III. osztályú keresetadó együttes felemelésének elhatározása czéljából, kellett tehát valami titkos rendeletnek, valami felsőbb utasításnak megjelenni, mely az illetéket adóemelési javaslataik megtételében az adóemelés legszélső határáig való elmenésre kötelezte. Ez az általános felfogás, amelyből aztán a következő, nem minden logika nélkül való vélemény fejlődött ki. A kormány jól tudja, hogy a majdnem két évig tartott exlex ideje alatt felgyülemlett adóhátralékokból jelentékeny összegek behajthatlanok lesznek. Ezt a hiányt pótolandó, a III. osztályú keresetadót kell erősen felemelni, ez lévén a legelasztikusabb és egyszersmind a legkönnyebben behajtható adónem. Mi nem állítjuk, hogy a kormány efféle ravasz fondorlattal szándékozik az államkincstár deficitjét elhárítani, de érthetőnek tartjuk, hogy az elkeseredett üzletemberek, miután a túlságos megadóztatás okait nem látják, azokat felfedezni nem képesek, efféle feltevésekben vélik a kíméletlen megsarcolás okát feltalálni. Hogy mennyire fog a felébredt vis merzie az új kormány népszerűségének ártani, azt fejtegetnünk talán nem szükséges. A vidéki állapotokról szólnak alábbi tudósításaink: Szegeden, az ország második nagy városában, de melynek üzletemberei éppen nem dicsekedhetnek eldorádós állapotokkal, a III. osztályú kereseti adónak 2—3-szoros összegre való felemelése tömérdek üzletemberre nehezül, de nem ritkák a tízszeres adóemelések sem. Közöljük ennek bizonyítékául a következő adóemelési javaslatokat: A szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöksége, dicséretes buzgósággal, gyorsan felkarolta az üldözött üzletemberek érdekeit; küldöttséget menesztett Tarnovszky Alajos pénzügyigazgatóhoz, kérve az adókivetés tekintetében az igazságos és méltányos eljárást. A pénzügyigazgató persze minden jót ígért, de hogy az ígéret nem marad-e puszta szó, azt a július 5-én kezdetét vett adótárgyalások eredménye fogja megmutatni. Déván a javaslatba hozott új adótételek kínos meglepetést okoztak, mert számos üzletember adójának 30—50%-kal való felemelése terveztetik. Pedig — írja a tudósítás — mindenki tudja, hogy Déván a kereseti források egy idő óta nagyon is beiszaposodtak. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy az exlex miatt az adóhátralékok is nagyon felszaporodtak. Ha már most erősen megszorítják az adóprést, akkor jó lesz botokról is gondoskodni. Koldusbotokat értünk, amelyet a volt adózók markába kell nyomni. Temesváron a kereskedelmi és iparkamara június 28-án tartott teljes ülése foglalkozott igen behatóan a III. osztályú kereseti adó szándékolt felemelésének ügyével. Az első szónok Weisz Hugó volt, aki hevesen fakadt ki a most folyó adókivetési rendszer ellen, melynek rendezését égetően szükségesnek tartja. Igaz ugyan, — úgymond — hogy az adókivető bizottságoknál öt megbízható polgár van jelen, de a prelimináré olyan horribilis, hogy ha már sokat engednek is abból, még mindig igen érzékenyen érintik az adófizetők zsebét. Márpedig a mostani viszonyok inkább adócsökkentést, mint az adónak ilyen óriási arányokban való felemelését igényelnek. West Ede elnök szerint a kamara hivatva van arra, hogy ebben a dologban állást foglaljon. Indítványozza, hogy a kamara intézzen két táviratot Wekerle miniszterelnökhöz és Kossuth kereskedelmi miniszterhez a bajok orvoslása végett. Az adókivető bizottságokba mindig egy egy szakmabeli egyén is vonassák be, aki aztán határozott és igazságos felvilágosításokat adhat. Többek felszólalása után a teljes ülés az elnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Salgótarjánból az adóemelések ügyében következőleg tudósítanak. Nálunk is most volt az adókivetés és itt is általános a panasz a nagy adóemelés ellen. Sajnos, hozzájárul itt az is, hogy egyik-másik kereskedő azon igyekszik, hogy társának adóját minél magasabbra emeltesse. Ahelyett, hogy egymáson segítenének, igyekszik