Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)
1925-07-01 / 53. szám
Ára 4000 K Budapest, 1925. Julius 1. Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Sas-utca 13. Postatakarékpénztári számla: 4335. Főszerkesztő: KORMOS GYULA TELEFON: Kiadóhivatal: 52—52 Szerkesztőség: 7—99. Sürgönyeim: „Pénzügy Sasutca 13.“iaigajBJBEgBagaraKSBEaro’MWwnaMantaa 45. évf. 53 . sz. POLITIKAI, PÉNZINTÉZETI, TŐZSDEI, RÉSZVÉNYTÁRSULATI, BIZTOSÍTÁSI, IPAR- ÉS KERESKEDELMI KÖZLÖNY MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZOMBATON „MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA“ CÍM ALATT. ELŐFIZETÉSI DÍJ a szombati „Magyar Kereskedői Lapjá“ra, a szerdai „Magyar Pénzügy" és „Sorsolási Értesítő“-vel együtt Félévre 169.000 K, negyedévei 85.000 K. Külföldön: Az előfizetési díj kétszerese. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb millimétersoronkért . . 2500 K ! „ szövegeld, mm soronként 3000 IC 12 címlapon (első oldal) mm 5000 K Állást keresők félárban. A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. :«99eBMMecsM!»8eee«MeocaMMeeMMM«i ponyva, zsineg, raffia ffi FISCHER J. részvényük 5T& társaságnál legolcsóbb Bpesti V. Nádor-u. 3L 1 üzlet-, portél-I berendezéseket, I kirakat belső disztalburkolatokat a legmodernebb kivitelben, valamint régiek I átalakítását kedvező fizetési feltételek mellett is vállalom. I MŐASZTALOS, Vill., Bezerédy u. 6. I (Népszínház u. elején) Telefonhívó: Józs. 21—44 Szobafestő sablonok legjobb és legszebb minőségben viszonteladóknak Pictura sablonszerepesl. Csobáncz u. 8. 1845 SZÁJVÍZ FOGPOR ____ _ FOGPÉP «* «31 BUDAPEST I Parádi viz gyomorbetegeknek és vérszegényeknek gyógyital, Üdítő borviz. Egyedárusitás Forrástemék és Ásványvíz Kereskedelmi R.-T V., Perczel Mór-u. 2. Telefon: 5—53 1549. Vasúti felszólamlás iroda elintéz mindennemű vasúti ügyet. Dr. SEBŐ, József-tér 12. Telefon : 211—28. sájt ponyva, kötői áru és kölcsön. Pölt zsák, olcsón kapható Halászky Richard cégnél, Budapest, Vágasztal Hunt- Árpád-ucca 8. Telefon: 174—10 ITCE2E MP FEMflflUQYÖR Ílítetlmllll IkSldlív Készít: gőz-,vizjégszesz és fürdőberendezési szerelvényeket Budapest, VII,Csányi u. 7—9. MIKA TIVADAM rézárugyár VII.,Kazinczy u.47. Tel: József 128-27 Budapest Víz-, gőz- és gázszerelvények, pincegazdasági felszerelések. Réz- és bronzrudak, hüvelyek minden méretben. SCHMOLL PUSZTA Gyártja: SCHMOLL ÉS KALLÓS R.-JBudapest, V., Véső utca 79. Telefon 31-ia. Ipl t& g§ jf ^ || az összes műveletekhez,kalkuláció, Mini Al Áaón PH JAC1BH wB Bíró és Eckstein arsaa A Magyar KettesHetil&K Lspist a Magyar Pénzügy összes elötszintei mestagják. Yirhali-e az ilerbei csiMese JJitMlÉÉDjililílis ISOM A pénzügyminiszter a genfi tanácskozások eredményeként az adóterhek enyhítését helyezte kilátásba és már az indemnitási javaslatban néhány ilyen könnyítést tartalmazó javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Hogy végeredményben fog-e csökkenni az adóteher e könnyítések révén, azt a beterjesztett költségvetési előirányzat alapján eldönteni nem lehet, mert nem ismerjük a most lezárult költségvetési év zárszámadási eredményeit és így a legutóbbi esztendő folyamán a lakosság által tényleg beszolgáltatott adóteher számszerű összegét. A lefolyt költségvetési esztendő előirányzata egyenes és közvetett adókból összesen 307.35 millió aranykorona bevételt preaiminált, míg a jövő esztendei költségvetés előirányzata e elmeken 487.40 millió aranykorona, úgy hogy a költségvetési előirányzat szerint a jövő évben az adóteher 