Magyar Kereskedők Lapja, 1927. január-június (47. évfolyam, 1-51. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Legfeltűnőbb a kereskedelem rovatai­ban az állat- és terménykereskedők, a fonó-, szövő-, ruházati cikkek, az élel­mezési, élvezeti cikkekkel foglalkozók, régióként pedig az ügynökök, pénzzel kereskedők számának ugrásszerű emel­kedése, mint legjellemzőbb tünete a ke­reskedelmi foglalkozások egészségtelen Ez adatok szerint a főváros árufor­galma 1925-ben meghaladta az előző év forgalmát, de messze elmarad az 1915. év adataitól. 11a az 1911—1915. túlnyomóan békeévek átlagát összeha­­sonlítjuk az 1921—192­3. évi háború utáni lusztrum adataival, látjuk, mit veszíte­lt Budapest forgalma az ország területének megcsonkítása következté­ben. .A békeévek átlaga a behozatalnál 69 millió q, a kivitelnél 50 millió q. Az 1921—-26. bábom utáni átlag a behozatalnál /1.5.7 millió q, a kivitelnél 19.5 millió q. Ebből az összehasonlításból tisztán látjuk, hogy fővárosunk áruforgalma a háború előtti idő kétharmadára csökkent . Budapest fejlődésének, a békebeli forgalom, elérésének feltétele a tranzitó­­forgalomnak minden eszközzel való előmozdítása, a főváros földrajzi fek­vésének gazdasági kihasználása, a kelet és nyugat közti áruközvetítő szerep ki­fejlesztése, ami gazdaságpolitikáikban számtalanszor hangoztatott feladat, melynek jelentőségét a fenti adatok kellően megvilágítják. Az objektív vizs­gálódás kíméletlenségével kimondva, a magyar főváros gazdasági visszafejlődé­sének meggátlásáról van szó. Az üzlet­ A főváros nagyipari alkalmazottainak száma: 1922- ben 120.538 1924-ben 112.427 1923- ban 123.458 1925-ben 106.889 Ezek az adatok már a leépítések vo­nalát mutatják. Egyes jelentékenyebb gyártelepek termelése: 1923/28 1924/25 sörgyárak . . , 390.240 549.170 Hl. szeszgyárak­. . 3,320.519 3,546.146 Hl. gőzmalmok: 1924 1925 zsúfoltságának és versenyének, ami az üzletbeszüntetések oldalán még 1925- ben mutatja a megfelelő arányú leépí­tést, melynek e téren még törvénysze­rűen folytatódni kell. Ugyanezt mutatja ama kimutatás, amely szerint volt a fővárosban: gyarapodás korpa . . . 568.513 q 937.926 q dohánygyáriul. föld. nyersanyaga 43.971 q 59.040 q A budapesti tőzsdén forgalomba ho­zott gabona mennyisége: 1913 5,016.000 q 1924 1,317.900 q 1923 1,120.200 q 1924 1,055.800 q A fogyasztás lecsökkenését mutatja a községi kenyérgyár termelési statiszti­kája. A sütött kenyér mennyisége ezer kilogramban: 1920-ban 21.450' ‘ 1923-ban 12.550 1922-ben 18.902 ' ' 1924-ben 7.76 1925-ben 4.012.­A vásárcsarnokokba behozott áruk meténpájzsokban. . . nyitások rendkívüli emelkedése tehát nem reális a jóval kisebb forgalom mel­lett. Innen adódik a csődök, kényszer­­egyességek, üzletbeszüntetések tömege, mely szomorú láncolatban a helyzetet kiélesítette a hitelkrízis. A­z Orsz. Hitel­­védő Egylet statisztikai adatai alapján megállapította, hogy a lefolyt válság túlnyomóan a kereskedelmi válság, míg ezzel szemben az ipar sokkal nagyobb stabilitást mutat. A kereskedelem vál­sága azonban egyéb okok mellett a for­galom és a fogyasztás összezsugorodá­sának következménye. Viszont fenti adatokból láthatólag, ha a fővárosi ke­reskedelem a leépítés során a