Magyar Kereskedők Lapja, 1918. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-06 / 27. szám

1918. junusé ft. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozók és Iparosok Lapja? 3 mezési hivataltól előzetesen kiállított szállítási i­gazolványnyal elszállíthatja. A gabonaszükséglet megállapítása., A kormány június 28-iki keletű 3650/1918. M. E. szám­u rendelettel pontosan megállapítot­ta, hogy az emberi élelmezésre, állatok takarmá­nyozására és egyéb gazdasági célokra az egyes gabonafajtákból mennyit lesz szabad a követ­kező idényben fölhasználni, illetőleg beszerezni. A rendelet szövege a következő: 1. §. Rendszeres őstermelői munkát végző, 15 éven felüli férfi- és női munkás részére bú­zából, rozsból, kétszeresből és árpából együtt­véve havonként és fejenként 15 kg. terményt, a rendszeres őstermelői munkát végző, 15 éven aluli férfi- és női munkások, úgyszintén az ős­termelő munkások családtagjai részére havon­ként és fejenként 12 kg. terményt lehet fel­oldani. Ha a terméseredmények megengedik, a közélelmezési miniszter az őstermelő férfi- és női munkások, valamint ezek családtagjai ré­szére pótadagokat fog megállapítani. , Mindenki más részére, ideértve a rendsze­res mezőgazdasági munkát nem végző ősterme­lőket is, a fejenként és naponként fogyasztható lisztmennyiség 240 gramm, a bányászati, ipari és közlekedési üzemek munkásainak pótadag­ját a közélelmezési miniszter állapítja meg. A lisztmennyiség gabonára való átszámítását a közélelmezési miniszter állapítja meg. A kö­lesből és tatárkából fejenként és havanként fo­gyasztható mennyiséget a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. 2. §. Gazdasági szükséglet címén csak ak­kora készlet feloldása igényelhető, illetőleg ily­ebben csak akkora készlet vásárolható, amely a gazdasági cselédek és alkalmazottak konven­ciójára, lelkészeknek, tanítóknak, továbbá köz­ségi (közbirtokossági) alkalmazottaknak termé­szetben kiszolgáltatandó járandóságára, az idő­szaki munkások élelmezésére, haszonbérre, ara­tórészre, cséplőrészre, vetőmagra, az állatállo­mány eltartására és hizlalására szükséges. 3. §. Vetőmag elmén feloldható mennyiség tat holdanként, kirostálva, búzánál 100, rozs­nál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbsikkeny­­nél 90, (ebből árpa, zab vagy a kettő együtt­véve legfeljebb 65), kölesnél 20 kg.-ot meg nem haladhat 4. §. A lóállomány szükségleténél igáslóra s az egész éven át nehéz munkát végző lóra az egész gazdasági évre 7 q-nál több zab rendsze­rint nem vehető számításba. 5. §. Szarvasmarha eltartására általában árpát vagy zabot számításba venni, vagy vásá­rolni nem szabad. De van néhány kivétel. 6. §. A tenyészkos részére összesen 30 kg., bárány részére összesen 10 kg. zab vehető szá­mításba, egyébként juh- és kecskeállomány el­tartására (hizlalására) sem árpa, sem zab nem használható fel. 7—8. §§. Sertésállomány eltartására álta­lában árpa és zab népi vehető számításba, de itt is vannak kivételek. 