1180,04 millió aranykoronával volna nagyobb, mint aminő volt a most lefolyt költségvetési évben. Köztudomású azonban, hogy egyenes és közvetett adók címén a lefolyt költségvetési évben az előirányzottnál jóval nagyobbösszeg folyt be, mert az adócsavar sokkal kiadósabban működött, semmint arra a költségvetésben számított a kormány. Minthogy a múlt évi államháztartási eredmény az előirányzott 99 millió deficit helyett kb. 40 millió aranykorona többletet hozott, úgyhogy valójában a mérleg kb. 140 millió aranykoronával volt kedvezőbb : e tényleges eredményben már valamelyes támpontunk lehet annak a megítélésére, várjon a jövő esztendőben tényleg számíthatunk-e az adóterhek csökkenésére? Ugyanis a jövő évi prelimináré egyenes és közvetett adókban 180,04 millió aranykoronával haladja túl a múlt évi előirányzatot. Ha már most feltesszük, hogy legjobb esetben az egész múlt évi államháztartási többlet, amely a költségvetéssel szemben előállott, az adószolgáltatásokból került ki, vagyis ha feltesszük, hogy a lefolyt költségvetési évre előirányzott 307,35 millió aranykorona helyett 447 millió aranykorona folyt be egyenes és közvetett adókból, úgy további 64%-os emelkedést mutat. Minthogy ilyen adóteher mellett a költségvetési előirányzat 27,2 millió aranykorona felesleggel zárul, amelynek rendeltetését is már kijelölte a kormány a köztisztviselők járandóságának feljavításában : az adóterhek mérsékeltebb behajtására számítani nem igen lehet, úgyhogy végeredményben el lehetünk készülve arra, hogy a magángazdaság terhei az állammal szemben nem hogy csökkent, de minden jel szerint elég súlyosan emelkedni fognak a jövő évben. Legfeljebb pozíciócseréről lehet szó, hogy talán a forgalmi adó hozama valamivel mérséklődik, vagy egyik-másik adónemből kisebb lesz a bevétel, — bár a költségvetési előirányzat kivétel nélkül minden egyes adónemnél többletet irányoz elő, de végeredményben az adóteher feltétlenül nagyobb lesz. A kormány tehát folytatja eddigi pénzügyi politikáját, amely abból áll, hogy a népszövetségi kölcsön érintetlenül hagyása mellett az ország magángazdaságának fokozott megterhelésével, állítsuk helyre az államháztartásbeli egyensúlyt. A költségvetésben a népszövetségi kölcsönből egy fillérnyi összeg sem vétetik igénybe, ugyanakkor, amikor a kölcsönnek kamatszolgálata ugyanebben a költségvetésben 35 millió aranykorona kiadást okoz az ország által beszolgáltatott adóterhekből. A népszövetségi kölcsön — úgy látszik — átalakul speciális beruházó kölcsönné, de ilyennek is csak csekély részében. Ugyanis a genfi tárgyalások eredményeként felszabadított 30 milliós aranykorona egyelőre az egyedüli öszszeg, amely a most meginduló költségvetési év első felében a népszövetségi kölcsönből igénybe vétetik, Ígéret van ugyan arra nézve, hogyober havában valamely taván mossz . is felszabadtta tik beruházási célokra. Már most oda kell hatnia kormányunknak, hogy ez az összeg ne mozogjon ilyen alacsony színvonalon. Ugyanis a főbiztos utolsó jelentése szerint a népszövetségi kölcsönből kb. 190 millió aranykorona volt még érintetlen és ha ebből levonjuk a beruházásokra most felszabadított 30 milliót, úgy még mindig 160 millió áll rendelkezésre a kölcsönből, amely összeg 1926. év végéig szolgálna a szanálási terv és megegyezés szerint az esetleges deficit fedezésére. Már most a jövő évi költségvetés maga teljesen kizárja, hogy a szanálási időszak hátralékos másfél esztendeje alatt ekkora deficit állhasson elő. Ha felesleges óvatossággal ennek a másfél