Magyar Kereskedők Lapja, 1918. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
1918. junusé ft. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozók és Iparosok Lapja? 3 mezési hivataltól előzetesen kiállított szállítási igazolványnyal elszállíthatja. A gabonaszükséglet megállapítása., A kormány június 28-iki keletű 3650/1918. M. E. számu rendelettel pontosan megállapította, hogy az emberi élelmezésre, állatok takarmányozására és egyéb gazdasági célokra az egyes gabonafajtákból mennyit lesz szabad a következő idényben fölhasználni, illetőleg beszerezni. A rendelet szövege a következő: 1. §. Rendszeres őstermelői munkát végző, 15 éven felüli férfi- és női munkás részére búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve havonként és fejenként 15 kg. terményt, a rendszeres őstermelői munkát végző, 15 éven aluli férfi- és női munkások, úgyszintén az őstermelő munkások családtagjai részére havonként és fejenként 12 kg. terményt lehet feloldani. Ha a terméseredmények megengedik, a közélelmezési miniszter az őstermelő férfi- és női munkások, valamint ezek családtagjai részére pótadagokat fog megállapítani. , Mindenki más részére, ideértve a rendszeres mezőgazdasági munkát nem végző őstermelőket is, a fejenként és naponként fogyasztható lisztmennyiség 240 gramm, a bányászati, ipari és közlekedési üzemek munkásainak pótadagját a közélelmezési miniszter állapítja meg. A lisztmennyiség gabonára való átszámítását a közélelmezési miniszter állapítja meg. A kölesből és tatárkából fejenként és havanként fogyasztható mennyiséget a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. 2. §. Gazdasági szükséglet címén csak akkora készlet feloldása igényelhető, illetőleg ilyebben csak akkora készlet vásárolható, amely a gazdasági cselédek és alkalmazottak konvenciójára, lelkészeknek, tanítóknak, továbbá községi (közbirtokossági) alkalmazottaknak természetben kiszolgáltatandó járandóságára, az időszaki munkások élelmezésére, haszonbérre, aratórészre, cséplőrészre, vetőmagra, az állatállomány eltartására és hizlalására szükséges. 3. §. Vetőmag elmén feloldható mennyiség tat holdanként, kirostálva, búzánál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbsikkenynél 90, (ebből árpa, zab vagy a kettő együttvéve legfeljebb 65), kölesnél 20 kg.-ot meg nem haladhat 4. §. A lóállomány szükségleténél igáslóra s az egész éven át nehéz munkát végző lóra az egész gazdasági évre 7 q-nál több zab rendszerint nem vehető számításba. 5. §. Szarvasmarha eltartására általában árpát vagy zabot számításba venni, vagy vásárolni nem szabad. De van néhány kivétel. 6. §. A tenyészkos részére összesen 30 kg., bárány részére összesen 10 kg. zab vehető számításba, egyébként juh- és kecskeállomány eltartására (hizlalására) sem árpa, sem zab nem használható fel. 7—8. §§. Sertésállomány eltartására általában árpa és zab népi vehető számításba, de itt is vannak kivételek. 