Magyar Kereskedők Lapja, 1911. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1911-07-08 / 27. szám

A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1911. július 8. tositja az osztrák és magyar állampolgárok szá­mára. A szerződés második cikke megengedi Mon­tenegrónak, hogy kizárólag a kattarói kerület községeiben való fogyasztásra autonóm után megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett, évenkint hatezer, 300 kilogrammosnál nem ne­hezebb élő szarvasmarhát, 20.000 juhot, kecskét, gödölyét vagy bárányt és végül 1000 méter mázsa füstölt juhhúst, kasztradinát vámmentesen be­hozhasson. A javaslat m­egokolása erre a Montenegró­nak adott kedvezményre nézve élénken hangoz­tatja, hogy a magyar kormány egyáltalán nem szándékozik eddigi vámpolitikájától eltérni. A kattarói kapitányság területére csupán azért engedték meg az élőállat behozatalát, mert an­nak a vidéknek a közélelmezését ellátni eddig nagyon nehéz volt. A behozott élő állatokat ott kell levágni és elfogyasztani; a húsáruk tovább­szállítása tilos. Az osztrák kormány a kattarói állatforgalmat szabályozó végrehajtási rendele­tet a magyar kormánynyal egyetértően fogja kibocsátani és végrehajtani. Montenegróba a monarchiának van legna­gyobb kivitele, 1908-ban 5 millió, 1909-ben pe­dig (a maximális vámtételek alkalmazása kö­vetkeztében) 3 millió K volt. Ebből Magyaror­szágra esett 1905-ben 42.000, 1906-ban 152.000, 1904-ben 208.000, 1908-ban 518.000, 1909-ben pedig 415.000 K. A borital- és húsfogyasztási adó, és a köz­ségi adópótlékok 1912—1913-ra való biztosí­tása tárgyában a pénzügyminiszter 53.964/1911. sz. alatt a következő körrendeletét adta ki: Az állami fogyasztási adók és községi fo­gyasztási adópótlékok a következő esetekben ke­rülnek új biztosítás alá. 1. Azokban a városok­ban és községekben, amelyekben a folyó évi szer­ződés a folyó év végével lejár és amelyekben a szóban forgó adók fogyasztás hiányában eddig biztosítva nem voltak; 2. azokban a városokban és községekben, amelyekben az 1912. évre kötött feltételes szerződés jogérvényesen felmondatik; 3. azokban a városokban és községekben, amelyek­ben a boritaladó és a husfogyasztási adó a folyó évre ráutalás útján lett biztosítva, vagy amelyek­ben kincstári kezelés áll fenn. A borital- és husfogyasztási adók beszedé­sére vonatkozó s különben az 1912. évre is érvé­nyes megváltási vagy bérleti szerződés a pénz­­ügyigazgatóság által csak külön felhatalmazás alapján mondható fel. Ily felhatalmzás csakis rendkívüli okok fenforgása esetén, és mindenkor kellően indokolt jelentéssel kérendő ki­ tollát mellőzendő a felmondás és így a felhatalmazás kikérése akkor, ha nyilvánvaló, hogy a jelenleg érvényben álló szerződésben biztosított összegnél magasabb bérleti ajánlat csak italmérési enge­dély elnyerése végett adatott be. A biztosítás az 1912. évre feltétlenül, az 1913. évre pedig min­den esetben csak feltételesen (a kölcsönös fel­mondási jog kikötése mellett) eszközölhető és a biztosítás 1913. dec. 31-én túl semmi esetre sem terjedhet. Egyebekben a biztosítási eljárás a folyó évben ug­y eszközlendő, mint a múlt évben. A biz­tosítás dec. 1-ső napjáig okvetlen befejezendő.