Magyar Kereskedők Lapja, 1914. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1914-07-04 / 27. szám

A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1914. július 4. nál igen jelentékenyek, de ha a külföldi rokon intézmények kimutatásait megnézzük, úgy látjuk, hogy a haladás — már szerényebb gazdasági méreteinket is figyelembe véve — nálunk lassúbb, mint másutt, így nálunk 1913-ban az ország minden ezer lakosára 41 postatakarékpénztárt betevő jutott, míg Ausztriában ugyanazon esztendőben minden ezer lakos közül 80 volt a betevők száma. Angliában már 1911-ben, amikor az angol postatakarékpénztár ötven éves fennállását ünnepelte, minden 1000 lakos közül 200 volt a postatakarék betevője. A csekk forgalomban Ausztriában körülbelül ötször akkora a kontó-tulajdonosok száma, mint nálunk. Németországban, ahol csak 1909 január 1-én nyílt meg a postacsekk-forgalom, 1913 végén már 100.000 számlát vezettek a mi 25.630 kontónkkal szemben. Az 1913 év üzleti viszontagságainak nyomát, frappánsan tünteti fel a postai csekkforgalmunkban megszűnt kontók nagy száma. Nem kevesebb, mint 192 csekkszámla szűnt meg ebben a viharos esztendőben a magyar postatakarékpénztárnál. A szintén kritikus 1912-ik évben 859 volt a megszűnt kontók száma, ellenben 1911-ben csupán 645, 1910-ben pedig 619. A csekkforgalomban befolyt betéteket az intézet 1913-ban is 2%-kal kamatoztatta. Valami nagy értéke ennek a kamatoztatásnak nincsen. Egyrészt a minimális kamatláb, másrészt a kamat kiszámítására előírt szabály folytán, amely a következőt rendeli el: „A betét kamatoztatása a betét napját követő hó 1 -én, illetőleg ugyanazon hó 16. napján kezdődik és a csekknek a postatakarékpénztárhoz való beérkezését megelőző hó utolsó, illetőleg ugyanazon hó 15. napjával végződik.“ Ez a szabály adja a magyarázatát annak, hogy bár például 1913-ban a csekkforgalom betétállománya az egész éven át állandóan körülbelül 100 millió volt, a kifizetett 2%-os kamat mégis csupán 755.000 K-t tett ki. A közreadott jelentés nem foglalkozik behatóbban azokkal a kívánságokkal, amelyek a kereskedők és iparosok köréből, különösen a csekkforgalomra vonatkozóan, régebben és újabban felmerültek s amelyeknek megvalósítása mindeddig késik. Időszerűnek tartjuk ennélfogva, hogy a fontosabb kívánalmakra most újból rámutassunk. Mindenképpen megokolt az a követelés, hogy a befizetési lapok ára 2 fillérről 1 fillérre leszállíttassék. 1913-ban 26 millió darab befizetési lapot vásároltak, de csak 13 milliót használtak fel. Ugyanilyen volt az arány 1912-ben és 1911-ben is. Így a tényleg felhasznált befizetési lapok darabja a számlatulajdonosnak most 4 fillérjébe kerül. .4 befizetési lapok minden postahivatalnál egyenként is árusíttassanak és bárkinek kiadassanak. A külföldi példák igazolják, hogy ettől az újítástól nem kell a forgalom biztonságát félteni. .4 befizetési lapok hátlapjára írt közlemények portamentesek legyenek.A törzsbetétek minimuma kisebb forgalmú számlatulajdonosok részére szállíttassák le a mostani 100 koronáról 50 koronára. (Tudvalevőleg Németországban is 100 márka helyett 50 márka július 1-től fogva a minimális törzsbetét.) Kívánatos az osztrák minta szerint a „Dauerceck“ rendszeresítése, de még fontosabb, hogy általában az úgynevezett fix átutalás rendszere meghonosítlassék, melynek alapján a számtulajdonos egyszer s mindenkorra, illetve visszavonásig megbízhassa a postatakarékot, hogy a részére befizetett összegeket vagy azonnal beérkezésük után, vagy rendszeres időközökben valamely meghatározott címre (bankintézethez) átutalja. A fizetési utalványoknál az utalvánnyal együtt mindjárt a pénz is házhoz kézbesittessék a címzettnek, legalább is a közvetítő hivatal jelentősége szerint megállapított összeg, határáig-Sürgősen szükséges a postatakarékpénztári tanács reorganizációja. A mostani csekély taglétszám felemelésével megfelelő számú helyet kell biztosítani a kereskedők és iparosok képviselőinek. A köztartozások lerovatásánál, a közszállítotások körében stb. a postatakarék közvetítése, amennyire lehetséges, általánosíttassék. Kívánatos