Magyar Kereskedők Lapja, 1912. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-06 / 27. szám
2 ___ _______ 1912. július 10. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA A behozatalnál növekedés mutatkozik a gyarmatáruknál (+ 5.1 millió K), a déligyümölcsnél (+ 0.7), gabonánál (+ 10), vágó- és igás marhánál (+ 10.2), tojáénál (+11.5), bőröknél (+ 4), zsíros olajoknál (+ 4). Csökkent a behozatal a dohánynál (— 1.8), a rizsnél (— 4.4) és a magvaknál (— 6.5 millió K). Emelkedett a behozatal a textiliparhoz szükséges nyersanyagoknál, így a pamutnál (+ 28 3), a lennél (+ 11.3), gyapjúnál (+ 2.9) és a jutá-,nál (+ 0.9). A kőszénbehozatal 12.4 millióval, a kokszbehozatal 2.5 millióval emelkedett. Az ipari cikkek behozatalánál is jelentékeny emelkedést látunk, így az emelkedés a papírnál 0.5, a papíráruknál 0.7, a pamutfonálnál 0.9, a selyemfonálnál 4.5, a kaucsukáruknál 2.8, a bőráruknál 3.7, a szűcsáruknál 4.5, a faáruknál 2.8, a vasáruknál 4.1, rézáruknál 8.8, más fém áruknál 4.2, gépeknél 15.6, vegyi termékeknél 9 millió korona A kivitelben emelkedés mutatkozik a gabonánál(+ 0.5), a tojásnál (+ 4.5), a bőröknél (+ 3.9) ésa marháknál (+ 10), a lovaknál (-f- lő), míg a fakivitel csökkent (— 1.5). — Az áruforgalom Magyarország és Anglia között. Az osztrák kereskedelmi minisztérium most közzétett kimutatása szerint a folyó év első öt havában, vagyis január 1-től május végéig, Magyarországból Ausztriába 508 millió korona értékű árut exportáltak, míg ugyanezen idő alatt Ausztriából Magyarországba 628,4 millió értékű árut hoztak be. E szerint Ausztria javára 120,4 millió aktívum mutatkozik, szemben 96 millióval a múlt év hasonló havában. Az alábbi adatok bizonyítják, hogy egyes osztrák árucikkek beözönlése jelentékeny mértékben növekedik, ami a magyar ipar szempontjából bizony aggasztó jelenség. Számtalanszor ismételtük, hogy a magyar iparpolitika egyszerűen csődöt mondott. Az iparfejlesztésre hozott roppant állami áldozatok eddig, úgy látszik, hiábavalóknak bizonyultak. Az iparfejlesztési politikát tehát egészen új alapokra kell fektetni. Az Ausztriából Magyarországba való behozatal 1912. január 1-től május 31-ig a következőleg alakult: Áruk neve, ezek egy jelentékeny része kormányhatósági jóváhagyás hiányában jelenleg még jogerőssé sem vált s miután ily viszonyok között az illető törvényhatóságok, városok és községek a hordójelzést 1912. évi julius 1-én már az 1907. évi V. törvénycikk 26. §-a értelmében felállított, illetve felállítani szándékolt, vagy a törvény 39. §-a alapján átalakított hordójelző hivataloknál végeztetni képesek nem volnának. A hordójelzői szolgálat folytonosságához fűződő közérdek szem előtt tartásával az 1874. évi VIII. törvénycikk alapján felállított és hordójelzést teljesítő hivatalok további működése tárgyában 1909. évi január 7-én 1.054. szám alatt, illetve múlt évi december 11-én 87.280. szám alatt kiadott rendeletek hatályát azon törvényhatóságokra, városokra és községekre nézve, amelyeknek szóban forgó hivatalaik átalakítására vonatkozó határozat bármely okból még végrehajtva nincsen, az 1909. évi január 7-én 1.054. szám alatt kiadott rendelet által megállapított feltételek mellett és korlátok között 1913. évi januártag a miniszterelnökkel mint belügyminiszterrel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter meghosszabbította. A hitelbiztosítás Németországban csődöt mondott. A Stuttgarter Mit- und Rückversicherungsgesellschaft, amely Németországban a Deutsche Kreditversicherungs A.-G.-tal a múlt év eleje óta a hitelbiztosítást is kultiválta, elhatározta, hogy ezzel az üzletággal fölhagy, a Deutsche Kreditversicherungs A.