9. §: Baromfiállomány eltartására csak ocsu vehető számításba, illetve vásárolható. A Kendervetőmag legmagasabb ára A földművelési miniszter június 24-én kelt 19.500/1918. számú rendeletében a következők­ben állapította meg a kendervetőmagért igényel­hető legmagasabb árakat: A 764/1918. M. E. számú rendelet 6. és ez 1828/1918. M. E. számú rendelet 8. faiban (1. a M. K. L. 1918. évi 9. és 23. számaiban) nyert fel­­hatalmazás alapján az 1918. évi termésű egészség­ges, jó kendervetőmagnak (melynek tisztasága legalább 95%, csíraképessége 85%) árát méter­ mázsánként (100 kg. ikit súlyra) 1918. decem­­ber 31-ig a következőleg állapítom meg: Az elsőrendű kendervetőmag ára 450 (Négy­­százötven) korona, másodrendű kendervetőmag ára 300 (Háromszáz) korona, harmadrendű ken­­dervetőmag ára 200 (Kettőszáz) korona. Amennyiben a mag tisztasága 95%-nál ki­­sebb, tartozik az eladó a kendermagot annyira megtisztíttatni, hogy legalább a kívánt 95% tisz­­taságot elérje. A kívántnál kedvezőtlenebb csíraképességű, de egyébként az I., II. vagy III. rendű kender« vetőmag követelményeinek megfelelő kendervető« mag árát a m. kir. kender« és lentermelési szak« intézet (Budapest, I., Fehérvárkót 30.) állapítja meg. I. rendű kendervetőim­agnak tekintendő min­­den olyan mag, amely Bács,Bodrog, Baranya, Bé­­kés, Csanád, Csongrád, Torontál vármegyékben termett és nem alacsony növésű és nem korai virágzásu kenderkóróról nyeretett. Ugyancsak I. rendű kendervetőmag az olyan kendervetőmag is, melyről kétségtelenül megállapítható, hogy a 1828/1918. M. E. számú rendelet alapján vető­­magot alkalmasnak minősíttetett, II. rendű kendervetőmagnak tekintendő min­­den olyan kendervetőmag, mely Arad, Bihar, Győr, Fejér, Komárom, Moson, Pest»Pilis«Solt« Kiskun, Szatmár, Szolnok, Temes, Tolna, Maros, Torda vármegyékben termett és nem alacsony növésű, nem korai virágzású kenderkóróról nyer­tetett, III. rendű kendervetőmagnak tekintendő min­­den olyan kendermag, amely az előbb meg nem nevezett vármegyék területén termett, ha ez vetőmagnak alkalmas, aminek megállapítására a m. kir. kender- és lentermelési szakintézet ille­­tékes. Az első és második szakaszban megjelölt minőségekért a termelő, illetőleg az eladó az át­­vevővel szemben szavatossággal tartozik. Minden olyan kendermag, mely a fent emlí­­tett minőségnek meg nem felel, csak olajütésre alkalmas kendermagnak tekinthető és ezért, vala­­mint az 1918. évi december 31-ig el nem adott bárminő kendermagért csak az 1828/1918. M. E. számú rendeletben megállapított legmagasabb ár, vagyis 100 kg-ként 150 (Egyszázötven) korona követelhető. Cirokmag­­irányárát a földmivelésügyi mi­niszter 250 K-ban állapította meg, a ciroksza­kás irányára 400 K. Napraforgóhéj irányzata az élénk kereslet hatása alatt­­szilárd. Fehér áruért már 90 K-t is fizetnek, míg a kevésbé kedvelt fekete áru ára 70 K körül mozog. A gabona árának emelése Ausztriában, Ausztriában a gabona árának emelésére vonatkozó szabályrendelet már szintén megjelent. Az egyes árváltozások mm.-ként a következők: gabonánál: búza 55 K (eddigi ár 40 K), rozs 55 K (40 K), árpa 50 K (37 K), zab 50 K (36 K), kukorica 50 ív (38 K). A hüvelyes terményeknél: borsó 120 K (80 K), lencse 150 K (120 K), bab 100 K (80 K), lóbab 90 K (60 K). Ezeket az árakat azonban a búzánál, rozsnál és árpánál nagyban fokozzák a szállítási prémiuk, még­pedig: július 15-ig 25 K, július 16-tól július 31-ig 20 K, augusztusban 15 K, szeptemberben pedig 10 K jutalomban részesül a termelő, aki ezekben az időközökben szállítja a termését. A magas szállítási prémiuk kitűzésével végre teljesült az osztrák gazdáknak az a régi óhaja, hogy az osztrák gabonaárak azonosak le­gyenek a magyar gabonaárakkal. Terra magkereskedelmi és kiviteli rt. cég alatt a budapesti Szemere és György magnagy­­kereskedő-cég részvénytársasággá alakult át 1.500.000 K alaptőkével. Az igazgatóság tagjai: Missák Henrik és György Antal, a cég eddigi tulajdonosai és Szegő Aladár, a cég eddigi cég­vezetője. A társaság egyelőre a Szemere és György cég régi helyiségeiben (V., Széchenyi­­utca 7.) folytatja működését, de szept. 