9. §: Baromfiállomány eltartására csak ocsu vehető számításba, illetve vásárolható. A Kendervetőmag legmagasabb ára A földművelési miniszter június 24-én kelt 19.500/1918. számú rendeletében a következőkben állapította meg a kendervetőmagért igényelhető legmagasabb árakat: A 764/1918. M. E. számú rendelet 6. és ez 1828/1918. M. E. számú rendelet 8. faiban (1. a M. K. L. 1918. évi 9. és 23. számaiban) nyert felhatalmazás alapján az 1918. évi termésű egészségges, jó kendervetőmagnak (melynek tisztasága legalább 95%, csíraképessége 85%) árát méter mázsánként (100 kg. ikit súlyra) 1918. december 31-ig a következőleg állapítom meg: Az elsőrendű kendervetőmag ára 450 (Négyszázötven) korona, másodrendű kendervetőmag ára 300 (Háromszáz) korona, harmadrendű kendervetőmag ára 200 (Kettőszáz) korona. Amennyiben a mag tisztasága 95%-nál kisebb, tartozik az eladó a kendermagot annyira megtisztíttatni, hogy legalább a kívánt 95% tisztaságot elérje. A kívántnál kedvezőtlenebb csíraképességű, de egyébként az I., II. vagy III. rendű kender« vetőmag követelményeinek megfelelő kendervető« mag árát a m. kir. kender« és lentermelési szak« intézet (Budapest, I., Fehérvárkót 30.) állapítja meg. I. rendű kendervetőimagnak tekintendő minden olyan mag, amely Bács,Bodrog, Baranya, Békés, Csanád, Csongrád, Torontál vármegyékben termett és nem alacsony növésű és nem korai virágzásu kenderkóróról nyeretett. Ugyancsak I. rendű kendervetőmag az olyan kendervetőmag is, melyről kétségtelenül megállapítható, hogy a 1828/1918. M. E. számú rendelet alapján vetőmagot alkalmasnak minősíttetett, II. rendű kendervetőmagnak tekintendő minden olyan kendervetőmag, mely Arad, Bihar, Győr, Fejér, Komárom, Moson, Pest»Pilis«Solt« Kiskun, Szatmár, Szolnok, Temes, Tolna, Maros, Torda vármegyékben termett és nem alacsony növésű, nem korai virágzású kenderkóróról nyertetett, III. rendű kendervetőmagnak tekintendő minden olyan kendermag, amely az előbb meg nem nevezett vármegyék területén termett, ha ez vetőmagnak alkalmas, aminek megállapítására a m. kir. kender- és lentermelési szakintézet illetékes. Az első és második szakaszban megjelölt minőségekért a termelő, illetőleg az eladó az átvevővel szemben szavatossággal tartozik. Minden olyan kendermag, mely a fent említett minőségnek meg nem felel, csak olajütésre alkalmas kendermagnak tekinthető és ezért, valamint az 1918. évi december 31-ig el nem adott bárminő kendermagért csak az 1828/1918. M. E. számú rendeletben megállapított legmagasabb ár, vagyis 100 kg-ként 150 (Egyszázötven) korona követelhető. Cirokmagirányárát a földmivelésügyi miniszter 250 K-ban állapította meg, a cirokszakás irányára 400 K. Napraforgóhéj irányzata az élénk kereslet hatása alattszilárd. Fehér áruért már 90 K-t is fizetnek, míg a kevésbé kedvelt fekete áru ára 70 K körül mozog. A gabona árának emelése Ausztriában, Ausztriában a gabona árának emelésére vonatkozó szabályrendelet már szintén megjelent. Az egyes árváltozások mm.-ként a következők: gabonánál: búza 55 K (eddigi ár 40 K), rozs 55 K (40 K), árpa 50 K (37 K), zab 50 K (36 K), kukorica 50 ív (38 K). A hüvelyes terményeknél: borsó 120 K (80 K), lencse 150 K (120 K), bab 100 K (80 K), lóbab 90 K (60 K). Ezeket az árakat azonban a búzánál, rozsnál és árpánál nagyban fokozzák a szállítási prémiuk, mégpedig: július 15-ig 25 K, július 16-tól július 31-ig 20 K, augusztusban 15 K, szeptemberben pedig 10 K jutalomban részesül a termelő, aki ezekben az időközökben szállítja a termését. A magas szállítási prémiuk kitűzésével végre teljesült az osztrák gazdáknak az a régi óhaja, hogy az osztrák gabonaárak azonosak legyenek a magyar gabonaárakkal. Terra magkereskedelmi és kiviteli rt. cég alatt a budapesti Szemere és György magnagykereskedő-cég részvénytársasággá alakult át 1.500.000 K alaptőkével. Az igazgatóság tagjai: Missák Henrik és György Antal, a cég eddigi tulajdonosai és Szegő Aladár, a cég eddigi cégvezetője. A társaság egyelőre a Szemere és György cég régi helyiségeiben (V., Széchenyiutca 7.) folytatja működését, de szept. 