Magyar Kereskedők Lapja, 1935. július-december (55. évfolyam, 25-46. szám)
1935-07-13 / 25-26. szám
2 üzletkörét képező első táblázatba sorolt be. Ez a néhány ezer azok közé tartozik, melyeket a közönség a háztartásokban használni nem szokott, azok csupán ipari és gazdasági célt szolgálnak. Nem a drogisták, hanem a gyógyszerészek és az egészségügyi hatóságok kívánsága volt az, hogy minden belsőleg használatos szert, így a karlsbadi sót és a szódabikarbónát csak gyógyszertárakból lehessen árusítani, mivel a belsőleges használatra alkalmas szerek megismeréséhez és megkülönböztetéséhez nagy gyakorlati és elméleti ismeretek szükségesek, éppen a közönség egészségének megvédése érdekében. Ezekből a szerekből még a drogisták is, — akiknek pedig több mint fele okleveles gyógyszerész, másik fele pedig alaposan felkészült, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag magas képzettséggel bíró szakember, — csak nagyon keveset tudtak megmenteni. Az ily szerek túlnyomó többségét a túlzásba vitt elővigyázatosság a gyógyszertárak részére tartotta fenn, függetlenül attól, hogy a szerek erős hatásúak-e vagy sem. A legfőbb egészségügyi hatóságok a gyógyszertári üzletkör megvédését azzal indokolják, hogy a gyógyszertárra a közegészségügyi szolgálat szempontjából szükség van. Ugyanez a helyzet a drogériák üzletkörének megvédésénél is, amelyek arra vannak hivatva, hogy az ipar, a gazdaság és a háztartások kényesebb kezelést és fokozottabb óvatosságot igénylő vegyszerszükségletét lássák el. E tekintetben tehát közegészségügyi és egészségbiztonsági okokból a drogériákra szükség van. A fentebb elmondottakkal mi nem vitatkozunk már csak azért sem, mert az a kérdés, amelyről lényegében van szó, értesülésünk szerint már körülbelül elintéződött. Úgy tudjuk, hogy a belügyminisztériumban már elkészültek a vegyszerek új táblázatai, amelyek csakúgy, mint a régi belügyminiszteri rendeletben, felsorolják azokat a cikkeket, amelyeket csakis gyógyszertár szolgáltathat ki orvosi rendelvény alapján, azután azokat, amelyeket a drgisták és a vegyiipari nagykereskedők tarthatnak, de csak elsőfokú iparhatósági (rendőhatósági) engedély alapján az engedélyben megjelölt mennyiségben adhatnak ki, majd azokat, amelyeket a drogisták tarthatnak és külön engedély nélkül is eladhatnak és végül azokat a vegyicikkeket, amelyeket más szakmabeli kereskedők (fűszerkereskedők, festékkereskedők, álapszerkereskedők, stb.) is árusíthatnak, mégpedig külön azokat, amelyeket csak csomagoltam és külön azokat, amelyeket kimérve is szabad forgalomba hozni. A listák elég sok változást tartalmaznak, különösen sok az olyan cikk, amelyet közegészségügyi tekintetből kivettek a drogisták kezéből és kizárólag a gyógyszertáraknak rezerválták, míg azok közül a cikkek közül, amelyeket eddig nem drogisták is tarthattak, alig egy-kettőnek a forgalmát korlátozták. Hir szerint ez a rendelet a mellékletét képező táblázatokkal együtt rövidesen megjelenik és ezzel a kérdés végleg elintéződik. A drogisták tehát a nagy hűhóval lefolytatott harcukkal nem sok eredményt értek el, sőt majdnem minden vonalon alul maradtak. Még a drogisták szempontjából sincs ezen sok sajnálnivaló, mert hiszen a kérdéses cikkek majdnem mind olyan kisebb jelentőségű árufajtákhoz tartoznak, amelyeknek forgalma elenyésző kis részét teszik ki a drogisták és más szakmabeli kereskedők forgalmának. Állítólag ezzel kapcsolatban készül egy további rendelet is, amely a fűszer-, festékkereskedők és illatszerészek üzleti érdekeit érinti majd, amelyről azonban egyelőre hivatalos helyen semmit sem akarnak elárulni. Ellenben széltében- hosszában beszélik, hogy ugyancsak a drogisták köréből mozgalom indult meg azért, hogy a belügyi és a kereskedelemügyi