Magyar Kereskedők Lapja, 1907. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-06 / 27. szám

27. szám. Budapest, 1907. julius 6. XXVII. évfolyam a kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás közlönye. POLITIKAI LAP. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA. MAGYAR LLOYD ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ Ingyenmellékletekkel. Előfizetést ír (három melléklettel együtt). I­nserke­ltő: KORMOS ALFRÉD. Megfenik minden­zombaton Egyes­eim 32 Ikii egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 6 kor.­­ Szerkesztőtég és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-tisza 13 Az aratás. A korai búza, rozs és őszi árpa aratá­sát már junius hó utolsó hetében sok helyen megkezdték, most pedig, midőn e sorokat írjuk, az összes kalászosok ara­tása az ország nagy részében javában folyik. Csakhogy annak, hogy az időjá­rás június végén és július két első nap­ján kipótolni igyekezett azt, amit tavasz­­szal elmulasztott, nem igen van okunk örülni Itt ismét az idei időjárás egyik újabb abnormitása játszott közre, az ab­­normitások pedig a mezőgazdasági üzem­ben igen ritkán szülnek jó eredményt. Nem hozott jó eredményt a június végi és július elei nagy meleg sem, amely ro­hamos utófejlődést idézvén elő, lehetővé tette ugyan az aratásnak a rendes idő­ben való megkezdését, de a minőség, sőt részben a mennyiség rovására. A hirtelen fellépett forróság megaszalta a még lágy, éretlen búzaszemeket, minek folytán azok összezsugorodtak, liszttartalmuk csökkent és e körülmény folytán a búzatermés mennyiségileg is apadt. Bizonyosnak tart­ják most már, hogy az idén a 72—78 kilós búzák lesznek túlsúlyban és 79—82 kilós búza igen csekély mennyiségben kerül piac­ra. Ami a várható mennyiséget illeti, arra nézve a földmivelési minisztérium július 4-én publikált termésbecslése nyújtana tájékozást, ha ez a becslés 2—3 nappal később jelenhetett volna meg. A gazda­sági tudósítók becslései ugyanis a július elsei helyzetre alapítvak és így ezen épült fel a miniszteri termés­ jelentés is. Tudva van azonban, hogy az a rettenetes hőcsapás, amely a gabona­szemeket megaszalta e hó két első napján uralkodott, minélfogva az ezáltal minőségileg és mennyiségileg okozott károk a becslések alkalmával még nem voltak figyelembe vehetők. Ennek a körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy a miniszteri termés­becslés a búza várható hozamát az előző becslésnél 14 millió méter mázsával többre teszi, holott a malmok és termény-nagykereskedők megbízható magánértesülései szerint a júliusi hőség főleg búzában és árpában jelentékeny károkat okozott. Ennélfogva­­ a feltételezett javulás helyett rosszabodás állt be és jó, ha a tényleges hozam a korábbi becsléseknek meg fog felelni. A julius 4-én publikált hivatalos becslés a várható termés­mennyiséget, — szembeállítva azt az előző becsléssel és a tavalyi tényleges terméssel, — a következőkben összegezi: Julius 4-iki Előző becs- 1906. évi becslés­­és tényleges termés métermázsákban Búza ... 33.122,800 31.738,400 53.725,600 Rozs ... 10.306,500 10 137,900 14.150,800 Árpa ... 12.812,100 12.684,800 14.150,800 Zab____ 11.270,900 11.487,900 12.734,300 Visszatekintve az előző évek aratási eredményére, az idei terméssel az 1901. évi terméshozamot találjuk párhuzamban állónak, midőn az aratás búzában 33'7, rozsban 110, árpában 10'9 és zabban 9­ 8 millió métermázsát eredményezett. Ezt az évet hivatalosan gyenge közép­­termésű évnek minősítették, szemben az 1897-iki rossztermésü évvel. Az 1907. év tehát szintén gyenge középtermésű év lesz és ez a klasszifikálás gabona-exportunk teljes megszűnését, liszt-exportunk jelen­tékeny lehanyatlását és a gabona és őr­lemények árának felszökését jelenti. Vi­gasztaló a dologban csak az, hogy a kukoricza, krumpli bő termést ígérnek és ha az ezekhez fűződő remény teljesül, a kapás­ növények kielégítő hozama némi­leg mérsékelni fogja a kenyér megdrá­gulását. A gabonatőzsdék ármozgalmai. (**) Most, hogy az aratás nálunk megkezdő­dött és nemsokára mindenütt folyamatban lesz azokon a területeken, a­melyek a világtermés meghatározásánál fökép tekintetbe jöhetnek, idő­szerűnek látszik, hogy rövid visszapillantást ves­sünk azon ármozgalmakra, a­melyek a főbb gabonapiaczokon lejátszódtak és megállapítsuk — már amennyire éppen lehetséges — hogy az ármozgalom hol indult meg, meddig jutott és hová fejlődhetik még. Bennünket legjobban a főkenyértermény, a búza érdekel, nemcsak azért, mert azt termelik a legnagyobb mértékben és ez képezi talán a világ­forgalom legfontosabb tömegczikkét, hanem leginkább azért, mert Magyarországot főképp ennek ára érinti és ezen vonatkozás a jelenlegi vámpolitikai viszonyok között élesebben juthat kifejezésre, mint ezelőtt. A felfelé irányuló ármozgalom kiindulási pont­jául márczius 15-ét lehet megjelölni, mikor a rendkívül hosszú tartamú és szigorú tél először kezdett aggodalmakat kelteni az őszi vetések tekintetében és a tavasziakat is hátráltatta. Az ezt követő abnormális időjárás, a tavasznak úgyszólván teljes kimaradása, nemcsak nálunk, hanem Európaszerte megerősítette és megszapo­­rította azon tábornak híveit, mely az 1907. esz­tendő megnyilvánulásait a legnagyobb pesszimiz­mussal kisérte. A főbb gabonapiaczokon akkor a következő jegyzések voltak érvényben : Newyork Chicago Berlin Paris javany 15.46 14.04 21.22 22.13 15.30 * korona. Vegyük most már egyenként ezen piaczokat és határozzuk meg röviden azon jelenségeket, amelyek ott észlelhetők voltak, azon okokat is kutatva, amelyeknek azok előidézésében szerep jutott. Az amerikai piac­okon a spekulácziónak az idén sokkal nagyobb tere nyílt nagyarányú te­vékenységre, mint különben. Az abnormis idő­járás okozta helyzet és a hivatalos termésbecslé­sek, a­melylyel a vetések ki nem elégítő állapo­tát teljes mértékben eszkomptálták, nem tévesz­tették el hatásukat. Azonfelül a tőzsde minden képzelhető hírre reagált és ami régen történt, a budapesti piac­ magatartásának is nagy szerep jutott az időnként vehemens erővel megnyilat­kozó hauszemozgalom előidézésében. A speku­­láczió vett, realizált és egyes tételek többször mentek át egy és ugyanazon kézen. A newyorki tőzsdén 3—4 millió bushel napi forgalom bú­zában rendes dolog volt.­­ A hausze május 22-én érte el tetőpontját, a­mikor a búza New­ Yorkban 106/— (19­ 63 K), Chicagóban pedig 100/—­ (18.52 K) jegyzett. Amióta az időjárás kedvezőbbre fordult, az irányzat valmivel nyu­­godtabb lett, bár a hausze minden alkalmat megragad, hogy pozíc­ióját erősítse. Berlinben a szilárdság a belföldi vetések ked­vezőtlen állásán indult meg és további fejlődésé­ben a külföldi jelentések hatása alatt csak erős­­bödött. Különösen az amerikai hírek hatottak, de nem kevésbbé az oroszországi és romániai kedvezőtlen jelentések. Érdekes jelenség, hogy a rozs áremelkedése nagyobb volt a búzáénál és ára vele egy nívóra került, sőt június 1-én a rozs­­ márkával volt drágább, mint a búza. Ez avval magyarázható meg, hogy a rozskivitel a beviteli jegyek révén igen nagy volt — orosz számlára is vásároltak német rozsot — és a készletek minimálisra apadtak. Az utóbbi időben azonban a rozs nagyobb mértékben olcsóbbodott.­

Next