Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Ara­b korona, XLI. évfolyam MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V., Sas­ utca 13. SZERKESZTI: KORMOS GYULA CT TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. CT KIADÓHIVATAL 7-19. SZERKESZTŐ 127-79. Budapest, 1922. január 1. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye, megjelenik betonként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt. Előfizetési felhívás. Január elsejével új előfizetést nyitunk a Magyar Kereskedők Lapjára és a Magyar Pénz­ügyre, amelyek XLII. évfolyamukba lépnek, tehát a legrégibb magyar közgazdasági lapok. Minden, a kereskedelmi, ipari és hiteléletben előforduló eseményről gyorsan és megbízhatóan beszámolunk. Előfizetőinknek a „Szerkesztői üzenetekében jogi, adóügyi kérdésekben, valamint üzletükben előfor­duló minden más kérdésben is útbaigazítást és tanácsot adunk. Olvasóinkkal élénk, közvetlen érintkezést tartunk fönn. A Magyar Kereskedők Lapja és Magyar Pénz­ig előfizetési ára a Sorsolási Értesítővel együtt belföldön: egész évre 480 K, félévre 250 K, ne­gyedévre 130 K; külföldön: egész évre 080 K, félévre 350 K, ne­gyedévre 180 K. A Magyar Kereskedők Lapja és a Magyar Pénzügy nagy elterjedtségüknél fogva a legjobb hirdetési orgánumoknak bizonyultak. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint ....... 15 K „ szövegoldal millim. soronkint ... 20 K „ címlapon (első oldal) mill. .... 28 K A csak a szombati számra feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. A Magyar Kereskedők Lapja és Magyar­­ Pénzügy január 6-án megjelenő együttes jubileumi­­ száma szenzációs lesz. A szokottnál is nagyobb példányszámban fog megjelenni, hirdetésre tehát kiválóan alkalmas. Hirdetéseket erre a számra január 2-ig fogad el a kiadóhivatal. iKAFIKÁLIIKANCSOK­­ barna tehénbőrbő!, karácsonyi felruházásra, leg- I olcsóbb árakon. ÜSZBÖ JÓZSEF cipőnagykeres- I kedö Budapest. VIVilmos császár-ut 43 sz. 242 M .............. ‘-“"aJA Ií iíti *l/íy..........ÜST lífSUlfíO v., Arany János-utca 10. sz. , pui­jr wO T.^/i^5-02, ^ 104-10- IprPOtl/inQli rOlJűot¥iBűíi MTSS*­­Schützer S. és~FiaTMPécs. * PIPERESZAPPAN 68T7 SZINSZAPPAN BOROTVASZAPPAN -lönlegesség: „Rááiu­m“ fürdSszappan. - r t • ... ingyen legfeljebb 1-200 K-ért azonnal irtSTIPISPilPI elkészíti KELLEMEKI ny. lg. tanár, dlUUltl­ivlju könyvszakértő. IV., Ferencz József-rak­­part 2. Telefon: József 129—29. 7040 Í v r a 1 malomi és ipari célokra légiutányosao- CQum­ban szállít Fl­einer Jenő és Tsa O Ci V/ fa Budapest, V. Percel Mór­ utca 4. szám,­­ Telefon: 119-76. 4.12 rab „Ohio Perfection” .Merikai Iszárk­pu és szaggatógép eladó Szentiványi Károly intéző* Cili­mán u. p. Gelse. 7090 f mt első kézből­­«& Ai­TTERNBERG I Budapest. Rakócá­ul 60­ szám, saját palo- I_____tájában, vásárolhat minden viszontelámsitá. see 366 Lapjaink jövő száma mint MAGYAR PÉNZÜGY és a Magyar Kereskedők Lapja negyven esztendei fakttáris száma január hó 6-án jelenik meg X. szám, A kir. Kurir a kereskedelem szabadságáért A Magyar Pénzügy november hó 9-ik számá­ban közöltük a soproni kir. törvényszék mint uzsorabiróság egy ítéletét, amellyel Frischmann Mór és Frischmann József terménykereskedőket az árdrágítási törvénybe ütköző vétségben mondotta ki vétkeseknek, mivel a vádlottak Sopronkeresztúr községben és környékén a termelőktől a babot összevásárolták és azt vagon­tételekben nyereség­gel más kereskedőknek tovább eladták. Az eset kereskedői és jogászkörökben nagy feltűnést kel­tett, mivel a vádlottak a perben bizonyították, hogy nekik nagyban való babkereskedésre jogo­sító iparigazolványuk van, továbbá, hogy a hü­velyesekkel való kereskedelem Magyarországon a gabonakereskedelemnek minden időben rendes üzemága volt. A kereskedelmi kamara továbbá igazolta a perben, hogy a babkereskedelemnek emberemlékezetet meghaladó idő óta követett gyakorlata szerint a babtermelést a falusi keres­kedők vásárolják meg a termelőktől és az így gyűjtött árut