Magyar Kereskedők Lapja, 1907. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-06 / 27. szám
_ ___________MAOYAR KERESKEDŐK LAPJA _______________1907. julius 6. mint a búza, bár a rendes árkülömbség, mely 15 márka körül van, még korántsem állott helyre. A legmagasabb árnivó itt is május végére esik (31-én 2092 , 24-48). Párisban az ármozgalom — daczára az aránylag jó termés-jelentéseknek — a legszabályosabban követte az emelkedő irányzatot, amint az a következőkből kitűnik: A búza ára volt frankokban, 100 kg.-ként későbbi szállításra az árak a párisi tőzsdén sokkal olcsóbbak, amit a jó termés-kilátások figyelembevételének lehet betudni. Az angol piaczok hangulata az amerikaival összhangban állott. A jelenlegi liverpooli árfolyam Vb—b/s (1932 K) összehasonlítva az áprilisi átlaggal 6/2 (16 30 K) nagyjában a newyorki és csikágói áremelkedés mértékét mutatja. A kontinentális piaczok magatartása aránylag kevesebb hatást gyakorolt az angol piacokra, mint az amerikaiak. Ha összegezzük az előbbiekből folyó tényeket, megállapíthatjuk azt, hogy a hausze majdnem mindenütt — nálunk is — május második felében érte el tetőpontját és az azóta beállott kedvezőbb időjárás következtében nem halad tovább a megindult csapáson. De azért nem lehet azt mondani, mintha az irányzat baisse-re fordult volna, annál kevésbbé, mert azt látjuk, hogy úgy a mi tőzsdénk, mint a többi irányadó szinte les az alkalmon, amelynek nyomán a nyugvópontra ért ármozgalom erősebben emelkedővé váljon. Az áremelkedés egész folyamatáról a következő összehasonlítás ad felvilágosítást: Ha felemlítjük még azt, hogy míg az amerikai és angol piacok későbbi határidőre magasabban jegyeznek, addig Berlin és Páris jegyzése jelentékeny deportot mutat, körülbelül elmondottunk mindent, ami a buza-ármozgalom szűkebb és tágabb keretébe tartozik. Azokból a tényekből, amelyek fentiekből közvetlenül és közvetve kifejezésre jutnak, világosan kitűnik, hogy mindenütt számolnak az idei világhozam ki nem elégítő mennyiségével és hogy az ebből eredő emelkedő ármozgalom és szilárdság mély gyökereket vert. Az Egyesült Államok szerepe, amelyek valamikor az abszolút import államok szükségletének legnagyobb részét fedezhették feleslegükkel, már megváltozott. A belfogyasztás ott rendkívül emelkedett és minthogy a búzatermő terület nagysága elérte maximumát, a kivitelre szoruló felesleg folyton csökken. Ennek hatása az amerikai jegyzések relatív magasságában jut kifejezésre. — Az európai kontinens összes államai — Oroszország és a Balkán kivételével — magas agrárvámokat léptettek életbe és az idei kampány alkalmat szolgáltat arra, április 1-én .............................22'65 ., 15-én 22-80 május 1-én ........................... 23-35 , 15-én ........................ 24-25 június 1-én .........................25 85 július 1-én .......... ........... 26-20 Newyork Chicago Berlin Paris Budapest korona szokvány márcz. 15. 15-46 14-04 21-22 22-13 15-30 ápr. 1. 15-44 14.19 22.39 21-55 16-20 „ 15. 15-69 14-58 22-60 21-80 16-20 máj. 1. 16-67 14-90 23'02 22-32 17-70 „ 15. 18-42 16-94 24’02 23-18 • 20-50 jan. 1. 1907 18-08 2466 24-71 19-90 15. 18-17 16-62 23-69 2423 19-90 jul. 1. 