Magyar Kereskedők Lapja, 1935. július-december (55. évfolyam, 25-46. szám)

1935-07-13 / 25-26. szám

2 üzletkörét képező első táblázatba so­rolt be. Ez a néhány ezer azok közé tartozik, melyeket a közönség a háztar­tásokban használni nem szokott, azok csupán ipari és gazdasági célt szolgál­nak. Nem a drogisták, hanem a gyógy­szerészek és az egészségügyi hatóságok kívánsága volt az, hogy minden belső­leg használatos szert, így a karlsbadi sót és a szódabikarbónát csak gyógy­szertárakból lehessen árusítani, mivel a belsőleges használatra alkalmas szerek megismeréséhez és megkülönböztetésé­hez nagy gyakorlati és elméleti ismere­tek szükségesek, éppen a közönség egészségének megvédése érdekében. Ezekből a szerekből még a drogisták is, — akiknek pedig több mint fele okleveles gyógyszerész, másik fele pe­dig alaposan felkészült, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag magas képzettség­gel bíró szakember, — csak nagyon keveset tudtak megmenteni. Az ily sze­rek túlnyomó többségét a túlzásba vitt elővigyázatosság a gyógyszertárak ré­szére tartotta fenn, függetlenül attól, hogy a szerek erős hatásúak-e vagy sem. A legfőbb egészségügyi hatóságok a gyógyszertári üzletkör megvédését az­zal indokolják, hogy a gyógyszertárra a közegészségügyi szolgálat szempont­jából szükség van. Ugyanez a helyzet a drogériák üzletkörének megvédésé­nél is, amelyek arra vannak hivatva, hogy az ipar­, a gazdaság és a háztar­tások kényesebb kezelést és fokozot­tabb óvatosságot igénylő vegyszer­­szükségletét lássák el. E tekintetben tehát közegészségügyi és egészségbiz­tonsági okokból a drogériákra szükség van. A fentebb elmondottakkal mi nem vitatkozunk már csak azért sem, mert az a kérdés, amelyről lényegében van szó, értesülésünk szerint már körül­belül elintéződött. Úgy tudjuk, hogy a belügyminisztériumban már elkészültek a vegyszerek új táb­lázatai, amelyek csakúgy, mint a régi belügy­miniszteri rendeletben, felsorolják azo­kat a cikkeket, amelyeket csakis gyógyszertár szolgáltathat ki orvosi rendelvény alapján, azután azokat, amelyeket a drgisták és a vegyiipari nagykereskedők tarthatnak, de csak elsőfokú iparhatósági (rendőhatósági) engedély alapján az engedélyben meg­jelölt mennyiségben adhatnak ki, majd azokat, amelyeket a drogisták tarthat­nak és külön engedély nélkül is elad­hatnak és végül azokat a vegyicikke­ket, amelyeket más szakmabeli keres­kedők (fűszerkereskedők, festékkeres­kedők, álapszerkereskedők, stb.) is áru­síthatnak, még­pedig külön azokat, amelyeket csak csomagoltam és külön azokat, amelyeket kimérve is szabad forgalomba hozni. A listák elég sok változást tartal­maznak, különösen sok az olyan cikk, amelyet közegészségügyi tekintetből ki­vettek a drogisták kezéből és kizárólag a gyógyszertáraknak rezerválták, míg azok közül a cikkek közül, amelyeket eddig nem drogisták is tarthattak, alig egy-kettőnek a forgalmát korlátozták. Hir szerint ez a rendelet a mellékletét képező táblázatokkal együtt rövidesen megjelenik és ezzel a kérdés végleg elintéződik. A drogisták tehát a nagy hűhóval le­folytatott harcukkal nem sok ered­ményt értek el, sőt majdnem minden vonalon alul maradtak. Még a drogis­­ták szempontjából sincs ezen sok saj­­nálnivaló, mert hiszen a kérdéses cik­kek majdnem mind olyan kisebb jelen­tőségű árufajtákhoz tartoznak, ame­lyeknek forgalma elenyésző kis részét teszik ki a drogisták és más szakma­beli kereskedők forgalmának. Állítólag ezzel kapcsolatban készül egy további rendelet is, amely a fűszer-, festékkereskedők és illatszerészek üz­leti érdekeit érinti majd, amelyről azon­ban egyelőre hivatalos helyen semmit sem akarnak elárulni. Ellenben szélté­ben- hosszában beszélik, hogy ugyan­csak a drogisták köréből mozgalom in­dult meg azért, hogy a belügyi és a kereskedelemügyi