Magyar Kereskedők Lapja, 1940. január-július (60. évfolyam, 1-14. szám)
1940-01-06 / 1. szám
1940. január 0. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Fémközpont alakult Értesülésünk szerint tárgyalások folynak a Hitelbank, az egyik legnagyobb nehézipari vállalat és fémbehozatal legjelentősebb cége, a Comissio kft. között, hogy az iparügyi minisztérium kívánságára megalakítsák a fémközpontot. Csak tanonc részesülhet kiképzésben Azt az alkalmazottat, akit ipari szakmában szakismeretek szerzése céljából vagy olyan munkakörben alkalmaznak, amelyet rendszerint tanoncokkal szoktak végeztetni, nevezzék bár az alkalmazottat gyakornoknak, vagy másnak, tanoncnak kell tekinteni. Az 1922. évi XII. t.-c. 87. §-a szerint a munkaadó köteles a tanonccal a tanonc belépésétől számított négy hét alatt az iparhatóság előtt tanoncszerződést kötni. Ennek a rendelkezésnek megszegése az 1922:XII. törvénycikk 128. §-a első bekezdésének 2. pontjába ütköző kihágás. A fenti rendelkezéseket alkalmazni kell arra való tekintet nélkül, hogy az illető tanonc iparát a szakismeretek megszerzése után Magyarország területén vagy azon kívül szándékozik-e gyakorolni. Az az iparos, aki az illetékes hatóság engedélye nélkül ipari munkára vagy azzal összefüggő célra oly egyénnek nyújt kiképzést, aki tanoncnak nem tekinthető, a 33.333/ 1936. Ip. M. számú rendelet 7. §-ába ütköző kihágást követi el. (86.168/ 1939. K. K. M.) Más kereskedői szakmára is kaphatnak iparigazolványt a vegyeskereskedők A szatócsok és vegyeskereskedők az ennek az iparnak gyakorlására jogosító iparigazolványuk alapján a nép elsőrendű szükségleti tárgyait nem képező iparcikkek árusítására nincsenek jogosítva olyan helyeken, ahol az illető iparcikkek kizárólagos árusításával foglalkozó szakmabeli kereskedő vagy iparos "van. Ebből azonban nem következik az, hogy a szatócsok és vegyeskereskedők külön iparjogosítvány alapján nem foglalkozhatnának az ilyen iparcikkek árusításával is. Nincsen ugyanis olyan jogszabály, amely a szatócsok és vegyeskereskedők részére egyes olyan iparcikkekkel kereskedés gyakorlására jogosító külön iparjogosítvány kiadását eltiltaná, amely cikkek árusításával foglalkozó szakmabeli kereskedő vagy iparos az illető községben már van. A rossz mérőeszköz veszélyes lim-lom A Kihágási Tanács 6306—1938. kih. sz. alatt hozott harmadfokú ítéletében kihágásnak minősítette azt, hogy egy kereskedő a törvényes követelményeknek meg nem felelő ármértéket tartott üzletében. Nem fogadta el a csemegekereskedőnek azt a védekezését, hogy ez a mérőeszköz forgalmon kívül volt, illetőleg, hogy nem a kereskedő tulajdonát képezte. Az ítélet szerint a bizonyítási eljárásból meg lehetett állapítani, hogy a csemegeüzletben egy darab hitelesítetlen ármértéket találtak, márpedig ez kimeríti a kihágás tényálladékát, mert a Kihágási Tanács 2580— 1932. sz. elvi jelentőségű határozata szerint az üzlethelyiségben talált, a törvényes követelményeknek meg nem felelő mértéktárgyakat úgy kell tekinteni, mint amelyek használatban vannak. Éppen ezért a kereskedő védekezését nem lehetett elfogadni és őt bűnösnek kellett kimondani. A kereskedelemügyi miniszter beszéde a termelés folytonosságáról és az iparjogosítványokról Varga József kereskedelmi miniszter kárpátaljai útján Ungváron a kormányzósági palotában az iparosok és kereskedők népes küldöttségét fogadta. A küldöttség kérelmeire válaszolva hangsúlyozta, hogy a nyersanyag beszerzés tekintetében még több téren behozatalra vagyunk utalva. A kormány azonban még a háborús viszonyok közt való beszerzés kockázatát is vállalja, hogy a munka és termelés folytonosságát biztosítsa. Az iparosoknak faanyaggal való ellátása is nehéz kérdés ma, amikor a fának nagy becsülete van. A fát a háborút viselő hatalmak minden mennyiségben megvásárolják s ezért a külföldön is nehéz hozzájutni. A legfontosabb hazai szükségletek kielégítése azonban biztosítva van. A keresztény kereskedőknek kenyérhez juttatása kérdésében a miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelem és ipar kereszténnyé tételét csak tudással, szorgalommal és pénzzel lehet megoldani. Hozzá nem értőknek ipari vagy kereskedelmi jogosítványt adni nem szabad, de egyedül az átképzéssel sem lehet a kérdést rendezni. Az áruraktárak hiánya és a felpanaszolt egyéb hiányosságok tekintetében a miniszter kifejtette, hogy a csehek az elmúlt húsz év pénzbősége idején igen sok és elsőrendűen fontos problémát nem oldottak meg, mi azonban — tette hozzá — munkánkat, ha szerényebb pénzügyi keretek közt is, magyaros nyugalommal, magyar méltányossággal és magyaros kitartással folytatjuk. Meg kell fizetni a kereskedőknek a karácsonyheti túlórákat Az egyik kereskedelmi alkalmazotti érdekképviselet a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez intézett táviratában kérte annak elrendelését, hogy a kereskedők kötelesek legyenek a karácsonyi üzleti zárórameghosszabbítással kapcsolatban végzett többletmunka fejében alkalmazottainak túlmunkadíjat fizetni. Ebből a táviratból, amelyet egyes lapok is közöltek, a munkaadók egyrésze azt a téves következtetést vonhatja le, mintha a karácsony előtti záróra-meghosszabbítással kapcsolatban alkalmazottaiknak túlmunkáját nem volnának kötelesek túlmunkadíjjal javadalmazni. Az esetleges félreértések megelőzése céljából illetékes helyről közült, hogyha kereskedelmi alkalmazotti érdekképviselet kérelme a jogszabályok hiányos ismeretére vezethető vissza, mert a fennálló rendelkezések értelmében (34 00—1938. KKM. számú rendelet 10. §) a kereskedő a megállapított heti munkaidőn túl (heti 54, illetőleg 60 óra) teljesített munkáért alkalmazottainak túlmunkadíjat tartozik fizetni. Ez a túlmunkadíj a rendes munkaidő arányában kiszámított órabérből és ezenfelül annak 25 százalékos pótlékából áll. A túlmunkaórák számának megállapításánál a munkaadónak megvan az a joga, hogy ha az alkalmazott munkideje a hétnek egy vagy több napján a megállapított napi munkaidőnél rövidebb, akkor a munkaadó ugyanannak vagy a következő hétnek egy vagy több köznapján az elmaradt munkaórák pótlását kívánhatja anélkül, hogy ezek után az elmaradt munkaórák után túlmunkadíjat volna köteles fizetni. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet kiterjesztőleg értelmezni. A munkaadó tehát nem mentesül a túlmunkadíj fizetésének kötelezettsége alól azzal, hogy alkalmazottjának, aki valamely héten többletmunkát teljesített, utóbb — a reá következő héten vagy még később — a teljesített többletmunkának megfelelő szabadidőt engedélyez, így december 10-től 16-ig és 17-től 23-ig terjedő héten végzett többletmunka díjazása alól nem mentesíti a munkaadót az a körülmény, hogy az alkalmazottak december 25- én és 26-án munkaszünetben részesülnek. Javaslat a téligyümölcs új értékesítésére A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka-mara szőlő, bor és kertgazdasági szakosztálya dr. Ruffy-Vargha Kálmán szakosztályi elnök vezetésével tartott ülésén foglalkozott a Kárpátalja és a Felvidék visszatérése folytán a téligyümölcs termesztése terén beállott változott helyzettel és a Tiszántúl téligyümölcs értékesítésének jövőre vonatkozó kérdéseivel. Madarász Andor kamarai titkár ismertette a Tiszántúlt elsősorban érdeklő máramarosi télialma termesztés nagyságát, minőségét és a cseh megszállás alatt fizetett almaárakat. Rámutatott azután, hogy az év folyamán a kamara részéről milyen kezdeményezések történtek a télialma értékesítésének elősegítése céljából, hogy azok milyen eredményre vezettek. Ezek alapján a jövőre vonatkozó olyan kereskedelmi konstrukció létesítését javasolja, amely köteles lenne az ország bármely részén minden eladásra felkínált almakészletet megvásárolni a termelői érdekeltségek által megállapított minimális áron. Javasolta továbbá exportkereteinknek kibővítését, a télialma értékesítésének belső megszervezését, vagyis lehetővé tételét annak, hogy a téli hónapok alatt ne csupán a városokban, hanem téli- gyümölcsöt nem termesztő falvak-ban is lehessen almát kapni. Végül olyan javaslatot terjesztett elő, hogy Debrecenben télialmatárolót létesítsenek, mert így lehetővé válna, hogy a tiszántúli termesztők termésüket olcsón és jól tarthatnák el, addig az időpontig, amíg az árak a belföldi vagy külföldi piacokon megfelelően ki nem alakulnak. A kamara szakosztálya a javaslatot egyhangúan elfogadta. A kövezetvám megszüntetéseinek ügye A kereskedelemügyi minisztérium már régóta tervezi ennek az autóközlekedést korlátozó sorompóvámszedésnek megszüntetését és az ennek megszűnése folytán elmaradó városi kövezetvámbevételek helyett megfelelő más anyagi ellenszolgáltatás kérdésének megoldását. Amint hírlik, az ügy megoldás előtt áll s a kereskedelmi miniszter javaslata a pénzügyminiszter előtt fekszik. A tárgyalások eredményeként kibocsátandó rendelet a 36-os bizottság elé kerül. Szigorúan be kell tartani az augusztus 26-i árakat Mint ismeretes a 8300—939. sz. álkormánybiztosi rendelet értelmében az augusztus hó 26-án életben volt árakat a kormánybiztos engedélye nélkül emelni nem szabad. 3 12§|||||fr'v » M w . jj flu'll SÍPOL CIWOMIT SIDOLAC FÉK -Ér ABLAK KRÓM-'NIKKEL FOLYÉKCW tisztító tisztító é.» butorapolo-ÉS FÉMVEÍITÓ FÉNYESZTO ÉS TISZTÍTÓ GYARTIA: SIDOL VEGYITERMÉKEK GYÁRAK budapest.xiv. cserei ucca ia. «. írógépet legolcsóbban Édes és Decsynél vehet. Budapest, TTL, Akácfa u. 13. Tel. 144-224. írógép karbantartás,javítás, kellékek, alkatrészek nagy raktára. „CELITÁL” átlátszó hártya és zacskók elsőrendű minőség. Gyári lerakat: FREUD ADOLF Budapest, V., Vadász u. 38. Telefon: 118-543 Alapítva: 1908.