Magyar Kereskedők Lapja, 1925. július-december (45. évfolyam, 53-104. szám)

1925-07-01 / 53. szám

4 BIZTOSÍTÁS­­ , í­­ft román biztosítás 1925.hgp Amikor Románia jelenlegi biztosítás­ügy­i helyzet­ét vizsgáljuk, mindenekelőtt az új alakulások túltengése ötlik sze­münkbe. A nagy bukaresti társaságok közül elsősorban az Assicurazioni Gene­rali és a Marmorosch Blank bankárcég érdekköréhez tartozó Generáló, az 1871-ben létesült Dacia Romania, a négy évtizedes fennállásra visszatekintő Nationala és a szintén olasz kapcsolatot tartó Agricola biztosító említendők. Velük azonos üzleti színvonalon állanak a régi osztrák-ma­gyar monarchia biztosítótársaságainak er­délyi fiókjaiból keletkezett nacionalizált román biztosító részvénytársaságok, így az Első magiyar biztosító a Prima Arde- Scana, a Fonciére a Fonciera, az ausztriai Duna biztosítótársaság a Transsylvania, a Phönix, a Steaua Romana, a Magyar francia a Franco Romana, a magyar Gazdák biztosítója pedig az Agronomul cégűs leányvállalatával szerepel. A Riu­­nione Adriatica folytatólag is saját szám­lára dolgozik Romániában. Említett in­tézetek mellett az újabb alakulások egész sora működik. A Frankfurti konszernjét az Iviia és Lloydul Romana képviselik, találunk Helvetia, Orient, Ankara, Urá­nia, Victoria nevű társaságokat is, vala­mint az angol jellegű Britanniát, buka­resti székhellyel és az osztrák Anglo Ele­mentar biztosítót. Ez utóbb felsorolt in­tézetek általában nem tagjai a román tűzbiztosítási díj egyezmény­ne­k. Francia vonatkozású direkt biztosítója Romániá­nak egyáltalán nincsen, holott ismere­tes, hogy ott politikailag és gazdaságilag minő szimpátiával viseltetnek régtől fogva a francia köztársaság iránt. Amíg közvetlen biztosítók tekintetében kétségtelenül a szükségesnél több alaku­lásról szólhatunk, addig mindenesetre jel­lemző, hogy eddigelé még egyetlen spe­ciális román viszontbiztosítási vállalkozás sem működik, noha bizonyára volna ele­gendő üzleti lehetősége, így azután a ro­mán biztosítók elsősorban saját alapító társaságaiknál, valamint a német, olasz, kisebb mértékben pedig francia, svéd és valutáris biztosításokat angol és svájci társaságoknál viszontbiztosítanak. A leg­közelebbi teendő a román biztosítási üz­letben az­ anyagilag gyenge direkt társa­ságok tömörülése, fúziója volna, a vi­szontbiztosítási üzletben pedig önálló tőkeerős intézet létesítése, amely Ju­goszláviában is, amelynek szintén­ i­ HM nem­­­saját viszontbiztosítója, ugyancsak tekin­télyes díjállományra tehetne szert. Az 1924. évi biztosítási záró számadások, noha még nem kerültek nyilvánosságra, a lefolyt esztendő, a súlyos pénzkrízis da­cára, amelyen csak megfelelő összegű külföldi hitel enyhíthetne, végeredmény­ben nem volt kedvezőtlen. A tűzbiztosítási ágazatban a nagyobb társaságoknál az előző esztendőhöz ké­pest általában a díjbevételek 50 százalé­kos gyarapodása lesz konstatálható. Az üzlet nagy része ipari és kereskedelmi vállalatok biztosításából áll, a mezőgaz­dasági tűzbiztosítás tavaly nem fejlődött eléggé. Oka egyrészt a rossz búzatermés volt, másrészt pedig a román földreform keresztülvitele, ami