minisztériumot ráve­gyék arra, hogy a vegyi cikkekkel való nagykeres­kedést képesítéshez kössék. Az eszme felvetői a képesítést körül­belül abban a keretben képzelik el, amelyben a drogisták képesítése mozog. A vegyicikk nagykereskedők szinte egyértelműleg a legerélyesebben állást foglalnak ez ellen a terv ellen. Nagyon helyesen azzal érvelnek, hogy azok, akik ma vegyiipari cikkek nagybani forgalombahozatalával foglalkoznak, legalább is azokkal a kémiai, fizikai és általános áruismer tudással bírnak, mint a drogisták átlaga, bár a drogis­ták — furcsa perverzitásból — szeret­nek arra hivatkozni, hogy a drogista- üzletek tulajdonosainak felénél több okleveles gyógyszerész. A képesítést igazoló elméleti és gyakorlati vizsgát a legtöbb vegyiáru nagykereskedő és al­kalmazottai legalább is olyan jól meg­állnák, mint akármelyik drogista, ami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy ebben az irányban intézkedésre nincs szükség. De ellenzik a nagykereskedők a ké­­pesítéshez kötést azért, mert egészen világos, hogy annak egyedül az volna a célzata, hogy a drogisták elárasszák, esetleg ma­guknak kisajátítsák a vegyiipari cikkeket nagyban való kereskedést, amihez túlnyomóan nagy részüknek sem a megfelelő tőkéje, sem a kellő gyakorlati és elméleti képzettsége nincs meg annak ellenére, hogy olyan büsz­kén szeretnek arra hivatkozni, hogy a drogista az egyetlen kereskedő, aki csak igazolt képesítéssel, külön enge­dély alapján nyithat üzletet. Nem szorul bizonyításra, hogy ezek­nek a különféle törekvéseknek tulaj­donképen nincs igazi gyakorlati értéke. Szülőanyjuk és mozgatójuk egyedül a mostani gazdasági válság, az, hogy a drogistáknak is, mint minden szakmá­nak rosszul megy, még a minimális forgalmat is alig tudják elérni. Meg vagyunk róla győződve, ha normális viszonyok, állanak be, a drogisták meg­élhetése megkönnyebbülne, ezekkel a messze elkalandozó tervekkel már senki sem törődne. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1935. Július 13. ­I vasárnapi mun­kásszünet újabb s­zabályo­zása Majdnem teljes vasárnapi munk­aszünet A kereskedelemügyi miniszter július 8-iki kerettel 45.268. szám alatt rendele­tet bocsátott ki az „ipari munka vasár­napon és Szent István napján való szü­netelésének“ újabb szabályozása tár­gyában. A rendelet július 14-én lép élet­be. Budapest székesfőváros területén, a többi törvényhatósági jogú és megyei városokban a túlnyomóan élelmiszerek árusításával foglalkozó üzletekből va­sárnapokon és törvényes szünnapokon csupán tejet, tejterméket, kenyeret péksüteményt, főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt, élő- és leölt baromfit szabad eladni és pedig május 16-tól október 15-ig terjedő időszakban reggel 7 órától délelőtt 8 óráig, ok­tóber 16-tól május 15-ig pedig 8 órától délelőtt 9 óráig. Minden más árunak eladása vagy ki­szolgáltatása vasárnap és törvényes szünnapokon egész nap tilos. Nagy- és kisközségekben mindenféle kereskedel­mi és ipari árusítás a szóbanforgó napo­kon reggel 7 órától délelőtt 9 óráig sza­bad. Azokban a községekben, amelyek­ben az árusítást helyi hatályú rendelet az évnek bizonyos szakaszában reggel 7 óra előtt megengedi, az üzleteket a nyitásra meghatározott időponttól kezd­ve délelőtt 9 óráig lehet nyitva tartani. Azokban a városokban, ahol vasárna­ponként hetivásár szokott lenni, addig is, amíg a hetivásárt hétköznapra helye­zik át, valamint azokban a városokban, amelyekben a vasárnapi munkaszüne­tet külön rendelet szabályozza, szintén a nyitásra megállapított időponttól reg­gel 9 óráig lehet az árusítást folytatni. Kenyeret, péksüteményt, gyümölcsöt, tejet és tejterméket a kizárólag ezek árusítására árusítására berendezett üz­letekében reggel 7 órától délelőtt 10 óráig, illetőleg ott, ahol az árusítás 7 óra előtt meg