Magyar Kereskedők Lapja, 1907. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-06 / 27. szám

_ ___________MAOYAR KERESKEDŐK LAPJA _______________1907. julius 6. mint a búza, bár a rendes árkülömbség, mely 15 márka körül van, még korántsem állott helyre. A legmagasabb árnivó itt is május végére esik (31-én 209­2 , 24-48). Párisban az ármozgalom — daczára az arány­lag jó termés-jelentéseknek — a legszabályo­sabban követte az emelkedő irányzatot, amint az a következőkből kitűnik: A búza ára volt fran­kokban, 100 kg.-ként későbbi szállításra az árak a párisi tőzsdén sok­kal olcsóbbak, amit a jó termés-kilátások figye­lembevételének lehet betudni. Az angol piaczok hangulata az amerikaival összhangban állott. A jelenlegi liverpooli árfolyam Vb—b/s (19­32 K) összehasonlítva az áprilisi átlag­gal 6/2 (16­ 30 K) nagyjában a newyorki és csikágói áremelkedés mértékét mutatja. A kon­tinentális piaczok magatartása aránylag kevesebb hatást gyakorolt az angol piac­okra, mint az amerikaiak. Ha összegezzük az előbbiekből folyó ténye­ket, megállapíthatjuk azt, hogy a hausze majd­nem mindenütt — nálunk is — május második felében érte el tetőpontját és az azóta beállott kedvezőbb időjárás következtében nem halad tovább a megindult csapáson. De azért nem lehet azt mondani, mintha az irányzat baisse-re fordult volna, annál kevésbbé, mert azt látjuk, hogy úgy a mi tőzsdénk, mint a többi irányadó szinte les az alkalmon, amelynek nyomán a nyugvó­pontra ért ármozgalom erősebben emelkedővé váljon. Az áremelkedés egész folyamatáról a követ­kező összehasonlítás ad felvilágosítást: Ha felemlítjük még azt, hogy míg az amerikai és angol piac­ok későbbi határidőre magasab­ban jegyeznek, addig Berlin és Páris jegyzése jelentékeny deportot mutat, körülbelül elmondot­tunk mindent, ami a buza-ármozgalom szű­kebb és tágabb keretébe tartozik. Azokból a tényekből, amelyek fentiekből köz­vetlenül és közvetve kifejezésre jutnak, világosan kitűnik, hogy mindenütt számolnak az idei világ­hozam ki nem elégítő mennyiségével és hogy az ebből eredő emelkedő ármozgalom és szilárd­ság mély gyökereket vert. Az Egyesült Államok szerepe, amelyek valamikor az abszolút import­ álla­mok szükségletének legnagyobb részét fedezhették feleslegükkel, már megváltozott. A belfogyasztás ott rendkívül emelkedett és minthogy a búza­termő terület nagysága elérte maximumát, a ki­vitelre szoruló felesleg folyton csökken. Ennek hatása az amerikai jegyzések relatív magassá­gában jut kifejezésre. — Az európai kontinens összes államai — Oroszország és a Balkán ki­vételével — magas agrárvámokat léptettek életbe és az idei kampány alkalmat szolgáltat arra, április 1-én .............................22'65 ., 15-én 22-80 május 1-én ........................... 23-35 , 15-én ........................ 24-25 június 1-én .........................25 85 július 1-én .......... ........... 26-20 Newyork Chicago Berlin Paris Budapest korona szokvány márcz. 15. 15-46 14-04 21-22 22-13 15-30 ápr. 1. 15-44 14.19 22.39 21-55 16-20 „ 15. 15-69 14-58 22-60 21-80 16-20 máj. 1. 16-67 14-90 23'02 22-32 17-70 „ 15. 18-42 16-94 24’02 23-18 • 20-50 jan. 1. 19­07 18-08 2466 24-71 19-90­­ 15. 18-17 16-62 23-69 2423 19-90 jul. 1. 