Magyar Kereskedők Lapja, 1939. január-december (59. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-07 / 1. szám

4 " 18. §. Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparenge­délyt mindaddig nem lehet kiállíta­ni, amíg az illető községben a zsi­dóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes ipariga­zolványok és iparengedélyek szá­mának 6 százaléka alá nem csök­ken. A kereskedelem- és közleke­désügyi, illetőleg az iparügyi mi­niszter közérdekből kivételt tehet. Mint a törvényjavaslatnak ebből az előírásából kitűnik, a már meglévő iparigazolványok és iparengedélyek revíziójáról nincs intézkedés, ellenben — ha a javaslatból tö­rvény lesz — az iparjogosítványok kiadása terén szigorú numerus clausus lép érvénybe. A numerus clausus községenként 6%, mégpedig nem szakmánként, hanem úgy, hogy a községekben a zsidóknak kiadott iparjogosítványok együttes száma kell, hogy az illető községben fennálló összes iparjogosítványok szá­mának 6%-a alá süllyedjen ahhoz, hogy abban a községben zsidóknak te­kintett egyének új iparigazolványt, vagy iparengedélyt kapjanak. Minthogy pedig olyan statisztika, amelyből az arány megoszlását az új zsidójavaslat értelm­ében meg lehetne állapítani, eddig nincs, az új rendelezés csak akkor léphet érvénybe, illetve a javaslat tör­­vénnyé válása után új iparjogosít­ványt zsidónak csak akkor lehet kiadni, ha előbb elkészül az új sta­tisztikai felvétel,­­mégpedig közsé­genként. Ez a munka hónapokat vesz majd igénybe, mert hiszen az iparigazolványokat most már nem vallásfelekezet, hanem az új javas­latban foglalt előírások szerint kell majd összeállítani. Ebből a szempontból tehát zsidónak kell tekinteni az iparigazolványoknak azokat a tulajdonosait is, akiknek mindkét szülője az izraelita hitfeleke­­zet tagja, vagy tagja volt, akiknek nagyszülői közül legalább kettő az iz­raelita hitfelekezet tagja, vagy tagja volt és az előbb említetteknek az új törvény hatálybalépése után született ivadékait. Az új iparjogosítványok kiadásánál a helyzet tehát most az, hogy az ipar­igazolványok kiállításának auguszus­­ban elrendelt szünetelése továbbra is érvényben van, a meglévő engedélyek érvényesek és érvényesek maradnak továbbra is, a tervezett numerus clau­sus élebeléptetéséről pedig az új zsidó­­törvény végrehajtási utasítása fog in­tézkedni. Iparigazolvány kiállítása és az állampolgárság Egyik felvidéki város polgármestere az iparigazolványért folyamodó fél kérel­mét az­zal az indokolással utasította el hogy az iparkérelmet érdemi tárgyalás alá nem veszi, mert folyamodó az állam­­polgárságot igazoló eredeti okiratot nem csatolta- A fél fellebbezése folytán a II. fokú iparhatóság, a budapesti kereskedel­mi kamarát véleményadásra szólítván fel, a kamara válaszában kifejtette, hogy a szóvátett I. fokú határozat nélkülözi a törvényes alapot, mert az állampolgárság igazolását, eredeti állampolgársági okirat előterjesztését az ipari rendtartási novel­lának sem 2­ §-a, sem 39. §-a nem írja elő s azt sem a 72.000/1938. K. M., sem a 30.000/1938. Ip. M. számú rendelet nem említi. A helyzet ugyanis az, hogy a törvény és a végrehajtási rendelet csak az állampolgárság bejelentését teszi köte­lezővé s az iparhatóság a meggyökerese­dett gyakorlat szerint a magyar állam­­polgárság bejelentése esetében állampol­gársági okirat nélkül is, egyéb támpon­tok, személyi okiratok, különösen illető­ségi­ bizonyítvány alapján az állampol­gárság valószínűsítésével mindenkor be­érik • Az Üzletkör kiterjesztése Arra vonatkozóan, hogy az üzletkörnek más iparra való kiterjesztésére irányuló kérelmeket mi­ként kell elintézni­, a m. kir. iparügyi miniszter 32-395/11. 