minisztériumot rávegyék arra, hogy a vegyi cikkekkel való nagykereskedést képesítéshez kössék. Az eszme felvetői a képesítést körülbelül abban a keretben képzelik el, amelyben a drogisták képesítése mozog. A vegyicikk nagykereskedők szinte egyértelműleg a legerélyesebben állást foglalnak ez ellen a terv ellen. Nagyon helyesen azzal érvelnek, hogy azok, akik ma vegyiipari cikkek nagybani forgalombahozatalával foglalkoznak, legalább is azokkal a kémiai, fizikai és általános áruismer tudással bírnak, mint a drogisták átlaga, bár a drogisták — furcsa perverzitásból — szeretnek arra hivatkozni, hogy a drogista- üzletek tulajdonosainak felénél több okleveles gyógyszerész. A képesítést igazoló elméleti és gyakorlati vizsgát a legtöbb vegyiáru nagykereskedő és alkalmazottai legalább is olyan jól megállnák, mint akármelyik drogista, ami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy ebben az irányban intézkedésre nincs szükség. De ellenzik a nagykereskedők a képesítéshez kötést azért, mert egészen világos, hogy annak egyedül az volna a célzata, hogy a drogisták elárasszák, esetleg maguknak kisajátítsák a vegyiipari cikkeket nagyban való kereskedést, amihez túlnyomóan nagy részüknek sem a megfelelő tőkéje, sem a kellő gyakorlati és elméleti képzettsége nincs meg annak ellenére, hogy olyan büszkén szeretnek arra hivatkozni, hogy a drogista az egyetlen kereskedő, aki csak igazolt képesítéssel, külön engedély alapján nyithat üzletet. Nem szorul bizonyításra, hogy ezeknek a különféle törekvéseknek tulajdonképen nincs igazi gyakorlati értéke. Szülőanyjuk és mozgatójuk egyedül a mostani gazdasági válság, az, hogy a drogistáknak is, mint minden szakmának rosszul megy, még a minimális forgalmat is alig tudják elérni. Meg vagyunk róla győződve, ha normális viszonyok, állanak be, a drogisták megélhetése megkönnyebbülne, ezekkel a messze elkalandozó tervekkel már senki sem törődne. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1935. Július 13. I vasárnapi munkásszünet újabb szabályozása Majdnem teljes vasárnapi munkaszünet A kereskedelemügyi miniszter július 8-iki kerettel 45.268. szám alatt rendeletet bocsátott ki az „ipari munka vasárnapon és Szent István napján való szünetelésének“ újabb szabályozása tárgyában. A rendelet július 14-én lép életbe. Budapest székesfőváros területén, a többi törvényhatósági jogú és megyei városokban a túlnyomóan élelmiszerek árusításával foglalkozó üzletekből vasárnapokon és törvényes szünnapokon csupán tejet, tejterméket, kenyeret péksüteményt, főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt, élő- és leölt baromfit szabad eladni és pedig május 16-tól október 15-ig terjedő időszakban reggel 7 órától délelőtt 8 óráig, október 16-tól május 15-ig pedig 8 órától délelőtt 9 óráig. Minden más árunak eladása vagy kiszolgáltatása vasárnap és törvényes szünnapokon egész nap tilos. Nagy- és kisközségekben mindenféle kereskedelmi és ipari árusítás a szóbanforgó napokon reggel 7 órától délelőtt 9 óráig szabad. Azokban a községekben, amelyekben az árusítást helyi hatályú rendelet az évnek bizonyos szakaszában reggel 7 óra előtt megengedi, az üzleteket a nyitásra meghatározott időponttól kezdve délelőtt 9 óráig lehet nyitva tartani. Azokban a városokban, ahol vasárnaponként hetivásár szokott lenni, addig is, amíg a hetivásárt hétköznapra helyezik át, valamint azokban a városokban, amelyekben a vasárnapi munkaszünetet külön rendelet szabályozza, szintén a nyitásra megállapított időponttól reggel 9 óráig lehet az árusítást folytatni. Kenyeret, péksüteményt, gyümölcsöt, tejet és tejterméket a kizárólag ezek árusítására árusítására berendezett üzletekében reggel 7 órától délelőtt 10 óráig, illetőleg ott, ahol az árusítás 7 