egyik a másiknak ártani. Nálunk a házbért veszik adóalapul, pedig az igazságtalan, miután nálunk a házbér fölötte magas és nem felel meg a helyi viszonyoknak és a nagy házbér mellett csak kis exisztenciák vannak. Ezt kellett volna tekintetbe venni az adókivető bizottságnak. Kaposvárott is nagyon el vannak keseredve az adóprés kíméletlen működése miatt. Onnét írják nekünk a következőket: Az állami adók olyan magasan, az eddigieknek majdnem kétszeresében, irányoztattak elő, hogy a városszerte megütközést keltő eljárás úgy a városi hatóságot, mint a 48-as függetlenségi kört arra indította, hogy az előirányzott állami adók mérséklése czéljából minden lehetőt elkövessen és a vármegye főispánját, Kapotsfy Jenőt, kérje fel, hogy a saját hatáskörében hasson oda, hogy a közönség hasonló zaklatástól megmentessék. Kétségtelen, hogy az állam pénzügyei az exlex ideje alatt rendetlenek lettek és még kétségtelenebb az, hogy az állam pénzügyeit rendbe kell hozni. De azután a kijelentés után, amelyet Solymossy új pénzügyigazgató a vármegye közigazgatási bizottsága előtt beköszöntőjében tett az adózó nép kimélése tekintetében, ilyen srófolásra, mely nem hiszszük, hogy a Fejérváry darabont-kormánya alatt megtörtént volna, felkészülve nem voltunk és nem lehettünk. Gödöllőn már kezdik latolgatni az üzleti és az agráradók növekvése terén mutatkozó, az üzletemberek mostoha elbánásban részesítését igazoló különbséget is. A többek közt ezt írják : A földadó a kataszter elkészülte óta alig változott és nem emelkedett, hanem inkább csökkent. Hogy ne is emelkedjék, arról gondoskodnak a túlnyomólag földbirtokosokból álló törvényhozók. De az időszakonkint kivetés alá kerülő adónemekben óriási az emelkedés. Pedig nyilvánvaló, hogy a föld értéke lényegesen emelkedett, a kereseti viszonyok pedig, különösen az utóbbi években, tetemesen rosszabbodtak. Aradon sem múlhatott el a kereskedőktől az adóemelés keserű pohara, mely annyival inkább keserű, mivel az adóemelés ott igazán óriás módon erőszakoltatik. Erre vonatkozólag írják nekünk: Hogy milyen ingatag és önkényes adatok alapján emelik csekély 120°/o-kal a kereskedők adóját, arra nézve éppen elegendő bizonyság, hogy az adókivetést vezető pénzügyi titkár, valami Blaur úr, a vasúti szállítmányok nagyságából ítéli meg egy-egy kereskedő évi jövedelmét. Hogy ez a szállítmány hitelezett holmi-e, bizomány-e, az mellékes, így vetnek ki adót Aradon ! Miskolczon formális lázongást idézett elő az üzletemberek köreiben a III. osztályú adónak átlag 200—400%-kal való felemelése. Sokan nyilvános népgyűlés megtartását tartották szükségesnek, egyelőre azonban beérték azzal, hogy a miskolczi kereskedelmi és iparkamara rend- n kívüli ülésben tárgyalta az ügyet. Heves, el- Kivetés 1904. évi adó 1905. és 1906. évre koronákban Back Bernát fiai _ ... 6000 18000 Bokor János .......... 180 900 Mezei József .......... 200 480 Lindenfeld Bertalan _ 149 240 Fábik József ... . ... 540 903 Lippai Antal .......... 221 684 Lusztig testvérek........ Mayer Áron .............. Patzauer Miksa ........ Bregi Lajos és tsa ... Káldori Soma.............. Rózsa Mihály ... ... . Weiner Miksa.............. Kúp Gyula és tsa........ Eisenstädter S. és fiai Grosz testvérek ........ Holzer Kálmán ........ Holzer S. és fiai........ Sátor Pál ................... Schlesinger S. utóda... Wagner F. A. és fia... Vass Károly (Guttmann és Eisler) .............. Lengyel Lőrincz ... ... Seifmann Mór és fiai... Milkó Henrik .............. Mikó Vilmos fiai........ Endrényi Imre.............. Boros Miksa .............. Kivetés 1904. évi adó 1905. és 1906. évre koronákban 324 526 624 1200 1100 3000 500 1000 350 500 400 900 200 1452 154 424 3708 6800 450 845 500 800 2152 6000 228 722 355 800 1600 2400 540 1600 1000 3000 686 1128 191 295 636 3125 260 451 260 344 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1906. julius 7.