Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-01 / 1. szám

2 VII- Rákficzi-út 16. szövetruhái a legjobbak, 456 tanulni vip­otaSB 7032 Telefon: József 11-31 és T 114-27 Kereskedelmi hírek. A tisztességtelen versenyről Szóló törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter a nemzetgyűlés elé terjesztette és ezzel egy öt évtized óta vajúdó kérdés kerül törvényhozási elintézés alá. A javaslat túlnyomórészt átveszi a törvénytervezetet, amely a kereskedelemügyi minisztériumban e tárgyról a lefolyt év tavaszán készült és melynek rendszerét ép­pen szerzője, dr. Pap Dezső miniszteri tanácsos annak­idején lapunkban részletesen ismertette. A törvény­­javaslat megalkotását szükségessé tette a trianoni béke­­szerződés életbeléptetése is, amelynek 210. §-a arra kötelez bennünket, hogy minden szükséges törvény­hozási és közigazgatási intézkedést megtegyünk a ke­reskedelmi forgalom tisztességének a megvédésére. A törvényjavaslat alapelve az, hogy attól, aki üzleti ver­senyt az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó­­erkölcsbe ütköző módon folytat, az ilyen eljárás által sértett versenytárs a tisztességtelen magatartás abban­­hagyását, szándékosság, vagy gondatlanság esetében pedig az okozott kár megtérítését is követelhetik. Az abbanhagyást követelheti egyébként a versenytárson kívül a belföldi mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi érdekek előmozdítására hivatott bármely testület vagy szakegyesület is. A törvényjavaslat ez általános elv ki­mondása után különleges rendelkezéseket állapít meg a tisztességtelen verseny egyes megnyilvánulásai tekin­tetében. Ilyenek a szédelgő feldicsérés (reklámszédel­gés), a név, a cég vagy címer bitorlása és utánzása, a megtévesztő kiállítás, a kitüntetésekkel űzött vissza­élés, az összetéveszthetőség, az üzleti vagy üzemi titkok elárulása, a hírnévrontás és hitelrontás, a hólabda­­szerződés. Az ezekre vonatkozó tilalmak áthágása vét­séget vagy kihágást képez. A törvényjavaslat törvény­­nyé válása után az új törvényt kimerítően ismertetni fogjuk. A vasárnapi munkaszü­net tárgyában kibocsájtott rendeletéről a kereskedelemügyi miniszter most a törvényhozásnak jelentést tesz. A jelentés részletesen megindokolja, hogy miért kellett megkülönböztetést tenni a vasárnapi munkaszünet tekintetében a főváros és a vidék között. A székesfőváros területén az élelmi­szerek árusítását reggel 7-9-ig terjedő két órára kel­­lett megszorítani, ellenben a vidékre nézve megállapí­tást nyert, hogy nagy számban vannak oly községek és városok, ahol a hetivásárok vasárnapokon tartatnak és ahol ezeket a vásárokat nem lehet hétköznapokra áthelyezni, mert a vidéki, főleg a tanyai lakosság va­sárnap szokta szükségleteit beszerezni , ezért a vidéken mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás végzését reggeli 7-10-ig kellett megengedni. Azonban a rende­let megengedi azt, hogy oly helységekben, amelyekben a nyílt árusítási üzleteket fentartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekelt kereskedők kétharmada a teljes munkaszünetet kívánja, ott az elsőfokú iparhatóság az érdekelt kereskedők kéthar­mada kívánságára a teljes munkaszünetet elrendelni köteles. Azonban a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzletekre, amelyek nyitvatartását mellőzni nem lehet, ez a korlátozás nem terjed ki. A kereskedelemügyi mi­niszter jelentésében utal arra, hogy az alkalmazottak­nak a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésére vo­natkozó kívánsága mai viszonyaink között ez időszerint nem volt teljesíthető. Az égetett szeszesitalok vasárnapi árusítására vonatkozó általános tilalom kimondásával a jelentés szerint a magyar társadalom legszélesebb kö­reinek évek óta hangoztatott kívánsága teljesül. Általános mezőgazdasági és kereskedelmi rt. ala­kult Budapesten (V., Tükör­ u. 4.), 6 millió K alaptőké­vel (30.000 drb 200 K n. é. részvény), a Magyar taka­rékpénztárak központi jelzálogbankja mint rt. közre­működése mellett, mely magába olvasztotta az ugyan­csak a Magyar takarékpénztárak központi jelzálog­­bankja rt. égisze alatt állott Központi parcellázó bank rt.