Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-08 / 37. szám

1921. május 8. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA :.-y- telefon: v JÓZSEF * 1 ».AMBBA 27 v?­ napját külön rendelet fogja megállapítani. A pénz­­jeffykibo­csátás kizárólagos állami monopóliumát azért nem lehetett most életbeléptetni, mert a bankjegyek becserélésének befejezéséig az Osztrák­magyar bank jegyei tovább forgalomban vannak. A bankjegyek becserélése után életbe fog lépni az állam kizárólagos pénzjegykibocsátó joga. A pénzforgalom szabályozásáról szóló törvény­ben a pénzügyminiszter tudvalevőleg felhatalma­zást kapott államjegyek kibocsátására és ez alapon a pénzügyminiszter 2234/1921. számú rendeletével elrendeli az államjegyek forgalombahozatalát. Da­cára annak, hogy államjegyintézet működését csak egy később megállapítandó időpontban fogja meg­kezdeni, a pénzügyminiszter a pénzforgalom rend­jének biztosítása érdekében a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államjegyeket már most ki­bocsátja. A kibocsátás egyelőre kizárólag az oszt­rák-magyar bank magyar felülbélyegzésű 10.000 és 1000 koronás jegyeinek kicserélése végett történik. Ezek a bankjegyek teljes névértékben minden levo­nás nélkül cseréltetnek ki államjegyekre. A kicse­rélés határideje 1921 május 9-étől május 25-ik nap­jáig terjed. A beszolgáltató fél nem követelheti azt, hogy neki ugyanolyan címletbeosztásban adassa­nak ki államjegyek, mint amilyen címletbeosztású bankjegyeket ő beszolgáltat A pénzügyminiszter rendeletéhez csatolt füg­gelékekben az államjegyek leírása foglaltatik. Az államjegyeken a számmal kiírt összeg alatt a köv­­­etkező klauzula áll: „Ez" az államojegy, amely Ma­gyarország függő adósságának része, a törvény ha­tározataihoz képest mindenki által, valamint min­den közpénztárnál fizetéskép teljes névértékben el­fogadandó.“ Az államjegyek­ keltezése 1920. január­­1. és valamennyi címlet báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter aláírását viseli. A 10.000 koronás államjegy Magyarország védasszonyának mellképét mutatja, az 5000 koronás államjegyen Hungária mellképe, fején a magyar szent koronával és vál­lán palásttal látható, az 1000 koronás államjegyen Szent István király mellképe, az 500 koronás állam­jegyen Árpád fejedelem mellképe, a 100 koronás állam­jegyen pedig Mátyás király mellképe látható. A május 9-étől 25-éig terjedő határidőben csakis 1000 és 10.000 koronás bankjegyek cseréltet­nek be. A kisebb bankjegyek becserélésére a pénz­ügyminiszter később fog határidőt kitűzni, amikor az állami jegyintézet működését megkezdi. A jegy­­intézet elnökévé a kormányzó dr. Popovics Sán­dort, alelnökévé Papp Eleket rendelte ki.