Magyar Kereskedők Lapja, 1910. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1910-07-02 / 27. szám
XXX. évfolyam. Budapest 1910 junius 2. 27. szám. Politikai lap. A kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás közlönye. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ ingyen-mellékletekkel. MEGJELENIK MINDEN SZOKBATOS Előfizetési ár, ingyen-mellékleteivel együtt: Egész évre 16.— kor. Félévre 6.— kor. Negyedévre 5.— kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas u. 13. Postatakarékpénztári számla: 2311. — Telefon 799. MAGYAR LLOYD Előfizetési felhívás. Július 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra és tisztelettel kérjük előfizetőinket az előfizetések mielőbbi megújítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. A Magyar Kereskedők Lapja előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és Bosznia és Hercegovinába. Egész évre ....... Ifi korona, Félévre ......... 8 korona, Negyedévre................... 5 korona. Németországba: egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Franciaország, Belgium, Svájc, Olaszország és a Balkán-államok területére: egész évre 20 frank, félévre 13 frank. Az előfizetések Budapestre, a Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatalába (V., Sasaria 13.) küldendők. Postatakarékpénztári számlaszám: 4335. A Magyar Kereskedők Lapja kiadóhivatala. Aratás. Az ország nagy részében aratnak, sőt a hét végén már tekintélyes mennyiségű gabona lesz betakarítva, készen arra, hogy értékesíttessék. Isten áldása szállott ez évben Magyarországra, a búza hozamát a legutolsó hivatalos becslés 54.33 millió métermázsára taksálja, ez 23.79 millió métermázsával ,több az 1909. évi tényleges eredménynél; rozsból is 4.46 millió métermázsával kapunk többet, mint tavaly, csupán az árpa és a zab lesz valamivel kevesebb a tavalyi hozamnál. E helyett azonban minden más mezőgazdasági termény dús hozamot ígér, nevezetesen a tengeri, a burgonya, a hüvelyesek, kerti vetemények, kender és len, dohány, cukorrépa, takarmányneműek stb. A szőlővel még nem vagyunk tisztában, több nevezetes rajonban a szőlőt a jégverés tönkre tette, más helyeken azonban jó szüretet várnak, téli gyümölcsből is jó középtermésre számíthatunk. Magyarország tehát mezőgazdasági szempontból ez évben szegény országból gazdag országgá vált és ismét belépünk az exportáló országok sorába, holott tavaly jelentékeny importra szorultunk. A gazdasági helyzet ekként való megváltozása, a kereskedelmi forgalomban is jelentékeny változásokat idéz elő, melyeknek miként való kialakulásával már most, mielőtt az aratás befejezést nyer, foglalkoznunk kell. Elsősorban a gabona- és lisztüzlet fellendülésének nézünk eléje. Igaz, hogy az európai gabona-exportáló államok valamennyije többé-kevésbé jó aratásnak örvend, de az ezek közt leglényegesebb országot, Oroszországot az aratás tekintetében mi jó egy hónappal előzzük meg és így a nyugati fogyasztó piacokon, de különösen Ausztriában jóval előbb értékesíthetjük gabonánkat. De ettől eltekintve, a magyar lisztnek nincs számottevő versenytársa, minél fogva a liszt-piacokra ez évben szokatlanul nagy mennyiségekkel foglaljuk el az első helyet s liszt-exportunk fellendülése folytán malomiparunk is föllendül, minélfogva annak helyzetét nem lesz szükséges üzem-redukciókkal szanálni. A bő aratás azonban a kereskedelmi forgalom más ágazatait, mondhatjuk, öszszes ágazatait fellendíti. Csupán búzából legalább 25 millió méter mázsa felesleget vihetünk piacra, ennek értéke a mai legutolsó piaci ár szerint számítva, több, mint a 60 millió korona, mihez más mezőgazdasági termények, különösen tengeri és hüvelyesek eladása útján befolyó összegeket hozzá ütve, bátran tehetjük 1.000 millió koronára ezt az összeget, melyet mezőgazdasági terményeink feleslegeinek értékesítése útján beveszünk. Mivel pedig az 1909. évi kedvezőtlen aratási eredmény miatt a fogyasztók nagy része csak a legnélkülözhetetlenebb szükségleteit szerezte be s minden elodázható beruházást elhalasztott, igen nagy minden, cikkben a beszerzendő szükséglet. Nagyobb arányokat ölt elsősorban az építkezés, jelentékenyen fellendül a mezőgazdasági gépipar, ruházati, háztartási, sőt fényűzési cikkekben is nagy lesz az őszi és téli forgalom s az 1909—10-ik évben annyira csekély vásári forgalom is visszanyeri régi élénkségét. A kereskedelem és az ipar tehát jobb napoknak néz eléje, de csak jobbaknak és nem egészen jóknak. A belkereskedelmi forgalom teljes mérvű kifejlődését több körülmény fogja gátolni. Az ex-lex miatt