Magyar Kereskedők Lapja, 1911. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1911-07-08 / 27. szám
A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1911. július 8. tositja az osztrák és magyar állampolgárok számára. A szerződés második cikke megengedi Montenegrónak, hogy kizárólag a kattarói kerület községeiben való fogyasztásra autonóm után megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett, évenkint hatezer, 300 kilogrammosnál nem nehezebb élő szarvasmarhát, 20.000 juhot, kecskét, gödölyét vagy bárányt és végül 1000 méter mázsa füstölt juhhúst, kasztradinát vámmentesen behozhasson. A javaslat megokolása erre a Montenegrónak adott kedvezményre nézve élénken hangoztatja, hogy a magyar kormány egyáltalán nem szándékozik eddigi vámpolitikájától eltérni. A kattarói kapitányság területére csupán azért engedték meg az élőállat behozatalát, mert annak a vidéknek a közélelmezését ellátni eddig nagyon nehéz volt. A behozott élő állatokat ott kell levágni és elfogyasztani; a húsáruk továbbszállítása tilos. Az osztrák kormány a kattarói állatforgalmat szabályozó végrehajtási rendeletet a magyar kormánynyal egyetértően fogja kibocsátani és végrehajtani. Montenegróba a monarchiának van legnagyobb kivitele, 1908-ban 5 millió, 1909-ben pedig (a maximális vámtételek alkalmazása következtében) 3 millió K volt. Ebből Magyarországra esett 1905-ben 42.000, 1906-ban 152.000, 1904-ben 208.000, 1908-ban 518.000, 1909-ben pedig 415.000 K. A borital- és húsfogyasztási adó, és a községi adópótlékok 1912—1913-ra való biztosítása tárgyában a pénzügyminiszter 53.964/1911. sz. alatt a következő körrendeletét adta ki: Az állami fogyasztási adók és községi fogyasztási adópótlékok a következő esetekben kerülnek új biztosítás alá. 1. Azokban a városokban és községekben, amelyekben a folyó évi szerződés a folyó év végével lejár és amelyekben a szóban forgó adók fogyasztás hiányában eddig biztosítva nem voltak; 2. azokban a városokban és községekben, amelyekben az 1912. évre kötött feltételes szerződés jogérvényesen felmondatik; 3. azokban a városokban és községekben, amelyekben a boritaladó és a husfogyasztási adó a folyó évre ráutalás útján lett biztosítva, vagy amelyekben kincstári kezelés áll fenn. A borital- és husfogyasztási adók beszedésére vonatkozó s különben az 1912. évre is érvényes megváltási vagy bérleti szerződés a pénzügyigazgatóság által csak külön felhatalmazás alapján mondható fel. Ily felhatalmzás csakis rendkívüli okok fenforgása esetén, és mindenkor kellően indokolt jelentéssel kérendő ki tollát mellőzendő a felmondás és így a felhatalmazás kikérése akkor, ha nyilvánvaló, hogy a jelenleg érvényben álló szerződésben biztosított összegnél magasabb bérleti ajánlat csak italmérési engedély elnyerése végett adatott be. A biztosítás az 1912. évre feltétlenül, az 1913. évre pedig minden esetben csak feltételesen (a kölcsönös felmondási jog kikötése mellett) eszközölhető és a biztosítás 1913. dec. 31-én túl semmi esetre sem terjedhet. Egyebekben a biztosítási eljárás a folyó évben ugy eszközlendő, mint a múlt évben. A biztosítás dec. 1-ső napjáig okvetlen befejezendő. A pécsi kereskedelmi és iparkamara most ünnepelte meg