-ét. Az igazgatóság tagjai: Mámkcs Lajos, Kárász Ernő, Schwartz Alfréd, Messzer Miksa, dr. Leopold Kornél, Leitner Zsigmond, Kálmán Sándor és Herz­­feld Frigyes. Túri­­Tőzsef rt. alakult Budapesten (V., Bank­ u. 5.), 2 millió K alaptőkével (10.000 drb 200 K n. é. rész­vény), a hasonnevű budapesti cég liszt, termény, őr­lemény, hüvelyesek, gabona- és takarmánynemű­ nagykereskedése átvételére. Az igazgatóság tagjai: Sebestyén Rich­árd, Márkus Sándor, Tuti József és Túri Józsefné. Budapesti házforgalmi rt. alakult Budapesten (V., Tükör­ u. 4.), 1.600.000 K alaptőkével (1500 drb 1000 K n. é. részvény). A vállalat tárgya a Budapes­ten, I., Budafoki­ út 35. sz. a. fekvő ház megvétele és bérbeadása és más házak megszerzése és hasznosí­tása. Az igazgatóság tagjai: Plasztky Aladár, Havarik Gyula, Knuth Károly, Balczer Arnold, id. Benyáts Ká­roly, ifj. Benyáts Károly és Rosenauer Lajos. " Burgonya- és terménykereskedelmi rt. alakult Budapesten (IX., Ráday­ u. 9.), 100.000 K alaptőkével (100 drb 1000 K n. é. részvény). Az igazgatóság­­tag­.­jai, a magyar kereskedők lapja 1922 január 1. „Produkte­n" őrlemény és terménykeresítedelmi rt. alakult Bud­apesten (IX., Soroksári­ út 16.), 600.000 K alaptőkével (3000 drb 260 K n. é. részvény). Az igazgatóság ta­gjai: Láng Ármin, Büchler Zsigmond, Horváth Nánd­or, Maros Samu és Gelléri Adolf. Az Erdőér létesítési rt. (a Magyar-cseh iparbank érdekeltsége) 1921 szept. 80-án lezárt mérlegében 2,8 millió K alaptőke mellett az 1918—1921. üzleti évek­ben 6(121.908 '­ veszteséget mutat ki. A Kőrösvidéki ipari és áruforgalmi rt. (Déva­­vánra) Székafehérváron fiókot létesített. a Gesell­sc­haft für internationalen Handel (Prága) amely Sporno néven ismeretes, a Prager Kreditbank, Böhmische Ind­ustrie-Bank, Zsivnosztenszka Banka és más prágai pé­nzintézetek alapítása, első üzletévét 10 millió­s alapt­őke mellett 23 millió­s veszteséggel zárta. A ,,Prat o Lid­u“ közli, hogy az érdekeltek föl fogják szólítan­i Horowetz volt kereskedelmi minisz­tert, aki azelőtt a bank igazgatója volt, és az alapító pénzintézetekés hogy a hiányt fedezzék. Fiz­etésképtelenségek. Budapest. Steiner Ferenc és Stainer Ferencné szül Beck fia ália (VIII., Madách­ utca 8.) kényszer­­egyességi ügyé­­en az egyességi tárgyalás ujabbi ha­tárnapja 1922 január 17. de. 9 óra dr. Orbán József kir. tvszéki bi­ó előtt (V., Alkotmány­ u. 14. III. e. 52.). G­roszmann Jenő (VII., Nefelejts-uka 8.) a Nefe­lejts divatárusv­íz volt birtokosa ellen a kir. törvény­szék a kénysz­regyességi eljárást megindította. Köve­telések bejelez­­ése 1922 január 22.: egyességi tárgya­lás január 28. de. 9’/. óra dr. Csiky Károly tvszéki bíró előtt (V., Alkotmány­ u. 14. III e. 49.). Fischer Sa­mu ellen­­1913 február 13-án nyitott csődöt a kir. tvszék csőd vagyon hiányában 1921 de­cember 13-án Megszüntette. Magyar ki­­ítési és behozatali rt. kényszeregyességi ügyében megta­gadta az egyesség jóváhagyását, amely szerint az adó­­cég az egyesség hatálya alá eső összes hitelezői tőké,­kamat és költség követelésének 20%-át fizeti teljes kie­gyenlítésül. Kenete, L­­isztig Dániel fakereskedő kényszer­egyes­s­égi tárgy­alása január 9. d. e. 9 órakor a