-G. pedig egy július 10-re összehívott rendkivüli közgyűlésén ki fogja a fölszámolást mondani. Nyersanyagok: — A hordóhitelesitő hivatalok további működése tárgyában 1909. január 7-én 1.054. szám alatt kiadott rendelet hatályát a kereskedelmi miniszter újból meghosszabbította. Az erre vonatkozó rendelet a következő: Miután a magyarországi törvényhatóságok, városok és községek egy nagy részének az 1874. évi VIII. törvénycikk alapján felállított hordóhitelesítő hivatalaik hordójelző hivatalokká leendő átalakítása iránt az 1907. évi V. törvénycikk 39. §-a alapján hozott határozatai ez idő szerint még végrehajtva nincsenek, sőt Pénzügyi és tőzsdei hírek. A pénz- és értékpapírpiac. A pénzpiacon várakozás ellenére kedvező fordulatot tapasztaltunk. A javulás a depresszió legerősebb centrumából, Berlinből indult ki, tehát annál nagyobb fontosságú. Nem tévedünk, ha az európai pénzfeszültséget a német viszonyoknak rovására írjuk, így tehát nagy örömmel kell fogadnunk, hogy innét kiindulva megenyhülésre van kilátás. — Berlinben a magánkamatláb most már 3%%-ig csökkent, míg napipénzt 3%%-ért készségesen kínáltak. Bécsben is tetemesen olcsóbbodott a pénz ára, a bécsi magánkamatláb AVt.%, a valuta és deviza ára hosszú idő óta első ízben minden beavatkozás nélkül erős hajlandóságot mutat a gyengülésre. A jegybanknak módjában volt devizakészletét a nyílt piacon való bevásárlás által megerősíteni. Egyebütt kevés változás volt a pénzpiacon. A külföldi börzék jelentései újra egyenlőtlenek voltak. A berlini piac kedvező magatartását legutóbb a bányapiac gyengülése zavarta meg, ami a nyersáru állítólagos ármérséklésével összefüggött. Nálunk a forgalom aynyira összezsugorodott, hogy már évekre, viszszaemlékezve alig tudnak rá példát. Ha meggondoljuk, hogy az idei termés eredménye bizonyára megelégedésre adhat alkalmat, alig tudjuk megfejteni az értéküzlet pangásának okait. A nemzetközi piac iránya mindazáltal szilárd volt, nevezetesen az osztrák hitelrészvény, amelynek főleg az imént a bécsi piacra bevezetett Brosche-féle szeszrészvény fenomenális áremelkedését írták a javára, 4—5 koronával emelkedett. A heti piac stagnált, számottevő változás nem volt. A készárupiacon hosszú ideig pangott a forgalom, a múlt hetekben favorizált részvények most már körülbelül leadták elért árnyereségüket. Legújabban a nasici tanninrészvény tűnt ki áremelkedésével. A járadékpiacon, karöltve a pénzviszonyok javulásával, jelentős fordulat állott be. Valamennyi járadék átlag 1—1,25 százalékkal javult elért legolcsóbb árához képest. — A valuta és ércváltó hanyatlott. — A sorsjegypiacot teljesen elhanyagolták. Osztrák-magyar közvetítő bank cég alatt Budapest (VI., Teréz körút 5.) és Bécs székhelyivel ingatlanok és üzletek adás-vételének közvetítésére, jelzálog-, főleg építési kölcsönök kieszközlésére új vállalat alakult, amely egyelőre csak Ausztriában dolgozik. Az alaptőke / miliő K (5000 drb. 200 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: Fleischer Ottó az Enzesfelder Munitionfabrik A.G. igazgatósági tagja, Weinberger Richárd nagykereskedő, Glücksthal Henrik jószágigazgató, Bum Ernő dr. ügyvéd, Färber Jakab százados és Löw Antal dr. ügyvéd. Felügyelőbizottság: Paskopini Károly báró, Fürth Rudolf dr. és Löu Ernő. Az Általános hitelforgalmi bank rt., amelynek egyedüli üzlete egy szerény keretek között mozgó épületfa-kereskedés, 1911-ben 100.000 K alaptőke mellett 217 K nyereséget ért el az előző évi 3450 koronával szemben. A társaság a gyenge üzletmenet miatt fakereskedését föloszlatja és ha nem sikerül helyébe rövidesen más üzletágat találnia, valószínűleg ki fogja mondani a felszámolást. A Magyar bank és kereskedelmi rt. legközelebb két új fiókot nyit. Az egyik V., Lipótkörút 21. alatt lesz, vezetője Baumgarteit Nándor lesz. A másik fiókot IV., Múzeum körút 25. alatt a volt Szuly Aladár-féle üzlet egy részében nyitják és vezetője Szegő Imre lesz. Bankfúziók Nagyváradon. A nagyváradi kereskedők és iparosok takarékpénztára rt. jan. 30-án tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta a Nagyváradi kereskedelmi és forgalmi bank rt.