fennállásának 30 esztendős jubileumát. A díszközgyűlés Kindl József elnököt és Záron Károly titkárt meleg ovációkban részesítette és a kereskedelmi oktatással kapcsolatos kulturális célokra 4000 adományt szavazott meg. A 30 esztendeje működő kamarai titkár, Záray Károly nevére ösztöndíjalapítvány létesíttetett a pécsi városi felsőkereskedelmi iskola és a Pécsett megnyíló ipari szakiskola növendékei részére. Az áruforgalom Magyarország és Ausztria között 1911. május havában a következő számadatokat mutatja: Magyarországból kivittek Ausztriába 93.4 millió, onnan behoztak 121.4 millió értékű árut. Január-május hónapokban kivitelünk Ausztriába 434.5 (-122.30 múlt év hasonló időszakához képest), behozatalunk onnan 559.1 (+ 49.9) millió korona értéket tett ki. Az ideiglenes kereskedelmi mérleg tehát számunkra 124,5 millió korona paszszívumot mutat a múlt évi hasonló időszakbeli 96,6 millió korona passzívummal szemben. Bejegyzett kereskedők, gyárosok iparosok és vállalkozók nyílt számlaköveteléseit 555 kedvező feltételek mellett leszámítolja a Budapesti Kereskedelmi r.-t. Budapest, Vill., Rákóczi ut 9. Pénzügyi és tőzsdei hírek. Az értéktőzsdéről, nagy csalódás érte azokat, akik előre megjósolták, hogy az idén már a nyári évad kezdetén drágább lesz a pénz. Igaz ugyan, hogy az első félév végén némi pénzszűke volt tapasztalható, nevezetesen Berlinben. Ámde a német piac pénzhiánya a birodalmi bank lombardszabályzatának megszigorításával volt kapcsolatban. Azóta nagyot fordult a világ. A német jegybank állapota július első hetében 200 millió márkával javult, mindazonáltal még mindig adóköteles bankjegyeket forgattak. A nyílt piacon azonban a könnyebbülés egyre tesz előmenetelt. Napi pénzt 2% -ért bőven kínáltak, a magánkamatláb egy hét óta egy teljes százalékkal 20%-ig esett. Nálunk is tetemesen javult a helyzet, a bécsi magánkamatláb 32%-ra mérséklődött, Párisban a magánkamatláb 28%, Londonban pláne 21/10%, ami a helyzetet a legjobban illusztrálja. Az amerikai pénzpiac kedvezőségéhez szó sem fér, a newyorki kamat 2—24% közt változott. A börzén kedvezőtlen fordulatot tapasztaltunk, amit a szezon előrehaladottságán kívül a baljóslatú külső politikai hírek és a lanyha külföldi jelentés okozott. Montenegró harcias viselkedése és az albán néptörzs mozgolódása, utóbb a német intervenció Marokkóban egy-két napig pánikosra fordította az üzletmenetet a nyugateurópai piacokon, ahol azonfelül a newyorki lanyha jelentés, amely a hőség okozta vetéskárból indult ki, még jobban kiélesítette az üzlet lanyhaságát. Nálunk a nemzetközi piac iránya igen lanyha volt. Amit az előző heteken kolportáltak, üres frázisnak bizonyult. Így tehát a kulisznak, mihelyst látta, hogy baj van a politikában, le kellett angázsmániát bonyolítani. Az osztrák hitelrészvény 6—8 koronával, a magyar hitelrészvény ugyanannyival, a vasútrészvények 2—3 koronát veszítettek múlt hét óta árfolyamukból. A helyi piacon is árhanyatlás volt a napirenden. A városi és a közúti 5—6 koronával csökkent, mert a nagy vásárlás kissé félbeszakadt. A magyar bankrészvény ára is lemorzsolódott, bár a tőkefelemelés módozatait szívesen fogadták. Az új részvények elővételi jogáért 3.50—3.80 koronáig terjedő