nagyobb forgalmi központokban megtelepedett gabonakereskedőnek adják el, akik az árut exportáló cégeknek adják tovább. Ugyan­csak igazolta a kereskedelmi kamara, hogy Sop­ron városa és vármegye emberemlékezet óta éven­ként oly nagymennyiségű babot termel, hogy a termés a helyi szükségletet sokszorosan felül­múlja és igy az igen jelentékeny fölöslegeket a kereskedelem veszi át, az idei babtermés pedig igen jó volt. Mindezen bizonyítékok ellenére a kir. Törvényszék árdrágító visszaélésért elitélte a vád­lottakat főként azzal az indokkal, hogy ,,a köz­benső kereskedésre avégből, hogy ez a közszük­­ségjet cikk,, a fogyasztói*. jossov,, szüb u­j net»’ volt“ és hogy ezzel a „nem szükséges közbenső kereskedéssel“ az árunak árát „drágították“ és a „közellátás érdekét súlyosan veszélyeztették“. A­ vádlottak semmiségi panasza folytán az ügy a Kir. Kúria elé került. Már az ítélet megbeszélése és közlése alkalmával kifejeztük azt a reményün­ket, hogy a kir. Kúria meg fogja találni azt a jogelvet, amelynek alapján a magyar legitim ke­reskedelem működését akadálytalanul kifejtheti. Ez a remény nem volt hiú. Mint értesülünk, a kir. Kúria 5285/921. B. sz. alatt az első bíróság ítéletét feloldotta, a kir. Törvényszéket is tárgya­l Gazdaságpolitika és parlamentarizmus. A külke­reskedelmi viszonyok ideiglenes szabályozására a kor­mány felhatalmazást kért a nemzetgyűléstől. E fel­hatalmazás kiterjed arra, hogy a kormány egyes kül­­államokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes szabályozása céljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, illetőleg átmeneti rendelkezéseket tehessen, és hogy az ideig­lenes megállapodásokat az illető naptári év végéig való hatállyal életbe léptethesse. Az ilyen felhatalma­zás a pénzügyi felhatalmazás analógiájára kereske­delmi indemnitásnak mondható és feltétlenül szüksé­ges arra való tekintettel, hogy a rendkívüli politikai viszonyok és gazdasági helyzet mellett aligha lesz le­hetséges a külállamokkal és főként szomszédainkkal a normális törvényhozási után kereskedelmi szerző­déseket kötnünk. Már­pedig a végrehajtó hatalomnak kell valamely eszközt a kezébe adni, amellyel törvé­nyesen intézkedhessék a külforgalmi viszonyokat ille­tőleg. Ha ez a természetes felhatalmazás a nemzet­gyűlési tárgyalás során az ellenzék részéről mégis ki­­fogásoltatott, úgy ez annak tulajdonítható, hogy a kormányok az utóbbi két esztendő során a kivételes hatalomra támaszkodva, a gazdasági életnek számos területén a nemzetgyűlés­ megkérdezése nélkül rende­letileg intézkedtek, és hogy a túlságosan igénybe vett rendeletalkotási jogkör a gyakorlatban számos ano­máliára vezetett. A jogosulatlan kedvezések, a köz­gazdaságilag káros monopóliumok ennek a törvény­­hozás kikapcsolásával lábrakapott gazdaságpolitikai abszolutizmusnak volt a következménye. Ez a fel­ismerés vezette az ellenzéket arra a helytelen követ­keztetésre, hogy a kereskedelempolitikai felhatalma­zást kifogásolja. Ezt a felhatalmazást a kormánynak feltétlenül meg kellett adni, mert enélkül kereskede­lempolitikai ex­ lex következnék be, amelyben a kor­mány teljes joggal hivatkozhatnék a szükségrende­­leti szabályozás kényszerére. A nemzetgyűlésnek azon­ban szigorúan ügyelnie kell arra, hogy a kormány ezzel a felhatalmazással miképen él és ezért esetről­­esetre számon kell kérnie a kormány gazdaságpoliti­kai rendelkezéseit A kivételes hatalom pedig mint jogforrás, szűnjék meg végképen, mert ma már nin­csen háború és a kormányoknak nem szabad továbbí­lásra utasította és a bizonyít árfelvételt az aláb­biakra nézve elrendelte : Megállapítandó, hogy : 1. Strausz Antaltól 1921 szept. 1-t­ előzőleg bab­vásárlásra kaptak-e megbízást ? Ha igen, mikor ? mily mennyiségre ? mily árban ? Kihallgatandó Strausz Antal, szükség esetén bírói szemle tartandó. A vonatkozó körlevél beszerzendő: 2. Várjon 1918 és 1920 őszén szintén megbizta-e Strausz vádlottakat babgyűjtésre és szállításra ? Mennyit szállítottak ? Strausz állandó vevőjük volt-e ? Strausz kihallgatandó tanúként eskü alatt. Esetleg könyvei és vádlottak könyvei bírói szemle utján meg­­vizsgálandók. 