felgyülemlettek az adóhátralékok s ezek lerovását a teljesen üres államkincstár kellő ellátása végett a kormány már egy-két hó múlva erélyesen fogja szorgalmazni. A mezőgazdák vállait sok terhes adósság is nyomja, melynek súlya a tavalyi kedvezőtlen tennésviszonyok következtében egy évalatt jelentékenyen emelkedett. Az adók, kamatfizetések és tőketörlesztések tehát jelentékeny összeget vesznek igénybe a termények eladása útján befolyó pénzből s így a kis- és középbirtokosok költekezése elé erős korlátokat állítanak a kényszerviszonyok. Ezt a kereskedőknek jó lesz számításba venni, nem szabad elbizakodniok s őrizkedniük kell árukészleteiknek tuhnérvű felszaporításától. Ha vizsgálat tárgyává tesszük az egyes pártok és csoportok számadatait, úgy azt látjuk, hogy a képviselők között a földbirtokosok és gazdák vannak többségben; hogy az ügyvédek száma kisebb lett; kereskedő lesz talán 10, pap 10, volt tisztviselő és bíró 40, tanár 15, orvos 5, író és hírlapíró is, mérnök és az ipari körök érdekeit képviselni hivatott 4—5. Kétségtelen, hogy jóval kedvezőbb is lehetett volna ez az eredmény, ha a sok oldalról szükségesnek mondott szervezkedés kellő időben és kellő energiával meg is történt volna. Miután azonban az érdekeltség körei ezt tenni elmulasztották, magukra vessenek, ha a választási eredmény az ipar és kereskedelem igényeit ki nem elégíti. De fel kell itt említenem egy más körülményt is, mely a szervezetlenség mellett szintén akadályul szolgálhatott arra, hogy főképen az ipari világ hivatott egyéniségei nem kerültek nagyobb számban a parlamentbe, és nem is fognak a közeljövőben képviselőkké lehetni. Ez az akadály a jelenleg érvényben lévő inkompatibilitási törvény. Ez ugyanis mindenkit, aki olyan ipari vállalatoknál foglal el állást, melyek az állammal, vagy, az állam vállalatainak valamelyikével szerződéses viszonyban állanak, a képviselőségből kizár. Eszerint mindazok, akik tulajdonosai, vagy aktív vezetői az ilyen vállalatoknak, avagy akik azok igazgatóságában, illetve felügyelő bizottságában foglalnak helyet, nem lehetnek országgyűlési képviselők. így épp azok, akik elsősorban volnának hivatva az ipar érdekeit a törvényhozásban képviselni, s akik bő tapasztalataiknál és pozíciójuknál fogva erre mintegy predesztinálva volnának, a parlamentből ki vannak rekesztve. Ismerjük azokat a mindenesetre méltánylásra érdemes indokokat, melyek a törvényhozást annak idején vezérelték, amikor az az összeférhetetlenségi törvényt megalkotta. Bizonyos visszaélések voltak azok, amelyek ezt szükségessé tették. De az eredmény, melyet a kérdés megoldásának ez a módja napfényre hozott, felette sajnálatos, mert éppen az ipari érdekek védelmére leghivatottabbak vannak ezáltal a parlamentből kirekesztve. Ipari részről, a hivatott szaktestületek útján, már ismételten szóvá tétetett ez az anomália, mert a kérdésnek méltányos alapokon való megoldása s az iparosok szempontjából tarthatatlan mai helyzet megváltoztatása, múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott. A törvényt revideálni,illetve oly módon kell megváltoztatni, hogy a képviselői állások e körök részére is hozzáférhetőkké tétessenek. Hogy ez a törvény mennyire igazságtalanul sújtja főleg az iparosokat, smennyire egyoldalú, kitűnik abból, hogy csakis az ipari vállalatoknál ténykedő intéző egyéneket zárja ki. migni, az összeférhetetlenség egyazon szempontja alá eső gyakorló ügyvédek szerinte lehetnek képviselők, dacára, hogy ez ügyvédi irodájuk szempontjából ugyanazt jelenti, mint jelentené pl. a gyárosra, ha az képviselői mandátumra tudna szert tenni. Ugyanez áll továbbá a főrendiház tagjaira nézve is, akikre az inkompatibilitást a szóban lévő törvény nem terjeszti ki. Mert ha kifogás tárgyát képezhette, hogy az orsz. képviselő — kijárások útján — bizonyos előnyöket képe biztosítani azoknak a vállalatoknak, melyekkel érdekeltségi viszonyban van, úgy a főrendiházi tag sem esik a tekintetben más megítélés alá. Képviselőtrmk a parlamentben. Irta: vaskövi EÖRSTER NÁNDOR miniszteri tanácsos, a Magyar vasművek és gépgyárak országos egyesületének elnöke. Előző cikkemben (megjelent a Magyar Kereskedők Lapja I. évi június 4-iki 23. számában) rámutattam arra a hiányra, melyet a magyar ipari és kereskedelmi világ minden tagja érez, hogy inslamentünkben országunk közgazdaságának ez a két ágazata nem bír kellő képviselettel. Most, hogy a választások legnagyobbrészt lezajlottak s az eredmények ismeretesekké lettek, abban a helyzetben vagyunk, hogy az új parlament alakulását áttekinthessük.