békebeli létszámra csökkenne is, ez még mindig túl sok lenne, az egyharmaddal lecsök­kent forgalom lebonyolítására. Ebből következik, hogy­ a kereskedelmi vál­ság lefolyása csak bizonyos mértékig természetes eredménye a kereskedelmi foglalkozások túlzsúfoltságának, mert a főváros forgalmának évi átlaga a béke­beli lebonyolító apparátust, közvetítő kereskedelemet sem tudja kellően ali­­mentálni. Csonka-Magyarország fővárosának fej­lett kereskedelme nélkülözi az elsza­kadt részeket és a volt közös vám­terület szabad forgalmát. A mai Magyarország nem, tudja ellátni munkával fővárosának mai kereske­delmét, az ipari termelési politika na­­cionalizálódása, az egymástól lehetőleg elzárkózó vámterületek pedig a belső fogyasztást a belföldi termelésnek igye­keznek biztosítani, s a nemzetközi for­galom szabad kifejlődését gátolják. Ha pl. a budapesti közraktárak for­galmát tekintjük, elszomorító visszafej­lődést látunk. Az összforgalom volt 1922- ben 3,054.388 , azaz több mint 1923- ban 2,650.162 , 30.000 vagyon, 1924- ben 2,108.816 , 1925- ben 1,788.645 . Holott Budapest gabonakereskedelmi apparátusa köztudomásúlag világkeres­kedelmi nívójú. Még a magyar gabona­­forgalomnak (exportforgalom) jelenté­keny része is elkerüli Budapestet, a kül­földi cégek nagymennyiségű gabonát vásárolnak közvetlenül a vidéken. Er­dély áruforgalma pl. a Budapest— Hamburg reláció helyett Constanza és Galac felé tolódott, Galícia Becsén át bonyolítja áruforgalmát Trieszt felé. Hasonló ténykörülmények mutatják, hogy a tranzit­forgalom a magyar fő­várost számos relációban megkerüli. Ezért, mint a német vasutak teszik, még áldozatok árán is arra kell töre­kednünk, hogy megfelelő díjszabások­kal biztosítsuk a külföld tranzit­for­­galmát Magyarország és elsősorban Bu­dapest részére, ami a fővárosnak befek­tetést, munkát, fejlődést jelent. Ugyancsak a tranzitóforgalom kifej­lődésének rendkívüli nehézsége a kö­zépeurópai országok védvámos politi­kája, a lehető elzárkózás a külföldi iparcikkek elől.­ Románia, Jugoszlávia, Lengyelország sok esetben az áruérték 100—200%-át kitevő vámokkal véde­kezik a behozatal ellen. Bizonyos, hogy az elzárkózások rendszere károsan hat vissza Budapest tranzit­forgalm­ának alakulására. Az állami pénzügyek szanálása után ma már a magángazdaság helyzete kedvezőbb képet nyújt. A munkanélkü­liség enyhül, a csődök, fizetésképtelen­ségek száma csökken stb. Az adóter­hek fokozatos enyhítése, a középítke­­zések, közmunkák kiadása, külföldi köl­csönök stb. méltán táplálják a bizal­mat a jobb gazdasági esztendőben. Az európai nemzetek is a gazdasági helyzet javulását mutatják, a nemzet­közi megértés, szolidaritás, ha lassan is, de érvényesül a kereskedelempolitikai szerződésekben, a közlekedési vállala­tok, valamint a magánipari egyezmé­nyeiben. A küszöbön álló új esztendő hatalmas munkaprogramot hoz, mely­nek megvalósítása egyértelmű a gazda­sági haladással. A belföldi és nemzet­közi gazdasági viszonyok javulása fogja meghozni az ország fővárosának gazda­sági fellendülését. őrölt gabona . 2,900.213 q 2,336.679 q termelt liszt . 