1938. számú rendeletével a­­z iparhatóságok részére a következő tájékoztatást adta ki:­­Abban az esetben, ha az üzlet kiter­jesztéséhez új iparigazolványra nincsen szükség, (1922.XI1. tc. 15. §-ának máso­dik bekezdése), az üzletkör kiterjesztésé­nek az említett rendelet­e 5850/1938. M­­E. — szempontjából nincsen akadálya. Alkalmazni kell a­zonban az említett ren­delet rendelkezéseit, ha az üzletkör ki­terj­eszéséhez új iparigazodvány vagy iparengedély szükséges (1922.XI1. tc. 15. §-ainak utolsó bekezdése stb.). Utóbbi esetben tehát az iparos (kereskedő) üz­letkörét csak akkor terjesztheti ki, ha az illetékes miniszternek az említett rendelet 2. §-a szerint kiadott engedélye alapján iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt kapott. Abban az esetben, ha az üzletkörét ki­terjeszteni kívánó iparos az 1922:X11. te- 24. §-a alapján, képesítésének kérdésében terjeszt elő kérelmet, ezt a kérelmet ma­gától értetődően az említett rendelet ren­delkezésére tekintet nélkül el kell intézni, de az iparhatóság, ha a kérelemre az 1922:X11- te. 24. §-ánnak a) pontja allap­ján a szakképzettség igazolását el is en­gedi- magát az iparigazolványt (­iparen­gedélyt) csak az illetékes miniszter en­gedélyével adhatja ki. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 29°f6-kal emelkedett a múlt évben a fizetéskép­telenségek száma, 44%kal a passzívák összege Az elmúlt év súlyos világpolitikai és gazdasági megrázkódtatásai termé­szetesen rosszabbodást idéztek elő a hitelbiztonság tekintetében is. Már a kereskedelmi forgalom csökkenése egymagában is kedvezőtlenül kellett, hogy befolyásolja a kereskedők fizető­képességét, különösen az év második felében, amikor a nemzetközi feszült­ség visszahatása az egész forgalomban annyira érezhetővé vált. A közép- és kiskereskedelem üzletmenete termé­szetszerűen csökkent, különösen az őszi rendkívüli hadgyakorlatokra tör­tént behívások következtében, noha remélhető, hogy a forgalomnak ilyen módon előállott csökkenése csak át­meneti kiesést jelent. A rosszabbodás megítélésénél figye­lembe kell venni, hogy az összehason­lítás alapját képező 1937-es év a hi­telbiztonság szempontjából igen ked­vező volt, tehát a következő évben beállott csökkenés csak ebben az ösz­­szehasonlításban oly nagyarányú, ab­szolút, mértékben azonban a viszo­nyokhoz képest csak akkor jelentene komolyabb veszedelmet, ha a tenden­cia folytatódnék és a kereskedelmi forgalom továbbra is szűkülne. Az elmúlt év fizetésképtelenségeiről az Országos Hitelvédő Egylet a kö­vetkező kimutatást közli: Az Országos Hitelvédő Egylet köz­lése szerint a december hóban felme­rült fizetésképtelenségi esetek száma az előző év hasonló adataival szem­ben mintegy 20% körüli csökkenést mutat. A decemberi adatok figyelem­­bevéttelével az év utolsó negyedének fizetésképtelenségi adatai kb. az elő­ző év szintjén mozognak. Az előző évhez képest az 1938- év­ben felmerült 860 kényszer- és magán­­egyesség 29%-os, a 31,3 millió pengő­re rúgó tartazlásösszegek pedig 44%­­os emelkedést mutatnak. A csődök száma továbbra is csökkent. Az 1938. évben 65 esetben került a sor csőd­­nyitásra, úgy hogy az előző évvel szemben további 6%-os csökkenés ál­lapítható meg. A hitelkeretek bővülé­sének, valamint a hitelkondíciók ked­vezőbb alakulásának figyelembevéte­lével megalapítható, hogy az elmúlt év súlyos világpolitikai és gazdasági megrázkódtatásai mellett a magyar ipar és kereskedelem, e fizetésképte­lenségi adatokból kitűnően is, elisme­­résre méltó ellenállóképességének adta tanúbizonyságát.. Az évzáró héten egyébként beérke­zett a visszacsatolt Felvidékről, Mun­kácsról­ az első két fizetésképtelensé­gi bejelentés, amelyeknek tartozásai azonban még a megszállás idejéből erednek, s így ezek az inzolvenciák magyarországi hitelösszeköttetéseket nem érintenek. B­érbendintó telefon­ berenőleszési Készülékeink úgy az állami, mint házibe­szélgetésekre alkalmasak. Kombinált ké­szülékeinken városi telefonbeszélgetések tartama alatt házibeszélgetések is foly­tathatók az összeköttetés megszakítása nélkül. Bakok, gyárak, kis- és nagyüzemek, gazdaságok és magánháztartások részére létesítünk a legmodernebb automatikus, félautomatikus sorkapcsolatú vagy vo­nalváltós telefonberendezést. ELIWEST PRITEG EGYESÜLT MAGYAR MAGÁNTELEFON ÉS ELEKTROMOS IPAR R.