összeget fizettek. A középbankrészvények árfolyamai is lemorzsolódtak. A rimamurányi részvény aránylag a legjobban tartotta magát, mert a vaspiac jelentései most nemcsak nálunk, hanem külföldön is barátságosabbaknak tűnnek fel. A készárupiac forgalma igen megcsappant. Legújabban a kőszéniparértékeket favorizálták. A salgótarjáni részvény, az áll. kőszénbánya-részvény tetemes áremelkedése amellett szól, hogy egy újabb konjunktúrára van kilátás a kőszénpiacon. A járadékpiac tartott, de üzlettelen volt. A valuta és ércváltó kissé drágult a francia fizetőeszközök kivételével. A sorsjegypiac tartott. Az e heti jelentékenyebb árváltozások a következők: Új részvények a budapesti tőzsdén. Az Országos magyar vasutas takarékpénztár rt. részvényeinek és az eszéki Horvát országos bank rt. részvényeinek és 41/3%-os zálogleveleinek a budapesti tőzsdén való jegyzését a tőzsdetanács elrendelte. Polgári bank rt. cég alatt új pénzintézet alakult Budapesten (VII., Rottenbiller u. 5/a.), 100.000 K alaptőkével (1000 drb. 100 K n. é. részvény). Igazgatóság: Márton Mór (vezérigazgató), dr. Reich Lajos, dr. Herzog Adolf, dr. Boroda Pál, Márton József (pénztárnok), Veresmarty Károly. Felügyelő-bizottság: dr. Farkas József, dr. Pálfi Ignác és Vicenik Ferenc. A Magyar bank és kereskedelmi rt. július 5-én rendkívüli közgyűlést tartott Elek Pál alelnök vezetésével, mely a bank működési körének az eddiginél is szélesebb alapon való továbbfejlesztését és újabb üzletágaknak a hatáskörébe való bevonását mondotta ki. Ezzel kapcsolatban az igazgatóság azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a bank eddigi 10 millió K alaptőkéje 60 millió K-ra emeltessék fel, a következő módozatok mellett: A tőkefelemelés lebonyolítására 50.000 drb. egyenként 400 K névértékű részvény bocsáttatik ki, melyek az 1911. üzletév nyereségében részesednek ; az új kibocsátású részvényekből 10.000 darabot a társaság eddigi részvényesei igényelhetnek oly módon, hogy minden 10 drb. régi részvény után egy darab új részvényt kapnak 700 E árfolyam és az ez összeg után 1911. január 1-től a lefizetés napjáig számított 5% kamat befizetése ellenében, míg a többi 40.000 drb. részvényt az igazgatóság szabadkézből értékesíti, minimálisan a fentebb említettekkel azonos feltételek mellett, amire nézve máris fix megállapodások köttettek részben a belföldön, részben a külföldön. A tőkefelemelési művelet révén befolyó ártöbblet a tartalékalap javára fordítandó; e szerint tehát a művelet révén a bank tartalékai újabb 15 millió K-val gyarapodnak. A Hermes magyar általános váltóüzlet rt. július 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely elhatározta az alaptőkének 3 millió K-ról 5 millió K-ra való felemelését 10.000 darab 200 K n. é. új részvény kibocsátása útján, melyeket a részvényesek 3: 2 arányban 330 K árfolyam mellett vehetnek át. Egyidejűleg felhatalmazást adott a közgyűlés az igazgatóságnak egy több tagból álló választmány létesítésére és az igazgatóság a bécsi fiók vezetőségébe, igazgatói minőségben. Hámos Róbert igazgató-helyettest küldötte ki. A Balassagyarmati agrár- és kereskedelmi rt., melynek alakulásáról már hírt adtunk, július 2-án a Balassagyarmati népbank rt. égisze