Magyar Kereskedők Lapja, 1926. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-01 / 1-2. szám

MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Budapest, 1926 január 1 tagMMaMPgsgggsgygrai’giiiiii mmtrvi19 okmányok valódiságáért és azok tartalmának helyességéért felelősséget nem vállalnak. Ha a bank az akkreditív nyújtásának idején ügyfele részéről fedezve volt, úgy a felvett okmányokat költségeinek és jutalékainak megfizetése ellenében ki fogja szolgáltatni. Ha ellenben az akkreditív nyitásához szükséges külföldi fizetési eszközt ügyfelének hitelezte, úgy biztosítására nézve a hitelmegállapodás szolgál irányadóul. Amennyiben a hitel biztosítását és az akkreditív ellenében vásárolt áruk képezik, úgy a következő esetek lehetségesek: Ha a bank megbízója az árut továbbadta, úgy a bank rendszerint mindjárt azt az utasítást kapja, hogy a felvett szállítási okmányokat a megbízó által kiállított új számlával együtt a vevőnek fizetés ellenében kiszolgáltassa. Amenynyiben a felvett szállítási okmányok árupapírok, úgy a banknak az ilyen árukra nézve szerzendő dologi jogai tekintetében harmadik személyekkel szemben külön megállapodásra szüksége nincs. Ezek a papírok ugyanis a banknak teljes vagy üres forgatmánnyal adatnak át, úgy hogy a banknak módjában áll a papír által helyettesített áru felett rendelkezni, a megbízóval szemben az erre vonatkozó jogosultságot külön kikötni azonban célszerű. Más az eset azonban a fuvarlevélmásodpéldánynál, miután annak birtokosa nem szerez dologi jogot pusztán a papír birtoka által a benne megjelölt árura. Ha tehát a bank zálogjogot akarna az árura szerezni és az áru ügyfele címére adatott fel, úgy az ügyfelével való megállapodáson kívül még a vasúttal szemben való kiszolgáltatási igény átruházását is meg kellene szereznie. Ezenkívül nagy nehézséget okozna az a körülmény, hogy a bank szerzett zálogjogáról az új vevőt is értesíteni kellene, hogy annak jóhiszeműsége megszűnjék. Miután ezek oly nehézségek, melyek a fuvarlevélmásodpéldány jogi természetéből következnek, ennélfogva az elérni kívánt célt más után kell megközelíteni. A megoldás egyik módja, hogy az áru nem az új vevőnek, hanem egy a lakhelyén létező szállítmányozónak küldetik el a bank rendelkezésére. A fuvarlevélmásodpéldányt a bank a vevőnek bemutatja vagy bemutattatja és honorálás esetén a szállítmányozónál az árut rendelkezésére bocsájtja. Vagy a bank saját magának iimezteli az árut, sőt gyakran feladóként is magát szerepelteti, ami azért célszerű, mert a fuvarozás végett feladott áru a Végrehajtási törvény 68. §-a alapján a feladó tartozásáért esetleg lefoglalható — kivéve, ha az áru a rendeltetési helyére érkezett és a fuvarlevél a címzett részére kézbesíttetett. Igen gyakran azonban a bank ily irányú intézkedésével ügyfelének jár kezére, akinek érdekében állhat, hogy vevője ne tudja meg, hogy hol vásárolta meg az árut. A fuvarlevél ily formában való kiállítása által a bank az áru felett korlátlan rendelkezési hatalmat nyer. VERSENYTÁRGYALÁSOK Ipari munkák. A Városi Színháznak átalakításával és kibővítésével kapcsolatos ipari munkákra nyilvános árlejtést hirdet Szolnok város polgármestere. Az ajánlatok január 7-én d. e. 11 óráig nyújtandók be Szolnok város