lehet kezdeni az évnek bi­zonyos időszakában, az ilyen üzleteket a nyitásra megállapított időponttól kezdve három órán át szabad nyitva tar­tani. Kenyeret és péksüteményt a sütőipa­­ros, iletőleg alkalmazottjai déli 12 óráig házhoz szállíthatja. A húsipar vasárnapi és Szent István napi munkaszünetét a most kiadott rendelet a képen módosítja, hogy húsne­­műeket az ország egész területén má­jus 16-tól október 15-ig reggel 7 órától délelőtt 8 óráig szabad árusítani. A téli idényben, azaz október 16-tól május 15-ig munkaszünetes napokon húsne­­műeket egyáltalában tilos eladni és szál­lítani. Azokban a megyei városokban, vidéki törvényhatósági jogú városok­ban és községekben, ahol vasárnap heti­vásár szokott lenni, vagy ahol az árusí­tást külön rendelet szabályozza, az áru­sítás megkezdésére meghatározott idő­ponttól délelőtt 9 óráig lehet húsne­­műeket árusítani. Debrecen városra vo­natkozólag a rendelet különleges szabá­ I EURÓPAI Áru és Podggyászbiztosító részvénytársaság­­Budapest,­­Eötvös­ tér 2. Előnyös podgyász,­ áru- és utazási-balesetbiztosítások. ÉRZÉKENY FÁJÓS LÁBAKRA so­kat­­TNI, mert új találmányu prima varrott gyerycipőket, lúd­talp, fagyát, viadék, tyúkszem, bőrkeményedése ellen, garancia mellett a legújabb fazonban és szinben 30 pen­gőtől. Preciz lúdtalpbetéteket készítek és raktáron is tartok különböző alakúakat és fajsulyunkat NYÁry JÁNOS gyógycipész, Szondy utca 25. sz. Gyógycipők, egyedüli készítője. Címet kérem megőrizni. Kérjen is­mertetőt. Ingyen lábátvilágítás — Telefon­­ 29 - én lyokat állapít meg, illetőleg az ott je­lenleg érvényben levő intézkedéseket továbbra is hatályban hagyja. Ugyan­csak változatlanul érvényben marad­nak a balatoni gyógy- és üdülőhelyeken lévő élelmiszereket, fürdő- és emléktár­gyakat árusító üzletek nyitvatartásáról intézkedő mostani rendelkezések. Az üzleti záróra Szegeden A kereskedelemügyi miniszter június 28-iki kerettel 36.350. szám alatt rende­letet adott ki, amellyel a Szeged város területén levő nyílt árusítási üzletek záróráját újraszabályozó. Szegeden a túlnyomóan élelmiszere­ket, állami egyedárusági cikkeket áru­sító üzletek, továbbá a fa- és szénke­reskedések, valamint a drogériák és il­latszertárak kivételével a nyitr árusítási üzleteket szombaton este hat órától, a karácsonyt, húsvét vasárnapját közvet­lenül megelőző 14 köznapon, továbbá a szegedi ipari vásár és a szabadtéri já­tékok idején, valamint az alkalmi áru­sítások tartama alatt az üzleteket szombaton este 7 órakor kell zárni. Az élelmiszereket, állami egyedáru­sági cikkeket forgalomba hozó boltok­ban abban az időben, amikor csak ezek lehetnek nyitva, kizárólag élelmiszere­ket, illetőleg állami egyedárusági cik­keket szabad eladni, minden más áru­kk kiszolgáltatása tilos. A túlnyomóan élelmiszereiket, vagy állami egyedárusági cikkeket forga­lombahozó üzletek, a fa- és szénkeres­­kedők, a drogériák az illatszertárak zárórája változatlanul maradt. A rendelet 1935. július 14-én lép ha­tályba. Standard rádió stb. gyári tisztviselői áron. Az összes szaklapban leközölt kapcsolási rajzokhoz tekercsek minden kivitelben. Standard Nieder és hálózati transformá­­torok M.F. blockok silitek. Kerékpárok raktáron. Nagy javítóműhely. Vértessy József műszaki és rádióüzem. Budapest, Vili. Szentkirályi­ utca I. (Rákóczi-út sarok.) Telefon: 43—4­61. Postatakarékpénztári csekk: 22.350. Márkus Sándor épület és bútor asztalos. BUDAPEST, V., Kálmán utca 23.­­ Készít minden épületmunkát. Mo­dern bútorasztalos. Antik bútor korszerű javítása. " Kedvezményes utalvány. " E szelvény ellenében 20°/0 engedmény az amúgy is szerény árainkból, már 10 P-es­ rendelésnél. DISKAY és TÁRSA festő, fotóriport és filmstúdió, és művészi fénykép műterem Budapest, VII., Rákóczi­ út 18. Telefon: 34­8-81. Díjtalan lift.

Next