Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-01 / 1. szám
egyes számára: 1.50 KORONA XXXX. évfolyam Budapest, 1921. január 1, 1. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, válalkozás és szállítás közlönye. .. Megjelenik minden csütörtökön :: ffifu« szerkeszto- KAI MAC p/íj TELEFON : Szerkesztőség : 11— 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas u. 13. ELEL b 8 E b T ' nUI 1,1110 rflL ] Kiadóhivatal: 79 99 Felelős szerkesztő: 12779 Előfizetőinkhez. A postai szállítási díj lényeges felemelése és a lapelőállítás folytonos megdrágulása miatt kénytelenek vagyunk lapjaink előfizetési díját mérsékelten felemelni. Ehhez képest a Magyar Kereskedők Lapja és a Magyar Pénzügy együttes előfizető díja 1930. évi január 1-től fedve egész évre 120 K, félévre 65 K,negyedévre 35 K. Minthogy ez arért előfizetőink két lapot kapnak, lapjaink még így is a legolcsóbb magyar gazdasági szaklapok. Közönségünk, mely négy évtizeden keresztül hűségesen kitartott mellettünk, méltányolni fogja azt a kényszert, amely akaratunk ellenére lapjaink előfizetési árának újabb felemelésére késztet. E számunkhoz előfizetőink részére postabefizetési lapot mellékelünk. HIRDETÉS! ÁRAK: A hirdetés egy 80 millméteres széles hasábon a hirdetásek között millimétersoronként 5 koronába, az ámrovatokban vagy a Nyílttérben 8 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milliméter magas a hirdetés, annyiszor 5, lletve 8 korona az ára. Állást kereső hirdetők a felét fizetik. — /T'k •›—‡‚ •-j "" '• pi a’ kapható. KALMÁR SÁNDOR ■....... ■ —.................Budapest IX . Ráday-utca 52. sz. Kánon ajánlatos 4346 rumból és cognncból. karácsonyfára habcukorkák, szaloncukor, karamellák, nürnbergi mézes csókok és sütemények. Magyar szőlőgazdák borpincészetének borai, likőrök, Hermann és Péntek, Budapest, ill.. Főherceg Sándor-utca 32. _____________introenveim . .Csokoládé"' Budapest._________4622 BORBAKANCSOK, NŐI CIPŐK, FIÚ és GYERMEK-CIPŐK, valamint finom külföldi cipőáruk Mülller L IK. és Társa cégnél, cipőengros. Budepesti Károly körút 4. I. emelet. Csakis nagybani eladás, 4695 SOS BORSZESZ Szabadságot a gazdasági életben!! A gazdaságpolitika világszerte fordulóponthoz érkezett. A győztes nagy gazdasági államok, amelyek a háborúban kényszerűségből ideig-óráig a gazdasági élet állami szervezésére fanyalodtak, sietnek visszatérni régi gazdaságpolitikájukhoz, amelynek alapelve az egyéni gazdasági tevékenység mentős nagyobb szabadsága, a felesleges megkötöttség és az állami beavatkozás elkerülése. A kapitalisztikus gazdasági rend alapjait, a magántulajdont és az egyéni erők szabad érvényesülését nem tudta megingatni a szocializmusnak a háború folyamán történt térfoglalása. Amerika, a világ leghatalmasabb termelő állama, a maga óriási iparát, kereskedelmét és pénzügyét változatlanul kapitalisztikus alapon folytatja. Anglia, a free trade klasszikus hazája, sikeres ellenállást tudott kifejteni a bányák és közlekedési eszközök államosítása iránt támasztott munkáspárti követeléseknek. Németországban a szocializáló tendenciák mindinkább elgyengülnek, Ausztria pedig, még ha akarná is, nem tudná megvalósítani az ipar nagyarányú szocializálását az entente-államok tiltakozása miatt. A semleges államokban, amelek a háború folyamán rendkívül módost meggazdagodtak és nagyszerű gazdasági fejlődésen mentek keresztül, a kapitálisztikus gazdasági rend megváltoztatása egy panatra sem került szóba. Eképpen az egész ".világon diadalmaskodik a gazdasági eöle szabad érvényesülésének rendszere a 7állami omnipotenciával és a szocializált hajlandóságokkal szemben. Nálunk az elmék öntudatra ébredése lassabban folyik, mert poltikai jelszavak zavarják a gazdasági szellem helyes kialakulását és a gazdaságpolitka tisztázását. Ha valahol bebizonyosodott az állami beavatkozás gazdaságilag káros volta, a minden áron való hatósági rendszabályozás helytelensége, a termelés kényszereszközökkel való szervezésének és koncentrációjának a veszedelmessége , úgy nálunk, Magyarországon, amely a bolseeviki gazdaságpolitika pusztításait végigszenvedte. A proletárdiktatúra iskolapéldája annak, hogy a győzelemre vergődött szocia izmus a maga elvei alapján képtelen a gazdasági életet úgy berendezni és folytatni, ahogyan az emberi lélekből és I V t kel folyt.'