Magyar Kereskedők Lapja, 1940. január-július (60. évfolyam, 1-14. szám)

1940-01-06 / 1. szám

1940. január 0. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Fémközpont alakult Értesülésünk szerint tárgyalások folynak a Hitelbank, az egyik leg­nagyobb nehézipari vállalat és fém­behozatal legjelentősebb cége, a Comissio kft. között, hogy az ipar­ügyi minisztérium kívánságára megalakítsák a fémközpontot. Csak tanonc részesülhet kiképzésben Azt az alkalmazottat, akit ipari szakmában szakismeretek szerzése céljából vagy olyan munkakörben alkalmaznak, amelyet rendszerint ta­­noncokkal szoktak végeztetni, ne­vezzék bár az alkalmazottat gyakor­noknak, vagy másnak, tanoncnak kell tekinteni. Az 1922. évi XII. t.-c. 87. §-a szerint a munkaadó köteles a tanonccal a tanonc belépésétől szá­mított négy hét alatt az iparhatóság előtt tanoncszerződést kötni. Ennek a rendelkezésnek megszegése az 1922:XII. törvénycikk 128. §-a első bekezdésének 2. pontjába ütköző ki­hágás. A fenti rendelkezéseket al­kalmazni kell arra való tekintet nél­kül, hogy az illető tanonc iparát a szakismeretek megszerzése után Ma­gyarország területén vagy azon kí­­vül szándékozik-e gyakorolni. Az az iparos, aki az illetékes ható­ság engedélye nélkül ipari munkára vagy azzal összefüggő célra oly egyénnek nyújt kiképzést, aki ta­noncnak nem tekinthető, a 33.333/ 1936. Ip. M. számú rendelet 7. §-ába ütköző kihágást követi el. (86.168/ 1939. K. K. M.) Más kereskedői szakmára is kaphatnak iparigazolványt a vegyeskereskedők A szatócsok és vegyeskereskedők az ennek az iparnak gyakorlására jogosító iparigazolványuk­­ alapján a nép elsőrendű szükségleti tár­gyait nem képező iparcikkek árusí­tására nincsenek jogosítva olyan he­lyeken, ahol az illető iparcikkek ki­zárólagos árusításával foglalkozó szakmabeli kereskedő vagy iparos "van. Ebből azonban nem következik az, hogy a szatócsok és vegyeskeres­kedők külön iparjogosítvány alap­ján nem foglalkozhatnának az ilyen iparcikkek árusításával is. Nincsen ugyanis olyan jogszabály, amely a szatócsok és vegyeskereskedők ré­szére egyes olyan iparcikkekkel ke­reskedés gyakorlására jogosító kü­lön iparjogosítvány kiadását eltilta­ná, amely cikkek árusításával fog­lalkozó szakmabeli kereskedő vagy iparos az illető községben már van. A rossz mérőeszköz veszélyes lim-lom A Kihágási Tanács 6306—1938. kih. sz. alatt hozott harmadfokú íté­letében kihágásnak minősítette azt, hogy egy kereskedő a törvényes kö­vetelményeknek meg nem felelő ár­­mértéket tartott üzletében. Nem fo­gadta el a csemegekereskedőnek azt a védekezését, hogy ez a mérőeszköz forgalmon kívül volt, illetőleg, hogy nem a kereskedő tulajdonát képezte. Az ítélet szerint a bizonyítási eljá­rásból meg lehetett állapítani, hogy a csemegeüzletben egy darab hitele­sítetlen ármértéket találtak, már­pe­dig ez kimeríti a kihágás tényálladé­­kát, mert a Kihágási Tanács 2580— 1932. sz. elvi jelentőségű határozata szerint az üzlethelyiségben talált, a törvényes követelményeknek meg nem felelő mértéktárgyakat úgy kell tekinteni, mint amelyek használatban vannak. Éppen ezért a kereskedő vé­dekezését nem lehetett elfogadni és őt bűnösnek kellett kimondani. A kereskedelemügyi miniszter beszéde a termelés