tájs­­kolci kir. törv­éyszéknél. Kenderes, Klein Jakab volt kereskedő és hitelezői között dec. 15- n létrejött egyességet dec. 18-án a szol­noki törvénysz­ék jóváhagyta. Miskolc. S­ándor Bertalan kényszeregyességi ügyé­ben az egyess­get jóváhagyó végzés jogerőre emelke­dése miatt a t­örvényszék az egyességi eljárást befeje­zettnek nyílva­­itotta. Szikszó, f­­eischmann Jenő borkereskedő kény­szeregyességi ügy­yben ujabbi tárgyalás 1922 január 9. d. e. 9 órak­or a miskolci kir. tvszéknél. Szeged, H­aász és Ritter cég kényszeregyességi ügyében az 19­21 dec. 23-iki tárgyaláson felajánlotta a követelések 0%-ának fizetését. Az egyességi tárgya­lás folytatása anuár 7-én d. e. 9 órakor Karakas Al­­bert tvszéki ta­nácselnök Va8& 3i gytlmSl£Sjpá8§nfcg& közveti­tü­l központi szeszfőzdékből szálu­lva, Sirass? non rayszsszssz legolcsóbban bi­szerezhetők Dráner «f» Fia cégnél, Budapest, VII., . K­ácfa­ utca 43. Telefon: József 106—30. Távirati­­ cím: Grsnei­son BtscSsanieGS. 27J | m­ín és hüvely nagybani lerakat Franki mmp WMreafiMZ SPJIwiS^ I (gafyfa) teljes vagyonokban nagy I ! i f ||é | mennyiségben aprítva is azonnali 1 El fill 8 szállításra rendkívüli olcsó árban * W B*aa “ kapható BSSSNft íiáBOS FIAI Btaa&Sa® Róu«.dárs. fillangifet. 447 Füsszer­ és gyár­t az áru engross üzletünk részére keresünk helybeli va amint vidéki vevőink állandó látogatására oly Só­l@d©i ki hasonló szintben már alkalmazva volt. Csakis elsőrangú munkaerők az eddigi mű­ködés feltüntetését tartalmazó rész­­letes ajánla­tit vesszük figyelembe. — Állás elfoglalandó január hó ,-én. játsztó én Apnenberg­, Veszprémi 7071) 23 évas és vegyesáru kereske­tőüssgéd teljesen jártas, jár­uár 1-i -Balkal­masAst keres. SS teljes ellátás. Németh Ferenc Zalaegerszeg, Jakum­­utca 27. I______ 7021 I ^Íe»Á IC, ?m\VA, ZSINEG, MmA j FtSCPSR I. B iSZV, TABS, Budapest, Sádor-u, 31. 455 ElsH jCess^Qgnéti B««T. Vezérkép viselft: Beck Jakab, Budapest, VII., Izabella-tér 1. szám. Telefon: József 21—27._____________6Q67 M­yifeos“-féle iQ/E8SS täFhaBj/äi és levestészta. Világhírű hód­mezővásárh­elyi gyártmány. Készíti: dr. Kyikos Bezgerné ház­ipari vállalata. Budapesti üzlet: TO., Alnó­­erdősor S. s­zám.________ 0990 A rántott nagy mennyiségben vekni- és kerek szakajtóitól arat gyékényből, valamint Lábtörlet olcsó árban, dialistáin Jakab Tiszadorogma. 709c Kérünk árajánlatot és mint it a következő cikkekből: Coupé biirandsár, quetsch, nerpol és batoni teret, színes papirvésson, ■türk« és tdides Sugel vásionbóli sára Don Antali táska- és bérSndgyár Pécs, Siklósi­ u. 4. 453 0900 I mai iiaavkeresüsai iinyeimtiiel j| I valódi SCHNABL-fele i | FEKETE-CLUB i CiQARETTAPAPIROS SAMUM, SAVOY, SIESTA fg hüvelyek állandó nagyraktára a SCHNABL-cég budapesti képviselőjénél ©2V. Reith.tr Károlyné Budapest, S­í Hajó­s-utca 1.­­ M­intraf 11- munka postatársaina­n. A Madridban megkötött postaegyezmény 1922 január 1-vel életbelépvén, a nemzetközi postafor­­galomban új szabályok lépnek érvénybe. Az új szabályozást a kereskedelemügyi miniszternek a hivatalos lap december 29-iki számában meg­jelent 33.101., 33.761., 34.349 . 