* Az állam­jegyintézet az Osztrák-magyar bank budapesti székházában lesz és átveszi a volt jegybank buda­pesti főintézetének egész személyzetét és beren­dezését Az Osztrák-magyar bank április hó 15-iki ki­mutatása szerint a magyar bankjegyforgalom 736 millió­­-val 14.530 m­illiárdra csökkent, amivel szemben az osztrák bankjegyforgalom április má­sodik hetében további 635,8 millióval 42.394 mil­­liárdra szaporodott. A magyar jegyforgalom apa­dása abból magyarázható, hogy a váltótársán 1­­0.7 millió, a lombardkölcsönökre pedig 49.7 millió fizettetett vissza, a girószámlán pedig 515 millió­t fizettetett be, amivel a girdbetétek összege Magyar­­országon 6.72 milliádra emelkedett. Az osztrák bankjegyforgalom további nagy megduzzadása fő­ként a jegybanknak az állam által való nagy igénybevételére vezetendő vissza, azaz abból tűnik ki, hogy az osztrák kincstárjegyek tétele ismét 3114 millióval növekedett, holott a váltótárcán a csökkenés csak 2270 millió­­, ami nyilvánvalóan az államkincstárjegyek tételeire való átvitelt jelent. Az osztrák girószámla csak 66,6 koronával növeke­dett. A mérleg főösszege a magyar üzletvitelben 21.197, az osztrák üzletvitelben 51.895 milliárd. A dán jegybank kamatlábát 7%-ról 6%-ra le­szállította. A Magyar általános hitelbank igazgatósága meg­állapította az 1920. évi mérleget, mely 6­ 7.427,150,5 K tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a má­jus 23-án tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az intézet a 280 millió alaptőke után 16"?, vagyis részvényenként 64 K osztalékot fizessen, 8.500.000 K-t a rendes tartalékalap javadalmazására fordítson, mi­által ez 600 millió koronára emelkedik, 1.000.000 ko­ronát hadi-közjótékonysági célokra, 3.000.000 K-t a nyugdíjalap erősbítésére­ juttasson és 1.384.109 K-t új számlára vigyen át. Az üzleteredmény-számlán a kö­vetkező nyereségek mutatkoznak : kamatokon 62.6 millió, jutalékokon 33.7 millió, társasfiz­etőken 11.3 millió, értékpapírokon 13 millió­, devizákon és valutá­kon 17.7 millió és árukon 3.2 millió korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 42 millió, a költségek 17 millió, az adók 18 millió és a­­ jótékonycélú adományok 2­3 millió koronát tesztek. I­­ Az Intézet kezelésére bízott idegen tőkék összege 2338 millióról 3603 millió koronára emelkedett. A bank összforgalma 1920-ban 127 milliárd korona volt. Az intézet utolsó kibocsátású részvényeinek forgalomban lévő ideiglenes elismervényei végleges részvényekre át­­cserélhetők­ A Pesti magyar kereskedelmi bank 1920. évi zár­számadásának főbb adatai: Nyereség kamatszámlán : 59.534.758 K; jelzálog- és községi kölcsönüzleten: 2,709.971 K; különféle jutalékokon, konzorciális és ér­tékpapírüzleten és külföldi értékeken : 37,671.473 K ; fiókok s kom­mandítek nyeresége 7,008.174 a megszál­lott területen levő fiókok s kommanditek eredménye nélkül. Az alkalmazottak fizetése 31,926.297 koronára, míg a költségek és adók 30,653.991 koronára emelked­tek. A bank által kezelt idegen pénzek összege 3.3 milliárd koronára rúg és címleteinek forgalma 613.5 millió korona volt. A mérleg a bank értékpénztáránál az érdeklődők rendelkezésére áll. A Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank igazgató­sága megállapította a bank 1920. évi mérlegét, amely 20,109,347 K tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a május hó 20-ára összehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank részvényenként 40 K , 10% osz­talékot fizessen. A Magyar forgalmi bank rt. (a Magyar leszá­mítoló- és pénzváltóbank érdekeltsége) 1920. évi mérlege 25 millió K alaptőke és 9,751.767 K nyers jövedelem