1-én irodáit, raktárait és tisztító telepeit V., Balaton­­utca 12. sz. alatt saját házába helyezi át. Rudnai mezőgazdasági rt. cég alatt 3 mil­lió K alaptőkével (3000 drb 1000 K n. é. rész­vény) új vállalat alakult Budapesten ingatlanok vételére, azok gazdaságilag való kezelésére és a termékek értékesítésére. Az igazgatóság tagjai: Tévén Zoltán, Frank Jenő, Adácsi József, Szé­kely Mihály, Molnár Gusztáv, Weisz Bernát, Kurcz Jakab dr., Barna Lipót, Fülöp Mózes, Károlyi Lajos, Barta Gábor, Rosenfeld Emil, Farkas János dr., Bognár Mihály dr., Grassner Zoltán, Székely Ödön dr., Fülöp Sándor, Bottlik József és Barna Sándor. Baranyai gőzmalom rt. (Pécs) cég alatt 1 millió­s alaptőkével a Pécsi takarékpénztár, a Sági Takarékpénztár, Sonnenfeld Lajos sellyei gőzmal­omtu­la­jdomos és Miskolczi József, a sásdi gőzmalom igazgatója új részvénytársaságot ala­­pítottak, amely a sásdi gőzmalmot napi négy vagyon termelésre fogja átalakítani. Az igazga­tóság Szily Tamás nyug. főispán (elnök), a Pécsi takarékpénztár képviseletében, Erreth Ede, Siptár La­jos, a Sásdi takarékpénztár részéről Mauthner Ödön (alelnök) és Bachruch István körjegyző, továbbá Sonnenfeld Lajos és Sonnenfeld Géza, és Miskolczy József (ügyvezető). A felügyelő­­bizottság tagjai Forrali Valér (elnök), Fenlczy Ig­nác dr. főszolgabíró, Visnya Ernő, Wertheim József és Darvas Adolf. A Moskovits Adolf és fiai Adria ipari és mezőgazdasági rt. (Nagyvárad) malmát, szesz-, élesztő- és kenyérgyárát megvette a Magyar le­számítoló és­­pénzváltóbank. Az Egri sertés- és marhahizlaló rt. Eger vá­rosától örök áron megvette az úgynevezett alsó­­vízimalmot. A jelenlegi bérlő, Ifj. Kakuk Ignác, okt.­l-én adja át a malmot. A győri Relle-féle malmot Jankovich János­­jelenlegi tulajdonos eladta Kopstein Richárd nagytapolcsányi lakosnak. Fischmann Ármin vásárosszentgáli és peterdi malmait eladta a Bencze Sándor ás társai cégnek, ő pedig megvette Pécsett a Reschsféle gőzmal­mot, amely rekonstruálva Fehér és társa cég alatt fog aug. Lén üzembe helyezni. A feketebátori Miklós Erzsébet gőzmalmát és növényolajgyárát Lakatos Imre székelyhídi malom­­tulajdonos megvette Váró Istvántól. A gyöngyösapáti-i (Va®m©gye), turbinás vízi­mű­malmot tulajdonosa, gróf Széchenyi Rezső ju­lius 1-én saját kezelésébe vette át. A malom tel­­jesitményét napi 50 mm.-ra emelték és a szüksé­­ges lépéseket megtették, hogy a H. T.-vel, mint körzeti malom szerződéses viszonyba kerüljenek. A malom vezetésével az eddigi bérlő, Volcsov Ferenc bízatott meg. Az Első szamosvölgyi Govrik-féle mű­malom rt. (Dés) június 18-án tartott közgyűlésén elhatá­rozta az alaptőkének 350.000 K-ról 700.000 K-ra való felemelését és a vállalat cégének Dési gőz­malom rt.