a nemzetközi átutalási forgalomnak minél gyorsabb egymásutánban való további kiépítése. Tétessék tanulmány tárgyává a postai csekkforgalomnak a decentralizáció alapján való újjászervezése. Végül mint általános jellegű kívánságot említjük fel, hogy a kezelés mindinkább egyszerűsittessék és az ügymenet gyorsittassék. bg. — A kereskedelmi mérleg rosszabbodása. A most közzétett kimutatás szerint a monarchia behozatala a folyó év első öt (január— május) havában 1542.6 millió K-át tett, míg a kivitel csak 1118.2 millióra rúgott. A kereskedelmi mérleg tehát 424.4 millióval passzív, szemben 290.7 millióval a múlt év hasonló szakában. A passzívum e szerint 133,7 millió emelkedést mutat. A mérlegnek ez a rosszabbodása annak tulajdonítható, hogy míg a behozatal a múlt évi eredményekkel szemben 155 millióval, addig a kivitel csak 21,3 millióval emelkedett. A behozatalnál a legnagyobb emelkedés a mezőgazdasági nyersterményeknél, különösen pedig a gabonánál mutatkozik. Emelkedett atextilipari gyártmányok behozatala is, így a pamutbehozatal 26,4 millióval és a gyapjúbehozatal 18 millióval emelkedett. A kivitelben nagy visszaesés mutatkozik a cukorexportnál. Itt a csökkenés a múlt évvel szemben 33 millió. A vasáruk kivitelénél 7.9 millió a javulás. Emelkedett a gépexport is. Az Ausztria és Magyarország közti közbeeső forgalomban Ausztria javára 90.3 millió aktívum mutatkozik, szemben 94 millióval a múlt év hasonló szakában. Magyarországból Ausztriába 504.2 (+ 51) millió értékű árut vittek ki, míg Ausztriából Magyarországba 594.5 (+547.1) milliót hoztak be. Pénzügyi és tőzsdei hírek. A pénz- és értékpapírpiacról. A szerajevói tragikus esemény szerencsére a pénzpiacon eddig nem hagyott nyomot. Ez a mostani bonyodalmas viszonyok között az egyetlen vigasztalás. Nálunk a kamattételek ultimékor némileg drágultak, a pénzigényt a nyílt piac nem elégíthette ki. A jegybankunk ultimékor 116 millió korona adóköteles bankjegyet hozott forgalomba, bár még június 23-án 130,6 millió adómentes tartalékkal rendelkezett. Az eszkompt is a tavalyihoz képest nagyobb igénynyel járt, úgyszintén a lombard. Abécsi magánkantatláb 3,0t.%. Berlinben is nagy pénzigényt kellett kielégíteni, a német birodalmi bank még nyolc nap előtt 561 millió márka adómentes bankjegy fölött rendelkezett, amely félévi zárlatkor 33,5 millióra leapadt. Tavaly a státusz ilyenkor csak 441 millióval rosszabbodott. Mindazával a kamattételek a nyílt piacon tetemesen olcsóbbodtak. A berlini magánkamatláb hosszú lejáratra 2 5%, rövid lejáratra 2 A%. Napiipénzért elemien 4%-ot, utóbb 3%%-ot fizettek. A francia bank állapota kissé rosszabbodott, az új járadékot állítólag tizenötszörösen túl jegyezték. A londoni pénzpiacon kissé olcsóbb tételek kerültek napirendre, a magánkamatláb 2 % -ig csökkent. A börze izgalmas napokat élt át. Külföldön higgadtan fogadták a merénylet hírét, Newyorkban némi javulás észrevehető. A berlini börze a bécsi börze hanyatlását nem szívesen követi és alig 1 2 százalékkal olcsóbban zárult, mint a múlt héten. Parisban és Londonban renyhén folyt az üzlet, ami inkább a szezon dőrehaladott mágánat, mint a külpolitikai zilált viszonyoknak a következménye. Pécsben és nálunk válságosan folyt az üzlet. A merénylet híre a reá következő napon higgadt megítélésben részesült, anagybankok ! intervenciója a pánikot föltartóztatta. Ámde, amikor kitudódott, hogy a merényletben szerb lisztek is bele vannak, keverve, azonkívül közöl1 : • : Iték, hogy a német császár utazása elmarad, a bécsi tüntetésekről is tudomást szereztek, igen lanyhára fordult az üzlet. Kiváltképpen a pénteki magánforgalom igen lanyha volt, mert a hivatalos elemek csak gyéren képviseltették magukat a kávéházi üzletben és a besszspekulánsok tőlük telhetősért lenyomták az árnivót. A nemzetközi papírok 10—15 koronával, a helyi papírok átlag 20 koronával hanyatlottak e héten. Az árhanyatlás nem kímélte meg egyiket sem, noha legintenzívebbül a közúti vasut - részvény csökkent, mert ebből van a legnagyobb angazsmán és kontrerim-pozíciók hiányzanak. A készárupiacon is csak