­­ A pécsi kereskedelmi és iparkamara most ünnepelte meg fennállásának 30 eszten­dős jubileumát. A díszközgyűlés Kindl József elnököt és Záron Károly titkárt meleg ovációk­ban részesítette és a kereskedelmi oktatással kap­csolatos kulturális célokra 4000­­ adományt szavazott meg. A 30 esztendeje működő kama­rai titkár, Záray Károly nevére ösztöndíjala­­pítvány létesíttetett a pécsi városi felsőkereske­delmi iskola és a Pécsett megnyíló ipari szak­iskola növendékei részére.­­ Az áruforgalom Magyarország és Ausztria között 1911. május havában a követ­kező számadatokat mutatja: Magyarországból kivittek Ausztriába 93.4 millió, onnan behoztak 121.4 millió értékű árut. Január-­május hóna­pokban kivitelünk Ausztriába 434.5 (-1­­22.30 múlt év hasonló időszakához képest), behozata­lunk onnan 559.1 (+ 49.9) millió korona ér­téket tett ki. Az ideiglenes kereskedelmi mér­leg tehát számunkra 124,5 millió korona pasz­­szívumot mutat a múlt évi hasonló időszakbeli 96,6 millió korona passzívummal szemben. Bejegyzett kereskedők, gyárosok iparosok és vállalkozók nyílt számlaköveteléseit 555 kedvező feltételek mellett leszámítolja a Budapesti Kereskedelmi r.-t. Budapest, Vill., Rákóczi­ ut 9. Pénzügyi és tőzsdei hírek. Az értéktőzsdéről, nagy csalódás érte azokat, akik előre meg­jósolták, hogy az idén már a nyári évad kez­detén drágább lesz a pénz. Igaz ugyan, hogy az első félév végén némi pénzszűke volt tapasz­talható, nevezetesen Berlinben. Ámde a német piac pénzhiánya a birodalmi bank lombard­­szabályzatának megszigorításával volt kapcso­latban. Azóta nagyot fordult a világ. A német jegybank állapota július első hetében 200 mil­lió márkával javult, mindazonáltal még min­dig adóköteles bankjegyeket forgattak. A nyílt piacon azonban a könnyebbülés egyre tesz elő­menetelt. Napi pénzt 2% -ért bőven kínáltak, a magánkamatláb egy hét óta egy teljes száza­lékkal 20%-ig esett. Nálunk is tetemesen ja­vult a helyzet, a bécsi magánkamatláb 3­2%-ra mérséklődött, Párisban a magánkamatláb 2­8%, Londonban pláne 21/10%, ami a helyzetet a legjobban illusztrálja. Az amerikai pénzpiac kedvezőségéhez szó sem fér, a newyorki kamat 2—2­4% közt változott. A börzén kedvezőtlen fordulatot tapasztal­tunk, amit a szezon előrehaladottságán kívül­­ a baljóslatú külső politikai hírek és a lanyha­­ külföldi jelentés okozott. Montenegró harcias viselkedése és az albán néptörzs mozgolódása, utóbb a német intervenció Marokkóban egy-két napig pánikosra fordította az üzletmenetet a nyugateurópai piacokon, ahol azonfelül a new­­yorki lanyha jelentés, amely a hőség okozta vetéskárból indult ki, még jobban kiélesítette az üzlet lanyhaságát. Nálunk a nemzetközi piac iránya igen lanyha volt. Amit az előző heteken kolportáltak, üres frázisnak bizonyult. Így tehát a kulisznak, mihelyst látta, hogy baj van a politikában, le kellett angázsmániát bonyolítani. Az osztrák hitelrészvény 6—8 koronával, a magyar hitel­részvény ugyanannyival, a vasútrészvények 2—3 koronát veszítettek múlt hét óta árfolyamukból. A helyi piacon is árhanyatlás volt a napirenden. A városi és a közúti 5—6 koronával csökkent, mert a nagy vásárlás kissé félbeszakadt. A ma­gyar bankrészvény ára is lemorzsolódott, bár a tőkefelemelés módozatait szívesen fogadták. Az új részvények elővételi jogáért 3.50—3.80 koronáig