folytonosságáról és az iparjogosítványokról Varga József kereskedelmi minisz­ter kárpátaljai útján Ungváron a kormányzósági palotában az iparosok és kereskedők népes küldöttségét fo­gadta. A küldöttség kérelmeire vála­szolva hangsúlyozta, hogy a nyers­anyag beszerzés tekintetében még több téren behozatalra vagyunk utal­va. A kormány azonban még a há­borús viszonyok közt való beszerzés kockázatát is vállalja, hogy a munka és termelés folytonosságát biztosítsa. Az iparosoknak faanyaggal való ellá­tása is nehéz kérdés ma, amikor a fának nagy becsülete van. A fát a háborút viselő hatalmak minden mennyiségben megvásárolják s ezért a külföldön is nehéz hozzájutni. A legfontosabb hazai szükségletek ki­elégítése azonban biztosítva van. A keresztény kereskedőknek kenyérhez juttatása kérdésében a miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelem és ipar kereszténnyé tételét csak tudás­sal, szorgalommal és pénzzel lehet megoldani. Hozzá nem értőknek ipari vagy kereskedelmi jogosítványt adni nem szabad, de egyedül az átképzés­sel sem lehet a kérdést rendezni. Az áruraktárak hiánya és a felpanaszolt egyéb hiányosságok tekintetében a miniszter kifejtette, hogy a csehek az elmúlt húsz év pénzbősége idején igen sok és elsőrendűen fontos prob­lémát nem oldottak meg, mi azonban — tette hozzá — munkánkat, ha sze­rényebb pénzügyi keretek közt is, magyaros nyugalommal, magyar mél­tányossággal és magyaros kitartás­sal folytatjuk. Meg kell fizetni a kereskedőknek a karácsonyheti túlórákat Az egyik kereskedelmi alkalma­zotti érdekképviselet a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez inté­zett táviratában kérte annak elren­delését, hogy a kereskedők kötelesek legyenek a karácsonyi üzleti záróra­meghosszabbítással kapcsolatban végzett többletmunka fejében alkal­mazottainak túlmunkadíjat fizetni. Ebből a táviratból, amelyet egyes lapok is közöltek, a munkaadók egy­­része azt a téves következtetést von­hatja le, mintha a karácsony előtti záróra-meghosszabbítással kapcso­latban alkalmazottaiknak túlmunká­ját nem volnának kötelesek túlmun­­kadíjjal javadalmazni. Az esetleges félreértések megelő­zése céljából illetékes helyről közült, hogyha kereskedelmi alkalmazotti ér­dekképviselet kérelme a jogszabá­lyok hiányos ismeretére vezethető vissza, mert a fennálló rendelkezé­sek értelmében (34­ 00—1938. KKM. számú rendelet 10. §) a kereskedő a megállapított heti munkaidőn túl (heti 54, illetőleg 60 óra) teljesített munkáért alkalmazottainak túlmun­kadíjat tartozik fizetni. Ez a túl­munkadíj a rendes munkaidő ará­nyában kiszámított órabérből és ezenfelül annak 25 százalékos pótlé­kából áll. A túlmunkaórák számá­nak megállapításánál a munkaadó­nak megvan az a joga, hogy ha az alkalmazott munkideje a hétnek egy vagy több napján a megállapított napi munkaidőnél rövidebb, akkor a munkaadó ugyanannak vagy a kö­vetkező hétnek egy vagy több köz­napján az elmaradt munkaórák pót­lását kívánhatja anélkül, hogy ezek után az elmaradt munkaórák után túlmunkadíjat volna köteles fizetni. Ezt a rendelkezést azonban nem le­het kiterjesztőleg értelmezni. A mun­kaadó tehát nem mentesül a túlmun­kadíj fizetésének kötelezettsége alól azzal, hogy alkalmazottjának, aki va­lamely héten többletmunkát