-ra való változtatását. Károly malom rt. (Nagykikinda) cég alatt a nagykikindai Tóth-féle napi öt vagyon őrlőképes­­ségű malom átvételére az Első budapesti gőzmalmi rt. új vállalatot alapított 1 millió K alaptőkével (5000 drb 200 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: Langfelder Ede, Maier Ottó, Barna János, Kovácshegyi Kálmán, L­ux Sándor és Benes Vince. Felügyelő-bizottság: Antal Zoltán, Tallián Lajos, Fazekas Imre és dr. Földesi B. Zoltán. Érmelléki mezőgazdasági rt. (Érmihályfalva) cég alatt az Egyesült érmihályfalvai takarékpénztár és érmelléki hitelbank rt. új vállalatot alapított 1 millió K alaptőkével (5000 drb 200 K n. é. rész­vény). Az igazgatóság tagjai: Lovass Sándor (el­nök), Végh József (alelnök), Fráter István, Conrád Ottó (Budapest), Nagy Béla (Budapest), Benedek Zoltán és Mauer Jenő. Az Oravicai hengermalom rt. részvénytöbbsé­­gét (alaptőke 320.00­0) megvette Krishaber­né Schlesinger budapesti cég. Vegyi termékei, festékek és drogtrafe. Gyógyszerközpont alakítását mondja ki a kormány június 15-én kelt 2600/1918. M. E. számú rendelete M. kir. gyógyszerforgalmi ki­rendeltség (Budapest, IV., Hajó­ utca 2.) néven. A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a cik­kekre, melyeket a kormány ugyancsak június 15-én kelt a 2601/1918. M. E. számú rendeletében, mint nyilvántartott gyógyszereket fölsorol. Ilye­nek többek között: bórsav, eitrotinsav, szalicil­­sav, csersav, borkősav, éter, aspirin, fehérnye, aloe, ezüstnitrát, penibalzsam, bizmut, finomított kámfor, fehér viasz, kloroform, kokain, kodein, koffein, kollodium­, kinakéreg, h­igitális levél szennalevél, punjakol, arabs mézga, különféle higany vegyül­etek, hidropirin, jód, jodoform, brómkáli, káli hipermangan, jódkáli, kalmo­­pirin, kreozot, finomított gyapjazsír, masztix, manna, mentol, naftalin, bórsavas nátron, pep­­szin, fenacetin, óloimecet, altae-gyökér, ipekak­­nanha, jalupagyökér, szajodin, szalol, szabadilla­­mag, beléndek, nadragulya, kénszublimát, klór­­cink, cinkoxid, xeroform, stb. Ezeket a cikkeket külföldről csak a gyógyszerközpont hozhatja be, nem közvetlen fogyasztóknak pedig csupán azok a kereskedők árusíthatják, akik erre a központ­tól engedélyt kapnak, míg közvetlen fogyasz­tóknak csupán gyógyszertárak szolgáltathat­ják ki. Az árakat a központ állapítja meg. A kereskedők az engedélyt július 7-ig tartoznak a központtól kérni. A nyilvántar­tott­ gyógyszerekből nem szabad piperecikkeket, kozmetikumokat, háziszereket, féregű­ lőszereket stb. készíteni. A készleteket júliu­s 7-ig a köz­pontnál mindenki a mennyiségre való tekintet nélkül tartozik bejelenteni. Bejelentésre az­ kö­teles, akinél az áru van. A bejelentésköteles kész­letek zár alá vetteknek tekintendők, azoknak felhasználása vagy elidegenítése tilos, hanem föl kell a központnak megvételre ajánlani. A nyil­vántartott gyógyszereket csak a központ írás­­beli engedélye alapján szabad az országból ki­szállítani. Gyógynövényekben az üzlet nehezen tud megindulni, mert munkaerő hiányában a gyűj­tés igen szűk keretek között mozog. A gyűjtők nagyon magas árakat igényelnek. A külföld a magas árakat nem akarja koncedálni és ennek folytán a kiviteli üzlet majdnem teljesen szüne­tel. Az eddig kialakult árak a következők: szek­­favirág 1200 K, hársfavirág 800—1000 K, fehér E ' r f f 7*121, i­taAtaftitfil nem keli augöflim IfeSS spárga!­isis feli Siöty&apapärf i M pMBMI H l» * Ehrenf Biil-féi. 3n­zírai félm­ Sí­­ WWW*» “v ílöi * 9811 választ» ok. — Kiváltat» mintái­kfilágk. KUKKXt’KLa, »Edapea«, Vdl., Mar Agyi .«tea 3 I

Next