1902 17-43 24-36 2505 1990 hogy a viszonyok alakulásában eddig nem tapasztalt jelenségeket figyelhessünk meg. Monarkiánk helyzete az idén érdekesen fog kidomborodni. A ki nem elégítő kenyérhozam folytán a világpiacokon mint nagyvásárló lesz kénytelen fellépni és minthogy eddig ilyen minőségben nem szerepelt, befolyása hatással lesz a kontinens egész jövő áralakulására. Nálunk az irányzat különben is alaposan megszilárdult az utolsó napokban. Úgy látszik, hogy azoknak lesz igazuk, akik búzavárunk teljes érvényesülését mondották előre, ez pedig legalább 24 koronás búzaárat jelent. A tejhamisítások ellen. A földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy Budapestre nézve a tej forgalombahozatalát a közegészségügyi és fogyasztási érdekeknek megfelelőbben fogja szabályozni és ebből a czélból egy az 1895: 46. t.-czikk végrehajtási rendeletének mostani, ki nem elégítő határozmányait kibővitő uj szabályzatot alkot, amely úgy termelési, mint forgalmi szempontból mindenkire, aki tejet és tejtermékeket a székesfővárosba behoz, itt áruba bocsát, kötelező lesz. A fővárosi kerületi elöljárók a miniszter felhívására részletesen megjelölték azokat az irányelveket és rendelkezéseket, amelyeket a maguk részéről a tejforgalomnak szabályozásánál érvényesíteni kívánnak. A szabályzatnak eszerint olyan rendelkezéseket kell tartalmazni, amelyek biztosítják, hogy a székesfővárosba csak egészséges és hamisítatlan tejet hozzanak be, hogy itt is olyat termeljenek, hogy továbbá a tej az itteni forgalomban és a közvetítő kereskedelemben is egészséges és hamisítatlan maradjon. Biztosítani kell azt is, hogy a hamisítót mindig meg lehessen találni. Meg kell óvni a közönséget a mértékmegrövidítések ellen. Az eljárás sikerét kockáztató egyes, most érvényben levő rendelkezéseket, különösen a mintavételek a lefoglalás és a hamisítást megállapító határvonal tekintetében szintén újakkal kell fölcserélni. A részleteket illetőleg javasolják a kerületi elöljárók, hogy a tej a behozatalnál állandó és rendszeres vizsgálat alá kerüljön, mi végből a tej behozatalt, amennyiben a forgalom akadályoztatása nélkül lehetséges, bizonyos meghatározott vasúti és hajóállomásokra és vámvonalakra korlátozzák, ahol állandó vizsgáló állomásokat kell rendszeresíteni. Az itteni termelők, majorosok kötelesek telepüket bejelenteni, hogy állandó egészségügyi ellenőrzés alá kerüljenek. Intézkedni kell aziránt is, hogy a vidéki termelőknél is a közegészségügyi követelményeknek megfelelően történjék a tej termelése és kezelése, hogy fertőzött istállóból tejet be ne hozhassanak és hogy a tejkezelést ragályos betegséggel fertőzött egyének ne végezhessék. A vidéki termelő, ha nem a vele szerződésben álló itteni kereskedőtől kapja a kannákat, csakis az egész nevét és telepének helyét feltüntető kannában hozhatja be a tejet. A kannát a termelő egész nevét és lakását jelző aczéllemez-zárral kell úgy lezárni, hogy azt a zár megsértése nélkül semmiképen se lehessen fölnyitni. Idegen, kifogástalanul le nem zárható, egyáltalában nem, vagy csak rosszul lezárt, továbbá sérült fedelű kannát nem szabad használni. Az idevaló termelő szintén csak a nevével ellátott és hasonló módon lezárt kannában szállíthatja a tejet a viszontelárusítónak. A környékbeli falvakból bejáró termelőknek és tejárusoknak és alkalmazottaiknak személyleírásukat tartalmazó községi igazolványt kell magukkal hordaniuk, amelyet évenként meg kell újítani. Edényeiknek szintén névvel ellátva és zárva kell lenni. Ha a tejet mástól veszik, ennek zára legyen a kannán. Az itteni majorosoknak igazolványt a kerületi elöljáróság ad. A tejkereskedő, amennyiben nem a termelő zárja alatt szállítja a