31.350. és 34.352. számú rendeletei és közleményei tartalmazzák, még­pedig sorrendben a csomagforgalomra, a levélpostai forgalomra, az értéklevél- és érték­­dobozforgalomra, a postautalvány-forgalomra és a postai megbízási forgalomra nézve. A legfonto­sabb változások a következők: A csomagforgalom. A nemzetközi csomagok súlya az eddigi 5 kg. helyett 10 kg. is lehet, három súlyfokozattal és pedig­­ 1 kg-ig, 1—5 kg-ig és 5—10 kg-ig. A feladó a szállító­levél hátoldalán megjelölheti franciául vagy a ren­deltetési országban ismert nyelven azt a módot, ahogyan a csomaggal rendelkezik az esetre, ha az nem kézbesíthető. Ezzel a feladó a fékbért és a visszajelentés költségeit elkerülheti. Tilos az eddi­gieken kívü­l csomagokban küldeni ópiumot, mor­fiumot, kokaint, vagy más bódító anyagot, de ez a tilalom nem vonatkozik az orvosi célra küldött ily anyagokra. Továbbá tilos a csomagban küldeni leve­leket és személyes levelezés jellegével bíró jegyzete­ket, valamint oly levélpostai küldeményt (pld. nyom­tatványt vagy árumintát), amelyen a csomag címé­től eltérő cím van. A csomagok terjedelmére nézve megjegyzendő, hogy a csomag kiterjedése bármely irányban nem haladhatja meg a 1/s métert, továbbá nem haladhatja meg egyik irányban az 1 méter és egy másik irányban az 50 cm-t. Nem lehet olyan cso­magokat feladni, amelyek alakjuknál, térfogatuknál vagy törékenységüknél fogva egyéb csomagokkal könnyen össze nem rakhatók. Tengeri szállítás esetén visszautasíthatók azok a csomagok, amelyeknek köb*­tartalma 55 cm-t, vagy pedig kiterjedése valamely irányban 1,25 m-t meghaladja. A csomagon a címet latin betűkkel kell írni, érték­nyilvánítás esetében az értéknyilvánítás a feladási ország pénznemében (ná­lunk tehát magyar koronában) a csomag címiratá­­ban és a szállítólevelen fel kell tüntetni. Belföldön és a postai tarifákban később megnevezendő orszá­gokkal való forgalomban a feladó értéknyilvánítással el nem látott csomagját „sürgős“-sel jelezheti. A fel­adónál­ jogában áll egy, a szállítólevél hátoldalára és a csomagra alkalmazott és aláírt megjegyzéssel a cím­zett esetleges titánküldési kérelmének teljesítését be­tiltani. A feladó kártérítési igényét a külföldi forga­lomban ezentúl nem ruházhatja át a címzettre. A til­tott tartalommal bíró csomagokért kártérítés egyálta­­lán nem jár. Az 1922 január 1 után feladott csomagok kár-, térítése az alábbiak szerint történik : értéknyilvánítás nélkül feladott belföldre, Ausztriába, Cseh-Szlovák, hiába, Romániába és a szerb, h­orvát és szlovén ki­rályságba szóló csomagokért kg-ként legfeljebb 100 R (2 frank), az egyéb külföldre pedig 1 kg-ig 500 K (10 fr.), 5 kg-ig 1250 K (25 fr.) és 10 kg-ig 2000 K (40 fr.). Az egyéb külföldre szóló 10 kg-on felüli cso­magok kártérítése az illető országgal kötött meg­egyezés alapján történik. Az értéknyilvánítással fel­adott csomagokért a kártérítés a nyilvánított érték­nél nagyobb nem lehet. A levélpostai forgalom. A levelek súlya ezentúl 2 kg-ot és kiterjedése bármely irányban 45 cm-t (tekercsalakban 75X1­­cm-t) nem haladhat, meg. Nyomtatványok. A vakok használatára szolgáló nyomtatványok, úgyszintén az egyenként szétküldött könyvkötetek súlya 3 kg-ig terjedhet Áruminták legnagyobb súlya az eddigi 350 gr, helyett 500 gr. Az árumintára feljegyezhetők (kéz-, írással is) ugyanazok az adatok, mint a nyomtat-t ványnál. Árumintaként csomagolás nélkül küldhetők: az egy darabból álló tárgyak (fa-, fémdarabok stb.),-­ azzal a feltétellel, hogy a cin és a postabélyegek függő cimi­alon legyenek. ,j Átlátszó (ablakos) bontékok használata. A min-i­den részén átlátszó borítékba vagy nyitott ablakos (kivágott) borítékba zárt küldemények a postai szállí­tásból ki vannak zárva Az egyéb átlátszó (ablakos)­ küldemények postai szállításra ajánlottként is elfo­o­gadtatnak, ha az átlátszó ablak a borítékkal össze-'­ függ. Ajánlott küldemények. Tiitacenizával címzett küldemények ajánlottként is kezelhetők. Az oly kis­terjedelmű küldemények, melyeken nincs elég hely a ragjegy és a postabélyegek felragasztására, ajánlott­ ,­ként nem adhatók fel. Az utánvétel legmagasabb összege egyenlő az utánvétele* küldeményt, felvevő országba küldhető * JBCáB^^0lM?,Ír§SS«^.

Next