Magyar Kereskedők Lapja, 1907. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-05 / 1. szám
1907. január 5. nyerő közreműködik tehát az árak emelésében és ezúttal ép a spekuláczió az, melynek e tekintetben a legkisebb szerep jut. Selyem-áruk. A konjunktúra az egész vonalon igen kedvező. Az 1906. év kivált a selyem-áru-nagykereskedőkre nézve igen kielégítő eredménynyel zárult, mert koncesszióikat képesek voltak fenntartani. A selyem- és bársonygyárak régen nem tapasztalt mérvben vannak elfoglalva és mivel a divat folyvást kedvez az e szakmához tartozó áruknak, nincs kétség benne, hogy a magas árnivó még hosszabb ideig fennmarad. Harisnya-áruk. A közelebbi évadra már jelentékeny megrendelések érkeztek be, ezek effektuálását azonban a munkáshiány megnehezíti és ez okból a gyárak hosszabb szállítási határidőket kénytelenek kikötni. Ennélfogva a helyzet, az erős elfoglaltság és a kitűnő konjunktúra daczára, nem a legkedvezőbb, arra azonban senki sem gondol, hogy az árnivó csökkenni fog ; ezt az összes fennforgó körülmények kizárják. Fehérneműek, tüllök, csipkék. Az árnivó emelkedése egyre tart; nagymérvű munkáshiány mutatkozik. Lioni árak emelkednek, ugyanígy siffon. Az elmúlt évad igen jó volt és továbbra is nagy forgalmat várnak. Selyemszalag. Ezen, a divat hullámzásának annyira alárendelt czikkben a konjunktúra rendkívül fényes. Sima szalagok ára 10—15, mintázottaké 20—25 °/c-kal ment fel. A gyárak 4—5 hónapra el vannak foglalva, az árukészletek pedig igen szűken fedezik a szükségletet. Különösen megjegyzendő, hogy a magas árnivót nem a spekuláció, hanem a piac természetes helyzete idézte elő, minélfogva az szilárd alapon nyugszik. Paszomány áruk. Tulajdonképen a magas konjunktúráról e szakmában nem igen lehet beszélni. A nyári évadra azonban a megrendelések tömegesen érkeznek és e körülmény remélhetővé teszi, hogy a kész áruk ára, amely nem áll arányban a nyersanyag árával, emelhető lesz. Disztollak. Az árak folytonos emelkedésének alapokát a rendkívül nagymérvű kereslet képezi, mihez hozzájárul, hogy egyes fajtákban a készletek erősen leapadtak. Nincs kizárva a további áremelkedés sem; munkáskezek elégtelensége miatt sok a panasz. Rövid- és díszműáruk. E szakmában a konjunktúra annyira kedvező, melyhez hasonlót eddig nem értünk meg. A helyzet akként alakult, hogy ma könnyebb az árut eladni, mint megszerezni. A terjeszkedésnek lényeges akadálya az áruhiány és a munkáshiány. Ezekből látható, hogy a magas áruivó krachat ez idő szerint nem szülhet és e tekintetben úgy a gyárak, valamint a nagy- és viszontelárusító kereskedők nyut- MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA igodtan — a krach gondolatát kizárva — tehetik meg számításaikat. Keletkezhetik azonban a helyzetnek másnemű hátránya, tudniilik a teljes áruhiány, amely nem idézi ugyan elő a krachszerű összeroskadásokat, de szülőjévé válhat annak, hogy az ipar és kereskedelem gépezete megáll. A fent közölt tudósítások nagy része munkáskezek hiánya miatt panaszkodik és ez a panasz nemcsak Magyarországon, de Európaszerte szinte általánossá lett. Európa munkásnépességét felszívja Amerika és maholnap nemcsak közgazdasági, de igen fontos politikai kérdéssé is válik, hogy miként lehetne az Európa iparát és kereskedelmét egyre nagyobb mértékben megbénító eme kalamitást elhárítani. Agrárizmus az igazságszolgáltatásban. E czím alatt a M. K. L. múlt számában megjelent czikkre röviden reflektálni akarok. A csőd voltaképen egy tisztán kereskedelmi kauza, amint azt különben a franczia code de commerce is világosan kifejti, tehát tulajdonképen csakis kereskedelmi cégek és kereskedők ellen volna elrendelhető és alkalmazható. Ám a német és annak mintájára készült osztrák, majd magyar csődtörvény ily megkülönböztetést nem ismer, hanem elrendelendőnek találja a csődöt mindazok vagyonára, kik fizetésüket beszüntették, fizetésképtelenek vagy adósságuk hátrahagyásával megszöktek. A csőd tehát elrendelhető a földbirtokos ellen is, ha a törvényszabta feltételek fennforognak. Csakhogy egy földbirtokosnál a törvény kívonta kellékek megkülönböztetendők a magános, vagy kereskedelmi cég elleni feltételektől. Én ebben nem találok panaszra okot, feltéve, hogy az adósnak csupán csak ingatlana és gazdasága van; más vagyona, helyesebben jövedelme nincs. Nézetem indokolására legyen szabad a következőket felhoznom. A kereskedő, aki hitelbe vásárol, ügyleteit 3—9 hónap alatt lebonyolítja és ha az ez idő alatt rendelt és átvett áruit "meg nem fizeti, tönkre megy, illetve csődbe kergetik és mert az összes