Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Ára 20 korona 43-ik évfolyam MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-utca 13. AUSZTRIÁBAN. Wien, VI.: Mariahilferstrasse 103 S. Budapest, 1923. január 3. Pénzintézat,kk, részvénytáraulatols, Ipar Ab kereskedelemcözlönye. Megjelenik hetenként kétszer, szombaton „Magyar Kereskedők Lapja“ cím alatt. SZERKESZTI: KORMOS GYULA cs TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11—28, VS KIADÓHIVATAL 7-39. SZERKESZTŐ 127-79. ca SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SASUTCA 13. K. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a szombati ,,Magyar Kereskedők Lapjá“-ra a szerdai „Magyar Pénzügy", és „Sorsolási Értesítő"-vel együtt Belföldön és Ausztriában : Félévre 950 K, Negyedévre 500 K. Külföldön: Jugoszlávia: Egész évre 180 Dinár, Félévre 100 Dinár. Befizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia: Egész évre 200 Lei, Félévre 120 Lei. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 CK, Félévre 65 CK. Befizetendő: Leszám.- és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint..................... . 40 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronkint . 50 K 1 „ címlapon (első oldal) milliméterenként 60 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. eee* *»»eM»eeeeeeeeMMe>«»»ee»eee»eeeeeeeeeeeeee»>e Adómérleget készít, felülvizsgál és szignál, könyvelést tállal, berendez, irányit és ellenőriz tsalarnévi Béla tanár, ny. igazgató, revizor, adénchitlen Delel és peres könyvvizsgálatoknál ellen- Brzó v. b. hites könyvszakértő IV., Molnér u. st. Tel. József 76-48. PiitUtikH »«I Könyvelését, mérlegét,5 tár is teixamoia-ét gotfin és klsöréten elkészítik HotDauer és László Budapest, vill.. Főherceg Sándor u. 7. Telefon: Józs. 112-28. Jtg szicíliai kénből, sután, kénpor, oslixoló-Bili 3D, papír, gyertya, olajok, benzin, petro~* leuo, zsiradékok, vegyi termékek HARKÁNYI IGNÁC kénlapgyára Budapest, VI., Beke utca 19. Közp. iroda: VI . Vilmos császár-ut 60 Telefon: 38—10. 581 | OCEAN konzervek : a legjobbak! ■ Gyártmányok : Mindenféle hal-, főzelék- és gyümölcskonzer- vek, sűrített paradicsom, mustár, ecet, szardellatermékek, szil■ vasz, vegyesiz a legszebb és legjobb kivitelben. Központ: ▼—Mifu Arthur Budapest, V., Arany Larosi.34. iker-pipák, fa- és Brnyere-pipák, cigarettaés összes dohányzási cikkek gyári lerakata. 613 ................. 11 11 ■■■■■"■»■——a—pam ■■■!!■ ■■ íjok, benzin, petroleum vagyontételben .VULKÁN* olaj- és vegyipari út , Böhös utca 4. 625 Telefon : 153-11 Budapest, VIII., Rákóczi-út 69. sz. ■. (a keleti pályaudvarnál). Telefon: József 68—62. sz. GUMMIÁRUK ■ • a1 nagyban és kicsinyben minden skedelmi K-T. célra. 632 fuj és használt) vétele, eladása mam mra és javítása. Hegedűs A. Ká-8115 If 1/fi rész Budapest, IV., Váci-u 74. I 11 111 I VII (Bejárat Szerb-u.) Tel.: 99-85. " 1" V ** Sürgönyeim: .Hegemon* 767 %OBocYÁn “ W Szántó Aladár denfajta kereskedelmi, diszmódobozokat és falikartonokat vidékre is. sz. VII., Aréna-ut 17. — Telefon J. 76-11 Kónátron, sujvári), petróleum, benzin, gépolajok, paraffin vegyészeti cikkek legolcsóbb napi áron. .UNIÓ* (1;1- vegyészeti osztálya, Budapest, 55. Telefon : 127 K DB. Sürgénycím : Unitor. 733 VI SZORTELAROSÍTOK 1 !s voleshangszerek, valamint összes alkat-1.II. Miéteik (bárok, gyanták, nyergek, hangsipok,' s'b ) Néphangszerek, kézi húzós- és szájharmonikák,' citerák, *|,^u^!^cunMmok fuvóshangszerek udvari hangszernyár, HíjdapestRákóczi-us 60.számú őrnagykoler. :eucseben (Árajánlat ingyen és bérmentve) Mindenütt kapható. Visszapillantás Ha az 1922. év gazdasági történelmét akarjuk összefoglalni, édes-kevés pozitívumot találunk, de minduntalan negatívumokra akadunk, amelyek megnehezítették a magyar termelés és kereskedelmi forgalomfejlődését. Hogy emellett a múlt esztendő az őstermelés egyetlen ágának sem volt szerencsés esztendeje, az szinte magától értetődik, mert tespedő ipar és pangó kereskedelem mellett a mezőgazdaság sem virágozhatik. Különösen a kereskedelem szabad és mélyen szántó tevékenykedése nélkül nem lehetséges nemhogy gazdasági