Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)

1925-07-01 / 53. szám

Ára 4000 K Budapest, 1925. Julius 1. Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Sas-utca 13. Postatakarékpénztári számla: 4335. Főszerkesztő: KORMOS GYULA TELEFON: Kiadóhivatal: 52—52 Szerkesztőség: 7—99. Sürgönyeim: „Pénzügy Sasutca 13.“­iaigajBJBEgBagaraKSBEaro’MWwnaMan­taa 45. évf. 53 . sz. POLITIKAI, PÉNZINTÉZETI, TŐZSDEI, RÉSZVÉNYTÁRSULATI, BIZTOSÍTÁSI, IPAR- ÉS KERESKEDELMI KÖZLÖNY MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZOMBATON „MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA“ CÍM ALATT.­­ ELŐFIZETÉSI DÍJ a szombati „Magyar Kereskedői­ Lapjá“­­ra, a szerdai „Magyar Pénzügy" és „Sor­­solási Értesítő“-vel együtt Félévre 169.000 K, negyedévei 85.000 K. Kü­lföldön: Az előfizetési díj kétszerese. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb m­illimétersoronkér­t . . 2500 K ! „ szövegeld, mm soronként 3000 IC 1­2 címlapon (első oldal) mm 5000 K Állást keresők félárban. A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. :«99eBMMecsM!»8eee«MeocaMMeeMMM«i ponyva, zsineg, raffia ffi FISCHER J. részvény­ük 5T& társaságnál legolcsóbb Bpesti V. Nádor-u. 3L 1 üzlet-, portél-I berendezéseket, I kirakat belső disztalburkolatokat a leg­modernebb kivitelben, valamint régiek I átalakítását kedvező fizetési­­ feltételek mellett is vállalom. I MŐASZTALOS, Vill., Bezerédy­ u. 6. I (Népszính­áz­ u. elején) Telefonhívó: Józs. 21—44 Szobafestő sablonok legjobb és legszebb minőségben viszonteladóknak Pictura sablonszer­epesl. Csobáncz­ u. 8. 1845 SZÁJVÍZ FOGPOR ____ _ FOGPÉP «* «3­1 BUDAPEST I Parádi viz gyomorbetegeknek és vérszegényeknek gyógyital, Üdítő borviz. Egyedárusitás Forrástem­ék és Ásványvíz Kereskedelmi R.-T­ V., Perczel Mór-u. 2. Telefon: 5—53 1549. Vasúti felszólamlás­ iroda elintéz mindennemű vasúti ügyet. Dr. SEBŐ, József-tér 12. Telefon : 211—28. sá­­jt ponyva, kötői áru és kölcsön­. Pölt zsák, olcsón kapható Halász­k­y Richard cégnél, Budapest, Vá­gasztal Hunt- Árpád-ucca 8. Telefon: 174—10 ITCE2E MP FEMflflUQYÖR Ílítetlmllll IkSldlív Készít: gőz-,viz­jégszesz és fürdőberendezési szerelvényeket Budapest, VII,Csányi­ u. 7—9. MIKA TI­VADAM rézárugyár VII.,Kazinczy­ u.47. Tel: József 128-27 Budapest Víz-, gőz- és gáz­szerelvények, pince­­gazdasági felszerelések. Réz- és bronz­­rudak, hüvelyek minden méretben. SCHMOLL PUSZTA Gyártja: SCHMOLL ÉS KALLÓS R.-J­­Budapest, V., Véső­ utca 79. Telefon 31-ia. Ipl t& g§ jf ^ || az összes műveletekhez,kalku­láció­, M­ini Al Áaón PH JAC1BH wB Bíró és Eckstein arsaa A Magyar KettesHetil&K Lspist a Magyar Pénzügy összes elötszintei mestagják. Yirhali-e az ilerbei csiMese JJitMlÉÉDjil­ilílis I­SOM A pénzügyminiszter a genfi tanács­kozások eredményeként az adóterhek enyhítését helyezte kilátásba és­­ már az indemnitási javaslatban néhány ilyen könnyítést tartalmazó javaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé. Hogy vég­eredményben fog-e csökkenni az adó­teher e könnyítések révén, azt a be­terjesztett költségvetési előirányzat alapján eldönteni nem lehet, mert nem ismerjük a most lezárult költségvetési év zárszámadási eredményeit és így a legutóbbi esztendő folyamán a lakos­ság által tényleg beszolgáltatott adó­teher számszerű összegét. A lefolyt költségvetési esztendő elő­irányzata egyenes és közvetett adókból összesen 307.35 millió aranykorona bevételt preaiminált, míg a jövő esz­tendei költségvetés előirányzata e el­meken 487.40 millió aranykorona, úgy hogy a költségvetési előirányzat sze­rint a jövő évben az adóteher 1180,04 millió aranykoronával volna na­gyobb, mint aminő volt a most lefolyt költ­ségvetési évben. Köztudomású azon­ban, hogy egyenes és közvetett adók címén a lefolyt költségvetési évben az előirányzottnál jóval nagyobb­­összeg folyt be, mert az adócsavar sokkal ki­adósabban működött, semmint arra a költségvetésben számított a kormány. Minthogy a múlt évi államháztartási eredmény az előirányzott 99 millió de­ficit helyett kb­. 