Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-14 / 5. szám
Áram korona 42-ik évfolyam Budapest, 1922. január 14. 5. szám* Aranyigazságok a kereskedelemről. Bankedtbeszédekben hangzottak el ezek az aranyszavak : A kereskedelem ugyanazt a feladatot teljesíti, mint a természet, amikor az áramlatokat kiegyenlíti, ahol hiány van, ott pótolja a hiányt, ahol többlet van, onnan elveszi a többletet. Amíg ebben a munkában nem zavarja semmi és senki, addig a kereskedelem szabályosan végzi a kiegyenlítés munkáját, de ha kormánykedvezések, monopóliumok meggátolják ezt a munkát, akkor az illegitim kereskedelem virágzik, ami bajt és veszedelmet csinál. Gaál Gaszton: A kereskedelem a javak igazgatása. A kereskedelem jogosultságát tagadni annyi, mint egyik helyen belevezetni az embercsoportokat a bőségbe, a másik helyen a szükségbe. A kereskedelem lényegében rejlő szabadság kiterjeszti a hatáskörét jóformán a szellemerkölcsi kultúra egész mezejére. A virágzó kereskedelmű államok ezért szabad államok, ezért a kultúra terén vezető államok. A műveletlenség, természeténél és érdekénél fogva, kereskedelemellenes. Ellensége a kereskedelem által képviselt világszabadságnak. Ahol a szabadságot megköti az önkény, ahol az egyetemes testvéri szeretet hófehér palástját megszaggatja az ellenségeskedés, onnan a kereskedelem visszavonul és hűvös, passzív rezisztenciájának vasrácsai mögül megvárja, míg a kultúrátlanságot észreteríti a keserű bűnhődés. A kereskedelemnek ehhez a passzív rezisztenciájához minden összebeszélés, minden vezényszó nélkül megvan a világszolidaritás. Termelhetnek akármennyit: kereskedelem nélkül megfutnak benne. Gyárthatnak akármennyit: kereskedelem nélkül megrothad, megrozsdásodik. Ez a kereskedelem nélkülözhetetlensége. Baltazár Dezső püspök. CT TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28, CT KIADÓHIVATAL 7-99, SZERKESZTŐ 197-79. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és számlás közlönye. megjelenik hetenként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt, megjelenik minden szerdán és szombaton.zerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas utca 13. SZERKESZTI: KORMOS GYULA ELŐFIZETÉSI ÁR : A szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára a szerdán megjelenő Magyar Pénzüggyel és a Sorsolási Értesitővel együtt: Belföldön: Egész évre 480 K, Félévre 250 K, Negyedévre 130 K. Külföldön: Egész évre 680 K, Félévre 350 KNegyedévre 180 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint . . . . « . » 15 K „ szövegoldal millim. soronkint . . . 20 K „ címlapon (első oldal) mill. . . • . 28 K A csak a szombati számra feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. M mnvm % pwuj * M 80-82, 104-16, 112-79, 164-00, 462 la fehér superior zacskó 71 ,8 la kék kraft zacskó la barna kraft zacskó a Minden egyéb csomagoló papírok a legolcsóbb napi árban Stern Béla VI, Bajnok utca 17. Telefonhivó 52-87. HMM 'm^ms I' "L— _ . . malomi és ipari célokra legjutányosabb píj Ír Aban szállít Fleiner Jenő és Tsa !* O daV VT !• Budapest, V. Percel Mór utca 4. szám, 7 Telefon: 119-76. 453 IlinaiMiftananín és hüvelV nagybani lerakat Franki Lircipir s&rrarsa SZŐÍWiSBTÓh mindennemű faragott és fűrészett épületfa jutányos árban kapható BARNA GÁBOR FIÁI RT. gőzfürész Gyöngyös—Budapest, V., József-tér 1. 447 ———a— u a—arowjamm „NyikosMéle tBBSOS laFllöflyp és levestészta. Világhírű hódmezővásárhelyi gyártmány. Készíti: dr Nyikos 3?ölcsöné háziipari vállalata. Budapesti üzlet, VTL, Alsóerdősor 5. szám. 6900 M 15 9 az a legjobb, kapható Aroma csokonde regs Márton-u. 8/a. 427 Csenger és vidéke takarékpénztár rt. Cseng er, Szatmár-m., mérlegképes, önállóan működő, kereskedelmi érettségivel biró kttnypelfil állásra pályázatot hirdet. Ajánlatok az igények megjelölésével és bizonyítványok melléklésével a fenti takarékpénztárhoz küldendők. 