föllendülés, hanem még féligmeddig kielégítő gazdasági állapot sem, mert hiszen a termelt javakat a kereskedelem hozza forgalomba, értékesíti, alakítja át újabb termelő erőkké. A kereskedelem szabad erőkifejtése érdekében kormányunknak és törvényhozásunknak nem volt egyetlenegy célravezető intézkedése sem, de számos rendelkezése gúzsba kötötte a kereskedelmi forgalmat. Igaz, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés sem dicsekedhetik olyan kormányzati rendelkezésekkel, amelyek ügyeit előbbre vitték volna. De ez nem vigasza a sok bajjal küzködő kereskedelemnek. Ellenkezőleg: minden a mezőgazdaság vagy ipar javára szolgáló intézkedés legalább közvetve a kereskedelemnek is hasznára lett volna. , Fiskális gázifr .5.1L politika, , Az első és a legsúlyosabb beszámítás alá eső negatívum, amely vörös fonálként húzódik végig az 1922. év gazdasági történetén, az, hogy kormányunknak nem volt — sajnos, most sincs, — egységes, céltudatos gazdaságpolitikai programja. Majdnem kapkodó, sötétben tapogatózó rendelkezésekkel nyúlt bele a kormány a gazdasági életbe, mégpedig gyakran mélyen nyúlt bele. Még az is aligha volna túlzás, ha azt állítanék, hogy kormányunknak egyáltalában nem volt és nincs gazdaságpolitikája. Mert lehet-e gazdasági politikának nevezni azt, amely nem törődik sem termeléssel, sem forgalommal, hanem egyetlen céljául az államkincstár bevételeinek fokozását ismeri ? Állami drágítások. Nagy garral szónokoltak a drágaság letöréséről, a nemzetgyűlés bizottságot is küldött ki ennek érdekében, de mindenkor az állam volt az, amely a legerősebben ható árdrágító emeltyűket alkalmazta. Nem kevesebb, mint háromszor emelték föl a postai, távíró és vasúti díjszabást. Általánosan tudott dolog, hogy az emelések nem voltak valami szerények. A helyi levél postabérét január 1-én 2 K-ra, augusztus 1-én 4 K-ra és októberben 15 K-ra emelték föl. A távolsági forgalomban az egyszerű levél postadíja a január 1-ei 2.50 K-ról 25 K-ra ment föl. A sürgönyök egy-egy szava, persze csupán a belföldi forgalomban, mert külföldre még drágább, a január 1-én 2.50 K-ról az év végéig 15 K-ra ment. A budapesti telefon előfizetési díja 2400, illetőleg 480 K-ról 24.000 K-ra szökött föl és emellett a telefon majdnem hasznavehetetlen. Egy-egy telefonbeszélgetés lebonyolítása kínos keserv. Először a központ nem jelentkezik, azután tévesen kapcsol, azután négy-öt jelentkezőt kapcsol egybe és ha vég de az egymást kereső felek mégis csak megtalálják egymást, a kapcsolást hirtelen megszakítja. Aligha lehet igaz, hogy ennek a kezelőhölgyek nemtörődömsége, felületessége az oka, mert azok az okos, a maguk munkáját értő nők jól tudják, hogy ezzel csak maguknak okozunk bajt: amikor így is túl vannak halmozva, a magu munkáját szaporítják. Inkább valahogyan úgy lesz, hogy a berendezés anynyira lezüllölt, hogy nem képes helyesen funkcionálni. A berendezés kiegészítésére és megjavítására az előfizetőktől soha vissza nem fizetésre bevasalt 2000 K „kényszerkölcsönt“ pedig lehasználták másra. Beszéljünk-e a vasúti tarifák emeléséről, különösen az utolsó athietikai mutatvány gyanánt is rekordszámba menő emelésről ? Hiszen ezzel a tárggyal az év utolsó heteiben annyiszor és olyan behatóan foglalkozott a Magyar Kereskedők Lapja, hogy bizonyára minden olvasónknak még élénk emlékezetében van. De még a szinte megfizethetetlenül drága vasúti fuvar minden hátrányát kereskedő és fogyasztó egyaránt a maga bőrén érzi. A forgalmi adó. Sok szó esett az éppen ötfertály esztendős forgatami adóról is, amelyet fogyasztás és kereskedelem még életbelépése elütt, 101%-os kulcs mellett elvisel-hetetlen lehetnek tartott, amelyet a pénzügyminiszter 1922 március 1-ével mégis 3%-ra rúgtatott föl. És még hagyján, ha az adó beszedési-, illetőleg ellenőrzése körül a kereskedőket nem zaklatnák a legképtelenebb vexációkkal. A blokkrendszer nevű torzszülött eddigelé nem léphetett általános aktivitásba. Olyan egyhangú és erős volt ellene a felzúdulás, hogy a pénzügyminiszter hatálybalépését jónak látta felfüggeszteni , egyes túlbuzgó pénzügyigazgatóságok mégis rászorítják a kereskedőket és