1-én irodáit, raktárait és tisztító telepeit V., Balatonutca 12. sz. alatt saját házába helyezi át. Rudnai mezőgazdasági rt. cég alatt 3 millió K alaptőkével (3000 drb 1000 K n. é. részvény) új vállalat alakult Budapesten ingatlanok vételére, azok gazdaságilag való kezelésére és a termékek értékesítésére. Az igazgatóság tagjai: Tévén Zoltán, Frank Jenő, Adácsi József, Székely Mihály, Molnár Gusztáv, Weisz Bernát, Kurcz Jakab dr., Barna Lipót, Fülöp Mózes, Károlyi Lajos, Barta Gábor, Rosenfeld Emil, Farkas János dr., Bognár Mihály dr., Grassner Zoltán, Székely Ödön dr., Fülöp Sándor, Bottlik József és Barna Sándor. Baranyai gőzmalom rt. (Pécs) cég alatt 1 milliós alaptőkével a Pécsi takarékpénztár, a Sági Takarékpénztár, Sonnenfeld Lajos sellyei gőzmalomtulajdomos és Miskolczi József, a sásdi gőzmalom igazgatója új részvénytársaságot alapítottak, amely a sásdi gőzmalmot napi négy vagyon termelésre fogja átalakítani. Az igazgatóság Szily Tamás nyug. főispán (elnök), a Pécsi takarékpénztár képviseletében, Erreth Ede, Siptár Lajos, a Sásdi takarékpénztár részéről Mauthner Ödön (alelnök) és Bachruch István körjegyző, továbbá Sonnenfeld Lajos és Sonnenfeld Géza, és Miskolczy József (ügyvezető). A felügyelőbizottság tagjai Forrali Valér (elnök), Fenlczy Ignác dr. főszolgabíró, Visnya Ernő, Wertheim József és Darvas Adolf. A Moskovits Adolf és fiai Adria ipari és mezőgazdasági rt. (Nagyvárad) malmát, szesz-, élesztő- és kenyérgyárát megvette a Magyar leszámítoló éspénzváltóbank. Az Egri sertés- és marhahizlaló rt. Eger városától örök áron megvette az úgynevezett alsóvízimalmot. A jelenlegi bérlő, Ifj. Kakuk Ignác, okt.l-én adja át a malmot. A győri Relle-féle malmot Jankovich Jánosjelenlegi tulajdonos eladta Kopstein Richárd nagytapolcsányi lakosnak. Fischmann Ármin vásárosszentgáli és peterdi malmait eladta a Bencze Sándor ás társai cégnek, ő pedig megvette Pécsett a Reschsféle gőzmalmot, amely rekonstruálva Fehér és társa cég alatt fog aug. Lén üzembe helyezni. A feketebátori Miklós Erzsébet gőzmalmát és növényolajgyárát Lakatos Imre székelyhídi malomtulajdonos megvette Váró Istvántól. A gyöngyösapáti-i (Va®m©gye), turbinás víziműmalmot tulajdonosa, gróf Széchenyi Rezső julius 1-én saját kezelésébe vette át. A malom teljesitményét napi 50 mm.-ra emelték és a szükséges lépéseket megtették, hogy a H. T.-vel, mint körzeti malom szerződéses viszonyba kerüljenek. A malom vezetésével az eddigi bérlő, Volcsov Ferenc bízatott meg. Az Első szamosvölgyi Govrik-féle műmalom rt. (Dés) június 18-án tartott közgyűlésén elhatározta az alaptőkének 350.000 K-ról 700.000 K-ra való felemelését és a vállalat cégének Dési gőzmalom rt.