2,267.206 q 1,914.312 q biisnemű , . « « « g . s « « • . « száraz főzelék burgonya összes élelmiszerek 1 Lényegesen emelkedett viszont a ba­romfi, tojás, tej, gyümölcs, déligyü­­mölcs felhozatala. A fogyasztásra került állatok hús­­im­ennyisége 1912-ben­­340 ezer méter­­mázsa, 1921-ben 259 ezer, mely meny­­n­yiség 1925-ben 328 ezerre feljavult. Az egy főre eső húsmennyiség 1912-ben indított ,vonaton érkezett vonalon ... ...... . A személy-­ és helyi vonatok érke­zési és indítási adatai nagy emelkedést mutatnak, a tehervonatoknál a csök­kenés rendkívüli. Külön tanulmányt igényelne az ár­­statisztika eredményeinek ismertetése. Ehelyütt csupán az áruforgalom ada­tait közöljük egybefoglalva a vasúti 1 50.6 kg. (1896-ban 00.9 kg.), 1924-ben 27.2 kg., 1925-ben felemelkedett 34.3 kg-ra. Úgyszólván minden vonalon az 1925. évi átlagok felülmúlják az 1924. évit, de messze elmaradnak még a béke­évek átlagától. Visszaesését mutat a fővárosból indí­tott s az ide érkezett vonalok száma is, és hajóforgalom eredményeit métermá­zsákban: Behoz«d»l Kivitel Együtt 1923 44,977.536 17,949.273 622,026.800 1924 56,100.436 23,483.245 79,583.681 1925 48,434.771 18,335.606 66,770.377 Árucsoportok szerint a forgalom a­­ következőkép alakult: Ezer métermázsában i Összforgalom átlaga 1000 q 1915 1924 1925 [| 1911 — 1915 1921—1925 g ’S | 3 ca'S an V- £ ’S rt I ’S "rt ' Űrt .£ I ’S «5 >■ ’S B '> sa N a: » » a aN tá I ca N 24 » N & __________________L__________J___________‘ ---------------------— i I I Élőállatok 2.2301 571 874­ 122 1.171 131 1.893 345 1.058 208 Gabona .. . 6.632 1.281 6.000 8­5 3.996 901 11.172 2.669 4.075 892 Nyerstermény 532 414 201 111 158 102 1. 539 559 198 124­­ Élelmiszerek 1.805 5.411 2.209 2.202­ 2.252 2.222 1.043 8.186 1.844 2.012 Ásv. és kőolaj 1.507 1.571 425 487 175­­ 396 1.816 1.537 269 440 Zsiradék 123 271 84­­ 21 90 85­: 128­ 304 50­­ 56. Só és vegyi I j­­ termékek 8781 248 781 1 376 494 861­­ 779 244 652 1 713­­ Ásványok, fé­mek 5.193 1.848 6.427 3.353 2.878 3.664 11.780 3.560 4.090 3.201 Tüzelőanyag 17.066 2.343 21.544 3.688 22.683 2.141 21.358 2.223 18.119 2.556 Vegyes ....... 14.506 9.621 17.511 12.183 ,14.532 7.848 18.549 10.497 ,15.419­­ 9.396 összesen­­50.481 ,22.589 56.100 23.483­,48.434 18.335 69.057 30­24 (45.784 119.595 1 .1 1 1 1 I 11­1 I I fűszer- és gyarmatáruüzlet «­­ kézmű­- és rövidáruÜzkt . , s » divatáruüzlet . . . . . . « t­ripókereskedés ....... bérárukereskedés ...... 1914 1915 %-ban 1414 2144 50 1207 2447 100 835 1096 50 132 426 220 259 . 443 70 1922 1923 1924 1­925 149.690 114.881 109.558 106.213 107.755 100.225 67.517 54.272 251.916 518.554 565.913 239.017 1,132.153 1,247.388 1,314.581 925.208 1923 1924 1923 571.359 556.349 548.638 568.317 554.810 549.341 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Budapest, 1927 január 1 Még egyszer a tudakozódó irodák (Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr ! Meghatottsággal olvastam a Magyar tu­dakozódó egylet igen tisztelt vezérigazga­tójának megjelent cikkeit. Mert az a ten­gernyi emberszeretet, amellyel az igazgató írnak állandóan azoknak a szegény, te­hetetlen és védtelen kereskedőknek és iparosoknak a feje fáj, akik a zsaroló tu­dakozódó irodáknak ki vannak szolgál­tatva,­­ igazán meghaló. Tagadhatatlan ugyan, hogy némelyek szerint a kereske­dők és iparosok