gyárak, nagykereskedők és pénzcsoportok, melyek őt ez idő alatt támogatták, úgyszólván egyszerre — bár öntudatlanul is — hozzájárultak ahhoz, hogy az üzletben áru és pénz legyen és ahhoz, hogy sok adósággal záruljon működése, jogos és indokolt az az igyekezetük, hogy ez együttműködés gyümölcseit aránylagosan is szedhessék le és indokolt a törvény is, mely nekik ezen procedurához segédkezet nyújt. Mások azonban a tekintetbe veendő viszonyok a földbirtokosnál, már t. i. oly szoros értelemben vett földbirtokosnál, aki csakis birtokából él, csak gazdálkodik és ennek köszönheti vagyonát, vagy tönkremenetelét. Itt más szempontok jönnek figyelembe. Itt az egyik hitelezőjétől évekkel ezelőtt, másiktól túlságos eladósodásának bekövetkeztét megelőzőleg pár hónappal vett pénz- vagy árukölcsönt, indokolatlan tehát ezen utóbbi hitelezőnek azon kívánsága, hogy az előzővel egyidejűleg és aránylag elégíttessék ki. Mert míg a kereskedőnél az üzlet pangásának hatása már a fenn felsorolt pár havi közben felismerhető, a földbirtokosnál a rossz termések vagy gazdálkodás eredményei csak annyiban nyernek kifejezést, hogy a rendes hitelét túlfeszíti, kimeríti és azután rendkívüli eszközökhöz folyamodik. Nem követelheti tehát az a hitelező, aki ezen rossz helyzetet látva va banquel hitelezett, attól a hitelezőtől, aki még az adós fénykorában nyújtott hitelt, hogy vele egyidejű- ségben és aránylagosságban részesüljön. Mert hogy a földbirtokos-adós hitelezői elől a kielégítési alapot elvonhatná a czikkíró által felsorolt átruházások, rokoni foglalások és betáblázások által, azt tagadom, mert ép a kielégítési alapnak átruházás útján való elvonására nézve, oly kifejlett joggyakorlatunk van, hogy az ily átruházás — merem állítani — egyáltalán czélra nem vezet, a rokoni foglalások és betáblázásoknak megtámadására pedig a végrehajtási törvény a károsított hitelezőnek éppen elég tág teret enged. Maradna tehát csakis a büntető után való felelősségre vonás kérdése. E tekintetben pedig a kimutatott vagyonelidegenítés, a hitelezők szándékos megkárosítása a csalás kritériumát magában foglalják és büntető után megtoroltatnak, sőt súlyosabban, mintha a csőd esetéből kifolyó bűnügyi utón torolnák azt meg. Nem lehet, de nem is szabad a földbirtokost ennek folytán a tágabb értelemben vett kereskedők közé sorozni és különböző hitelezőinek aránylagos kielégítést biztosítani. De veszedelmes játék is volna az ilyesmi, mert mivel a csődtörvény le nem járt — sőt a Dtr. u. f. VI. 66. szerint még nem is teljes bizonyítéka okiraton alapuló — követeléseket is elegendőnek tart a csődkéréshez, lehetne bárkit is — ha véletlenül kezesség folytán végrehajtást szenvedett — lévén a végrehajtást foganatosító végzés bárkire nézve a fizetés beszüntetését igazoló bizonyíték, csődbe kergetni, vagy legalább is a csődeljárást ellene folyamatba tenni; és mert ahol holttest van, ott hollókról gondoskodni nem kell és mert nem lehet mindenki Andrássy vagy Esterházy, mert akárkinek van adóssága és akármely földesúr nézett már farkasszemet a végrehajtóval, könnyen megeshetik, hogy egy egyébként rendes, szolvens földbirtokos ennek folytán tönkre menne, ha a bíróság a czikkbe panaszolta hosszas eljárás betartásához magát nem kötné. Azért van a telekkönyv, a telekönyvi rendtartás, a végrehajtási törvény, a zárlat, árverés, hogy ezek segítségével igyekezzenek pénzükhöz jutni a hitelezők, a csődöt pedig hagyják meg a kereskedői világnak, ahová tulajdonképpen tartozik. (Lugos.) Glücksmann Miksa a brassói takarékpénztár jelzálog-osztályának vezetője. Kereskedelmi hírek. Mai számunk, Vállalkozók és Iparosok lapja és Magyar Lloyd mellékleteinkkel 32 oldal. Mai számunkhoz van mellékelve Hiteles Sorsolási Értesítő mellékletünk is. Ásványolaj tisztítása és szállítása. Nagy visszatetszést szült az 1905. év őszén a belügyminiszter által kibocsátott és a M. K. L-ban több ízben tárgyalt rendelet, mely robbanásmentes tartályok kötelező használatát írta elő. Az érdekeltek a rendelet terhes feltételei miatt erélyes akcziót indítottak meg, melynek foganatja is volt, amennyiben a belügyminiszter a rendeletet vissza is vonta és jelenleg egy új rendeletén dolgozik, melynek kihirdetése előtt a szaktestületek véleményét be fogja kérni. Azonkívül e tárgyban a belügyminiszter szaktanácskozmányt is egybe fog hívni. A Pesti Lloyd-társulat január 12-én rendkívüli közgyűlést tart, melyen az igazgatóság javasolni fogja, hogy a Magyar kereskedők házának létesítése czéljából vegye meg a társaság a régi tőzsdeépület második felét is, mely a 3