.., \z cgA \ íí■ ’. lejei vce i uy e i, |j u szecielv és gazdasági tevékenység kizárása útját állja minden gazdasági haladásunk és bebizonyosodott empirice, hogy a szociális termelésből nem fakad jólét. E keserves tapasztalatok kényszerítik most kormányzatunkat arra, hogy az általános politikai irányzatokkal ellentétben viszszatérjen a gazdasági szabadság politikájára. Hiába prédikálja a pártpolitika, hogy a tőke nemzetközi és hogy ennélfogva nemzeti irányban kell az államnak befolyásolnia. Hasztalan próbálnak elvakult pártpolitikusok gyűlöletet prédikálni és rendszabályokat sürgetni az átkozott bankok, az osztalékkergető ipar, a nyerészkedő kereskedelem ellen. A szenvedély nem lehet jó tanácsadó a gazdaságpolitikában sem, amelyet higgadt megfontolással kell vezetni és irányítani. Bármennyire sürgesse is az úgynevezett új kurzus legszélsőbb szárnya a szabad gazdasági tevékenység béklyóba verését, a tőke tevékenységének megrendszabályozását, felelősségének tudatában lévő kormány nem vállalkozik ilyen gazdaságpolitikára. A hivatalos lap nap-nap után teszi közzé a kormány gazdasági jellegű rendeleteit, amelyek a gazdasági élet egy-egy terén helyreállítják az egyéni rendelkezési szabadságot, a kereskedelmi és ipari tevékenység megkötöttségét mindjobban csökkentik és az ország termelésében ismét jogaiba állítják az egyéni kezdeményezést, ambíciót, szorgalmat és tehetséget. A jelszó-politika a gyakorlatban hátrálni kénytelen a realitás követelményei előtt. Európa közepén Magyarország sem követhet más gazdaságpolitikát, mint amilyent az egész művelt világ szabott maga elé. De az a gazdasági politika, amely az egyéni gazdasági erők érvényesülését meg akarná akadályozni, mely tőke-, ipar- és kereskedelem-ellenes, nem is volna nemzeti politika, amit legjobban beigazolt a proletárdiktatúra gazdaságpolitikája, mely neki egyéb, mint ad abszurdum vitele az állam gazdaságpolitikai mindenhatóságának.. Magyarország évszázadok óta a gazdasági szabadság politikáját gyakorolta, amikor féltudatosan betelepítette az idegen kézműveseket és fejlesztette a kereskedést. Legfontosabb termelési ágában , a mezőgazdaságban is minden időben az egyéni tevékenységnek szabad érvényesülést engedett és az ország gazdasági életében a legvirágzóbb korszakok azok voltak, amelyekben a szabadság gazdaságpolitikája, a Széchenyiek és Kossuthok koncepciója zavartalanul érvényesülhetett. Az új kurzusnak sem lehet más a gazdaságpolitikája. Hazánk újjáébredése a gazdasági szabadság jegyében fog végbe menni. _ A békeszerződés pénzügyi előkészítése. A Pénzintézetek országos egyesülése az osztrák békeszerződés nyomán sorozatos szaktanácskormányain megvitatta a békeszerződéssel kapcsolatos pénzügyi kérdéseket és ezekben a részletkérdések beható kidolgozása mellett elvi szempontokként a következőket emelte ki : I. A. államadósságok megosztására vonatkozólag : Alku - taglalandó «• t-H’] "»kv.önök olyan megosztása elén, amely a kötvénybirtokosok állampolgársága szerint történik." 2. Állás foglalandó az állami bankjegyadósság olyan megosztása ellen, mely az egyes utódállamok területén forgalomban lévő bankjegymennyiség szerint történik. 3. Állás foglalandó az ellen, hogy az elszakadó területrészek a külföldi állampolgárok birtokában lévő államadóssági kötvények, valamint az összes nem címletesített államadósságok terhei alól magukat teljesen kivonják. 4. Pozitív megoldásképpen követelni kell, hogy az államadósságoknak — különböztetés nélkül — minden kategóriája az elszakadó és megmaradó területrészek között azoknak a békeszerződés nyomán újonnan kialakuló pénzügyi teljesítőképessége szerint oszlassák fel. II. A közös jegybank likvidálására vonatkozólag: 1. Mindaddig, míg a magyar nemzeti jegybank felállításának pénzügyi és technikai előfeltételei megteremthetők, a közös jegybank likvid adójának megkezdése elhalasztandó. 2. A bankjegyadósságból való részesedés megállapítása végett előírt bankjegylebélyegzési eljárás a volt monarchia egész területén egyidejűleg foganatosítandó; az egyes nemzeti államok által eddig eszközölt bankjegyszebélyegzések jogatályosoknak e szempontból nem tekinthetők. 3. Megállapítandó az az arány, amely szerint mentesül a megmaradó Ausztria és a megmaradó Magyarország a jegybankkal szemben fennálló azon kötelezettségeik alól, amelyeknek megfelelő bankjegyeket az elszakadó területeken bevonnak. 4. A jóvátételi bizottság hatalmaztassék fel arra, hogy a jegybank likvidációjával kapcsolatos kérdésekben önálló hatáskörben esetleg a békeszerződés intézkedéseinek módosításával is rendelkezhessék. III. A nemzetközi tartozásokra vonatkozólag : 1. Állásfoglalandó azon rendelkezés ellen amely szerint a koronatartozásokat idegen valutára konvertálva és emellett oly átszámítási kulcs alkalmazásával kell fizetni, amely a tartozások megsokszorozódását jelenti, minden A Magyar Pénzügy-nek ezt a számát a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is megkapják.