alatt megalakult. Az igazggatóság tagjai: Baintner Ottó (elnökigazgató), Hanzély Gyula elnökigazgató-helyettes), ifj. Elfer Ede, dr. Heksch József, Kóhn Ármin, Schenk Béla, Vértes Arnold, gróf Keglevich István, Kóhn Ede, dr. Mocsáry Sándor, Prónay László, Rosenzweig Lipót, Salgó Gábor, dr. Schenk József (ügyész), Soóky Endre, Szilágyi Mór, dr. Waldapfel Leó, Weisz Ármin és Kondor József (Ipolykeszi). A felügyelő-bizottság tagjai: Ehrenfeld Saul, Hirschfeld Jenő, Jeszenszky Kálmán, Meisner József, dr. Paczolay Zoltán és Schvarcz Mór. A Moholi hitelintézet rt. június 29-én 120.000 K alaptőkével (600 drb. 200 K n. é. részvény) megalakult. Az igazgatóság tagjai: Ofner Ignác nagybirtokos (vezérigazgató), Ofner Lipót nagybirtokos, Nagy Gusztáv dr. (ügyész), Matity Szlobodán földbirtokos (aligazgató), Horváth Emil téglagyáros (főkönyvelő), Beck Mihály mészáros, Mannheim Simon fakereskedő, Trenka István községi jegyző, Kovacsics Jócó. A felügyelő-bizottság tagjai: Bálint Lipót dr. orvos, Ofner Ödön dr. földbirtokos, König József. Az új intézet, amely az Adamoholi hitelintézet rt. moholi fiókjából alakult át önálló részvénytársasággá, 1912. január 1-én kezdi meg működését. Első gradaesaci takarékpénztár rt. (Bosznia) cég alatt a Szabadalmazott bosnyák-hercegovinai agrár- és kereskedelmi bank rt. égisze alatt új pénzintézet alakult 75.000 K alaptőkével a boszniai Gradacsac községben. Közgazdasági bank rt. (Sárospatak) cég alatt a Felsőmagyarországi központi takarékpénztár rt. (Kassa) támogatásával új pénzintézet van alakulóban Sárospatakon. Az intézet alaptőkéje 150.000 K (100 drb. 150 K n. é. részvény) lesz. A részvények egyharmadát a Felsőmagyarországi központi takarékpénztár jegyezte. A részvényjegyzési határidő 1911 szept. 1. Az alapításban a Felsőmagyarországi központi takarékpénztár rt.-en kivül részt vesznek: Bein Henrik gazdálkodó, Cziráky István építész, Jun. 30. Jusl. 7. Koronajáradék 4991.15 91.20 Angol-osztrák bank 323.— 326.— Magyar agrár- és járadékbank 517.— 513.50 Magyar általános hitelbarok 832.25 824.— Magyar jelzálog-hiitelbank 4 SS.— 442.50 Magyar bank és keresbeő elírni rt. 743.— 742.50 Magyar telepítő- 66 parcellázó banik 478.— 473.— Osztrák hitelintézet 857.— 654.50 Osztrák-magyar bank 1942.— 1935.— Pesti magyar keres.k. bank 4010.— 4036.— Budapesti tkp. és orsz. zálogkölcsön 443.— 444.— Egyesült b pesti föv. takare.kp. 2390.— 2400.— Pesti hazai első tkp.-egyesület 17450.— 17300.— Első m. általános tisztositó 17000.— 17250.— Beocsini cementgyár 845.— 847.— Egyesült tégla- és cementül. 290.— 288.— Kőszénbánya és téglagyár 082.— 279.— Magyar aszfalt 73.— 68.— Magyar ált. kőszénbánya 755.— 784.— Újlaki tégla- és mészégető 419.— 417.— Ganz és társa—Danubius 4185.— 4160.— Schlick-féle vasöntöde és gépgyár 484.— 488.— Budapesti ált. villám. 514.— 490.— Első m. részvényserfőzöde 2 500.— 6300.— Magyar cukoripar 2660.— 2630.— Magyar ruggyantaáru-gyár 571.— 565.— Magyar viillamossági 494.— 485.— Adria m. kir. tengerhajózási 482.— 484.— Atlantiva tengerhajózási 297.— 293.— Bpesti közúti vaspálya-társaság 774.75 778.50 Ijpesti villamos városi vasút 420.— 413.— Déli vasút 23.50 121.— Osztrák-magyar államvasut 760.50 745.—