3. Megállapítandó a sopronkereszturi elöljáróság utján, hogy 1921 szeptemberben mi volt a termelők­nél a bab ára ? 1. Megállapítandó Sopron város tanácsa utján, mi volt akkor a bab irányára, illetve piaci ára. 5. Megállapítandó az Árvizsgáló bizottság utján, volt-e a babnak piaci, illetve irányára 1921 szeptem­ber hóban ? S mi volt annak tőzsdei ára ? 6. Kinyomozandók azok a sopronkereszturi ter­melők, kiktől vádlottak 1921 szeptember hóban (19-ike előtt) vásároltak babot s tanúként kihallgatan­­dók arra, hogy a a) mennyi babot adtak el a vád­lottaknak ? b) milyen árban adták el ? c) vádlottak többet fizettek-e nekik az ott helyben szokásos ár­nál , vagyis volt-e nyereségük azáltal, hogy a babot vádlottaknak és nem másnak adták el ? Már ezekből a kérdésekből megállapítható, hogy a kir. Kúria a Törvényszékkel ellentétben perdöntő kérdésnek tekinti azt, vájjon a vádlot­taknak a szokásos kereskedői hasznot meghaladó nyereségük volt-e a babiszterekben, amire pedig az első bírói ítélet egyáltalán nem volt figyelem­mel, holott a vádlottak azt is igazolták, hogy a szállítási és fuvarozási költségek leszámításával kg.-ként mindössze 0,50 fillér hasznuk maradt. Abból, hogy a kir. Kúria erre a körülményre nézve elrendelte a bizonyítást, arra kell következ­tetni, hogy a legitim kereskedő közvetítő tévé­­nagy haszon esetén látja fenforogni. A legfelsőbb­kenységét önmagában nem tekinti feleslegesnek és tilosnak, hajlem­ az árdrágítás tényét csak túlságos bíróságnál tehát a magyar kereskedelem pártat­lan és igazságos kezekbe van lefektetve, háborús jogalkotó hatalmat a kezükben hagyni. Par­lamentáris államban a gazdaságpolitikát sem szolgál­tathatja ki a törvényhozás a végrehajtó hatalom kénye-kedvének. — A pénzszűke és a földbirtokforgalom. Hosszú idő óta állandóan hangoztatjuk, hogy a pénzszűkének eredendő és legfőbb oka a pénz megrekedése a gaz­dáknál. A politika strucc módjára homokba dugja fe­jét ez igazság elől és jellemző, hogy még oly objektív pénzügyi politikus is, mint Teleszky János, a pénz­szűkéről írott karácsonyi cikkében erről a körülmény­ről egyetlenegy szóval sem emlékezik meg. Legutóbb a „Magyar Pénzügy“ november 30-iki számában fej­tegettük a pénz keringési zavarait és a megrekedt pénz vidéki rejtekhelyéből való előcsalogatásának leg­főbb módjául azt ajánlottuk, hogy a földbirtok-for­galmat fel kell szabadítani minden megkötöttségtől; e célból lehetővé kell tenni a parcellázást és a föld­birtok adás-vételt minden megkötöttség alól fel kell szabadítani. Cikkünk e kérdésben oda konkludál, hogy „az eddigi politikának éppen megfordítottját kell meg­csinálni és reá kell lépni arra az eddig kárhoztatott alapelvre, hogy a f­öld igenis árucikk.“ Nagy elégtételünkre szolgál, hogy ez a felfogásunk most a legilletékesebb pénzügyi és gazdasági szakfér­fiak helyeslésével találkozik. Dr. Paupera Ferenc azóta több nyilatkozatában fejtegette, hogy a kisgaz­dáktól a pénzt csak föld ellenében lehet előcsalo­gatni és ezért a természetben beszolgáltatandó vált­­ságföldbirtokok nyilvános árverésen leendő eladását sürgeti. Most pedig a budapesti pénzintézetek veze­tőinek a pénzügyminisztériumban tartott értekezletén nyilvánult­ meg több igazgató részéről az a vélemény, hogy a gazdaközönség által elrejtett pénzt csak úgy lehetne ismét a gazdasági élet szolgálatába állítani, ha az ingatlanforgalom kötöttsége megszűnnék. Kü­lönösen dr. Éber Antal sürgette, hogy a birtokforgal­­mat és a parcellázást ismét szabaddá kell tenni, mert akkor a gazda ismét vásárolna földet. Reméljük, hogy ez az igazság mind szélesebb körökben elismerésre talál. Gyakorlati megvalósítása nem is ütköznék aka­dályokba, mert hiszen a kisgazdapárt maga is felvette programjába a gazdák mentői könnyebb földbirtok­­szerzését. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják

Next