mellett, melyben bennfoglaltatik az előző évről áthozott­­157.138 ív, a költségek és 540.182 K- nak a hadikölcsönökből való leírása után 5,846.767 K tiszta nyereséggel zárul. A Magyar-olasz bank közli, hogy a részvényeiről kiállított ideiglenes elismervények (scripsek) folyó hó 6-ától kezdődőleg az intézet pénztáránál (V., Nádor­utca 16. sz.) végleges részvényekre. Cseréltetnek ki. Az Épitésbank rt. az 1920. évi mérlegét 2 mil­lió K alaptőke és 527.036 K bruttó jövedelem mellett 316.690 K tiszta nyereséggel zárja. A Pápa városi és vidéki takarék rt. máj. 16-iki közgyűlésén az igazgatóság a 201 millió K alaptőke fölemelését fogja javasolni. Az intézet az 1920. évre 35 K , 7% osztalékot fizet. Horváth Máté ügyvezető-igazgatóvá neveztetett ki. A Vásárostamányi takarékpénztár rt. alaptő­kéjét 340.000 K-ról 510.000 K-ra emelte föl. A Szombathelyi egyházmegyei takarékpénztár rt. máj. 14-iki közgyűlésén az igazgatóság a 2 mil­lió K alaptőke fölemelését írgja javasolni. A Zalavármegyei takarékpénztár rt. (Zala­egerszeg) alaptőkéjét 600.000 K-ra emelte fel. A Debreceni kereszténybiztosító intézet rt. május 25-iki közgyűlésén az igazgatóság javasolni fogja az intézetnek a budapesti Első keresztény biztositg intézet ■f.-gal való fúziót. A Central Bodenkreditbank (Becs) az 1920. évre 26 K osztalékot fizet. A Janus életbiztosító intézet (Becs) magába­­olvasztotta az Erste allgemeine Beamtenverein-t és cégét Janus Lebensversicherungsanstalt auf Ge­­genseitigkeit-ra változtatta át. IVWV,­WVWVWVVWV,A-VVVVW­V,-VSV, - Kereskedelmi hírek. Nagyarányú fizetésképtelenségekről ír nap-nap­­tán a sajtó. E kérdésről W­eiszberger Imre dr., ügy­­véd, a Budapesti hitelezői védegylet ügyésze a követ­kezőket közli velünk : A mai napig mindössze tíz­lizenkettő a fizetésképtelenség száma, még­pedig textil i­s hasonló szakmában. Az inzolvens kereskedők az áresésekre hivatkoznak. A raktárak értéke felére csökkent, az üzlet hetek óta pang. Tagadhatatlan, hogy a­z­entetelt eseteken kívül vannak még bizonyos csen­des­ lebonyolítások is, melyek tulajdonképpen nem fizetésképtelenségek, hanem a felek a gyárosoktól és n­agykereskedőktől vagy bonifikációt kérnek, vagy pe­­d­ig azt igyekeznek keresztülvinni, hogy az árukat az i­rodák legalább részben visszavegyék. A mostani fize­tésképtelenségek abban különböznek lényegesen az eddigiektől, hogy az egyes követelési tételek igen ma­ras összegekre rúgnak. Az eddig bejelentett eseteknél a passzívak félmillió és hét-nyolc millió korona közt v­állakoznak. Ezekből az új fizetésképtelenségekből ki­folyólag csődnyitás még nem volt. Az egyezkedési tár­gyalások igen gyorsan folynak le és még gyorsabb tempóban realizálhatnak, éppen a konjunktúra bizony­talanságára való tekintettel. Az eddigi egyezségi kvó­­ták 60—70% közt mozognak. Weitzenfeld és Herzfeld nyersterménykeres-­­­edelmi rt. cég alatt a budapesti azonos nevű cég (IX., Ráday­ u. 4.) részvénytársasággá alakult át 1 millió K alaptőkével. Hungária anyagellátási rt. cég alatt Buda­pesten (Andrássy­ út 13.) kereskedelmi közvetítő­­vállalat alakult 500.000 K alaptőkével (500 drb. 1000 K-s részvény). Az igazgatóság tagjai: Petne­­lházy