7128 A Tabvidéki Takarékpénztár, Tab pályázatot hirdet 7140 a fttyil w seittyve! állásra. — Pályázhatnak kereskedelmi iskolát végzett mérlegképes egyének a fizetési igény megjelölésével. A főkönyvelői állás legkésőbb február 1-én, a segédkönyvelés február 15-én elfoglalandó. A kiskunhalasi Áruforgalmi és Terményértékesítő HL pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói állásra. Kérvények a fizetési igények megjelölésével, az iskolai, valamint a működési bizonyítványokkal folyó évi február hó 16-ig a fenti címre küldendők. 7139 Az igazgatóság. / -------A Szegedi Áruforgalmi és Terményértékesítő Részv.T. elvállal mindennemű képviseletet. Ajánlatok fenti címre Szeged Klauzál-tér küldendők. I 7134 Engros segédet ki a rövidáru- és fűszer- szakmában önállóan dolgozni tud és utazásra alkalmas, felvesz a Mezőgazdasági és Kereske________delmi Részvénytársaság, Egerben. 7135 .*Az első kézből TmTTTERNBERG^W Budapest, Rákóczi-út 60. száza, saját palotájában, vásárolhat minden viszontelárayílóson A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják. •— Hivatalos kommentár. — Megegyezés a pénzintézeti érdekeltséggel. — A Központi statisztikai hivatal abból a helyes törekvésből kiindulva, hogy hitelügyi statisztikánk a lehetőséghez képest specializálódjék és a hitelélet mentős több vonatkozásáról nyújtson felvilágosítást, e statisztikának kiépítését és tökéletesítését határozta el Az e célból elkészített kérdőívtervezet azonban a pénzintézetek körében aggodalmakat támasztott, mivel a túlságosan részletezett kérdések némely esetben féltve őrzött üzleti titkot érintettek. A pénzintézeti érdekképviseletek közbenjárására a vitás kérdések a központi statisztikai hivatalban az érdekeltekkel teljesen tisztáztattak, úgy hogy a reform tekintetében teljesen kielégítő megegyezés jött létre. A hitelügyi statisztika reformjáról Dr. Szabóky Alajos, mint tanácsos, a Közp. statisztikai hivatal igazgatója kérésünkre volt szíves a következő ismertetést lapunk rendelkezésére bocsátani. Hitelügyi statisztikánk reformjával nem óhajtjuk a jelenlegi adatgyűjtés rendszerét megváltoztatni, hanem csak oly irányban kiépíteni, illetőleg módosítani, hogy az a pénz- és hitelviszonyok újabbi fejlődésének megfeleljen, továbbá behatóbb tájékoztatást nyújtson a pénzintézetek üzleti tevékenységéről és gazdasági életünkben betöltött szerepéről. Az adatgyűjtés továbbra is a hitelintézetek által kitöltendő felvételi füzetek alapján fog történni. E kérdőíveket mindig az elmúlt évre vonatkozólag évenként fogják a hitelintézetek a statisztikai hivatalnak beküldeni. A kérdőívek, úgy mint eddig is, a bankok, takarékpénztárak és földhitelintézetek székhelyére, működésének tartamára, a részvények számára és névértékére, az alaptőkére, a fiók- és affiliált intézetekre vonatkozólag feltett általános kérdéseken kívül a mérleg adatait, továbbá a váltóleszámítolások, jelzálogos kölcsönök, takarékbetétek, előlegek, záloglevelek és kötvénykölcsönök forgalmára vonatkozó adatokat tudakolják, valamint részleges kérdéseket fognak tartalmazni a külföldről élvezett hitelre, az értékpapírtárca állományára, a jövedelmekre, a költségekre és a tiszta nyereségre nézve. A hitelügyi statisztika reformja. Jjf/n Az általános kérdéseknél a szabatosabb szövegezés mellett lényegesebb újítás, hogy a részvénytulajdonosoknak az újabb részvénykibocsátásokban való részesedésére, továbbá a felszámolásoknál esetleg mutatkozó veszteségére vonatkozó adatokat is kérdezni fogja ezentúl a statisztikai hivatal. A részvénykibocsátásnál a részvényesek részesedésének ismerete azért kívánatos, hogy megismerhessük a részvényeseknek