nagy árengedménynyel lehetett eladni. A Ganz- féle részvény 150—200 K-val csökkent, a temesvári szesz 30 koronával, a magyar villamossági részvény 15—20 koronával, az újlaki 5 koronával csökkent. A többi is csak tetemes árengedménynyel volt elhelyezhető. A járadékpiac is igen lanyha volt. A magyar koronajáradék 3 százalékkal hanyatlott A valuta és ércváltó igen szilárd volt. Óbudán öt új bankfiók nyílik meg rövidesen. A Magyar általános takarékpénztár, a Ma- gyar általános hitelbank, a Pesti magyar kereskedelmi bank, a Mercur váltóüzleti rv és az Egyesült budapest-fővárosi takarékpénztár azoz az intézetek, melyek tevékenységüket a III. kerületre is kiterjesztik. A Budapest II. kerületi takarékpénztár szanálását a Magyar Pénzügy jelentése szerint, olyanformán tervezik, hogy a takarékpénztár mostani vezetői 1 millió alaptőkével új részvénytársaságot alapítanak, amelynek alaptőkéjét úgy szereznék meg, hogy a betevők betéteik 20%-áért részvényeket fogadnának el, a további 80%-ért pedig az új intézet betétkönyveivel elégednének meg. A régi intézet aktíváit lassan folyóvá igyekeznek tenni és abból elégítik majd ki a többi hitelezőket Eddig a betéteknek mintegy harmadrészét képviselő betevők járultak ehhez a tervhez. Az intézet ellen a héten Pongrácz János gróf 111.967 K követelés alapján csődöt kért ugyan, de amint halljuk, ő is kész a békés megoldást támogatni. Magyar gazdasági hitelbank rt. A Pest megyei takarékpénztár rt. rendkívüli közgyűlésé a Budapest-terézvárosi takarékpénztár rt.-nak egyidejűleg hozott közgyűlési határozata alapján kimondta a két intézet egybeolvadását. A Pestmegyei takarékpénztár rt. alaptőkéje a közgyűlés határozata folytán 3.500.000 K-ra felemeltetik és cégét Magyar gazdasági hitelbank rt.-rá változtatta. A megejtett választásokon az igazgatóság tagjaiul Hadinger Adolf, Keller Béla, Koós Jenő, László Fülöp, Lónyai Gábor gróf, Ma rtmes Ede, Baich Mihály báró, Rosenberg Gyula dr., Schuck József és Szilassy Zoltán választanak meg, míg a felügyelő-bizottságba Andrée Lászlót, Hadinger Edét, Gailhoffer Istvánt és Scott H. Johnt választották meg. Pécsegyházmegyei takarékpénztár rt. (Pécs) cég alatt új pénzintézet alakult Pécsett, gróf Zichy Gyula pécsi püspök kezdeményezésére. Az igazgatóság tagjai: gróf Somssich Béla/ dr. Förster Gyula, dr. Szitvek Lajos kanonok, dr. Simonyi-Semadain Sándor néppárti képviselő, Mosonyi Dénes püspöki irodaigazgató, Ruffusz Ferenc alapítványi igazgató és Prakalur Tamás volt néppárti képviselőjelölt. A felügyelő-bizottság elnöke dr. Igaz Béla kanonok. Lugosi földművelők társasága mint ,rt. cég alatt Lugoson 6000 K alaptőkével (300 drb 20 K részvény) új hitelintézet alakult. Igazgatóság: Andrei Miklós, Buszolin György. Uj. Maier János, Szineszky József és Jorga Miklós. Bankfúzió Hevesen. A Hevesi népbank rt. és a Heves város és vidéke takarékpénztári igazgatóságai elhatározták a két intézet fúzióját A Hevesi népbank rt. 1906-ban alakult, részvénytőkéje 100.000 K, a részvények 67 %-a Heves város és vidéke takarékpénztára tulajdonában van. Az utóbbi intézet 1870-ben alakult, részvénytőkéje pedig 300.000 K. Mindkét társaság legközelebb rendkívüli közgyűlést tart a fúzió kimondására. Az új cég Heves város és vidéke takarékpénztára lesz, 400.000 K alaptőkével (3000 drb 200 K részvény). A Hevesi népbank rt. volt ügyvezetője és igazgatósága új intézet alapítására törekszik A Crizana takarék és hitelintézet rt. Brádon alaptőkéjét 2000 óra 100 K új részvény kibocsátásával 200.000 K-ról 100.000 K-ra emelte fel. A Csantavéri takarékpénztár, mely 1891- ben alakult, alaptőkéjét 200.000 K-ról 3.-400.000 K-ra szándékszik fölemelni. • A Protorialbank rt. (Nagysink), mely a Nagysinkitakarék és előlegezés! egyletből alakult át részvénytársasággá, 16.000 K alaptőkéjét, 340 darab 100 K új részvény kibocsátásával, 50.000 K-ra emeli föl. A Pesti magyar kereskedelmi bank Fiuméban (Piazza Dante 2.1 fióktelepet nyitott, melynek vezetője Herzog Antal. A Magyar-cseh iparbank rt. Pozsonyban fiókot nyitott (Mihály utca 14.), melynek vezetője Kakiddal Sztanisdav.