­T. BUDAPEST, V., TÜKÖR UTCA 3. Sorozatos telefonszám: 125-233. Rendelet a forgalmi­ és a fényűzési adó visszatérítéséről A Budapesti Közlöny november 23-iki száma közli a pénzügyminiszter 1938. évi 155.800. számú rendeletét, a belföl­dön előállított és külországokba kivitt árukat terhelő általános forgalmi adó (adóváltság) és fényűzési forgalmi adó megtérítése tárgyában. A rendelet a tíz év óta érvényben volt 1928. évi 146.000. számú pénzügyminiszteri rendeletet és annak időközi módosítása és kiegészí­tése tárgyában eddig nagyszámban ki­adott rendeleteket foglalja rendszerbe, hogy a jogkereső közönség és a rende­letet alkalmazó hatóságok tájékozását megkönnyítse. Az új rendelet az adó­megtérítést több olyan árura is kiter­jeszti, amelyre eddig adómegtérítési kulcs megállapítva nem volt, egyes áruknál pedig a korábbi adómegtérítési kulcs megváltoztatásával intézkedik aziránt, hogy a külföldre kiszállított árukat igazoltan terhelő forgalmi adók teljes összegüikben megtéríttessenek. Az általános forgalmi adó, adóváltság és fényűzési forgalmi adó megtérítéséről szóló új rendelet 1939. január elsején lép életbe. Ezzel együtt az említett 1989. január 7. 1928. évi 146.000. számú pénzügymi­niszteri rendelet, valamint az ezt mó­dosító és kiegészítő rendelkezések a fent ismertetett új rendelet 7. §-ának hetedik bekezdésében foglalt áruk for­galmi adójának megtérítésére vonatkozó, valamint az új rendelet mellékletében külön megjelölt áruk adómegtérítésére vonatkozó intézkedések kivételével ha­tályukat vesztik. Felvidéken a deviza-, korlátozásokból eredő bejelentéseket január 10-ig kell megtenni A hivatalos lap december 15. és 16-i számaiban közzétett kormányrendeletek a Felvidéknek Magyarországhoz való visz­­szacsa­tolása folytán szükségessé vált pénzügyi természetű rendelkezéseket tar­talmaz. Ezek­ a rendelkezések egyrészt kiterjesztik a visszacsatolt területekre a Magyarországon érvényben lévő jogsza­bályokat, másrészt bizonyos bejelentési kötelezettséget­­irnáik elő- Be kell jelente­ni elsősorban a december 15-i állapot szerint a visszacsatolt területeken lakó, ottani cégek és más jogi személyek tulaj­donában, vagy birtokában lévő külföldi fizetési eszközöket, külföldi követeléseket és aranyat■ Csehszlovák adóssal szembe­ni követelést csak 1000 cseh koronán felül kell bejelenteni. Be kell jelenteni továbbá a birtokukban lévő csehszlovák értékpa­pírokat, a cseh­szlovák köztársaság meg­maradó területén fekvő ingatlanokat, vállalataikat és bármilyen állambeli kül­földi hitelezővel szemben fennálló és együttesen 1000 cseh koronát meghaladó pénztartozásaikat. Be kell végül jelenteni azokat a felvidéki ingatlanokat, amelyek tulajdonosa a megmaradó cseh-szlovák területen lakik, vagy ott van a székhelye. A bejelentések határideje általában janu­ár 10- A december 15-e után megszerzett külföldi fizetési eszközök, külföldi köve­telések és arany esetében, a megszerzés­től számított 8 nap­ Az általános határ­időtől eltérőleg már december 31-ig be kell jelenteni a cseh-szlovák postataka­rékpénztárnál lévő takarékbetéteket, fo­lyószámlaköveteléseket és letéteket. A bejelentéseket — a postatakarék­pénztárak kivételével — a Magyar Nem­zeti Banik budapesti főintézetéhez, vagy annak érsekujvári, losonci, kassai, mun­kácsi és ungvári kirendeltségeihez kell intézni az erre a célra kijelölt felvidéki pénzintézeteknél díjtalanul kapható nyomtatványokon. Ugyanitt részletes tá­jékoztató kapható. A postatakarékpénz­tári követeléseket a felvidéki postahiva­taloknál, vagy a budapesti postatakarék­pénztárnál kell bejelenteni. Nem esnek a bejelentési kötelezettség alá a cseh-szlo­vák társadalombiztosító intézetekkel szemben fennálló követelések. Erről kü­lön rendelet fog megjelenni, ugyancsak külön rendelet fogja szabályozni köztes­tületek,, valamint az azok kezelésében álló alapok, alapítványok, üzemek és vállalatok, továbbá a cseh-szlovák társa­dalombiztosító intézetek felvidéki kiren­deltségei, a gyám­pénztárak s egyéb köz­alapok adatszolgáltatási kötelezettségé­ről-A Massey—Harris rt. f. a. vagyonki­mutatása. 1938. november 30-án: Vagyon: Pénztár és bank 1,226.89 P, Adósok 434.32 P, Veszeség 1937-ben 232,160.27 P, Veszteség 1938-ban 2,180.01 P, ösz­­szesen 236,001.49 P, Teher: Tőke 200,000.5 P, Hitelezők 36,001.49 P, összesen 236.001.49 P, Az igazgatóság. Felülvizsgáltuk és rendben találtuk. A felügyelőbizottság. A román posta felmondta a levelek és levelezőlapok kedvezményes portájára vonatkozó megállapodást. Ennélfogva ezentúl a Romániába szóló levél díja 20 gr-ig 32 fillér helyett 40 fillér, minden további 2 gr újabb 20 fillér, a levelező­lapok díja 16 fillér helyett 20 filér. Hg mWiml c^Tal .MM" szab. rugalmas szabályozható lúdtalp betét gyógyítja meg. VI.,Pod na licky u GVT. HU-9»«

Next