1902 17-43 24-36 2505 1990 hogy a viszonyok alakulásában eddig nem ta­pasztalt jelenségeket figyelhessünk meg. Monarkiánk helyzete az idén érdekesen fog kidomborodni. A ki nem elégítő kenyérhozam folytán a világpiac­okon mint nagyvásárló lesz kénytelen fellépni és minthogy eddig ily­en minő­ségben nem szerepelt, befolyása hatással lesz a kontinens egész jövő áralakulására. Nálunk az irányzat különben is alaposan meg­szilárdult az utolsó napokban. Úgy látszik, hogy azoknak lesz igazuk, akik búzavárunk teljes ér­vényesülését mondották előre, ez pedig legalább 24 koronás búzaárat jelent. A tej­hamisítások ellen. A földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy Budapestre nézve a tej forgalombahozatalát a közegészségügyi és fogyasztási érdekeknek meg­felelőbben fogja szabályozni és ebből a czélból egy az 1895: 46. t.-czikk végrehajtási rendeleté­nek mostani, ki nem elégítő határozmányait ki­­bővitő uj szabályzato­t alkot, amely úgy terme­lési, mint forgalmi szempontból mindenkire, aki tejet és tejtermékeket a székesfővárosba behoz, itt áruba bocsát, kötelező lesz. A fővárosi kerü­leti elöljárók a miniszter felhívására részletesen megjelölték azokat az irányelveket és rendelke­zéseket, amelyeket a maguk részéről a tejforga­lomnak szabályozásánál érvényesíteni kívánnak. A szabályzatnak eszerint olyan rendelkezése­ket kell tartalmazni, amelyek biztosítják, hogy a székesfővárosba csak egészséges és hamisítatlan tejet hozzanak be, hogy itt is olyat termeljenek, hogy továbbá a tej az itteni forgalomban és a közvetítő kereskedelemben is egészséges és hami­sítatlan maradjon. Biztosítani kell azt is, hogy a hamisítót mindig meg lehessen találni. Meg kell óvni a közönséget a mértékmegrövidítések ellen. Az eljárás sikerét koc­káztató egyes, most ér­vényben levő rendelkezéseket, különösen a mintavételek a lefoglalás és a hamisítást meg­állapító határvonal tekintetében szintén újakkal kell fölcserélni. A részleteket illetőleg javasolják a kerületi elöljárók, hogy a tej a behozatalnál állandó és rendszeres vizsgálat alá kerüljön, mi végből a tej behozatalt, amennyiben a forgalom akadályoztatása nélkül lehetséges, bizonyos meg­határozott vasúti és hajóállomásokra és vám­vonalakra korlátozzák, ahol állandó vizsgáló állomásokat kell rendszeresíteni. Az itteni terme­lők, majorosok kötelesek telepüket bejelenteni, hogy állandó egészségügyi ellenőrzés alá kerül­jenek. Intézkedni kell aziránt is, hogy a vidéki termelőknél is a közegészségügyi követelmények­nek megfelelően történjék a tej termelése és kezelése, hogy fertőzött istállóból tejet be ne hozhassanak és hogy a tejkezelést ragályos be­tegséggel fertőzött egyének ne végezhessék. A vidéki termelő, ha nem a vele szerződésben álló itteni kereskedőtől kapja a kannákat, csakis az egész nevét és telepének helyét feltüntető kan­nában hozhatja be a tejet. A kannát a termelő egész nevét és lakását jelző aczéllemez-zárral kell úgy lezárni, hogy azt a zár megsértése nél­kül semmiképen se lehessen fölnyitni. Idegen, kifogástalanul le nem zárható, egyáltalában nem, vagy csak rosszul lezárt, továbbá sérült fedelű kannát nem szabad használni. Az idevaló ter­melő szintén csak a nevével ellátott és hasonló módon lezárt kannában szállíthatja a tejet a viszontelárusítónak. A környékbeli falvakból be­járó termelőknek és tejárusoknak és alkalmazot­taiknak személyleírásukat tartalmazó községi igazolványt kell magukkal hordaniuk, amelyet évenként meg kell újítani. Edényeiknek szintén névvel ellátva és zárva kell lenni. Ha a tejet mástól veszik, ennek zára legyen a kannán. Az itteni majorosoknak igazolványt a kerületi elöl­járóság ad. A tejkereskedő, amennyiben nem a termelő zárja alatt szállítja a tejet, köteles a saját