-ba való beolvadást. Ezt követőleg a Nagyváradi kereskedelmi és forgalmi bank rt. tartotta meg rendkívüli közgyűlését,mely hasonló értelemben határozott és egyidejűleg elhatározta az alaptőkének 600.000 K-ról 900.000 K-ra való felérkezését, 1500 darab 200 K n. é. új részvény kibocsátása útján, melyekkel a kereskedők és iparosok takarékpénztára rt. részvényeit fogják becserélni. Ezután a közgyűlés Weintraub Mór, Kelemen Kálmán, Bleyer Manó, Wallerstein Dániel, Pesthy Béla, Weisz Mór, Rothbart Bernát, Varga László és Benedek Dávid részvényeseket a bank igazgatóságába a jelenlegi igazgatóság megbízatásának időtartamára beválasztotta. A Fúzió-tervel foglalkoznak még újabban az 1 milliós alaptőkével bíró Nagyváradi agrár takarékpénztár rt. és az ugyanekkora alaptőkéjű nagyváradi Általános takarékpénztár rt., valamint tárgyalások indultak meg a fúzió iránt az 1 millió K részvénytőkéjű a nagyváradi Belvárosi takarékpénztár rt. és a Nagyváradi népbank rt. között, mely utóbbinak 500 000 K az alaptőkéje. Temesvári telekbank és építő rt. cég alatt 200.000 K alaptőkével a Temesvári bank és kereskedelmi rt. égisze alatt új vállalat alakult június 29-én. Az igazgatóságba Fleissig Sándor, a Magyar bank és kereskedelmi rt. igazgatója, Nádas Gyula (igazgató), Pap Dávid dr. budapesti ügyvéd (mint a Deutsch lg. és fia cég képviselője), Szana Zsigmond, a Temesvári bank és kereskedelmi rt. vezérigazgatója és Darvas Gábor, a felügyelő-bizottságba: Polgár Adolf mérnök, Steinfeld Lajos, a Temesvári bank és kereskedelmi rt. cégvezetője és Vidor Ottó irodafőnök választottak be. A vállalat célja a Temesvári polgári sörfőző rt mintegy 40.000 négyszögöl területű telkeinek, melyek e vállalat céljaira feleslegesek, megszerzése, amelyen a vállalat körülbelül 200 háztelket fog a közönség rendelkezésére bocsátani. Érték 1000 koronákban 1912 szemben 181l-el 1911 192 + _ Kávé 5.761 5.403 — 358 Nyers bőrök 4.546 5.599. 1.053 — Szén, tőzeg, koksz 13.256 15.031 1.775 — Nyers ásványolaj 3.946 5.331 1.392 --Félgyártmányok: Épületfa fűrészelve vagy ácsolva 7.919 8.598 679 — Pamutfonál 12.495 11.536 — 959 Bőr 21.417 23.107 1.690 — Vas 10.628 15.037 4.409 — Vegyi segédanyagok 6.110 6.719 600 — Teljes gyártmányok: Cukor (finomított) 5.428 5.176 — 252 Bor, must 3.402 2.365 — 1.037 Pamutáruk 97.119 107.368 10.249 — Len-, kender-, jutaáruk 12.375 13.647 1.092 —Gyapjúáruk 52.421 57.582 5.161 — Selyemáruk 16.562 23.713 7.151 — Konfekció áruk 44.227 53.072 8.851 — Papír 7.761 8.953 1.192 — Papíráruk 4.189 4.851 662 — Kaucsukáruk 5.096 6.312 1.216 — Bőráruk 17.047 20.079 3.032 — Fabútor 9.962 11.812 1.850 — Üvegáruk 6.788 8.041 1.253 — Vasáruk 25.631 30.419 4.788 — Fémáruk 6.850 8.354 1.504 — Gépek 21.434 28.819 7.385 — Műszerek 8.117 9.808 1.691 — Gyertya, szappan, viasz 3.943 4.445 502 — Vegyi termékek 8.270 8.265 — 5 junius 28. Állami pénztárjegy 98.70— 99.35 Koronajáradék 3*4% 76.75— 77.— Koronajáradék 4% 87.30— 88.45 Osztrák koronajáradék 86.90— 88.30 Magyar agrár- és járadákbank 527.-----525.— Magyar általános hitelbank 337.------841.— Magyar bank és kereskedelmi rt. 651.50—653.50 M. leszámítoló- és pénzváltó bank 539.50—542.50 Osztrák hitelintézet 640.75—645.— Magyar általános takarékp. 665.-----664.— „István“ téglagyár 289.-----290.— Kőszénbánya és téglagyár 1135—1089 Magyar ált. kőszénbánya 1036—1041 Magyar kerámiai gyár 276.——270.— Salgótarjáni kőszénbánya 757.-----756.— Ujlaki tégla- és mészégető 347.-----335.— Első magyar gazdasági gépgyár 481.—500.— Fegyver- és gépgyár 366.,—354.— Ganz és társa-Danubius 3790—3760 Nicholson gépgyár rt. 328.-----324.— Rimamurány-salgótarjáni vasmű 766.50—766.— Schlick-féle vasönt.és gépgyár 492.-----480.— Egyesült izzó- és villám. 368.-----353.— Első horvát-szlavon cuk. 1360—1450 Első temesvári szeszégető 556.——560.50 Felten és Guilleaume 1225—1257 Fiumei rizshántoló 3810—3900 Kábelgyár rt. 838.-----850.— Kereskedelmi és szállítási 290.——286.— Magyar cukoripar 3045—3075 M. ruggyantaáru-gyár 594.-—-586.— Magyar vasúti forgalmi 460.-—-463.— Magyar villamossági 488.-----487.50 Neuschloss-féle nasici tanningyár 788.--—-785.— Atlantica tengerhajózási 288.50—290.— Bpest közúti vaspálya-társaság 762.25—763.— Bpesti villamos városi vasút 410.25—409.50 Budapest-újpest-rákospalotai 282.-----279.— Déli vasút 98.----- 97.— Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási 1280—1300 Osztrák-magyar államvasút 728.—717.50