iktató hivatalában. Autóbenzin szállítása. Budapest székesfőváros tanácsa versenytárgyalást hirdet 40.000 kg (négy vagon) 750—760 fokos autóbenzin szállítására. Az ajánlatok január 6-án déli 12 órájáig nyújtandók be a köztisztasági hivatalba (VIII., Kun u. 8. sz.). Téglaszállítás: Kistelek község elöljárósága versenytárgyalást hirdet mintegy 180.000 darab I. osztályú nagyméretű égetett kézi vagy gépfalitégla szállítására. Az ajánlatok január 8-ig nyújtandók be az elöljáróságnál. Két darab gőzgép eladása. Budapest székesfőváros elektromos művei a Tutajutca 5. sz. alatt levő raktártelepén tárolt 2 darab használt, Láng L. gépgyár által 1907. évben épített Riculer tolatívus, fekvő, egyenként mintegy 65 HP teljesítőképességű, egyhengeres gőzgépet, (cca 65 g súlyban) a hozzátartozó, egyenként 2 darab kondenzátorral (egyenként cca 140 súlyban) és csővezetékkel üzemotuilitás miatt írásbeli ajánlat alapján eladni kívánja. Az ajánlatokat január 10-én d. e. 10 óráig kell az elektromos művek igazgatóságának (V., Yáci tt 72174 I. 38) beküldeni. Az üzlethelyiségek felszabadításának időpontja Megírtuk a Magyar Pénzügy december 9-iki számában, hogy a kereskedelmi miniszter leiratot intézett az összes hazai kereskedelmi kamarákhoz, amelyben felhívta őket, hogy nyilatkozzanak aziránt, váljon az üzlethelyiségek felmapadhatósága tekintetében érvényben levő jelenlegi szabályozás megváltoztatásával az 1926 május 1-ei terminus, amelytől kezdődőleg tudvalevőleg a szanálási törvény alapján kibocsátott lakásrendelet értelmében az üzlethelyiségek felmondhatók, kitolandó volna-e és ha igen, akként történjen-e az erre irányuló intézkedés, hogy a bérek az 50%-os aranyparitáson felül ezentúl sem legyenek emelhetők, vagy pedig koncedálható volna-e. a felmondhatóság időpontjának kitolásával kapcsolatosan valamelyes béremelés az 50%-os aranyparitáson felül. A kereskedelmi miniszter leiratában azt is közölte a kamarákkal, hogy nyilatkozataik, illetve javaslataik alapján kíván ebben az ügyben állást foglalni, hogy azután álláspontját a népjóléti és munkaügyi miniszterrel közölhesse. A kereskedelmi miniszter leirata ez évi november 28-áról kelt és december 5-e körül jutott el a kamarákhoz. A miniszter nyolc napon belül kért választ, ami tényleg , különösen tekintettel arra, hogy a leirat kívánatosnak jelezte, hogy a kamarák egyrészt az üresen álló, másrészt az elfoglalt üzlethelyiségekről statisztikai adatokat is gyűjtsenek és terjesszenek elő — kissé rövid terminus. Mindazonáltal bizonyos, hogy az ügy elintézése sürgős és így elodázása mindenképpen mellőzendő. A leirat kézbesítése óta körülbelül három hét folyt le és időközben nem jutott semmi a nyilvánosságra arról, hogy a kérdés milyen stádiumban van. Annyit azonban mégis tudunk, hogy a kereskedelmi miniszter az ügyben még nem foglalt állást, illetve állásfoglalását még nem közölte a népjóléti miniszterrel. Vass József népjóléti miniszter ugyanis a napokban a nyilvánosság részére nyilatkozott ebben a kérdésben. Kijelentette, hogy az üzlethelyiségek felszabadításának kérdésével nem kíván behatóbban foglalkozni, mert bármennyire értékeli is a kereskedelemnek és iparnak a bolthelyiséghez fűződő igen fontos érdekeit, mégsem tekinti ezt a kérdést