László dr., Frey Ernő és Freund Béla. Gyarmatáru kereskedelmi rt. alakult Buda­­p­esten 1 millió K alaptőkével (1000 drb. 1000 K-s részvény). Az igazgatóság tagjai: Farkas Vilmos, K­lein Rudolf és Szabó Gyula. A Gyufaárusító rt. 1920. évi mérlegét 300.000 K a­laptőke mellett 42.845 K tiszta nyereséggel zárja. A Föld, bánya és kereskedelmi rt. 1918/19. évi mérlegét 1 millió K alaptőke mellett 43.986 K vesz­teséggel zárja. A Goldzien­er rt. 1920. évi mérlege 2 millió K alaptőke mellett 462.953 K tiszta nyereséget tün­tet föl. A Szombathelyi kereskedelmi és mezőgazda­sági rt. máj. 8-iki közgyűlésén az alaptőke föleme­­l­éséről fog határozni. A Simon András gazdasági és technikai áru­forgalmi rt. (Szarvas) máj. 16-iki közgyűlésén az igazgatóság a válalat fölszámolását fogja javasolni. _________________________________ A Világhírű KMiSTÁLY-VIZ“ ismét mindenütt kapható. Megrendelhető a Szent- Szukácsfürdő r.-t. Kristály-Kútvállalatánál. Tel.: 43-90. 3 flRk 51 fl&S vegyészeti gyár ismét szállít a i e&TOW'aDly'a legkitűnőbb minőségben és leg- s olcsóbban jPeroVlis levegőtisztító permetereket és 1 folyadékot, pormentesitő seprőanyagot és padlóolaja­t, 5 padlófényesitő- és beeresztőszereket, Antiinsekt 8 rovarirtói és agyéb vegyi­ cikkeket. Budiny IX., Bakáts­ Sér­en. Telefon interurban : 1. 22—54. 3 WVVvV/iwVWbVVVWVWWWWVVVWWiWVW Áruuzlejtsk­ek. Gabonanemű­ek üzletmenetele nem tud megélén­külni. Általános felfogás szerint igazi élénkülés mind­addig nem is várható, amíg a kiviteli üzlet igazán nem tud megindulni. Ennek pedig első­­ feltétele a kiviteli illetékek megszüntetése és a szállításnak minden le­hető eszközzel való megkönnyebbítése. Persze sok függ a külföldi piacok áralakulásától, valamint a valuták árfolyamától is. Mindenesetre számolni képysztal, hogy Jugoszlávia és Románia erős versenytársaink, lesznek az osztrák, cseh és német piacokon, amelyek a mi ter­ményeink külföldi értékesítésénél is elsősorban jön­nek tekintetbe. Az ország minden részéből beérkezett jelentések szerint az utolsó két heti bőséges esőzés nagyon sokat használt a vetéseknek, ámbár a szokat­lanul hűvös időjárás miatt a növényzet fejlődése lassú. Ha most egy-két hétig szép meleg időjárás tesz és a júniusi időjárás is olyan kedvező lesz, mint április második felében, olyan aratásra van kilátás, hogy elég nagy kivitelre váró fölöslegeink lesznek. Éppen ezért kívánatos volna, ha a kormány idejében megtenné a megfelelő intézkedéseket az igazán szabad forgalom visszaállítása végett és a gabona, valamint a liszt ki­vitelét a belföldi szükséglet ellátásának ,biztosítása mellett erőteljesen előmozdítaná. . Legtöbbet használt az eső a tengerinek, burgonyának és kerti vélemé­nyeknek, de nagyrészt helyrehozta azt a kárt is, ame­lyet a rozs a tartós szárazság miatt szenvedett. A szalma magasra szökött és a kalászképződés is nagy­jából kielégítő. Búza és rozs nagyon szépen áll és ha az időjárás továbbra is kedvező marad, de aratást re­mélhetünk. Nem férhet kétség hozzá, hogy ha szabad volna a forgalom, máris meglehetős üzlet volna új búzában, rozsban és árpában, ami magától értetődőleg nagy mértékben megkönnyebbítené a jövő