esztendei deficitnek a maximális lehetőségét 60 millió aranykoronára tesszük és ezt az összeget 1926. év végéig az esetleges deficit fedezésére rezerváljuk, úgy fenmarad még 100 millió aranykorona felhasználható öszszeg a népszövetségi kölcsönből. A kormány céltudatos fellépéssel bizonyára kieszközölhetné a népszövetségnél, hogy ezt a további 100 millió öszszeget produktív beruházásokra fordíthassuk a szanálási időszak hátralékos másfél esztendeje alatt, úgy hogy félévenként 33 millió aranykoronát meghaladó további beruházás lehetősége áll fenn, tehát a folyó évi augusztus—decemberi félévben 63 millió korona volna beruházásra fordítható a népszövetségi kölcsönből. A magángazdaság talpraállítása érdekében egy ilyen fokozottabb beruházási politika elengedhetetlen. még mindig 49 millió aranykorona volna az az összeg, amennyivel a jövő évre előirányzott adóbevétel a lefolyt esztendő tényleges adóbevételét meghaladja. Ez az öszszeg mai papírkoronában 600 milliárdnak felel meg. A lakosságnak adóterhe tehát a pénzügyminiszter által megállapított 80 aranykoronáról fejenként további 5 aranykoronával 85 aranykoronára emelkednék, ami annyit jelentene, hogy a lakosság fejenkénti adóterhe a jövő költségvetési évben a lefolyt évhez képest Az állal üzemek a költségvetésben A pénzügyminiszter által a nemzetgyűlés elé terjesztett 1924/25. évi költségvetés az állami üzemek kiadásait 5321 milliárd papírkoronára, bevételeit pedig 5176 márd papírkoronára irányozza elő, úgy hogy az üzemek költségvetése 145 milliárd beánynyal zárul. Az állami üzemek előirányzott deficitje a most lezárult költségvetési évben 340 milliárd-ra rúgott. .A deficites állami üzemek a következők: Államvasutak : kiadás 3626.3 milliárd, bevétel 3471.1 milliárd, a deficit 155.22 milliárd. Állami vasgyárak : kiadás 497.2 milliárd, bevétel 464.5 milliárd, a hiány tehát 32.7 milliárd. Állami erdőgazdasági birtokok : kiadás 33.3 milliárd, bevétel 125.3 milliárd, a deficit 7.98 milliárd. Nyereséges állami üzemek a következők : Posta, távirda és távbeszélő : kiadás 958.6 milliárd, bevétel 987.7 milliárd, a felesleg 29.12 milliárd. Postatakarékpénztár : kiadás 80.5 milliárd, bevétel 82.9 milliárd, a nyereség 2.42 milliárd. Állami mezőgazdasági birtokok : kiadás 73.7 milliárd, bevétel 90.8 milliárd, a felesleg 17.14 milliárd. Selyemtenyésztés: kiadás 21 milliárd, bevétel 21.93 milliárd, felesleg 1 922 millió. K. Kőszénbányászat: kiadás 30.89 milliárd, bevétel 32.19 milliárd, felesleg 1298 millió. Az üzemek hiánya az 1925 26. évi költségvetés szerint 10 millió aranykoronára rúg, holott ugyanez a hiány a most lefolyt költségvetési évben 20 millió aranykoronára volt preliminálva. Minthogy az üzemek kiadásai a költségvetésben az egy kőszénbányászat kivételével valamennyien magasabbra vannak előirányozva, éspedig összesen 412,7 miliárddal magasabbra, mint az előző évben, a kormány az üzemek bevételének lényeges emelkedését várja, aminek megfelelően 607,7 milliárddal nagyobb bevételt állít be a költségvetésbe, mint az előző évi előirányzat volt, így több bevétel van előirányozva és pedig a postánál 74,9 milliárd, a postatakarékpénztárnál 20,4, az államvasutaknál 375, az állami vasgyáraknál 132, az állami erdőgazdasági bitokoknál 0.87, az állami mezőgazdasági birtokoknál 5.86, a selyemtenyésztésnél 6.68 milliárd K-val. Egyedül a kőszénbányáknak várható hozama van 8.1 milliárddal kisebbre előirányozva. A költségvetésben az üzemeknél a beruházásra egyáltalán semmilyen összeg előirányozva nincsen.