lakáskérdésnek, hanem olyannak, amely a kereskedelmi miniszter impériuma alá tartozik. Ennek következtében a hozzá került anyagot át is tette a szerinte illetékes kereskedelmi miniszterhez, akitől kérte és várni fogja errevonatkozó állásfoglalását. Időközben gyorsan halad az idő előre, most ismét egy új hónapba lépünk és idestova már csak három hónap választ el bennünket az 1926 május 1-ei terminustól, amikor — ha a mostani szabályozáson addig változás nem történik, — az üzlethelyiségek 1926 november 1-ére felmondhatók lesznek. Nagyon természetes, hogy minél inkább közeledünk az 1926 május 1-ei kritikus naphoz, annál inkább fokozódik az izgalom és nyugtalanság, különösen azoknak a kereskedőknek a körében, akiknek üzlethelyiségeik a forgalmasabb útvonalakon vannak, s akik részére semmiképpen sem szolgálhat vigasztalásul, hogy abban az esetben, ha kénytelenek lennének jelenlegi üzlethelyiségeikből kiszorulni, valamelyik mellékutcában találnának kibérelhető más bolthelyiséget. Az ilyen helyiségváltoztatás a legtöbb, az említett kategóriába tartozó kereskedőre nézve a biztos tönkrejutást jelentené. De nemcsak a kereskedők most említett csoportjára, hanem általában többékevésbé minden kereskedőre nézve óriási csapást, előre ki sem számítható, biztos károsodást jelent az, ha arra van kényszerítve, hogy üzlethelyiségét otthagyja és egy másikkal cserélje fel, mert jóformán minden egyes esetben ki van téve az illető annak, hogy ennek következtében hoszszú, sokszor évtizedeken át kifejtett súlyos küzködés árán megszerzett vevőkörének nagy részét elveszíti. Legfőbb ideje tehát, hogy most már egyrészt a kérdésben a kereskedelmi miniszter leirata útján bevont kereskedelmi kamarák, de rajtuk kívül a kereskedelemnek és iparnak egyéb tekintélyes szervezetei is teljes erővel azon legyenek, hogy a kormányt ebben az ügyben mielőbb megteendő, a kereskedők exisztenciális érdekeit figyelembe vevő kedvező intézkedésre bírják. Nemcsak a kereskedők és iparosok speciális érdekei, hanem az ezzel öszszefüggő, teljes figyelembevételt érdemlő gazdasági és szociális szempontok megfelelő érvényesülésével nyilvánvalóan az ügyben más méltányos és igazságos rendelkezés el sem képzelhető, mint az, hogy az üzleti célra használt helyiségek (boltok, irodák, műhelyek, raktárak) ne 1926 május 1-étől 1926 november 1-ére legyenek felmondhatók, hanem a felmondás legkorábban 1927 május 1-én 1927 november 1-ére történhessék. Mindennek dacára azonban a jelenleg követelhető bérek (50 százaléka az 1917-ben fizetett, aranykoronában számított bérnek) 1927 november 1-éig ne legyenek tovább emelhetők. KERESKEDELMI HÍREK /gr n — Fizetési mérlegünk 1924-ben A Magyar Statisztikai Szemlében Szigeti Gyula dr. miniszteri osztálytanácsos, összeállította Magyarország nemzetközi fizetési mérlegeit az 1923. és 1924. évre. 1923-ban a tőkebehozatal mindössze 7,1 millió al.korona, míg a tőkekivitel csak 0.8 millió aranykoronás értékösszeggel jelentkezik, tehát alig játszott szerepet az ország tőkeforgalmaiban, így az 1923. évben 912.2 millió aranykoronás összforgalom túlnyomó részét az áruforgalom adatai képezik. A 427.9 millió aranykoronás aktívumból 339.1 millió aranykoronát képvisel az árukivitel. Az Amerikába kivándorolt