-ra való változtatását. Károly malom rt. (Nagykikinda) cég alatt a nagykikindai Tóth-féle napi öt vagyon őrlőképességű malom átvételére az Első budapesti gőzmalmi rt. új vállalatot alapított 1 millió K alaptőkével (5000 drb 200 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: Langfelder Ede, Maier Ottó, Barna János, Kovácshegyi Kálmán, Lux Sándor és Benes Vince. Felügyelő-bizottság: Antal Zoltán, Tallián Lajos, Fazekas Imre és dr. Földesi B. Zoltán. Érmelléki mezőgazdasági rt. (Érmihályfalva) cég alatt az Egyesült érmihályfalvai takarékpénztár és érmelléki hitelbank rt. új vállalatot alapított 1 millió K alaptőkével (5000 drb 200 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: Lovass Sándor (elnök), Végh József (alelnök), Fráter István, Conrád Ottó (Budapest), Nagy Béla (Budapest), Benedek Zoltán és Mauer Jenő. Az Oravicai hengermalom rt. részvénytöbbségét (alaptőke 320.000) megvette Krishaberné Schlesinger budapesti cég. Vegyi termékei, festékek és drogtrafe. Gyógyszerközpont alakítását mondja ki a kormány június 15-én kelt 2600/1918. M. E. számú rendelete M. kir. gyógyszerforgalmi kirendeltség (Budapest, IV., Hajó utca 2.) néven. A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a cikkekre, melyeket a kormány ugyancsak június 15-én kelt a 2601/1918. M. E. számú rendeletében, mint nyilvántartott gyógyszereket fölsorol. Ilyenek többek között: bórsav, eitrotinsav, szalicilsav, csersav, borkősav, éter, aspirin, fehérnye, aloe, ezüstnitrát, penibalzsam, bizmut, finomított kámfor, fehér viasz, kloroform, kokain, kodein, koffein, kollodium, kinakéreg, higitális levél szennalevél, punjakol, arabs mézga, különféle higany vegyületek, hidropirin, jód, jodoform, brómkáli, káli hipermangan, jódkáli, kalmopirin, kreozot, finomított gyapjazsír, masztix, manna, mentol, naftalin, bórsavas nátron, pepszin, fenacetin, óloimecet, altae-gyökér, ipekaknanha, jalupagyökér, szajodin, szalol, szabadillamag, beléndek, nadragulya, kénszublimát, klórcink, cinkoxid, xeroform, stb. Ezeket a cikkeket külföldről csak a gyógyszerközpont hozhatja be, nem közvetlen fogyasztóknak pedig csupán azok a kereskedők árusíthatják, akik erre a központtól engedélyt kapnak, míg közvetlen fogyasztóknak csupán gyógyszertárak szolgáltathatják ki. Az árakat a központ állapítja meg. A kereskedők az engedélyt július 7-ig tartoznak a központtól kérni. A nyilvántartott gyógyszerekből nem szabad piperecikkeket, kozmetikumokat, háziszereket, féregű lőszereket stb. készíteni. A készleteket július 7-ig a központnál mindenki a mennyiségre való tekintet nélkül tartozik bejelenteni. Bejelentésre az köteles, akinél az áru van. A bejelentésköteles készletek zár alá vetteknek tekintendők, azoknak felhasználása vagy elidegenítése tilos, hanem föl kell a központnak megvételre ajánlani. A nyilvántartott gyógyszereket csak a központ írásbeli engedélye alapján szabad az országból kiszállítani. Gyógynövényekben az üzlet nehezen tud megindulni, mert munkaerő hiányában a gyűjtés igen szűk keretek között mozog. A gyűjtők nagyon magas árakat igényelnek. A külföld a magas árakat nem akarja koncedálni és ennek folytán a kiviteli üzlet majdnem teljesen szünetel. Az eddig kialakult árak a következők: szekfavirág 1200 K, hársfavirág 800—1000 K, fehér E ' r f f 7*121, itaAtaftitfil nem keli augöflim IfeSS spárga!isis feli Siöty&apapärf i M pMBMI H l» * Ehrenf Biil-féi. 3nzírai félm Sí WWW*» “v ílöi * 9811 választ» ok. — Kiváltat» mintáikfilágk. KUKKXt’KLa, »Edapea«, Vdl., Mar Agyi .«tea 3 I