kampány­­beti ellátás biztosítását, de még a gazdák érdekében is volna. Az adott viszonyok között persze a zárolt ke­­nyérmagvakban még a prompt üzlet sem tud igazán megindulni ,ámbár kereskedői körökben úgy tudják, hogy a kereskedelem részleges bekapcsolása máris több száz vagon kenyérmagvat hozott felszínre. A bu­dapesti árutőzsdén az üzlet egy-két vagonos tengeri­­tételek adás-vételére szorítkozik. Ha elvétve van vala­melyes kereslet, az csak közelfekvő állomásokon tá­roló áru iránt mutat érdeklődést. Ilyen helyeken levő azonnal Szállítható áruért a napokban 7.80—8.30 K között ingadozó árakat értek el. Egy-két tétel csin­­kvantin 9.40—9.80 K áron cserélt gazdát. Hibás ten­geri alig adható el, pedig már 6 K-nál olcsóbban is kínálták, mert ipari célokra egyáltalában nincs szük­séglet. Árpa iránt sincs érdeklődés, 9.50—9.80 K-s aján­latok dacára üzlet alig jött létre. Zab szintén el van hanyagolva. Az állomás szóló ajánlatokat még meg­hallgatni sem akarnak, mert Budapesten fekvő árut is lehetne 9.40—9.50 K-ért kapni, az az állomás kért 8.80—9 K-s árak tehát nem számíthatnak érdeklő­désre. Köles abszolúte ü­zlettelen, névleges ára 4.90— 5.30 K, rr.ig köleskását 9.80—11.40 K között ingadozó árakon ajánlanak. Hüvelyesek teljesen üzlettelenek. Borsóra és len­csére napokon át még ajánlatokat sem hallani. Babot sokat kínálnak, még­pedig egészséges fehér babot már 5.25 K-ért, takarmánybabot 4.50 K-nál olcsóbban is, de még ezeken az árakon sem akad vevő, mert a bel­földi fogyasztás nem fölvevőképes, kivitelre pedig nincs semmi kilátás.. Mák irányzata jó kereslet és aránylag csekély kí­nálat mellett szilárd. A budapesti árutőzsdén néhány vagon szép kék uradalmi mák 35 K-ig menő áron kelt el az állomás, míg Budapesten fekvő áruért nagy téte­lekben 36—38 K-t értek el, kisebb mennyiségekben 40 —42 K-ért árusítják. Széna és szalma üzletmenete megélénkült. Kü­lönösen elsőrendű préselt szalma iránt nagyon élénk a kereslet és ennek folytán az árak emelkedő irány­zatot követnek. Budapesten sajtolt szénáért 420—450 K-t, préselt szalmáért 200—220 K-t fizettek a hét vége felé. Marhavásár. A hét­fői vásáron a fölhajtás 796 drb, ebből 490 ökör volt. A nagy felhajtás következtében az árak 2—3 K-val hanyatlottak, csupán a kicsontozni való marha ára maradt változatlan. Bikák kereslete gyenge volt. A csütörtöki vásárra 1066 állatot, közte 546 ökröt hajtottak föl. A fölhajtás jóval meghaladta a keresletet, mert a mészárosoknak nagy húskészle­teik vannak.­Emiatt az irányzat lanyha volt és az árak további 6—8 K-val, sőt egyes esetekben 10—15 K-val is csökkentek. A fölhajtott állatok nagy része eladat­lan maradt és így a jövő hétfői, május 9-iki­ vásárra kb. 1000 dobos fölhajtás várható. A kialakult árak a következők : ökör elsőrendű 28—40 K, közép 19—27 K, harmadrendű 13—18 K, bika elsőrendű 18—23 K, másodrendű 12—17 K, bivaly 17—24 K, teh­én elsőrendű 24—37 K, másodrendű 13—23 K, kicsontozni való marha 8—12 K, növendékmarha 3—14 K, borjú minő­ség szerint 25—10 K. Sertésvásár. A mult szombatról 1090 állat eladat­lanul maradt és a hétfői vásárra került. Hétfőn az 1700 .drbra ingó fölhajtásból 923 sertés, nagyrészt

Next