Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-03 / 1. szám
2 irányzat váltja-e ki az élénkebb üzletmenetek mert hiszen az egyik kétségbevonhatatlanul hat a násikra. ."mégis az utolsó három esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy az általános üzletmenet élénkülése egyenes arányban állott a drágulással és még a tempóban is tökéletesen alkalmazkodott hozzá. Ellenben többször előfordult, hogy a javuló üzlet nem eredményezett azonnal magasabb árakat, hanem a drágulás esetleg csak hetek múlva következett be, amikor az itt kifogyó készleteket magasabb árakon való importtal kellett pótolni így volt tavaly februárban, sőt március egy részében , a forgalom erőteljesen föllendült, ipar és kereskedelem föllélegzett. A forgalom messze a békebeli mögött maradt, de élénkebb volt, mint azutolsó fél esztendőben akármikor. Az árak emelkedése azonban lassú volt, élannyira, hogy amikor április második hetében a korona árfolyama Zürichben hirtelen emelkedett, ennek folytán árhanyatlás és megint üzleti pangás állott be, az árszínvonal még mindig ,jóval az ixportparitás alatt maradt. Áprilisban, májusban és júniusban gyenge volt az üzlet majdnem állandósult árszínvonal mellett. Június negyedik hetéiben hirtelen megint fölfelé törnek az árak és az üzlet megélénkül. Gyorsan emelkednek az árak július, augusztus és szeptember hónapok folyamán is, bár az üzlet hol többé, hol kevésbé gyenge, amíg azután az árvizsgáló bizottság razziái és az uzsorabíróságrendkívül szigorú ítéletei nem keltettek az egész közgazdaságban megdöbbenést, de a fogyasztóközönség helyeslésével sem találkoztak, mert az üzleti forgalmat most már az is rontotta, hogy a kereskedők és iparosok félve adták el áruikat, az árak fölfelé törekvése azonban nem szűnt meg, hanem erősen fokozódott a zürichi kurzus romlásával párhuzamos?” A devizaforgalom szabályozása. Augusztus 8-án lépett életbe a devizarendelet, amely újabb kerékkötője lett a forgalomnak, általános, heves ellenzéssel találkozott. A Devizaközpont eleinte a vele szemben támasztott igényeknek sehogyan sem tudott megfelelni és nemcsak a behozatalt tette egy időre lehetetlenné, hanem a kivitelt is megakasztotta, sőt a magyar külföldi tartozások kiegyenlítését is megnehezítette. Lassan-lassan javultak az állapotok. Fennállásának negyedik-ötödik hetében a ■izaközpontnak sikerült a zürichi árfolyam további leatlását megakadályoznia. Pénzünk külföldi értékjének állandósulását szeptember 5-től lehet szánni, bár röviddel azután is még egy napon (szeptber 14-én) 0,17 Vt-re hanyatlott a magyar korona micit árfolyama, de már másnap 0.21 t1-re emelkedt és azóta megszakítás nélkül 0.211/a akadt. A valuta- és devizaszükséglet kentetében is javult folyton a helyzet. Devizaközpont az igények 100%-át kint, de a behozatali és kiviteli keresk indig ballasztnak érzi. Októberben újra általános üzleti panghely csak az év utolsó két hetében enyesz. Az üzlettelenség okául elsősorban Eget és a közönség megcsappant vásárletileg azt a körülményt tartották, ha közönség jövedelmeinek növekedése neszést tartani a rohamos általános drágul,,önösen novemberben és december első élettelenség annyira tökéletes volt, hogy nemcsak az árak emelkedését akasztotta meg, hane sémi — különben csekély — olcsóbbodást is okozott ■gyik másik szakmában. Külkereskedelmi rendelkezések. A kereskedelmi forgalmat és részben az ipari termelést is megakasztó kormányintézkedéseksorában nagy szerepe jutott a behozatalt és kivitelt korlátozó szép számú rendeleteknek. Egymás után tiltották meg egyes áruk behozatalát, másoknak kivitelét, illetőleg behozatalt és kivitelt külön engedélyhez kötötték. Eltekintve attól, hogy a legtöbb árucikk behozatali vámja ulán szedett fel pénzt a 120-szorosról április 5-én a 170-szeresre, június 25-én a 200-szorosra és október 21-én a 401-szeresre emelték, magas illetéket szednek a behozatali és kiviteli engedélyek kézbesítése, statisztikai illeték címén, van külön behozatali és külön kiviteli illeték az egyes árucikkek után szedett kiviteli vám jellegével bíró kiviteli illetékeken kívül. A sok egymást kiegészítő, módosító, hatályon kívül helyező rendelet olyan kaotikus állapotokat teremtett, hogy a kormány szükségesnek látta november végén új kiviteli és behozatali lista fölállítását. A kiviteli illetékek is elég sűrűn változtak. A nap szinte agyonszabályozott külkereskedelmi forgalmat még nagymértékben megnehezítettek vámkezelendő postacsomagok nagyarányú torlódása a budapesti vámházban. Hetekig eltart, amíg a magyar címzett külföldről érkezett postacsomagjához hozzájuthat. Az egész vonalon nagy a zavar és a fejetlenség. A postaigazgatóság megígérte ugyan, hogy a bajokat orvosolni fogja, de eddig javulás nem tapasztalható. A behozatalt és kivitelt szabályozó nyilvános rendeleteken kívül vannak olyan irányú intézkedések is, amelyek egyes külön engedélyhez kötött cikkek behozatalát vagy kivitelét kontingentálják. Ha az előirányzott mennyiség betelt, nem adnak ki több behozatali, illetőleg kiviteli engedélyt. Ezek a rendelkezések számos esetben még súlyosabb sérelmét jelentik a kereskedelemnek vagy egy-egy iparágnak, mint az eddig említett, különben elég súlyos megrendszabályozások. Az ebbe a kategóriába tartozó intézkedések közül nagy izgalmat keltett különféle gazdasági termények , vetőmagvak és hüvelyesek, a liszt, a nyersbőr, stb. kivitelének kontingentálása; legújabban pedig az, hogy a behozható fűszer- és gyarmatáruk mennyiségét állapították meg az 1922. évre olyan alacsonyan, hogy ha a kormány a kontingenshez ragasz- j kodni fog, a hazai fogyasztást olyan fontos cikkek- kel, mint a bors meg a kávé sem lehet ,majd kielé j gitelji Sok bajt okozott a mezőgazdaságnak, az ipar számos ágának és a kereskedelemnek a zsákbehozaal kontingentálása, ami azzal a súlyos következménnyel Járt, hogy néma varguj-augusztus hónapokban, amikor a legsürgősebb a szükséglet kielégítése, zsákinség uralkodott az országban. És történik mindez akkor, amikor a kormány és a politikusok legnagyobb része szinte pártállásra való tekintet nélkül elvben a szabad kereskedelem híveinek vallják magukat, amikor mindenki hangoztatja a gazdasági kérdések fontosságát. Emellett törvényhozásunk gazdasági alkotásai nem valami nagyszámúak. Kimagaslanak közülük az új ipartörvény és a tisztességtelen versenyről szóló törvény, amelyek éppen úgy, mint a biztosító intézetek állami felügyelet alá helyezését kimondó törvény, még nem léptek életbe. Külfööldi tartozások és követelések. A háború előtt keletkezett külföldi tartozásoknak és követeléseknek a trianoni békeszerződés értelmében való rendezése még mindig nem nyert megoldást. A békeszerződésben kontemplált egyezmény több állammal létrejött ugyan, a felszámoló hivatal is dolgozik, de az egész komplexum még mindig meglehetősen zavaros. A pénzügyminiszter bemutatta az érdekeltségeknek a belső kiegyenlítésről szóló törvényjavaslatát, de általános fölfogás szerint a javaslat nem alkalmas arra, hogy eredeti alakjában törvénnyé váljék. Súlyos "elvi jelentőségű hibák vannak benne, amelyek ha törvényerőre emelkednének, kiáltó igazságtalanságokat statuálnának. De súlyos zavarokat okoztak a háború után keletkezett külföldi tartozások is, különösen szokástartozások. A cseh korona hirtelen árfolyamemelkedése annyira károsította azokat a magyar kétdőket, akik Csehországból hitelbe vásároltak árukat, hogy sokan nem tudtak kötelezettségeiknek megfelelni, kénytelenek voltak hitelezőikkel egyezkedési tárgyalásokba bocsátkozni. A tárgyalások részben kedvező eredménnyel jártak, részben még folynak, de számos jelentékeny, jobb sorsra érdemes céget szokott autozásaik fizetésképtelenségbe sodortak. Annál sajnálatosabb ez, hogy különben az inszolvenciák és csődesetek szánta az 1922. év folyamán nem volt éppen nagy, ami elsősorban annak tudható be, hogy a bankhitel a kereskedők nagy többségének egyenesen hozzáférhetetlenné, vált, az áruhitel is jóformán megszűnt. A háborúban meghonosodott az a gyakorlat, hogy az üzleteket azonnali készpénzfizetés ellenében bonyolítják le, az 1922. év folyamán csak annyiban módosult, hogy egyik-másik szakmában a föltétlenül megbízhatóknak ismert vevőknek már adnak rövid, többnyire egy-kéthetes, ritkán négyhetes hitelt. A három-, hat-, kilenchavi nyílt vagy váltóhitel még kivételesen is alig fordul elő az áruüzletben. A tgykereskedőknek és importőröknek tehát nem igen a leszámítolásra alkalmas hitelanyaguk, bár ennek anyát általában erősen érzik, mert hiszen ez is nagyértékben járul ahhoz hozzá, hogy a kereskedelmi igalom a mutatkozó átmeneti élénkülés datára nem igazán föllendülni. A fegyintézet váltótárcájainak dacára az Itigi december 31-iki 4903.6 Tmillióról 1922 március 31-én 5835.2 millió K-ra, június 3-án 5940.1 millió K-ra, szeptember 30-án 27.375illió K-ra emelkedett, az év végén pedig meghaladta 30 milliárdot. Ez azonban majdnem kizárólag banki ipari hitelanyag; a kereskedelem és mezőgazdaságig vesz afegyintézetnél még közvetve is hitelt fénybe. ATegyintézet váltótárcája, tehát megközeliileg sem jelenti a tényleges hitelszükséglet kielégítését. Elég jelentékenynek látszó megnövekedése sem annyira a hitelkeretek kibővítésének, mint inkább a nagyarányú drágulás okozta óriási értékeltolódásoknak az eredménye. Számos külföldi ipar- és kereskedelmi vállalat már inkább áll ismét a magyar kereskedelemnek hitellel rendelkezésére. Az osztrák, cseh, angol és holland cégek nemcsak két-harvanhavi hitelt adnak szívesen előttük ismert magyar kereskedőknek, hanem bizományi és tranzitó raktárak létesítésével is támogatják kereskedelmünket. Kereskedelmi szerződések. A külfölddel való igazán élénk üzleti összeköttetéseknek a már föntebb említett külkereskedelmi akadályokon kívül számos más gátló ok is útját állja. Bár pénzünk külföldi értékelése meglehetősen állandósult és ezzel összefüggésben a külföldi valuták is nagyjában stabilak, egész Európa pénzügyei annyira zavarosak, hogy nagyobb kilengések még mindig nem tekinthetők kizártaknak. A külföldi hitel igénybevétele tehát nagy kockázattal jár. Még egyetlen állammal sem sikerült eddig kereskedelmi szerződést kötnünk és különösen közvetlen szomszédainkkal, az utódállamokkal való forgalom annyira nehézkes, hogy egész külkereskedelmünket megbénítja. Az igazság kedvéért le kell szögeznünk, hogy ennek nagy részben nem a magyar kormány és a magyar diplomácia az oka, hanem szomszédaink féltékeny tartózkodása és az is, hogy Európa ma, a háború befejezése utáni négy esztendővel, még mindig nem tudta levetni a hiborús mentalitást. Hiba az is, hogy még mindig nem készült el az önálló magyar vámtarifa, hanem a régen elavult osztrák-magyar autonóm vámtarifa van többé-kevésbé súlyos felpénzekkel érvényben. Hajnal Mihály. MAGYAR PÉNZÜGYI Budapest, 1928 január 3. „TAURIL“fiimitelemez legjobb a világon! csokoládé-különlegességek a legjobbak. Művészi kiállítás. &«• Versenyképes itak. Budapest, VI., flernát-utca 40.Félésénkléssel 45-18. Próbakuldomány és árajánlattal szívesen szolgátunk. PÉSZICÍT Valuták és devizák árfolyamát az illetékkiszabás szempontjából, továbbá a fényűzési és általános forgalmi adó megállapítása végett 1922 december és 1923 január hónapokra a pénzügyminiszter december 28-án kelt 214.356. VIII. számú rendeletével következőképen állapította meg. Valuták: 1 font sterling 10.670 K, 100 leva 1770 K, 1 napoteondor 8800 K, 1 dollár 2350 K, 100 francia frank 16.550 K, 100 lengyel márka 14.50 K, 100 német márka 32 K, 100 lira 11.510 K, 100 osztrák korona 3.50. 100 lei 1450 K, 100 cseh korona 7310 K, 100 svájci frank 44.000 K, 100 dinár 2820 K. Devizák: Amszterdam 930 K. Kopenhága 47.740 K. Krisztiánia 43.750 K. London 10.670 K, New York 2350 K. Berlin 32 K. Milanó 11.510 K, Páris 16.550 K, Bukarest 1450 K. Szófia 1770 K. Prága 7310 K, Stockholm 63.100 K, Zürich 44.000 K, Bécs 350 K. Zágráb 700 K. Váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló pénzkövetelések elévülése tárgyában a békeszerződéssel kapcsolatosan a kormány december 30-iki kerettel 10560/1922. M. E. sz. alatt rendeletet adott ki, amellyel az ebben az irányban felmerült kételyeket igyekszik eloszlatni. A rendelet kimondja, hogy a váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülésének ideje — tekintet nélkül a kiállítás idejére — a fennálló jogszabályok értelmében egy év mindazokban az esetekben, amelyekben az 1876: XXVII. tc. ennél rövidebb elévülési időt szab meg. Ez a szabály áll akkor is, ha a lejárat ideje 1922 július 26-ra vagy ezt követő időre esik. Azon pénzkövetelések tekintetében, amelyekre nézve a bírói eljárást a trianoni békeszerződéssel összefüggő egyes pénzkövetelések bírói érvényesítésének felfüggesztése tárgyában 9590/1922. ME .szám alatt kiadott rendelet értelmében fel kell függeszteni, az elévülés idejébe nem lehet beszámítani azt az időt, ameddig az említett rendelet értelmében a bírói eljárás felfüggesztésének helye van, mégpedig akkor sem, ha a bírói eljárást nem indították meg. Hogy a váltókra, a kereskedelmi utal"“---’•—1 és a közraktári jegyekre fennálló kivételes lyukat a trianoni békeszerződés 235. cikkénak az elévülés kezdőpontját megállapító rése szempontjából, mely naptól fogva kellően hatályon kívül helyezetteknek tekinten rendelkezés fogja megállapítani. Ingatlanok vagyonváltságának kedvezmé rovására megállapított határidőt a pénzügy december 29-én kelt 212.600. sz. rendeletére meghosszabbította. Az a szőlőbirtokos, akinél váltsága 100.000 K-t meg nem halad, a válás március 31-ig fizetheti meg a rá kiróha 80%-ával. Ez a kedvezmény a szőlőbirtokok fölszerelésére is vonatkozik. Az erdőbirtokos gazdasági fölszerelése után járó vagyonváll vezményes lefizetésének határidejét a vált nagyságára való tekintet nélkül a minisztercius 31-éig hosszabbította meg. A búza árát a vagyonváltság szempontj január hóra a pénzügyminiszter december 212.622. számú rendeletével 100 kg-ként 10. állapította meg. A TÉBE gyorsutalvány forgalma deremb üzleti nap alatt 13.254 gyorsutalvánnyal 14,50 volt. A napi átlagos forgalom 553 tételbelól. Egy gyorsutalvány átlagos értéke 1,10. Az osztrák-magyar bank osztrák üg december 23-iki kimutatása szerint az észt jegyforgalom az előző heti kimutatásia 146.48 milliárddal 3.858.08 milliárdra emeli a látra szóló pénztári jegyek összege 81 407.49 millióra, az osztrák-magyar bankna dációs tömeggel szemben való követelése 1 hióval 646.92 millióra csökkent. Csehszlovák bankjegyek kivonása a fő A pénzügyminisztérium bankhivatala közli 1919 április15-én kibocsátott és időközi ibolyaszinti 100 koronás államjegyek és 5000 koronás bankjegyek a bankhivatal fő Prágában és annak összes fiókjainál csak már 31-ig váltatnak be. Azon túl elvesztik Belföld. Az Angol-magyar bank rt. rendkívülinek határozata alapján 287.500 darab egris, összesen 115 millió névértékű, bemutatót részvényt bocsát ki. E részvénykibocsátás jelenlegi 230 millió részvénytőke 345 millió emelkedik. Az új kibocsátású részvények az 1923. üzletévtől kezdve részesednek a bank üzleti eredményében. Minden 2 drb régi részvényre 1 drb új kibocsátású részvény vehető át drb-ként 1400 K-ért. Az új részvények kibocsátásával kapcsolatos költségeket és illetékeket az intézet sajátjából fedezi. Az elővételi jog január 3-tól január 10-ig bezárólag a bank budapesti főpénztáránál és a Britisch,oesterreichische Bank und Handels A.-G.-nál (Wym, I., Herrengasse 2/4.) gyakorolható. A Hermes magyar általános váltóüzlet rt. közgyűlése az 1921/22. üzletévre részvényenként 350 osztalék fizetését határozta el. Az igazgatóságba beválasztották Radvánszky Béla bárót. Pann általános biztositó rt. cég alatt Budapestért (VI., Andrássy út 12.) 10 millió K alaptőkével (25.000 drb 400 K n. é. részvény) új vállalat alakult mindennemű kár-, élet- és viszontbiztosításra. Az igazgatóság tagjai : dr. Krossa Benő és dr. Beck Salamon. A Belvárosi válút üzlet rt. rendkívüli közgyűlése alaptőkéjét 1000 drb 400 IC névértékű új részvény kibocsátásával 1OO.IXIO K-ról 500.000 K-ra emelte fel. A jelenleg 4000 K a. é. részvényüket 10 drb 400 K n.é. részvényekre cserélik ki és minden becserélt részvény után 1670 K lefizetése mellett 4 drb 400 K n, és új részvényt engednek át a részvényeseknek. A Fővárosi kereskedelmi hitelintézet mint szövetkezet felszámolása befejeződött. A társaság 1920. évi zárszámadásában 500.000 K részjegytőke mellett 550.554 K veszteséget mutat ki, ugy hogy az e*4sti teszjegytőke elveszett.