40 millió aranykorona többletet hozott, úgy­hogy valójában a mérleg kb. 140 millió aranykoroná­val volt kedvezőbb : e tényleges ered­ményben már valamelyes támpontunk lehet annak a megítélésére, várjon a jövő esztendőben tényleg számítha­­tunk-e az adóterhek csökkenésére­­? Ugyanis a jövő évi prelimináré egyenes és közvetett adókban 180,04 millió aranykoronával haladja túl a múlt évi előirányzatot. Ha már most feltesszük, hogy legjobb esetben az egész múlt évi államháztartási többlet, amely a költ­ségvetéssel szemben előállott, az adó­szolgáltatásokból került ki, vagyis ha feltesszük, hogy a lefolyt költségvetési évre előirányzott 307,35 millió arany­korona helyett 447 millió aranykorona folyt be egyenes és közvetett adókból, úgy további 6­4%-os emelkedést mutat. Minthogy ilyen adóteher mellett a költségvetési előirányzat 27,2 millió aranykorona felesleggel zárul, amely­nek rendeltetését is már kijelölte a kormány a köztisztviselők járandósá­gának feljavításában : az adóterhek mérsékeltebb behajtására számítani nem igen lehet, úgy­hogy végeredmény­ben el lehetünk készülve arra, hogy a magángazdaság terhei az állammal szemben nem hogy csökkent, de min­den jel szerint elég súlyosan emelkedni fognak a jövő évben. Legfeljebb pozíciócseréről lehet szó, hogy talán a forgalmi adó hozama valamivel mér­séklődik, vagy egyik-másik adónemből kisebb lesz a bevétel, — bár a költ­ségvetési előirányzat kivétel nélkül minden egyes adónemnél többletet irá­nyoz elő, de végeredményben az adó­teher feltétlenül nagyobb lesz. A kormány tehát folytatja eddigi pénzügyi politikáját, amely abból áll, hogy a népszövetségi kölcsön érintetle­nül hagyása mellett az ország magán­gazdaságának fokozott megterhelésé­vel, állítsuk helyre az államháztartás­­beli egyensúlyt. A költségvetésben a népszövetségi kölcsönből egy fillérnyi összeg sem vétetik igénybe, ugyan­akkor, amikor a kölcsönnek kamat­­szolgálata ugyanebben a költségvetés­ben 35 millió aranykorona kiadást okoz az ország által beszolgáltatott adóter­­h­ekből.­­ A népszövetségi kölcsön — úgy lát­­szik — átalakul speciális beruházó kölcsönné, de ilyennek is csak csekély részében. Ugyanis a genfi tárgyalások eredményeként felszabadított 30 millió­s aranykorona egyelőre az egyedüli ösz­­szeg, amely a most meginduló költség­­vetési év első felében a népszövetségi kölcsönből igénybe vétetik, Ígéret van ugyan arra nézve, hogy­­­ober ha­vában valamely taván m­­ossz . is fel­szabad­­tt­a tik beruházási célokra. Már most oda kell hatnia kormányunk­nak, hogy ez az összeg ne mozogjon ilyen alacsony színvonalon. Ugyanis a főbiztos utolsó jelentése szerint a népszövetségi kölcsönből kb. 190 millió aranykorona volt még érintetlen és ha ebből levonjuk a beruházásokra mo­st felszabadított 30 milliót, úgy még mindig 160 millió­­ áll ren­delkezésre a kölcsönből, amely összeg 1926. év végéig szolgálna a szanálási terv és megegyezés szerint az esetleges deficit fedezésére. Már most a jövő évi költségvetés maga teljesen kizárja, hogy a szanálási időszak hát­ralékos másfél esztendeje alatt ekkora deficit állhasson elő. Ha felesleges óva­tossággal ennek a másfél