óra előtt meg lehet kezdeni az évnek bizonyos időszakában, az ilyen üzleteket a nyitásra megállapított időponttól kezdve három órán át szabad nyitva tartani. Kenyeret és péksüteményt a sütőiparos, iletőleg alkalmazottjai déli 12 óráig házhoz szállíthatja. A húsipar vasárnapi és Szent István napi munkaszünetét a most kiadott rendelet a képen módosítja, hogy húsneműeket az ország egész területén május 16-tól október 15-ig reggel 7 órától délelőtt 8 óráig szabad árusítani. A téli idényben, azaz október 16-tól május 15-ig munkaszünetes napokon húsneműeket egyáltalában tilos eladni és szállítani. Azokban a megyei városokban, vidéki törvényhatósági jogú városokban és községekben, ahol vasárnap hetivásár szokott lenni, vagy ahol az árusítást külön rendelet szabályozza, az árusítás megkezdésére meghatározott időponttól délelőtt 9 óráig lehet húsneműeket árusítani. Debrecen városra vonatkozólag a rendelet különleges szabá I EURÓPAI Áru és Podggyászbiztosító részvénytársaságBudapest,Eötvös tér 2. Előnyös podgyász, áru- és utazási-balesetbiztosítások. ÉRZÉKENY FÁJÓS LÁBAKRA sokatTNI, mert új találmányu prima varrott gyerycipőket, lúdtalp, fagyát, viadék, tyúkszem, bőrkeményedése ellen, garancia mellett a legújabb fazonban és szinben 30 pengőtől. Preciz lúdtalpbetéteket készítek és raktáron is tartok különböző alakúakat és fajsulyunkat NYÁry JÁNOS gyógycipész, Szondy utca 25. sz. Gyógycipők, egyedüli készítője. Címet kérem megőrizni. Kérjen ismertetőt. Ingyen lábátvilágítás — Telefon 29 - én lyokat állapít meg, illetőleg az ott jelenleg érvényben levő intézkedéseket továbbra is hatályban hagyja. Ugyancsak változatlanul érvényben maradnak a balatoni gyógy- és üdülőhelyeken lévő élelmiszereket, fürdő- és emléktárgyakat árusító üzletek nyitvatartásáról intézkedő mostani rendelkezések. Az üzleti záróra Szegeden A kereskedelemügyi miniszter június 28-iki kerettel 36.350. szám alatt rendeletet adott ki, amellyel a Szeged város területén levő nyílt árusítási üzletek záróráját újraszabályozó. Szegeden a túlnyomóan élelmiszereket, állami egyedárusági cikkeket árusító üzletek, továbbá a fa- és szénkereskedések, valamint a drogériák és illatszertárak kivételével a nyitr árusítási üzleteket szombaton este hat órától, a karácsonyt, húsvét vasárnapját közvetlenül megelőző 14 köznapon, továbbá a szegedi ipari vásár és a szabadtéri játékok idején, valamint az alkalmi árusítások tartama alatt az üzleteket szombaton este 7 órakor kell zárni. Az élelmiszereket, állami egyedárusági cikkeket forgalomba hozó boltokban abban az időben, amikor csak ezek lehetnek nyitva, kizárólag élelmiszereket, illetőleg állami egyedárusági cikkeket szabad eladni, minden más árukk kiszolgáltatása tilos. A túlnyomóan élelmiszereiket, vagy állami egyedárusági cikkeket forgalombahozó üzletek, a fa- és szénkereskedők, a drogériák az illatszertárak zárórája változatlanul maradt. A rendelet 1935. július 14-én lép hatályba. Standard rádió stb. gyári tisztviselői áron. Az összes szaklapban leközölt kapcsolási rajzokhoz tekercsek minden kivitelben. Standard Nieder és hálózati transformátorok M.F. blockok silitek. Kerékpárok raktáron. Nagy javítóműhely. Vértessy József műszaki és rádióüzem. Budapest, Vili. Szentkirályi utca I. (Rákóczi-út sarok.) Telefon: 43—461. Postatakarékpénztári csekk: 22.350. Márkus Sándor épület és bútor asztalos. BUDAPEST, V., Kálmán utca 23. Készít minden épületmunkát. Modern bútorasztalos. Antik bútor korszerű javítása. " Kedvezményes utalvány. " E szelvény ellenében 20°/0 engedmény az amúgy is szerény árainkból, már 10 P-es rendelésnél. DISKAY és TÁRSA festő, fotóriport és filmstúdió, és művészi fénykép műterem Budapest, VII., Rákóczi út 18. Telefon: 348-81. Díjtalan lift.