terjedő összeget fizettek. A közép­bankrészvények árfolyamai is lemorzsolódtak. A rimamurányi részvény aránylag a legjobban tartotta magát, mert a vaspiac jelentései most nemcsak nálunk, hanem külföldön is barátsá­gosabbaknak tűnnek fel. A készárupiac for­galma igen megcsappant. Legújabban a kőszén­­iparértékeket favorizálták. A salgótarjáni rész­vény, az áll. kőszénbánya-részvény tetemes ár­emelkedése amellett szól, hogy egy újabb kon­junktúrára van kilátás a kőszénpiacon. A jára­dékpiac tartott, de üzlettelen volt. A valuta és ércváltó kissé drágult a francia fizető­eszközök kivételével. A sorsjegypiac tartott. Az e heti jelentékenyebb árváltozások a következők: Új részvények a budapesti tőzsdén. Az Országos magyar vasutas takarékpénztár rt. részvényeinek és az eszéki Horvát országos bank rt. részvényeinek és 41/3%-os zálogleveleinek a budapesti tőzsdén való jegyzését a tőzsdetanács elrendelte. Polgári bank rt. cég alatt új pénzintézet alakult Budapesten (VII., Rottenbiller­ u. 5/a.), 100.000 K alaptőkével (1000 drb. 100 K n. é. részvény). Igazgatóság: Márton Mór (vezérigaz­gató), dr. Reich Lajos, dr. Herzog Adolf, dr. Boroda Pál, Márton József (pénztárnok), Ve­­resmarty Károly. Felügyelő-bizottság: dr. Far­kas József, dr. Pálfi Ignác és Vicenik Ferenc. A Magyar bank és kereskedelmi rt. július 5-én rendkívüli közgyűlést tartott Elek Pál al­­elnök vezetésével, mely a bank működési köré­nek az eddiginél is szélesebb alapon való to­vábbfejlesztését és újabb üzletágaknak a hatás­körébe való bevonását mondotta ki. Ezzel kap­csolatban az igazgatóság azt a javaslatot ter­jesztette elő, hogy a bank eddigi 10 millió K alaptőkéje 60 millió K-ra emeltessék fel, a kö­vetkező módozatok mellett: A tőkefelemelés lebonyolítására 50.000 drb. egyenként 400 K névértékű részvény bocsátta­­tik ki, melyek az 1911. üzletév nyereségében ré­szesednek ; az új kibocsátású részvényekből 10.000 darabot a társaság eddigi részvényesei igényelhetnek oly módon, hogy minden 10 drb. régi részvény után egy darab új részvényt kap­nak 700 E árfolyam és az ez összeg után 1911. január 1-től a lefizetés napjáig számított 5% kamat befizetése ellenében, míg a többi 40.000 drb. részvényt az igazgatóság szabadkézből ér­tékesíti, minimálisan a fentebb említettekkel azonos feltételek mellett, amire nézve máris fix megállapodások köttettek részben a belföldön, részben a külföldön. A tőkefelemelési művelet révén befolyó ártöbblet a tartalékalap javára fordítandó; e szerint tehát a művelet révén a bank tartalékai újabb 15 millió K-val gyara­podnak. A Hermes magyar általános váltóüzlet rt. július 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely elhatározta az alaptőkének 3 millió K-ról 5 mil­lió K-ra való felemelését 10.000 darab 200 K n. é. új részvény kibocsátása útján, melyeket a részvényesek 3: 2 arányban 330 K árfolyam mellett vehetnek át. Egyidejűleg felhatalma­zást adott a közgyűlés az igazgatóságnak egy több tagból álló választmány létesítésére és az igazgatóság a bécsi fiók vezetőségébe, igazgatói minőségben. Hámos Róbert igazgató-helyettest küldötte ki. A Balassagyarmati agrár- és kereskedelmi rt., melynek alakulásáról már hírt adtunk, jú­lius 2-án a Balassagyarmati népbank rt. égisze alatt