magyarok által hazaküldött összeg 18.4 millió aranykoronát tesz ki, míg a magyar részvénytársaságok emisszióinál elhelyezett külföldi tőke összege 16.4 millió aranykoronára rúg. 8.9 millió aranykorona az állam által felvett kölcsön és 2,1 millió aranykorona az exportált nemesfémek és pénzek cintén a külföldről befolyt tőke. A 484.3 millió passzív fizetések összegéből 436.9 millió esett az árubehozatalra Az 1924. évben az aktív fizetések összege 903.8 millió aranykorona és ebből az árukivitel 575.6 millió aranykoronát, azaz 63.7%-ot tett ki. 148.5 millió aranykorona folyt be a felszabadított szanálási kölcsönből, míg a malmok és cukorgyárak 50 millió aranykoronát hoztak be kölcsönökben.• A bankok és más vállalatok valutakölcsönei 19.5 millió aranykoronára rúgnak. Amerikából 19.3 millió aranykoronát küldtek haza, míg a külföldre eladott értékpapírokért 6.3 aranykoronát és részvény-emissziókért 6.7 millió aranykoronát importáltunk. Érdekes, hogy a külföldi tranzitó áruk szállításából elért bevétel ebben az évben 5.1 millió aranykoronát eredményezett. A passzív fizetések 903.5 millió aranykoronás összegéből 712.6 millió aranykoronát az árubehozatal vett igénybe és 103.5 millió aranykoronát képvisel az ár ügyeljen bevásárlásainál Ami a valuták között A svájci frank, Az a kávék között A valódi FRANCK. P. 177 O. 2S LAV., X,_________________ Jó referenciával rendelkező, teljesen megbízható képviselőket keresek az alanti városokban: Kisvárda, Berettyóújfalu, Püspökladány, Szarvas, Gyoma, Szentes, Békéscsaba, Sopron, Gyöngyös, Kaposvár, Esztergom, Veszprém, Pápa, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Mohács, Honor, Komárom, Érsekújvár. Czinner Imréné, Szeged, paprikanagykereskedés. Rosenzweig Ede fűszerkereskedő cég, Szolnok keres mérlegképes nőtlen könyvelőt, továbbá segédet, több évi gyakorlatta, mindkettő a fűszerszakmából. 30 ézes izr. kereskedelmi utazó, ki fűszer-, vegyes- és cukorkakereskedőknél, úgyszintén gyógyszerészeknél már 7 éve be van vezetve, adminisztrációban is jártas, Szlovenszkóban is szokott utazni, állási vagy képviseleteket keres Szíves ajánlatot, kér „Budapesti lakos 2000“ jeligére a kiadóhivatalba. ANGOL órákat ad igen műveit 25 évig Amerikában volt jó családból való hölgy csak előkelő családtagoknak. Nagy műveltségénél fogva különösen alkalmas haladóknak konverzációs gyakorlatra, illetve társalgásra. Felvilágosítást ad: Hauswirth Ödön VIII., Hunyadi u. 48. Telefon: József 28—24. Volt önálló vas-, fűszer- és vegyeskereskedő, ki szakmáját tökéletesen érti, rk. valása 47 éves, nős, üzletvezetői vagy hasonló állást keres azonnali belépésre. Szives ajánlatuk ,,Legnagyobb szorgalom 1878" jeligére a kiadóba kérek. Dunántúl legnagyobb városiban két évtizede fennálló saját nagy teleppel bíró solvens kereskedelmi részvénytársaság bármily nagy hazai vagy külföldi vállalat képviseletét és lerakatát vállalná. Agilis és szervezőképes vezetőség, felszerelt irodák és nagy raktárhelyiségek állanak rendelkezésre. Ajánlatokat „Decentralizáció“ jelige alatt Rudolf Mosse hirdetőiroda, Budapest, Podmaaniczkyutca 49, továbbit. Délutáni könyvelés vállal köztisztviselő Szives megkeresésekét a kiadóhivatalba kér, „Havi egymillió 1826" jelige alatt.