tejet, köteles a saját kannájában és saját zárja alatt szállítani. A tej szállítása általában csak zár alatt történhetik. A közvetetlenül a fogyasztóknak szállító kereskedők, elárusítók, termelők, majorosok és tejházalók szintén csakis zárt edényben (üveg vagy kanna) vihetik házhoz a tejet. A záron a szállító nevének és lakásának rajta kell lenni. Az üzletekben csak eladásra való tiszta tejet szabad tartani, hamisított tejet még raktáron tartani is tilos. A tejkereskedést iparengedélyhez kellene kötni, hogy a hamisítókat ki lehessen zárni a kereskedésből. Addig is azonban meg kellene tiltani rendelettel, hogy a tejet és tejtermékeket mindenféle más bűzös anyagokkal együtt árusítsák. A meglevő tejelárusító üzleteket bejelentésre kellene kötelezni. A vizsgáló közegeket föl kell jogosítani arra, hogyha a hamisítás nyilvánvaló, a tejet bizonyos mennyiségig a vegyészi szakvélemény bevárása nélkül mindjárt el is kobozhassák. Szigorúbban meg kellene továbbá állapítani azt a határt, amelytől kezdve a tejet hamisítottnak kell tekinteni, hogy a vegyésznek ne legyen olyan tág tere a hamisítás tényének megállapításánál és hogy a kisebb mértékű hamisításokat is bevonjuk a büntethetőség területére. A mértékmegrövidítések ellen az edényeket űrmértékre nézve hitelesíttetni kellene. A hamisítások meggátlása czéljából tiltani kellene, hogy a tejszállító kocsikon vizet vigyenek. A közegészségügyi érdekek védelme czéljából pedig a tejeket nemcsak a hamisításra nézve, hanem gyanú esetén egészséges voltára nézve is bakterológiai vizsgálat alá kellene venni. Végezetül a büntető ítéletek miként való közlésére nézve kellene részletesebb intézkedés. Kamarai jelentések. Beszterczebánya. A beszterczebányai kereskedelmi és iparkamara 1906. évről szóló jelentésének első része, a hivatalos rész, a kamara egy évi munkásságáról és annak eredményeiről számol be. Nyilvánvaló a felsorolt adatokból, hogy a kamara ügykörének minden ágazatában megfelelni igyekezett hivatásának és amennyiben lehetett, meg is felelt. A közgazdasági rész a kamara területén felmerült gazdasági mozzanatokat kimerítő részletességgel sorolja fel. A mezőgazdasági termelés 1906-ban a kamara területén kielégítően alakult és általában jó középtermést értek el, csak a gyümölcstermés volt felette gyenge és a bortermés sem mondható kielégítőnek. Az ipar viszonyai a politikai válság megszűnte után jobbra fordultak, de ez inkább csak a nagyiparra vonatkoztatható, melynek fellendülését a kamara területén 11 új gyár keletkezése bizonyítja. Ellenben a kisipar visszaesést mutat, 1404 iparigazolványnyal több lett , ugyan kiadva, mint 1905 ben, de ha a beszüntetett iparüzletek számát figyelembe vesszük, kitűnik, hogy a kisipar álladékában csökkenés konstatálható. A kereskedelem viszonyai, daczára a kielégítő termésnek, nem javultak, minek fő okát a jelentés a fokozódó drágaságban állapítja meg, mely a vételkedvet csökkentette; de másfelől oka annak a kivándorlás is, amely a kereskedelmet a legjobb fogyasztóktól fosztja meg. Csupán az állatokkal és állati termékekkel való kereskedést mondja a jelentés igen kedvezőnek. A munkásviszonyok vázolásánál a jelentés főleg a kivándorlás káros következményeit ecseteli. A kamara területét képező hat vármegyéből — az útlevél nélkül kiosontakat nem számítva — 1906-ban összesen 8220 egyén vándorolt ki, 557-el több, mint az előző évben. Megdöbbentő különösen az az adat, hogy a kivándorolt mun