korántsem jelent több­­termelést. A tűzkárarány a civil üzletben nem haladta volna meg a 30 százalékok minthogy azonban ezúttal is nagyobb erdő- és fürészkárok voltak, az 1924. évi általános kárkvóta felülmúlja a 10 száza­lékot. A fabiztosítási üzlet hátrányos ház­­aivójának megjavítása érdekében az inté­zetek a múlt év utolsó hónapjaiban koc­kázatonként 50—100 százalékig menő díj­emelést léptettek életbe. A civilüzlet fej­lesztése mindenütt nagyarányú reorgani­zációt, tekintélyes költségáldozatot igé­nyelne, ami legfeljebb a vezetőintézetek­­nek volna módjában. A gyengébb vállal­kozások mindinkább lemaradnak és emiatt a kormány legutóbb azoknak fo­kozottabb ellenőrzését rendelte el. Nagyon fejlődőképes a román jégbiz­­tosítási üzlet, különösen, ha erőteljes pro­pagandával a kisgazdaközönséget is si­kerül majd ez eszmének megnyerni. Az 1924. esztendő a jégbiztosításban károk tekintetében is kedvezően folyt le ugyan­akkor, amikor pl. nálunk a kárfizetmé­­nyek a bevételezett díjak kétszeresét is meghaladták. A baleset és szavatossági ágazat meg­lehetősen gyenge. Aránylag legnagyobb üzletállománya a Nationala-nak van. A betörésbiztosítás csak az utóbbi eszten­dőkben jutott lényegesebb szerephez. Egyelőre főként nagyobb városokban kultiválják, megfelelő kárviszonyok mellett. ■of k “­ázatok közül a tűzbiztositá­­somán sz^f /eV“elfSebb “«“»«»esetre a szárazföwf "TM,'gb'zt°sitási üzlet úgy A köz­ekedés”1" ,Cnf?Crf '“árokban vannak a 'iszonyok mindinkább ja­üzlet-v -8,’ h°ST 3 korábban veszteséges a» Tp, miatt. A pénzszín­-n. -° gyenge inkasszó rájárult Thbez net,VkelSt'gteIenül h,to­­vábbá azt W,vITkVUm -aZOnba* to­­nem nevelték arra L ° °?get oddigeli halasTton^dlS­Tal ^'l”1 az.iparban is « Jönnievesések m­indenütT^' Emiatt sak. Visszahat eV mmaenutt igen maga­akik imm kénesek”iV1f^0ntblZfOSt.lókra is­­vetélésüket tdot't a tarsasa£°klól dijkö­­vetelesuket idejében megkapni. Az életbiztosítási üzlet taviig JK ÄÄf « "«ÄSi wäÄXS.rsL*““ ?*»• tudvalevőleg 1 lei — 9 , megegyezéssel vertáliát i1 !,~2 korona alapon kon-23s lek­or- ;■ ,§..a, S20balyozza. A dijbevéte­­lekhar, a~ak­!'a tartalékolandó higalla dán az’änVag^ ,Je,Zal°gköIcsda5kben,t­et­teg az állami letétpénztárnál a Casa L­ecouncte-nél elhelve/oH h' *? de SA zését tgV vtíthtthtef teTbe°tfyern! t"“ ^okfaJkTtl fi* rttéSolS^«^ érákba, es ö f etz^tsSá0^“ A ,agdazat bessege azonban náluk is alig ha' ladja meg a bevételezett dijak .t-Azaza­ Románia biztositásü-re konszolidációt tükröztél vissza. Amennyi futoi foSeDleS ta"asagi ví«onyoT]l Ä 1? gtüS.sévek,1&ebb cátrtz5 gek "számáraag.°k •* 3 mag·‡',r érdekeltsé­­gesztióra nyílik5 kilátás. kb­!›?St!A Jövőbeni ___ O. B. részvén­yeket ***** biztositási resztenyeket együttvéve nem taksált ál­tagos veszteségi kulcsnál is ertteljeseb­ben hanyatlottak, mert néhány érték is­­kapható.an Van Jegy­zésnek Pontosan felén T*rí®. . 59 102 Különösen szembeötlő veszteség érte a .1­agyar-francia, nemkülönben a Panno­­nia biztosító részvényeseit. Minthogy a biztosító vállalatok tartózkodtak bé­­kább a részvény inflációtól, az alacsony kurzusok végeredményben feltűnően cse­­kély összértékelésre is vallanak le, a hond­ere-t, amelynek békében befizetett alaptőkéje 3 millió korona volt és ezt­­az­ lab* egészítette ki, immár csak félmillió aranykoronára taksálják ,az Első magyart pedig, araelvnek' 19­4 évi értékelése 56 millió békekorona volt­­ alig 20 millióm, a háború előtti vagyon­nak nem egészen egyhuszadára. Egyedül ez intézetek tehermentes ingatlanvagyona ez összegek többszörösét megéri A Ma-5K7T”,"' rtáün'k arantk CSC nincsen negyedmillió r n .rolla' amennyit pedig a felügye­­leti hatoság garanciális alap gyanánt kornnlunkCf* l­ CloIr’ “ J ^biztosító 52.000 koronás árfolyamában az eddig kedvező lefolyású jegbiztositási üzlet jövedelmi d­ősége, úgy látszik, abszolúte figyel­men kívül maradt. Ha az 1924. évi bizto- TT­e*?k SZe'rény hozamot is tűn­­tetnek fel, részvényeik mégis túl alacso­­nyan állanak. Végül feljegyezzük, hogy a biztosítási papírok eddig publikált osz­­taléka az Első magyarnál a tőzsdei jegy­­es ? 4, a Magyar-Franciánál 4%,­­ a Sannamánál 1/2 százalékának felel meg a Jegbiztosító pedig ez idén tudvalevőleg nem fizetett dividenciát. Késnek a biztosítási fúziók. A nap­­nap után közzétett biztosítási mérlegek­­ből kiderül, hogy a háború befejezte a van a akciót. Vrabi­ biztosítók legtöbbjé­nek tulajdonképpen nincsen létjogosult­­sága. A zárszámadások sorjában olyan elenyésző saját vagyont mutatnak ki hogy az semmiként sem felel meg azok­nak az anyagi biztonsági követelmények­nek, amelyek valamely biztosítási vállal­kozás fogalmához fűződnek és amit a biztosítók Állami Felügyelő Hatósága is­­előírt, amikor az ágazatonként garanciá­lis alapot 1, millió aranykoronában, több mint 3­2 milliárd papírkoronában szabta meg. Közeledik a felértékelés és csodál­juk, hogy a biztosító társaságok nem jönnek rá, vagy talán nem­­ akarják észrevenni, hogy esetenként nem igen lesz felértékelni való, sőt bizonyára kép­telenek lesznek az előírt minimális tiszta vagyon kimutatására is. Ez a helyzet, mi­ként Németországban, nálunk is tömeges fúziókat tenne mihamarabb szükségesé, azonban ezen a téren — magyar társasá­goknál legalább —­ ezidén mit sem lát­tunk. Csak az érdekesség okából jegyezzük fel, hogy egy napra, június 30-ára, töb­bek között a Pátria biztosító, a Közép­európai, a Hungária biztosító, Hollandi, Dunántúli, Magyar Élet- és Járadék stb. tűzték­ ki közgyűléseiket és legtöbb eset­ben a részvényesek­ alig fognak osztalé­kot kapni. Az angol életbiztosítás hatalmas di­menziói. Amíg nálunk az életbiztosítási üzlet sok évi szünetelés után csak a múlt év utolsó hónapjaiban és az új esztendő­­ben kezdett ismét élénkülni, addig Angliá­ban a társaságok évről-évre imponáló forgalomról tettek jelentést. Minap je­lent meg az 1924. esztendőre vonatkozó hivatalos statisztika, amelyből kitűnik, hogy volt olyan angol társaság is, amely tavaly 13.410 kötvényt állított ki. Azoknak száma, ahol az új kötések 5—6000 kere­tében mozogtak, eléggé terjedelmes és igen tekintélyes mindenütt az új pro­­dukció tőkeösszege is, így a Prudential life múlt évi akvizíciós tevékenysége t 11 millió fontról kiállított kötvényben dom­borodott ki, a Britanic pedig 130 millió font sterlingről szóló életbiztosítási kötvényesített 3 millió font 1 1 billió magyar korona új szerzeményt a legtöbb intézet felmutathat. Az Első magyar általános biztosító tár­a­a8 folyó évi­ június hó 25-én tartotta 1924. évi rendes közgyűlését, mely az évi nyereséget 1.806.058.603 K és az osztalé­kot pedig 70.000 K-ban állapította meg. A jég- és viszontbiztositási rt. Nádor­ u. 5.­ jun. 10-én tartott köz­­gyűlése az 5 millió K alaptőkének 500 milió K-ra való felemelését határozta el. Az intézet a kibocsátásra kerülő részvé­nyekből a régi részvényeseknek minden 200 K n. é., mint V. hányadrészvény forgalomban maradó részvény után drb­­ként 1000 K n­évértéken 3 drb. uj, 1000 K n. é. , 1926-ra osztalékjogosult részvényt a­janl fel. Az elővételi jog a Magyar álta­lános takarékpénztárnál július 31-ig gya­korolható. A­ Budapest viszontbiztosító rt. (IX., Litoi­ul 1), mely a Gazdák biztositó szö­vetkezete alapítása, 1924. évi zárszáma­dásában 3 millió K alaptőke és 8101.97 millió K díjbevétel mellett 3.187.570 K tiszta nyereséget mutat ki. A Hazai általános biztosító rt. (IV. Papnövelde-u. 10) 1924. évi osztalékszel­vénye 1500 K-val váltható be. A Versieherungsverhand­ der industri­ellen (Rees) 1924. évi zárszámadásában 380 millió osztr. K tiszta nyereséget mu­tat ki. Az Anglo Elementar Versiefnerungs A.-G. (Bécs) 1924. évi mérlege 888,99 mil­lió osztr. K tiszta nyereséggel zárul. Az osztalék részvényenként 15.000 osztr. K lesz, mint tavaly. A Franco-romana általános biztosító rt. (Bukarest) az 1924. üzletévi mérse­ Első’ magyar ^dSOO '^áOO Gönc­ére 87 Magyar-Francia 135 légbiztositó 50 Vo., Pannónia , 1205 2600 MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1925 július 1 gét 511.569 lej tiszta nyereséggel zárta. Az intézet alaptőkéjét 5 millió lejről 8 millió lejre emeli fel. A Sun insurance office (London) 1924. évi zárszámadásában 480.000 font sterl. alaptőke mellett 648.177 font sterl. tiszta nyereséget mutat ki, míg a magyaror­szági vezérképviselet 1924. évi mérlege 151161,5142 K felesleggel zárul. mSzEHEEbér' A vasúti bérletjegyek reformja Mint értesülünk, a kereskedelmi minisz­tériumban legutóbb szűkebb körű megbe­szélések folytak a Máv. igazgatósági ki­küldötteinek,'' valamint a kereskedelmi ér­dekeltség részvételével, annak megállapí­tása végett, hogy milyen változtatások volnának a Máv­ részéről kiadásra kerülő bérletjegyekre vonatkozó jelenlegi szabá­lyok tekintetében célirányosak, különösen abból a szempontból, hogy a bérletjegyek a kereskedelmi utaztatásnak fokozott könnyebbséget nyújtsanak. A tárgyalások folyamán mindenekelőtt mérlegelés tár­gyát képezte az, hogy ismét éves bérletje­gyek is adassanak ki, természetesen aránylag olcsóbb áron, mint a féléves bér­letjegyek. Azonkívül, úgy hírlik, vonalcso­portokra szóló bérletjegyek kiadása is tervbe van véve, kétféle kombinációval. Máv­ igazgatósága most készíti elő ebben a tárgyban azt a tervezetet, amely­nek célja, hogy a kereskedelmi miniszté­rium végleges rendelkezésének bázisául szolgáljon. Mindenképpen kívánatos lenne, ha ebben az ügyben a rideg fiskális szem­pontok nem érvényesülnének túlságosan, hanem a kereskedelmi kormány, annak szem előtt tartásával intézkednék, hogy mit kivánnak egyenlegképpen a gazdasági érdekek. Nem szabad tehát kizárólag az után indulni, hogy a személyforgalom vo­natkozásában mi volna a pénzügyi hatása az újításoknak, mert nyilvánvaló, hogy az itt hozott esetleges áldozatok busásan megtérülhetnek az intenzívebb kereske­delmi utaztatás következményeképen elő­álló élénkebb jószágcsere útján, amely ter­mészetesen a vasutak teherforgalmát is kiadósabban alimentálja. De ettől eltekintve, a Máv­, mint állami üzem, nem zárkózhat el az elől, hog­y a legmesszebbmenő módon kezet nyújtson mindennemű olyan törekvésnek megvaló­sításához, amely általános gazdasági hely­zetünk feljavítására törekszik. Azt pedig tagadásba venni nem lehet, hogy ennek a célnak egyik hathatós ezköze a gazdasági relációknak fentartását és minél tovább­­menő kiépítését célzó kereskedelmi utaz­tatás. Magyarország és­­ Németország állomá­sai közötti közvetlen áruforgalom július 1-én indul meg Ausztrián, és Csehszlo­vákián át a nemzetközi vasúti egyezmény határozmányai alapján. “.TT­ tlllttTttlMirt VEGYES HÍREM Magyarországi azoform rt. cég alatt Budapesten (V., Nádor­ u. 30) a Walter Fürth-féle Azoform növénynemesítő ta­lálmány értékesítésére 300 millió K alap­tőkével (30.000- drb. 10.000 K n. é. rész­vény) új vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: Fürth Walter, dr. Schönberg Sándor, Kremsier Frigyes, Lun Károly, Gebier Sándor, Geiner László és Vá­mos Géza. A Földbérlő rt. (.V., Nádor­ u. 3, Deutsch lg. és fia cég címén) 1924. évi mérlegében 120 millió K alaptőke mel­lett 133.066.873 K veszteséget mutat ki. Közgyűlés ju­l. 2. A Keresztény polgári kávéház és étte­rem rt. felszámol, követelések dr. Buday Gyula ügyvédnél (VII., Wesselényi­ u. 41.) 6 hónap alatt érvényesíthetők. A Siófok fürdőbérlő és fejlesztő rt. (Siófok) 1924. évi mérlege 50 millió K alaptőke mellett 361.868.906 K veszteség­gel zárul. Közgy. jun. 29. A Nyírség mezőgazdasági és ipari rt. (Nyíregyháza) 1924. évi mérlegében 30 millió K alaptőke mellett és 11.931 mil­lió K bruttó jövedelem mellett 05,105.7V1 K tiszta nyereséget mutat ki. 1. „JOLIOS« mécs- és gyertyagyár, Budapest, VII., Valera­ utca 12. 20­ órai egy gepperesi mécs gyártása Törvényesen védve. 1 ,11 r \ * A. ® J gr Budapest, V., Eötvös­ tér 2. Telefon 27­89, 181-61 jfl 4fi VT" Q C T «V I T T I A C "B i Cl €2 Kötvények válthatók a­, összes vasúti- és hajóállomásokon, a menetjegyirodákban, számos más elárusító­ja. V v l LS. V CLl& Ju U I lU A I. illl'6 . helyen, valamint a társaság központi irodájában. Károkat az „EURÓPAI- áru- és podgyászbiztosító részvény-I c3 «7 •’V' *-* » ÍSJa­kásások Amsterdamban Barcelonában, Belgrádban, Bernben, Berlinben, Bukarestben, Knsztianiában Helsing­em ónia X - re , „ - , , J ... „ , , , torsban Kölnben Konstantinápolyban, Kopenhágában, Lisszabonban, Londonban, Luxemburgban, Madridban, EURÓPAI Artt­. es PorjUsya SZtOlZtOSK­O r­észvenytarsasag , Münchenben, Parisban, Prágában, Rómában, Stockholmban, Varsóban és Wienben is elintéznek.

Next