a fogyasztókat a blokkra. Miért ? A törvénynek vagy rendeletnek nem egyforma hatálya van az egész országban ? Egyes ellenőrző közegek bemutattatják maguknak a kereskedő minden számláját, kiírnak a vasúti állomáson a címére jött minden küldeményt, annak alapján ellenőrzik, hogy minden számlát láttak-e, fölvesznek egy ötletszerű összeget, amelyre ráfogják, hogy ez volt a kereskedő raktárának értéke annak az időszaknak az elején, amelyre az ellenőrzés kiterjed, mindezeket az összegeket összeadják, hozzáütnek találomra 20—25—30 %-ot és kimondják, hogy ez volt a kereskedő bevétele az illető időszakban, ez után kell az általános forgalmi adót lerónia. Hogy a kereskedőnek az ellenőrzés napján is van árukészlete, hogy minden árunál van bemérés, elkallódás, stb. címén kisebb-nagyobb hiány, hogy nem lehet minden cikknél a maximális hasznot elérni, hogy volt hitelre való eladás és a még ide nem folyt összegek után nem jár a forgalmi adó, azzal a buzgó ellenőr nem törődik , hanem mert a kereskedő bevételi naplója kisebb összeget tüntet föl, tehát kevesebbet rótt le, adóeltitkolást állapít meg, érzékeny bírságot szab ki és értésére adja az így ke* ,?i Üresidőnek, ittígy negköszönheti, hogy esetét nem minősiti adócsalásnak és nem aszerint jár eléllene. Még elképzelni is hajmeresztő, mit fognak az ilyen túlságosan lelkiismeretes ellenőrök a most, ja*nuár 1-én életbe lépett kereseti adónál produkálni. És ilyen körülmények hiába kérték az összes érdekképviseletek és a sajtó egyértelműleg, hogy legalább azoknál a kereskedőknél és iparosoknál, akik nem képesek rendes könyveket vezetni, a miniszter engedje meg a forgalmi adó átalányozását. Arra eddig nem került sor, bár a törvény megadja rá a módot. Alig lehet elgondolni, hogy azok a szatócsok és kisiparosok, akik erre alkalmas segédszemélyzetet nem tudnak tartani, gyakran még rendesen írni sem tudnak, hogyan fogják azokat az üzleti könyveket vezetni, amelyeket a kereseti adó végrehajtási utasítása, megkövetel. Állam jegyforgalmunk. A pénzügyminiszter az év elején többször kijelentette, hogy vagy a fölemelt tételű forgalmi adó szigorú behajtásához kell ragaszkodnia, vagy kénytelen lenne a bankóprést újra megindítani. A mondottakból világos, hogy a 3%-os forgalmi adó szigorú behajtásában nincs hiányosság, de nincs hiányosság a bankóprés működésében sem , az szorgalmasan dolgozik. A Jegyintézet 1921 december 31-iki kimutatása szerint az államjegyforgalom 25,17 milliárd, 1922 március 31-én 29.83, június 30-án 33.6, szeptember 30-án 58.45 milliárd K volt, 1922 december 31-én pedig már a 75 felé jár. Egyetlen, a forgalmat megbénító pénzinségjegyében lefolyt esztendő alatt a forgalomban levő államjegyek összege több mint megháromszorozódos. Csak részben adja meg a pénzjegyek eme nagy szaporulatának a magyarázatát az, hogy míg 1921 dec. 31-én az államkincstár a Jegyintézetnek előlegek címén 900 millió K-val tartozott, az előlegek összege 1922 március 31-én 3000, június 30-án 6900, szeptember 30-án 8900 millió K-ra rúgott, az év végén pedig meghaladta a 15 milliárdot. A jegyforgalom óriási és mégsem elegendő megduzzadásának a drágulásnak az az ijesztően gyors tempója a tulajdonképeni oka, amely az árak emelkedésének minden eddigi tempóját messze felülmúlta. Az év legelején, körülbelül január közepéig úgy látszott, mintha újabb olcsósági hullámra volna kilátás. Pénzünk zürichi árfolyama valamelyest javult és majdnem minden árucikk áralakulása hanyatló irányzatot mutatott, az üzleti életben teljes sztagnáció állott be. De már január második hetében a javulásnak némi jeleit lehetett tapasztalni: a mindennapi fogyasztást képező áruk, mint élelmiszerek, fűszerek és gyarmatáruk, vegyi termékek, textiliák, bőr- és vasáruk iránt a kereslet lassanként kezdett élénkülni és ezzel párhuzamosan az árak lassú emelkedésnek indultak. Ez folytatódott február utolsó hetéig. Drágulás és üzletmenet külcsönhatása. Nehéz volna apodiktikus biztossággal meghatározni, hogy az élénkülés okozta-e és okozza-e mostanság az árak emelkedését, vagy az emelkedő ár- A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják.