Magyar Kereskedők Lapja, 1925. január-június (45. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-03 / 1. szám

2 MAGYAR inrel^ii^ÖK ' Budapest, 1925 január . Magyar nagykereskedelmi indexszámok Irta : Szőnyi Gyula dr. miniszteri titkár,' A háború és az összeomlás okozta gazdaság káosz által felvetett uj fogalmak közül a drágasági indexszámok fogalma volt az, mely a legnagyobb érdeklődést váltotta ki laikusból és szakértőből egyaránt. Ha új fogalomról beszélek, ez csak ránk, Magyarországra és legfeljebb még más hasonló helyzetben volt országokra vonatkozik, mert oly államok, melyek az indusztrializálódás és a kommercializálódás útján előbbre haladtak, már régebben felfedezték a drágaságiindex-számoknak, különösen a nagykereskedelmi árak változását visszatükröző index-számoknak a jelentőségét. Nem véletlen, hogy a kereskedelem őshazája, Anglia volt az első, mely felismerte az árindexek értékét, mert ha kétségtelen, hogy mindenkit érdekel az, hogy az árak mily arányban emelkednek vagy csökkennek, az is kétségtelen, hogy gyakorlati szempontból a kereskedelem számára szolgálnak leghasznosabb útmutatással az index-számok, mert hiszen a kereskedő exisztenciáját érintik legközvetlenebbül az árváltozások. Angliában a Sauerebeck- és a Jevon-féle nagykereskedelmi indexek segítségével még a napóleoni idők árszínvonala is összehasonlítható a maival. Talán nem lesz helytelen, ha néhány rövid szóval megemlékezem arról, hogy tulajdonképen mit is értünk index-számok alatt? Az index-számok fogalma magában véve végtelenül egyszerű : indexszámnak azt az arányszámot nevezzük, amely megmutatja, hogy valamely időpontban érvényben volt az hányszorosa egy másik időpont árának. Ha tudom, hogy a búza ára a háború előtt 20 K volt, ma p pedig 500.000 K, akkor a búza indexszáma a háború előtti árhoz képest 25.000 lesz, ami azt jelenti, hogy a búza ma 25.000-szer annyiba kerül, mint a háború előtt. Ezeknek az arányszámoknak a fontossága abban rejlik, hogy ezáltal a különböző cikkeknél beállott eltérő arányú drágulás kötlyenszemléltethetővé válik. Itt pl. azt akarom megállapítani, hogy mi drágult jobban, a búza, vagy a nyers pamut, akkor ha csak azt tudom, hogy a pamutnak most 5 millió, a búzának pedig 500.000 , az ára métermázsánként, nem szerezhetek fogalmat arról, hogy a kettő közül melyik drágult erősebben. Egyszeriben tisztán látok azonban, ha tudom, hogy a búza index száma a felhozott példa szerint 25.000, a pamuté pedig 33.000, mert azonnal kitűnik, hogy a pamut drágulása ma is még lényegesen felülmúlja a búzáét, így összehasonlíthatókká válnak a legeltérőbb természetű cikkeknél mutatkozó árváltozások is. Az index-számoktól azonban nemcsak azt kérdezik, hogy egyik vagy másik cikk mily arányban drágult, hanem azt is , és főleg azt, hogy bizonyos időközökben általában véve hogy változott az áraivá, vagyis, hogy pl. mennyivel drágább ma az élet, mint a háború előtt? Erre szolgál az átlagos indexek alkotása, melyek" időrőlidőre nagyszámú fontos cikk" áralakulásának figyelembevételével egyetlen arányszámban fejezik ki, hogy adrágaság emelkedett-e, vagy csökkent? A figyelembe vett árak különböző természete szerint az átlagos index lehet kiskereskedelmi vagy létfenntartási (megélhetési) index,mely a detail-árak változása alapján egyes emberek vagy családok létfenntartási költségeinek a változását mutatja, vagy nagykereskedelmi index, mely a nagybani forgalom legjellegzetesebb tömegcikkeinek az átlagos árnivóját jelzi. Az első inkább a közvetlen fogyasztókat érdekli és főleg szociális szermpontból van nagy jelentősége, -a kereskedelem számára azonban elsősorban a nagykereskedelmi index szolgálhat hasznos útmutatással. A nálunk forgalomban levő indexszámok eddig mind az első kategóriába tartoztak, s nagykereskedelmi indexszámokat csak ez év szeptemberében tett első ízben közzé a Magyar Statisztikai Szemle. Ezek a magyar nagykereskedelmi árak 1924. évi alakulását tüntetik fel és természetesen hónapról-hónlapra folytatólagosan továbbra is megjelennek. A magyar nagykereskedelmi indexszám összesen 52 árucikk árváltozásait öleli fel. Ezek közül 23 esik az élelmicikkekre, 29 pedig az ipari anyagokra és termékekre, mindig figyelemmel arra, hogy az átlagos indexszám megalkotásánál a hazai kereskedelmi forgalomban szereplő összes fontosabb árucsoportok egy vagy több cikket képviselve tegyenek. Az index-számok mindig a hó utolsó napján, újabban pedig minden hó 15-én is megállaputtattak. Megvan tehát nálunk is a támpont a nagykereskedelmi árakban mutatkozó változások figyelemmel kísérésére. Hogy mennyire nem volt felesleges a nagykereskedelmi index számítása, kitűnik abból, hogy már abban a rövid időszakban is, melyet ezek az indexszámok felölelnek, alkalmat adnak arra, hogy számszerű pontossággal meghatároztassanak a magyar átalakulásnak egyes oly életbevágó fontosságú jelenségei, melyekről eddig csak azt tudtuk, hogy léteznek, tényleges jelentőségük megállapítására azonban jóformán semmi támpontunk sem volt. Hogy csak néhányat említsek , tudtuk, hogy a szanálás előtt a korona süllyedése idején a belföldi ámivó lényegesen a világ paritás alatt mozgott, de hogy mily mértékben, arra nem tudtunk felelni. A szanálás óta viszont egyebet sem hallottunk, mint hogy mi vagyunk a világ legdrágább országa, száz százalékkal vagyunk a világparitás felett, anélkül, hogy ezt a kifejezést cáfolni vagy megerősíteni lehetett volna. Vagy tudtuk, hogy nálunk az élelmiszerek árnivója hosszú időn keresztül lényegesen az ipari termékek árnivója alatt volt, sőt most is alatta van még, de még azt sem tudtuk megállapítani, hogy ez az abnormis helyzet továbbra is kiéleződik-e, vagy megindult-e bizonyos,, kiegyenlítő folyamat. Ugyanily különbségeket éreztünk a hazai és külföldi származású nyersanyagok áránál és még inkább a hazai és külföldi gyártmányok áránál és sok más hasonló esetben, anélkül, hogy precíz képet alkothattunk volna magunknak ezeknek a jelenségeknek tényleges jelentőségéről és a további fejlődés irányzatáról. A nagykereskedelmi index-számok vnnak hivatva határozott választ adni ezekre a nagy horderejű kérdésekre. Az általános áruivé alakulásáról az 1924. évben az 1913- évi, tehát a háború előtti árakat 1-nek véve, a nagykereskedelmi index-számok a következő képet nyújtják: Első pillanatra feltűnik, hogy a nagy-kereskedelmi index ez idő szerint lényegesen magasabb, mint az ismert I." ’■■■". 1 .'. " Látjuk azt a hatalmas arányú differenciát, mely egyrészt az élelmiszerek és ipari anyagok, másrészt a belföldi áruk és külföldi származású áruk indexszámai között a szanálás kezdetén fennállott. Májusban a külföldi származásúánk indexszámai még 30 százalékkal múlták felül a belföldi áruk index-számait és csaknem hasonló volt a helyzet az élelmezési cikkeknél és az ipari anyagoknál. Az index-számok azonban itt is megmutatják, hogy erőteljes és egészséges kiegyenlítő folyamat indult meg, mely ma holnapra teljesen megszünteti az elzárkózás rövidlátó politikája által előidézett indokolatlan és természetellenes árkilengéseket. Senki sem állíthatja, hogy nem az októberi adatok nyújtják a vigasztalóbb képet, mikor világostul látni, hogy az áralakulásoknál is kiküszöbültetnek a szélsőségek azáltal, hogy az indokolatlanul alacsony árak alulról, a túl magas árak pedig felülről közelednek a paritás felé. A forgalmi korlátozások mégmegélhetési index. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a nagykereskedelmi index tisztán kereskedelmi index és oly mesterségesen leszorított áruszolgáltatások, mint a lakbér stb. nem foglaltatnak benne. Látni, hogy május végétől, vagyis a szanálás kezdetétől az addig viharosan ingadozó index határozottan stabil jellegű , ha a papírkoronában kifejezett árakat vesszük alapul. Aranykoronára átszámítva azonban erős emelkedés mutatkozik, aminek oka a korona megszilárdulása. Kétségtelen, hogy a szanálásnak eddig eltelt, rövid időszaka alatt eltűnt az a diszparitás, mely a magyar árnivó és a világparitás között fennállott, anélkül, hogy a papírkoronában kifejezett árakban lényeges változás következett volna be. Ez magában is bizonyíték arra, hogy a magyar gazdasági élet egészségesebb alapokra helyeződött át. Májusban ,a mi arany indexünk még 1,19 volt, az amerikai index ugyanakkor 1,47, míg az utolsó ismeretes amerikai index,, a szeptemberi, már hajszálnyira egyezik a mi októberi endexünkkel amennyiben mind a kettő 1,49-et mutat. Ez egyszersmind megcáfolja azt a fantasztikus állítást is, mintha Istán tudja mily magasságban állanának a magyar árak a világpiaci árak felett. Dehogy állanak. Csak egészséges kiegyenlítő folyamat folyt le, mely megszüntette a nálunk fennállott természetellenes árviszonyokat. Másféle érdekes eltolódásokat is mutat a nagykereskedelmi index-szám, ha az alábbi adatokat szemügyre veszszük: szüntével különben nem is képzelhető töbé nálunk oly árnivó kialakulása, mely lényegesen különböznék a világ,piacokon kialakult áraktól. úgy hiszem, hogy néhány rövid adattal kellőképen megvilágítottam, hogymiben keresendő a nagykereskedelmi index-számoknak gyakorlati értéke. Lehetővé teszik egyes áruknak vagy árucsoportoknak az átlagos hazai vagy külföldi ámivóval való összehasonlítását is, amellett,, hogy időrőlidőre pontosan beszámolnak arról, hogy a drágaság növekvőben, vagy csökkenőben van-e? A számok Ariadne, fonalát adják a kezébe úgy a kutatónak, mint a gyakorlat emberének ott, ahol egyébként tapogatózásra, vagy sejtésekre volna utalva. A magyar kereskedelem bizonyára tudja értékelni ezt a segédeszközt, mely nálunk ugyan új, de — mint említettem — a világ első kereskedő nemzeténél, az angolnál szinte százados múltra tekinthet •vitája. .• ■.. .■ ... -í • i papírkor, ' aranykor, alapon alapon 1923 .rec. 31. 7.915 1.22 1924 jan. 31. 10.266 1.23 1924 máj. 31. 22.696 1.39 1924 jul. 31. 22.945 1.45 1924 okt. 31. 22.852 1.49 1924 nov. 30. 23.095 1.54 Élelmiszerek’ . .. m indexe 1923 ’december 31.. 7.054 1924 május 31. 19.904 1924 július 31. 22.128 1924 október 31. 32.687 Sparci anyagok Belföldi, áruk Külföldi áruk indexe indexe indexe 8.628 7.053 9.689 24.911 20.051 26.290 23.672 22.137 24.568 22.984 22.599 23.375 . " ’ - • ? J . Az uj vámtarifa végrehajtási utasítása Mint a Magyar Pénzügy , december I 47-iki 101. számában közöltük, a kor- jorvány december 12-iki kerettel 8250. M. E. szám alatt rendeletet adott ki, amellyel az 1924 : XXI. tc. kiegészítő részét képező uj vámtarifák 1935. jan. 1-ével egész terjedelmében életbeléptette és egyúttal kimondotta, hogy a behozatal és a kivitel minden korlátozását megszünteti. Az erről szóló jelentésünkben hírt adtunk arról, hogy a vámfölpénzeket, illetőleg az arányban fizetendő vámok szorzószámát is módosítani fogja a kormány. A pénzügyminiszterinek december 30-án kelt 172.767. számú rendelete valóra váltotta ezt a közlésünket, amennyiben ez a rendelet kimondja, hogy , 1925 január 1-je január 14-ig bezárólag a vámok és mérlegpénzek fizetése alkalmával, amennyiben a fizetés nem arányban, hanem más törvényes fizetési eszközben történik 1 aranykoronát 15.109 papírkoronával kell számítani. Ám efaileg gáppótlése éppen úgy, mint a kiszabás alapjául szolgáló fogyasztási adó, illetőleg kine jált részesedés fizetésénél továbbra is az aranykoronaértékben fizetendő adókra, illetékekre, stb.-re áttalálvan megállapított 17!00-szeres átszámítási kulcs marad továbbra is érvényben. A pénzügyminiszter december 27-iki kerettel 172.700. sz. alat az uj vámtarifáról szóló 1924. XXL tv.-hez végrehajtási utasítást adott ki, amely természetesen a vámtarifával együtt január 1-én lépett hatályba. A rendelet mindenek előtt megállapítja, hogy a vámtarifához hivatalos árulajstromot adnak ki, betűsorom névmutatóval és az elvámolásoknál ez az árulajstrom szolgál a már kiaedott és az után kiadandó utasításokkal és magyarázatokkal együtt alapul. A cukorral és alkohollal kevert, vagy készített cikkek után a pénzügyminiszteri rendelet a következő vámpótlékokat állapítja meg : A cukorral kevert vagy készített cikkeknél a felhasznált cukor minden 100 kg-ja után 42 aranykorona, az alkohollal kevert vagy készített cikkek után pedig a felhasznált alkohol hektoliterfoka után 1,40 aranykorona a vámpótlék Ha az elvámoló félex ifjúbevallás benyújtásakor a valóságos cukor- vagy alkoholtartalom szerint Való kirovást kifejezetten neki követett, a következő vámpótlékok alkalmazandók: A)’Cukor Tarif*- Artelk», amely a A pótlék Vámjaim pótlék' aláesik összese egység-128. Ukor és máj értesitett, égetett szeszé.; folyadék ..... 21.— 1001.kánt, létt. Mindennemű sütemény (a 159/c. sz. alá tartozók kivételével) a) 20%-mi] kisebb 160 kg.-ként cukortartalommal. 8.40 illetőlen) 20% és annál na- 100 l.-kint gyobb cukortarta- . ...... lommal .... 12.60 » Tii'ifd- Árucikk, amely a . A pótlék Várit, . szám pótlék síi esik összege egység 163. .. .1. Befőttek .» ... 14.70 • • .. • 1l. Más gyümölcskén , . 10.50 u tisztásul? ....... 100 kg-ként )f holdokban . • . szerint vagy . .. 100 literenk. S. ’ l0nkg tiszta* vagy sulyflt» I ) fc' máj tartályokhap . .1.40 és fokonként ' . . . a15 térfogat (%-on felül) 420—432) ■ Alkoholos aromatikus ................ eszenciák .... . 126.—100 k.-kén-É 435. Alkoholtartalmú illatszerek és kozmetikus szerek . . . 126.— „ 100 kg tisz-455.. Etiléter 120^55 ta súly szerint 453-ból. Szeszes gyógyszerki- , march■-tit-mények 15 tér- • %41 ’ haladó . alkoholtar, i." . » 'Op* mteht» 155. Cukorka és más col^orgyártmányok (a InO/e. m. alá tartozók kivételével .. . 35.70 „ 158-ból. Cukrozott cacao-por 33.60 „ 1391 a. b. . Csokoládé és csóka“. . . • , tádé-gyártmányok, csokoládé porainkban ■. . . . . . 27.30 „ 135. c. I. Töltött csokoládé, cukorka csokoládé,val bevonva ... 35.70 .. II. Egyéb csokoládégyártmány és ezen tétel alá tartozó .. - - más áruk . . . 27.30 . „ , 190-ból. Besüritett vagy szárított tej és tejszín v. -mgs tejkonzerv ■. : -«^feStölföoaifd * 1?# *_W izerv és ezen tétel v., alá tartozó másáruk ■. , 27.30’ „ 163. d. Cukrozott gyünölcs, -. _ •• gyümölcshéj és gyümötcemag . • 35.70 „ 45 S. dh-ból. Gyógycukorkák , , 35.70 Gyógy»k«r»k . V 21.— .... .. B) Alkohol ltil-ből. Alkohollá kevert csemegeborok, 15-nél több, de 22%-nél nem több térfogat % alkoholtartalom.