kannájában és saját zárja alatt szállítani. A tej szállítása általában csak zár alatt történhetik. A közvetetlenül a fogyasztóknak szállító kereskedők, elárusítók, termelők, majorosok és tejházalók szintén csakis zárt edényben (üveg vagy kanna) vihetik házhoz a tejet. A záron a szállító nevé­nek és lakásának rajta kell lenni. Az üzletekben csak eladásra való tiszta tejet szabad tartani, hamisított tejet még raktáron tartani is tilos. A tejkereskedést iparengedélyhez kellene kötni, hogy a hamisítókat ki lehessen zárni a keres­kedésből. Addig is azonban meg kellene tiltani rendelettel, hogy a tejet és tejtermékeket minden­féle más bűzös anyagokkal együtt árusítsák. A meglevő tejelárusító üzleteket bejelentésre kel­lene kötelezni. A vizsgáló közegeket föl kell jogosítani arra, hogyha a hamisítás nyilvánvaló, a tejet bizonyos mennyiségig a vegyészi szak­­vélemény bevárása nélkül mindjárt el is koboz­hassák. Szigorúbban meg kellene továbbá álla­pítani azt a határt, amelytől kezdve a tejet ha­­misítottnak kell tekinteni,­ hogy a vegyésznek ne legyen olyan tág tere a hamisítás tényének meg­állapításánál és hogy a kisebb mértékű hamisí­tásokat is bevonjuk a büntethetőség területére. A mértékmegrövidítések ellen az edényeket űr­­mértékre nézve hitelesíttetni kellene. A ha­misítások meggátlása czéljából tiltani kellene, hogy a tejszállító­ kocsikon vizet vigyenek. A közegészségügyi érdekek védelme czéljából pedig a tejeket nemcsak a hamisításra nézve, hanem gyanú esetén egészséges voltára nézve is bakte­­rológiai vizsgálat alá kellene venni. Végezetül a büntető ítéletek miként való közlésére nézve kel­lene részletesebb intézkedés. Kamarai jelentések. B­esztercze­bánya. A beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara 1906. évről szóló jelentésének első része, a hiva­talos rész, a kamara egy évi munkásságáról és annak eredményeiről számol be. Nyilvánvaló a felsorolt adatokból, hogy a kamara ügykörének minden ágazatában megfelelni igyekezett hivatá­sának és amennyiben lehetett, meg is felelt. A közgazdasági rész a kamara területén fel­merült gazdasági mozzanatokat kimerítő részle­tességgel sorolja fel. A mezőgazdasági termelés 1906-ban a kamara területén kielégítően alakult és általában jó középtermést értek­­ el, csak a gyümölcstermés volt felette gyenge és a borter­més sem mondható kielégítőnek. Az ipar viszo­nyai a politikai válság megszűnte után jobbra fordultak, de ez inkább csak a nagyiparra vo­natkoztatható, melynek fellendülését a kamara területén 11 új gyár keletkezése bizonyítja. Ellen­ben a kisipar visszaesést mutat, 1­404 ipar­­igazolványnyal több lett , ugyan kiadva, mint 1905 ben, de ha a beszüntetett iparüzletek szá­mát figyelembe vesszük, kitűnik, hogy a kis­ipar álladékában csökkenés konstatálható. A kereskedelem viszonyai, daczára a kielégítő termésnek, nem javultak, minek fő okát a jelen­tés a fokozódó drágaságban állapítja meg, mely a vételkedvet csökkentette; de másfelől oka an­nak a kivándorlás is, amely a kereskedelmet a legjobb fogyasztóktól fosztja meg. Csupán az állatokkal és állati termékekkel való kereskedést mondja a jelentés igen kedvezőnek. A munkás­viszonyok vázolásánál a jelentés főleg a kivándorlás káros következményeit ecse­teli. A kamara területét képező hat vármegyéből — az útlevél nélkül kiosontakat nem számítva — 1906-ban összesen 8220 egyén vándorolt ki, 557-el több, mint az előző évben. Megdöbbentő különösen az az adat, hogy a kivándorolt mun­

Next