esztendei deficitnek a maximális lehetőségét 60 millió aranykoronára tesszük és ezt az összeget 1926. év végéig az esetleges deficit fedezésére rezerváljuk, úgy fenmarad még 100 millió aranykorona felhasznál­ható ösz­szeg a népszövetségi kölcsönből. A kormány céltudatos fellépéssel bizo­nyára kieszközölhetné a népszövetség­nél, hogy ezt a további 100 millió ösz­­szeget produktív beruházásokra fordít­hassuk a szanálási időszak hátralékos másfél esztendeje alatt, úgy hogy fél­évenként 33 millió aranykoronát meg­haladó további beruházás lehetősége áll fenn, tehát a folyó évi augusztus­­—decemberi félévben 63 millió korona volna beruházásra fordítható a népszö­vetségi kölcsönből. A magángazdaság talpraállítása ér­dekében egy ilyen fokozottabb beruhá­zási politika elengedhetetlen. még mindig 49 millió aranykorona volna az az összeg, amennyivel a jövő évre előirányzott adóbevétel a lefolyt esztendő tényleges adób­evét­el­ét­ meghalad­ja. Ez az ösz­­szeg mai papírkoronában 600 milliárd­­na­k felel meg. A lakosságnak adóterhe tehát a pénzügyminiszter által meg­állapított 80 aranykoronáról fejenként további 5 aranykoronával 85 arany­koronára emelkednék, ami annyit je­lentene, hogy a lakosság fejenkénti adóterhe a jövő költségvetési évben a lefolyt évhez képest Az állal­ üzemek a költségvetésben A pénzügyminiszter által a nemzetgyű­lés elé terjesztett 1924/25. évi költségvetés az állami üzemek kiadásait 5321 milliárd papírkoronára, bevételeit pedig 5176 m­árd papírkoronára irányozza elő, úgy hogy az üzem­ek költségvetése 145 milliárd beány­­nyal zárul. Az állami üzemek előirány­zott deficitje a most lezárult költségvetési évben 340 milliárd­­-ra rúgott. .A deficites állami üzemek a­ következők: Államvasutak : kiadás 3626.3 milliárd, bevétel 3471.1 milliárd, a deficit 155.22­­ milliárd. Állami vasgyárak : kiadás 497.2 milliárd, bevétel 464.5 milliárd, a hiány tehát 32.7 milliárd. Állami erdőgazdasági birtokok : kiadás 33.3 milliárd, bevétel 1­25.3 milliárd, a deficit 7.98 milliárd. Nyereséges állami üzemek a követke­zők : Posta, távirda és távbeszélő : kiadás 958.6 milliárd, bevétel 987.7 milliárd, a felesleg 29.12 milliárd. Postatakarékpénz­tár : kiadás 80.5 milliárd, bevétel 82.9 milliárd, a nyereség 2.42 milliárd. Állami mezőgazdasági birtokok : kiadás 73.7 milliárd, bevétel 90.8 milliárd, a felesleg 17.14 milliárd. Selyemtenyésztés: kiadás 21 milliárd, bevétel 21.93 milliárd, felesleg 1 922 millió. K. Kőszénbányászat: kiadás­­ 30.89 milliárd, bevétel 32.19 milliárd, fe­lesleg 1298 millió. Az üzemek hiánya az 1925 26. évi költségvetés szerint 10 millió aranykoronára rúg, holott ugyanez a hiány a most lefolyt költségvetési évben 20 millió aranykoronára volt prelimi­­nálva. Minthogy az üzemek kiadásai a költ­ségvetésben az egy kőszénbányászat ki­vételével valamennyien magasabbra van­nak előirányozva, és­pedig összesen 412,7 miliárddal magasabbra, mint az előző év­ben, a kormány az üzemek bevételének lényeges emelkedését várja, aminek meg­felelően 607,7 milliárddal nagyobb bevételt állít be a költségvetésbe, mint az előző évi előirányzat volt, így több bevétel van előirányozva és pedig a postánál 74,9 milliárd, a postatakarékpénztárnál 20,4, az államvasutaknál 375, az állami vas­gyáraknál 132, az állami erdőgazdasági bitokoknál 0.87, az állami mezőgazdasági birtokoknál 5.86, a selyem­teny­észtésnél 6.68 milliárd K-val. Egyedül a kőszén­bányáknak várható hozama van 8.1 mil­liárddal kisebbre előirányozva. A költségvetésben az üzemeknél a be­ruházásra egyáltalán semmilyen összeg elő­irányozva nincsen.

Next