teljesí­tett, utóbb — a reá következő héten vagy még később — a teljesített több­letmunkának megfelelő szabadidőt engedélyez, így december 10-től 16-ig és 17-től 23-ig terjedő héten végzett többletmunka díjazása alól nem men­tesíti a munkaadót az a körülmény, hogy az alkalmazottak december 25- én és 26-án munkaszünetben része­sülnek. Javaslat a téligyümölcs új értékesítésére A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka-­­­mara szőlő, bor és kertgazdasági szakosztálya dr. Ruffy-Vargha Kál­mán szakosztályi elnök vezetésével tartott ülésén foglalkozott a Kár­pátalja és a Felvidék visszatérése folytán a téligyümölcs termesztése terén beállott változott helyzettel és a Tiszántúl téligyümölcs értékesíté­sének jövőre vonatkozó kérdéseivel. Madarász Andor kamarai titkár is­mertette a Tiszántúlt elsősorban ér­deklő máramarosi télialma termesz­tés nagyságát, minőségét és a cseh megszállás alatt fizetett almaárakat. Rámutatott azután, hogy az év fo­lyamán a kamara részéről milyen kezdeményezések történtek a téli­alma értékesítésének elősegítése cél­jából, hogy azok milyen eredmény­re vezettek. Ezek alapján a jövőre vonatkozó olyan kereskedelmi kon­strukció létesítését javasolja, amely köteles lenne az ország bármely ré­szén minden eladásra felkínált al­makészletet megvásárolni a termelői érdekeltségek által megállapított minimális áron. Javasolta továbbá exportkereteinknek kibővítését, a té­lialma értékesítésének belső meg­szervezését, vagyis lehetővé tételét annak, hogy a téli hónapok alatt ne csupán a városokban, hanem téli-­­ gyümölcsöt nem termesztő falvak-­­­ban is lehessen almát kapni. Végül olyan javaslatot terjesztett elő, hogy Debrecenben télialmatárolót léte­sítsenek, mert így lehetővé válna, hogy a tiszántúli termesztők termé­süket olcsón és jól tarthatnák el, addig az időpontig, amíg az árak a belföldi vagy külföldi piacokon megfelelően ki nem alakulnak. A kamara szakosztálya a javaslatot egyhangúan elfogadta. A kövezetvám meg­szüntetéseinek ügye A kereskedelemügyi minisztérium már régóta tervezi ennek az autóköz­lekedést korlátozó sorompóvámsze­­désnek megszüntetését és az ennek megszűnése folytán elmaradó városi kövezetvámbevételek helyett meg­felelő más anyagi ellenszolgáltatás kérdésének megoldását. Amint hír­lik, az ügy megoldás előtt áll s a kereskedelmi miniszter javaslata a pénzügyminiszter előtt fekszik. A tárgyalások eredményeként kibocsá­tandó rendelet a 36-os bizottság elé kerül. Szigorúan be kell tartani az augusztus 26-i árakat Mint ismeretes a 8300—939. sz. álkormánybiztosi rendelet értelmében az augusztus hó 26-án életben volt árakat a kormánybiztos engedélye nélkül emelni nem szabad. 3 12§|||||fr'v » M w . jj flu'll SÍPOL CIWOMIT SIDOLAC FÉK -­Ér ABLAK KRÓM-'NIKKEL FOLYÉKCW tisztító tisztító é.» butorapolo-ÉS FÉMVEÍITÓ FÉNYESZTO ÉS TISZTÍTÓ GYARTIA: S­I­DOL VEGYITERMÉKEK GYÁRA­K budapest.xiv. cserei ucca ia. «. írógépet legolcsóbban Édes és Decsy­nél vehet. Budapest, TTL, Akácfa­ u. 13. Tel. 144-224. írógép karbantartás,javítás, kellékek, alkatrészek nagy raktára. „C­ELI­TÁL” átlátszó hártya és zacskók elsőrendű minőség. Gyári lerakat: FREUD ADOLF Budapest, V., Vadász­ u. 38. Telefon: 118-543 Alapítva: 1908.

Next