Magyar Kereskedők Lapja, 1910. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1910-07-02 / 27. szám

XXX. évfolyam. Budapest 1910 junius 2. 27. szám. Politikai lap. A kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás közlönye. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ ingyen-mellékletekkel. MEGJELENIK MINDEN SZOKBATOS Előfizetési ár, ingyen-mellékleteivel együtt: Egész évre 16.— kor. Félévre 6.— kor. Negyedévre 5.— kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ u. 13. Postatakarékpénztári számla: 2311­. — Telefon 799. MAGYAR LLOYD Előfizetési felhívás. Július 1-ével új előfizetést nyi­tunk lapunkra és tisztelettel kérjük előfizetőinket az előfizetések mielőbbi megújítására, hogy a lap szétküldé­sében fennakadás ne legyen. A Magyar Kereskedők Lapja előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausz­triába és Bosznia és Hercegovinába. Egész évre ....... Ifi korona, Félévre ......... 8 korona, Negyedévre................... 5 korona. Németországba: egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Franciaország, Belgium, Svájc, Olasz­ország és a Balkán-államok területére: egész évre 20 frank, félévre 13 frank. Az előfizetések Budapestre, a Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatalába (V., Sas­aria 13.) küldendők. Postatakarékpénztári számla­szám: 4335. A Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatala. Aratás. Az ország nagy részében aratnak, sőt a hét végén már tekintélyes mennyiségű ga­bona lesz betakarítva, készen arra, hogy értékesíttessék. Isten áldása szállott ez év­ben Magyarországra, a búza hozamát a legutolsó hivatalos becslés 54.­33 millió mé­­termázsára taksálja, ez 23.79 millió méter­­mázsával ,több az 1909. évi tényleges ered­ménynél; rozsból is 4.46 millió métermázsá­val kapunk többet, mint tavaly, csupán az árpa és a zab lesz valamivel kevesebb a tavalyi hozamnál. E helyett azonban min­den más mezőgazdasági termény dús hoza­mot ígér, nevezetesen a tengeri, a­ burgonya, a hüvelyesek, kerti vetemények, kender és len, dohány, cukorrépa, takarmányneműek stb. A szőlővel még nem vagyunk tisztában, több nevezetes rajonban a szőlőt a jégverés tönkre tette, más helyeken azonban jó szü­retet­ várnak, téli gyümölcsből is jó közép­termésre számíthatunk. Magyarország tehát mezőgazdasági szempontból ez évben szegény országból gazdag országgá vált és ismét belépünk az exportáló országok sorába, holott tavaly je­lentékeny importra szorultunk. A gazdasági helyzet ekként való megváltozása, a keres­kedelmi forgalomban is jelentékeny válto­zásokat idéz elő, melyeknek miként való kialakulásával már most, mielőtt az aratás befejezést nyer, foglalkoznunk kell. Első­sorban a gabona- és lisztüzlet fel­lendülésének nézünk eléje. Igaz, hogy az európai gabona-exportáló államok vala­mennyije többé-kevésbé jó aratásnak örvend, de az ezek közt leglényegesebb országot, Oroszországot az aratás tekintetében mi jó egy hónappal előzzük meg és így a nyu­­gati fogyasztó piacokon, de különösen Ausztriában jóval előbb értékesíthetjük ga­bonánkat. De ettől eltekintve, a magyar lisztnek nincs számottevő versenytársa, mi­nél fogva a liszt-piacokra ez évben szokat­lanul nagy mennyiségekkel foglaljuk el az első helyet s liszt-exportunk fellendülése folytán malomiparunk is föllendül, minél­fogva annak helyzetét nem lesz szükséges üzem-redukciókkal szanálni. A bő aratás azonban a kereskedelmi forgalom más ágazatait, mondhatjuk, ösz­­szes ágazatait fellendíti. Csupán búzából legalább 25 millió méter mázsa felesleget vihetünk piacra, ennek értéke a mai leg­utolsó piaci ár szerint számítva, több, mint a 60 millió korona, mihez más mezőgazda­sági termények, különösen tengeri és hü­velyesek eladása útján befolyó összegeket hozzá ütve, bátran tehetjük 1.000 millió ko­ronára ezt az összeget, melyet mezőgazda­­sági terményeink feleslegeinek értékesítése útján beveszünk. Mivel pedig az 1909. évi kedvezőtlen aratási eredmény miatt a fo­­gyasztók nagy része csak a legnélkülözhe­­tetlenebb szükségleteit szerezte be s minden elodázható beruházást elhalasztott, igen nagy minden, cikkben a beszerzendő szük­séglet. Nagyobb arányokat ölt első­sorban az építkezés, jelentékenyen fellendül a me­zőgazdasági gépipar, ruházati, háztartási, sőt fényűzési cikkekben is nagy lesz az őszi és téli forgalom s az 1909—10-ik évben annyira csekély vásári forgalom is vissza­nyeri régi élénkségét. A kereskedelem és az ipar tehát jobb napoknak néz eléje, de csak jobbaknak és nem egészen jóknak. A belkereskedelmi for­galom teljes mérvű kifejlődését több körül­mény fogja gátolni. Az ex-lex