megalakult. Az igazggatóság tagjai: Baint­­ner Ottó (elnökigazgató), Hanzély Gyula el­­nökigazgató-helyettes),­ ifj. Elfer Ede, dr. Heksch József, Kóhn Ármin, Schenk Béla, Vér­tes Arnold, gróf Keglevich István, Kóhn Ede, dr. Mocsáry Sándor, Prónay László, Rosenzweig Lipót, Salgó Gábor, dr. Schenk József (ügyész), Soóky Endre, Szilágyi Mór, dr. Waldapfel Leó, Weisz Ármin és Kondor József (Ipolykeszi). A felügyelő-bizottság tagjai: Ehrenfeld Saul, Hirschfeld Jenő, Jeszenszky Kálmán, Meisner József, dr. Paczolay Zoltán és Schvarcz Mór. A Moholi hitelintézet rt. június 29-én 120.000 K alaptőkével (600 drb. 200 K n. é. részvény) megalakult. Az igazgatóság tagjai: Ofner Ignác nagybirtokos (vezérigazgató), Of­ner Lipót nagybirtokos, Nagy Gusztáv dr. (ügyész), Matity Szlobodán földbirtokos (al­igazgató), Horváth Emil téglagyáros (főköny­velő), Beck Mihály mészáros, Mannheim Simon fakereskedő, Trenka István községi jegyző, Ko­­vacsics Jócó. A felügyelő-bizottság tagjai: Bá­lint Lipót dr. orvos, Ofner Ödön dr. földbirto­kos, König József. Az új intézet, amely az Ada­­moholi hitelintézet rt. moholi fiókjából alakult át önálló részvénytársasággá, 1912. január 1-én kezdi meg működését. Első gradaesaci takarékpénztár rt. (Bosznia) cég alatt a Szabadalmazott bosnyák-hercegovi­­nai agrár- és kereskedelmi bank rt. égisze alatt új pénzintézet alakult 75.000 K alaptőkével a boszniai Gradacsac községben. Közgazdasági bank rt. (Sárospatak) cég alatt a Felsőmagyarországi központi takarék­­pénztár rt. (Kassa) támogatásával új pénzinté­zet van alakulóban Sárospatakon. Az intézet alaptőkéje 150.000 K (100 drb. 150 K n. é. rész­vény) lesz. A részvények egyharmadát a Felső­magyarországi központi takarékpénztár je­gyezte. A részvényjegyzési határidő 1911 szept. 1. Az alapításban a Felsőmagyarországi köz­ponti takarékpénztár rt.-en kivül részt vesznek: Bein Henrik gazdálkodó, Cziráky István építész, Jun. 30. Jusl. 7. Koronajáradék 49­91.15 91.20 Angol-osztrák bank 323.— 326.— Magyar agrár- és járadékba­nk 517.— 513.50 Magyar általános hitel­ba­rok 832.25 824.— Magyar jelzálog-hiitelbank 4 SS.— 442.50 Magyar bank és k­e­re­sbeő elírni rt. 743.— 742.50 Magyar telepítő- 66 parcellázó banik 478.— 473.— Osztrák hitelintézet 857.— 654.50 Osztrák-magyar bank 1942.— 1935.—­ Pesti magyar keres.k. bank 4010.— 4036.— Budapesti tkp. és orsz. zálogkölcsön 443.— 444.— Egyesült b pesti föv. takare.kp. 2390.— 2400.— Pesti hazai első tkp.-egyesület 17450.— 17300.— Első m­. általános tisztositó 17000.— 17250.— Beocsini cementgyár 845.— 847.— Egyesült tégla- és cementül.­ 290.— 288.— Kőszén­bány­a és téglagyár 082.— 279.— Magyar aszfalt 73.— 68.— Magyar ált. kőszénbánya 755.— 784.— Újlaki tégla- és mészégető 419.— 417.— Ganz és társa—Danubius 4185.— 4160.— Sch­lick-féle vasöntöde és gépgyár 484.— 488.— Budapesti ált. villám. 514.— 490.— Első m. részvényserfőzöde 2 500.— 6300.— Magyar cukoripar 2660.— 2630.— Magyar ruggyantaáru-gyár 571.— 565.— Magyar viillamo­ssági 494.— 485.— Adria m. kir. tengerhajózási 482.— 484.— Atlantiva tengerhajózási 297.— 293.— Bpesti közúti vaspálya-társaság 774.75 778.50 Ijpesti villamos városi vasút 420.— 413.— Déli vasút­­ 23.50 121.— Osztrák-magyar államvasut 760.50 745.—

Next