ételekért védeni ott van a Gyo­sz, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kereskedelmi Csarnok, de ezek bizonyára nem tudják, hogy az enthielt testületek önmaguktól talán sohasem jut­nának arra a gondolatra hogy a vissza­éléseket csírájában­ úgy leh­et megszüntet­ni, ha a Magyar tudakozódó egylet kivé­telével a többi irodáktól megvonják az engedélyt Csak így lehetne elérni azt, hogy a kereskedőket és gyárosokat a tu­dósító irodák ne zsarolhassák és egyben a tudakozódó feleket kényszeríteni arra, hogy a saját jól felfogott érdekükben hi­­teltudósításaikat egyedül a Magyar tuda­kozódó egylet „nagyüzemnél“ szerezzék be. • Egészen érthetetlen, hogy ennyi önfel­­­áldozó propaganda és önkínálkozás után a kereskedelmi minisztérium még mindig nem bízta meg a vezérigazgató urat ez iparengedélyel, revíziójával. Pedig kétsé­gen felül áll, hogy alapos szigorúsággal végezné a vezérigazgató ezt a munkát. Meg 2­6 eu­­ró könyvelési rendszer van és az eredeti Folyton fejlődik, terjed belföldön és külföldön Energia- és költs­émegtakarítás Gép- és kézikönyve és Organisatio H.-T. Tel. J. 18—18. VII., Erzsébet-körút 19 Kereskedő Vállalkozó Bankigazgató rendszerint nem tud könyvelni, de érdeke, hogy eligazodjék vállalata számadásain. Ehhez nélkülözhetetlen: 1 iMtinés smr.“ Mérlegtár­­i alapismeretek Irta: Gans .József könyvszakértő, keresk. akad. tanár. Terjedelme 150 oldal. Ara­d — Pengő. Postaköltség 10­/1. Kapható a „Magyar Pénzügy“ könyvosztályában (Budapest, V. Sas­ utca 13. ) 1 MEGJELENT 1 M­­iMM­­ szóló 1926. XVI. t­c. és az erre vonatkozó 1 1 rendeletek 1 A magánalkalmazottak nyugdijvalorizációja. 1 . özvegyeinek és árváinak ellátási járandósága Szerkesztene: 1 1 DR. BERÉNYI PÁL 1 budapesti ügyvéd 1 APOLLO IRODALMI ÉS NYOMDAI IS T.­­ V., Sas-utca 13. — Ara 3 pengd 1­fin nem ifije etirizm­­éniitizési és fürgelmi ifiéül mert nem ismeri a törvény gyakorlati al­kalmazását. Dr. Mikó Lajos pá­tya.: For­maim) és fény­űzési adó-utmutató. Tartalmaz a fentieken kívül 200 elvi jelentőségű köz­­igazgatási bírósági döntvényt, a vámfor­galmi adózást, a 99.500/1920? • PM. sz. kiviteli adómegtérítési rendeletet stb. Ára Sfl.Q'-JO k. Kapható lapunk könyvosztályában (V., Sas­utca 13.) 700 MEGJELENT Dr. Takács György p. v. fogalmazó szerkesztésében ..gae». illetéHiB es eiass hbz­­iafBtftsiHi eljárási szánétnál" Ez a vaskos könyv, amely a 600 1925 P. M. közadókezelési összeállítást dolgozza fel a vonatkozó jogsza­bályokkal, bírói gyakorlattal és bő­séges magyarázó jegyzetekkel, rész­letes tájékoztatást nyújt a legégetőbb adóügyi kérdésekben, mint pl . felebbezési eljárás, esedékességek, adó és bírságmé­séklések, részlet­­fizetési vagy halasztási kedvez­mények, kamatok és adópótlékok számítása, végrehajtási eljárás stb. Megrendelhető könyvosztályunkban V. Sas ucca 13. I. em. A könyv ára 150 000 K -1- 5000 K porló. Amerikából importálva, legolcsóbban beszerez­­­­hetők 12 havi törlesztésre is. havi 2.10—iOO.nOU Ikorona részletre. Ajánlatokat készséggel küld a vidékre: NÉMETH LÁSZLÓ Irógépbe­­hozatali és Kereskedelmi Vállalata, Alk­ot­­mány ucca tizenkettő. 241 Csomaplúpapir zacskó legolcsóbban Hajdin és Bokornál Budapest VII., Alsóerdősor 8. ns

Next