miatt felgyü­lemlettek az adóhátralékok s ezek lerovását a teljesen üres államkincstár kellő ellátása végett a kormány már egy-két hó múlva erélyesen fogja szorgalmazni. A mezőgazdák vállait sok terhes adósság is nyomja, mely­nek súlya a tavalyi kedvezőtlen tennésvi­­szonyok következtében egy év­­alatt jelenté­kenyen emelkedett. Az adók, kamatfizetések és tőketörlesztések tehát jelentékeny össze­get vesznek igénybe a termények eladása útján befolyó pénzből s így a kis- és közép­­birtokosok költekezése elé erős korlátokat állítanak a kényszerviszonyok. Ezt a keres­kedőknek jó lesz számításba venni, nem sza­bad elbizakodniok s őrizkedniük kell áru­készleteiknek tuhnérvű felszaporításától. Ha vizsgálat tárgyává tesszük az egyes pártok és csoportok számadatait, úgy azt látjuk, hogy a képviselők között a föld­­birtokosok és gazdák vannak többségben; hogy az ügyvédek száma kisebb lett; keres­kedő lesz talán 10, pap 10, volt tisztviselő és bíró 40, tanár 15, orvos 5, író és hírlapíró is, mérnök és az ipari körök érdekeit képviselni hivatott 4—5. Kétségtelen, hogy jóval kedvezőbb is le­hetett volna ez az eredmény, ha a sok oldal­ról szükségesnek mondott szervezkedés kellő időben és kellő energiával meg is történt volna. Miután azonban az érdekeltség körei ezt tenni elmulasztották, magukra vessenek, ha a választási eredmény az ipar és keres­kedelem igényeit ki nem elégíti. De fel kell itt említenem egy más körül­ményt is, mely a szervezetlenség mellett szintén akadályul szolgálhatott arra, hogy főképen az ipari világ hivatott egyéniségei nem kerültek nagyobb számban a parla­mentbe, és nem is fognak a közel­jövőben képviselőkké lehetni. Ez az akadály­ a jelen­leg érvényben lévő inkompatibilitási törvény. Ez ugyanis mindenkit, aki olyan ipari vál­lalatoknál foglal el állást, melyek az ál­lammal, vagy, az állam vállalatainak vala­melyikével szerződéses viszonyban állanak, a képviselőségből kizár. Eszerint mindazok, akik tulajdonosai, vagy aktív vezetői az ilyen vállalatoknak, avagy akik azok igazgatósá­gában, illetve felügyelő bizottságában fog­lalnak helyet, nem lehetnek országgyűlési képviselők­. így épp azok, akik első­sorban volnának hivatva az ipar érdekeit a törvény­­­­hozásban­ képviselni, s akik bő tapasztala­taiknál és pozíciójuknál fogva erre mintegy predesztinálva volnának, a parlamentből ki vannak rekesztve. Ismerjük azokat a mindenesetre mél­tánylásra érdemes indokokat, melyek a tör­vényhozást annak idején vezérelték­, amikor az az összeférhetetlenségi törvényt megalkotta. Bizonyos visszaélések voltak azok, amelyek ezt szükségessé tették. De az eredmény, me­lyet a kérdés megoldásának ez a módja nap­fényre hozott, felette sajnálatos, mert éppen az ipari érdekek védelmére leghivatottabbak vannak ezáltal a parlamentből kirekesztve. Ipari részről, a hivatott szaktestületek útján, már ismételten szóvá tétetett ez az anomália, mert a kérdésnek méltányos ala­pokon való megoldása s az iparosok szem­pontjából tarthatatlan mai helyzet megvál­toztatása, múlhatatlanul szükségesnek mu­tatkozott. A törvényt revideálni,­­illetve oly módon kell megváltoztatni, hogy a képviselői állások e körök részére is hozzáférhe­tőkké tétessenek. Hogy­ ez a törvény mennyire igazságta­lanul sújtja főleg az iparosokat, s­­mennyire egyoldalú, kitűnik abból, hogy csakis az ipari vállalatoknál ténykedő intéző egyéne­ket zárja ki. m­ig­ni, az összeférhetetlenség egyazon szempontja alá eső gyakorló ügy­védek szerinte lehetnek képviselők, dacára, hogy ez ügyvédi irodájuk szempontjából ugyanazt­ jelenti, mint jelentené pl. a gyá­rosra, ha az képviselői mandátumra tudna szert tenni.­­ Ugyanez áll továbbá a főrendiház tag­jaira nézve is, akikre az inkompatibilitást a szóban lévő törvény nem terjeszti ki. Mert ha kifogás tárgyát képezhette, hogy az orsz. képviselő — kijárások útján — bizonyos előnyöket képe­ biztosítani azoknak a vál­lalatoknak, melyekkel érdekeltségi viszony­ban van, úgy a főrendiházi tag sem esik a tekintetben más megítélés alá. Képviselőtrmk a parlamentben. Irta: vaskövi EÖRSTER NÁNDOR miniszteri tanácsos, a Magyar vasművek és gépgyárak országos egyesületének elnöke. Előző cikkemben (­megjelent a Magyar Kereskedők Lapja I. évi június 4-iki 23. szá­mában) rámutattam arra a hiányra, melyet a magyar ipari és kereskedelmi világ min­den tagja érez, hogy ins­lamentü­nkben or­szágunk közgazdaságának ez a két ágazata nem bír kellő képviselettel. Most, hogy a választások legnagyobb­részt lezajlottak s az eredmények ismerete­sekké lettek, abban a helyzetben vagyunk, hogy az új parlament alakulását áttekint­hessük.

Next