elővételi jogokból származó jövedelmét s igy nemcsak a szelvényjövedelmüket, hanem összes tiszta jövedelmüket kiszámíthassuk. Egészen új kérdések azok, melyek a hitelintézetek áruüzleti forgalmát, továbbá a kibocsátási és konzorciális üzletekben való részvételét tudakolják. Mindkét kérdés alapján értékes adatokat fogunk nyerni arra nézve, hogy hitelintézeteinknek az áruüzletekben és azoknak egyes ágazataiban kifejtett tevékenysége milyen arányú, továbbá, hogy mily méretűek és természetűek azok a konzorciális üzletek, amelyekben részesednek. Lényegesebb újítás az értékpapírtárca álladékának nagyobb részletezése és a hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok névértékének és forgalmi értékének tudakolása. Ezáltal ugyanis inkább módunkban lesz tájékozódást szerezni arról, hogy nagyobb hitelintézeteinknek érdekeltsége a vidéki pénzintézeteknél milyen arányú, hogy a hitelintézetek érdekeltsége általában az ipari, kereskedelmi és forgalmi vállalatoknál mily mérveket ölt s hogy a nagyipari vállalkozás egyes ágaiban milyen nagy. A takarékbetétek és jelzálogkölcsönök nagyság szerinti megoszlására vonatkozó kérdésnél az értékkategóriák a pénz értékének változásához képest módosulnak. A jelzálogos kölcsönökre vonatkozó adatok oly irányban fognak kiegészíttetni, hogy tájékozást nyerhessünk a jelzálogilag lekötött földbirtokok nagyságára, művelési ágak szerinti megoszlására, a kölcsönök természetére és törlesztésére nézve. Végül a folyószámlaköveteléseknél a kérdés a számlafedezetre vonatkozólag részleteztetik, továbbá külön fog tudakoltatni az egyes üzleti ágakban a viszontleszámitolási forgalom nagysága. A közölt újítások természetesen a hitelszövetkezetre vonatkozó kérdőíveknél is a szövetkezetek üzleti természetének megfelelőleg alkalmaztatni fognak s igy egész hitelügyi statisztikánk oly kiegészítést nyer, hogy hitelügyi viszonyainkról, hitelintézeteink évi tevékenységéről az érdeklődő körök a banktechnika újabb fejlődésének megfelelő tájékoztatást szeree-zhetnek. A pénzintézeti érdekeltség álláspontját és felfogását a hitelügyi statisztika reformja tárgyában a következőkben adjuk vissza:tikai hivatal a költségvetési törvényt előkészítésekor munkatervet nyújt be a kereskedelmi minisztériumnak, mely azt bemutatja a Háznak s ezen munkaterv értelmében lesznek megállapítva a statisztikai hivatal által kibocsátandó kérdőívek. A statisztikai hivatal a legutolsó időben nagy súlyt helyezett azoknak a tényeknek megállapítására, melyek a bankkoncentrációra vonatkoznak. A kibocsátott kérdőívekkel a statisztikai hivatal azt akarta, hogy egyik oldalon az ipari vállalatok mondják meg, melyik bankkal vannak összeköttetésben, mennyi a banknak részvényérdekeltsége és minő hitelt nyújt a vállalatnak stb. Másik oldalon pedig annak megállapítását kívánta, hogy a bank részvénybirtokát vállalatonként szabatosan vallja be s ezenkívül részletezze cégenként mindazokat az érdekeltségeket, amelyek akár részvénybirtok, akár hitelnyújtás formájában állanak fenn. A bankkoncentráció kérdése igen nagy jelentőségű. De tudjuk közelebbi statisztikai adatok nélkül is, hogy az utolsó évtizedekben különösen az ipari téren, de általában a gazdasági élet terén ami igazi nagy alkotás volt, az mind a pénzintézetek munkájának az eredménye. Magyarországon nem az van, ami a külföldön. Ott viruló gazdasági élet volt már akkor, mikor a bankok működésüket megkezdték. Nálunk ellenben a bankok voltak azok, melyek a közgazdasági élet számos elhanyagolt ágát felvirágoztatták (gondoljunk a cukor- és vasiparra). A bankok, mint a közgazdasági szervezettség és iskolázottság egyedüli hordozói, igen sok áldást fakasztottak a gazdasági élet terén. És ha a fővárosi nagytőkétől eltekintünk, kimegyünk .