Magyar Kereskedők Lapja, 1922. július-december (42. évfolyam, 53-104. szám)

1922-07-01 / 53. szám

Ára AO korona 42-ik évfolyam Budapest, 1922. julius 1. 53. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRt a S Szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára a szerdán megjelenő Magyar Pénzüg­­gyl és S­­orsolási Értesitő­vel együtt: Belföldön: Egész évre 780 K. Félévre 400 K.­­ Negyedévre 210 K. ;'f Külföldön: Egész évre 1200 K. Félévre 600 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként.......................... . 20 K „ szövegoldalon milliméter soronkint . . 30 K „ címlapon (első oldal) milliméterenkint 40 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. III. A kereseti adó. A harmadik, és az adózók nagy számánál fogva leglényegesebb hozadéki adónk a kereseti adó. Ennek az adónak négy osztálya, alfaja van,, amelyek közül az egyik, a második osztályú kere­seti adó, tulajdonképen nem is illik bele a rend­szerbe. Erre a II. osztályú kereseti adóra tulajdon­képen nem is érdemes sok szót vesztegetni. Már évtizedek óta halálra van ítélve, azonban kimúlni nem tud. Teljesen igazságtalan, semmi elvi jogo­sultsággal, sőt elvi alappal nem bír. Véleményem szerint feltétlenül meg kell szüntetni. Az I., III. és IV. oszt. kereseti adó a szemé­lyes keresetből élők különböző osztályait adóz­tatja meg, a kereset természetének megfelelő szabályok szerint. A három osztályra nézve a pénz értékének csökkenése különböző hatással volt. Az I. oszt. kereseti adó állandó tételekkel volt megállapítva. Itt tehát a hatás ugyanaz, ami min­den más állandó összegben megállapított adónál volt. A megterheltetés a pénz értékének romlása arányában csökkent. Itt is, éppúgy, mint a föld­adónál, az 1922 : XXIII. tc. a tételek felemelésé­vel kívánt segíteni. A szükséges eredmény itt is elmaradt, mert a megrögzített adótétel a korona értékcsökkenésével ismét nem tarthatott lépést. A helyes megoldás itt az volna, ha ezt az osztályt megszüntetnénk és az ide sorozott adózó­kat a kereseti adó másik két osztályába osztanánk be. Nincs ugyanis semmi elvi jogosultsága annak, hogy az önálló iparos eltérő szabályok szerint adóztassák, aszerint, hogy milyen községben lakik, vagy hogy egyedül vagy segédekkel dolgozik-e. Nincs továbbá elvi jogosultsága annak sem, hogy a szolgálati illetmények adóztatása a szolgálat természetéhez képest osztályoztassék. A múltban, amikor egyrészt az adóteher a keresetnek igen­igen kis százaléka volt s amikor a jövedelmek is igen alacsony számokban nyertek kifejezést, még volt valami jogosultsága, — elsősorban keze­lési szempontból — hogy az ipari munkások a szellemi munkásokkal szemben eltérő szabályok szerint és jóval enyhébb kulcs szerint adóztassa­nak meg. Ma azonban, amikor a testi munka bére sokszor meghaladja a szellemi munkáét, ilyen megkülönböztetésnek annál kevésbé van helye, mert éppen a testi munkások rendszerint semmi­féle egyenes adót nem fizetnek. Az I. oszt. kere­seti adó tehát megszüntetendő és a most ez alá sorolt adózókat keresetük természetéhez képest az általános kereseti adóval kellene megróni. A kereseti adó négy faja közül a legfontosabb a 111. oszt. kereseti adó. A pénz értékének csökke­nését tulajdonképen itt nem volna szabad érezni. A törvény rendelkezései szerint az adó alapja a tiszta kereset. Az adó ennek a keresetnek a 10%-a. Már most a korona értékének csökkenésé­vel kapcsolatban a kereset számszerű összege is emelkedik s igy az adózó a rossz koronában megkeresett jövedelmének ugyanannyi százalékát adja a kincstárnak adó fejében ugyancsak rossz koronákban. Ennek dacára azt tapasztaljuk, hogy éppen ez az adó fíz, amely ellen a legtöbb és leg­­elkeseredettebb panasz hallatszik. Ezeknek a panaszoknak azonban,­­ amelyekről elismerem, hogy nagyrészben alaposak — a gyökere nem a korona értékcsökkenésében, hanem magában a törvényben van. Az adó kulcsa immár csaknem 50 év óta változatlanul 10%. Az adó alapja azon­ban a törvény életbeléptének napjától a mai napig soha sem volt tényleg az, amit a törvény alap gyanánt kijelölt, t. i. a tiszta kereset. Ezen a té­ren sem kívánok hosszasan időzni, hiszen min­denki tudja, hogy a legújabb törvények már ki­fejezetten is eltiltották azt, hogy az adó alapját a valóságnak megfelelően nyomozzák ki. De bár a legutóbbi módosítás, az 1920 : XXIII. tc. az új vállalatoknál még mindig fentartotta azt a sza­bályt, hogy az adót a többi adóhoz való arányo­sítás útján s a valóságos kereset nyomozása nél­kül kell kivetni, egyéb intézkedései mégis alkal­masak voltak arra, hogy az adóalap mindinkább megközelítse a valóságos keresetet. Minthogy ily módon az adózó az újabb időben a valóságos keresetnek mindig nagyobb és nagyobb százalékát volt kénytelen kereseti adó fejében megfizetni, az adóterhet mind súlyosabban érezte és így mind­ jobban panaszkodott. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kereset összege, a megkeresett ko­ronák száma sok esetben nem növekedett olyan arányban, mint amilyen arányban az adózó élet­­szükségleteinek az ára emelkedett. Ha most ehhez hozzávesszük még azt, hogy az előbb említett körülményekkel éppen ellentétben, az adózó nem­hogy leszállította volna igényeit, hanem éppen ellenkezően, még nagyobb igényeket támasztott; nem lemondásra szokott, hanem mind többet követelt az élettől, természetes, hogy az adó le­vonása után megmaradt koronák ezeknek az igényeknek kielégítésére többé nem voltak ele­gendők és így az adóterhet fokozottabban érzi és az ellen fokozottabban lázong. Növeli a bajt az is, hogy a keresetet az önkormányzati pótlé­kok is terhelik és így ezeknek a pótlékoknak állandó és nagymérvű emelkedése is fokozza nem­csak az adó terhét, hanem ezenfelül még az egyenlőtlen megterhelést is, az adózók között mutatkozó aránytalanságot. Ezekből az okokból magyarázható, hogy a legutóbbi időkben talán a leghevesebb támadások éppen a III. oszt. kereseti adók ellen irányultak. Ezek a támadások már előbb is arra indították a pénzügyi kormányt, hogy keresse az utat, amely, a panaszok megszüntetésére alkalmas megoldásra vezetne. A forgalmi adó behozatala adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy Hegedűs Lóránt ígére­tet tett az adónak, mint állami adónak az eltör­lésére, illetve arra, hogy ezt az adót valamilyen más formában községi adóvá fogja tenni. Hege­dűs programmjának ezt a pontját nem valósíta­hattá meg. Utóda azonban első parlamenti besz­­ében az ígéretet megújította és azóta ismételte bejelentette, hogy ilyen irányban javaslatot k­ezít, amely rövidesen nyilvánosságra is fog ke­rülni. Véleményem szerint ennek az adónak helyi reformja csak abból indulhat ki, hogy az adó alapjául a valóságos kereset vétessék és az adó kulcsa állapíttassák meg olyan mérsékelten, hogy, az adózó azt elbírja és hogy kizárassék az az eshetőség, amely eddig bekövetkezhetett, t. i. hogy az adó meghaladhassa magát a keresetet. A valóságos kereset megállapítására kell töreked­nünk azért, mert lehetetlen dolog az, hogy ugyan­annak a forrásnak jövedelme más összegben ve­tessék fel a jövedelemadónál és más összegben a kereseti adónál. Azt pedig senki sem vitatja, hogy a jövedelemadó alapjául a valóságos kere­setet kell venni. Kívánatos erre az elvi alapra helyezkedni már csak azért is, mert így mind a két adó alapját egy munkával lehet megállapítani, ami a mai túlterheltség mellett rendkívül fontos érdek volna. Abból azonban, hogy az adó alapja egyúttal a jövedelemadónak is alapja, az követ­­kezik, hogy a kivetést csak az állami szervek Infláció és adózás.v Írta: Dr. Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár. Zsák, ponyva NAGEL, ADOLF V., Arany János­ utca 10. sz. Telefon: 35-92 80-82, 104-16, 112-79, 164-00, 462 Rézsál­le, Rafila, Rézkénpor, szab. „Balaton­“- és „Vermorel“-rendszerü, úgy­szintén „Columbus“ szőlőpermetezők. Pálinka­főző- és mosóüstök vörösrézből. „Texas“ kézi gabonadarálók legolcsóbb gyári áron beszerez­hetők Szontágh Pál rézárugyár 485 Budapest, IX., Üllői-ut 19. sz. Pajolin vászoncipő-tisztiló tucatja poralakban 96.—, kőben 120.—, folyadék 240.— korona. Kér­jen árlapot. Pajolin XLLatszertár V., Vilmos császár-ut 78. 060 Dollár b­oypapir- uszú Ridikál narkályítószer méregmentes tengerihagyma készítmény. rEVI V'jGf» Standard Társaság laboratóriuma. Budapest, VIII., Főherceg Sándor­ utca 30/a. Telefon: 82—74. 559/a S­ülkereskedelmi rt. Bpest Vilin­czi-út 69. Szölőajtó-szal­­lagok, permetező-gummiárak legolcsóbb gyári áron. Sürgönyeim, Elastica. Tel.: Józs. 63—62. 632 „PAX” CIPŐFEHÉRÍTŐ Gyártja: Merkur vegyészeti laboratórium Budapest, VII., Kertész­ utca 41. 583 Kérjen árajánlatot! KEFE, MESZELŐ És ECSET-áru gyári árakon alul CSIKY LAJOS Budapest, VII­., Rákóczi-tér 6. szám. Telefon: József 114—71. 575 r­ w r 4 i malomi és ipari célokra legjutányosab­­b CQITA- ban szállít Kleiner Jenő és Tsa Budapest, V.,Percel Mór­ utca 4. szám, _________________* T­elefon: f 19­76. 551 Export 579 Import é­tűé, Rézkénpor, 128 -as Rallia, olasz flori­­ztalla Kénpor, marónátron, kristály­és ammoniákszóda, calc. glaubersó, gyertya, (transíto Budapest) paraffin, gyanta, karbid, stb. stb. WEINBERGER KORNÉL vegyitermék nagykereskedő Budapest, VI., Vörösmarty­ utca 46. — Wien. Interurban telefon: 116—33. Távirati cím: „Unicum.* Amerikai olajok, német gép­szíjak behozatala Hofmann Ernő IV., Egyetem-tér 6. Telefon: József 39-41. 586 Gyümölcsexportőrök figyelmébe! Speciális gyümölcscsomagoló papiros 63/m méretben. Szürke 24 kg, fehér 30 kg 1000 évenkint. Papírzacskók, csomagoló­ papírok legolcsóbb napi ár­­ban. Stern papírárugyár VI. Bajnok­ utca 17. 616 Olajok, benzin, petroleum hordókban és vagyontételben Csonka Marcel n­i­akereskedőnél Budapest, VI., Eötvös­ utca 48.________625 Telefon : 153-11. Si Víszorszeláriísitok hegedű és legyeb,vonós- Y­ hangszerek, valamint összes alkatrésszeik és­­ kellékeik, (húrok, gyanták, nyergek, hangsípok, vo­­la­­nók stb.) valamint nép-hang-szerek (kézi-­­húzós) és Siv szaiharraonkák, magyar citerák, tamburák, cimbalmok jc* Ifi B­TE RJIBEEG királyi udvari hangszergyár Ili/ Rákóczi-ut 68. számú hangszer-nagykereskedésében _____Budapesten. (Árajánlat ingyen és bérmentve.) 633 Merkur Felülvizsgáló R.-T.: Vasúti díjszabási iroda : ESS? “SS­S«“KJS **** Budapest, VIII. ker., József-borut 14. szám. «9 Telefon: József 31-32 és József 84-65. « 587 érvényesítése méltányos feltételek mellett. A N8$9¥$r Kerekedek Lapjaot a Fénzügy összes elpiszetei megkapják« *) Előző közlemények a „Magyar Pénzügy“ 48. és 52. számaiban. KISPESTI GYAPJUÁRU ÉS FINOMPOSZTÓGYÁR Schönbergi és Társai — Kispest — Telefon: Kispest 43. Elvállal gyapjúban mindennemű bér­munkát, fonást, szövést és appretálást 636 A III. oszt. keresetadó. SZERKESZTI: KORMOS GYULA . - -C4 TELEFON: SZERKESZTŐSES 11-28, S3 KIADÓHIVATAL 7-99, SZERKESZTŐ 127-79. C1 SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SASUTCA 13. n A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlöny ! Megjelenik hetenként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt. Magyar Kereskedők Lapja MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ utca 13, AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahiiferatrasae 103/6. KÉNPOR és DARABOS KÉN kénlap, la alabastrom gipsz modellek és fogászat részére, kristály­­só, glaube, só, klórmesz 20kg-os ládákban legolcsóbban raktáron TOLNAI GYULA Vörösmarty­ utca 37. Telefon: 158-47.

Next