Magyar Kisebbség, 2008 (13. évfolyam, 1-2. szám)

AN 2008/1 MAGYAR, KISEBBSÉG NEMZETPOLITIKAI SZEMLE A KOMMUNIZMUS ROMÁNIAI ÖRÖKSÉGE ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK ■ „A közép-kelet-európai dekommunizáció története és viszonylag szerénynek mondha­tó eredményessége jól illusztrálja azokat a nehézségeket, amelyekkel a politikai átme­netek idején a történelmi igazságszolgáltatást célzó törekvéseknek kell szembenézniük. Az igazságbizottságok munkáját rendszerint az a küldetéstudat hatja át, hogy a társa­dalmi »felejtés« azon változata ellen, amely hajlik a múlt bűneinek az elhallgatására, tagadására vagy indokoltként való beállítására, csak erős morális cezúra beiktatásával lehet eredményesen fellépni. Az igazságbizottságok által kialakított álláspont ugyanak­kor autoritatív vélemény arról, hogy miként kell értelmezni a múltak illetve, hogy mi­ként kell viszonyulni a közösség jövőjéhez, ami végső soron a történelmi és a jövőkép­zési narratívák fölött gyakorolt befolyással egyenértékű, és ilyenként fontos közösség­­építő, legitimitásképző funkciókkal jár együtt Szerencsés körülmények között az igaz­ságbizottságok munkájának az eredménye fontos szerepet tölt be a politikai kultúra fo­kozatos áthangolásában, a demokráciáról való gondolkodás befolyásolásában, illetve annak kihangsúlyozásában, hogy a rendszerváltást követően milyen változtatásokat kell eszközölni a történelem oktatásában és az állampolgári nevelésben. Az igazságté­­teli jelentések által feltárt adatoknak és a kialakított összképnek ugyanakkor megannyi konkrét elvárásnak kell megfelelniük: katarktikus erővel kell hatniuk a társadalom egé­szére nézvést, a múlt eseményeit illetően a megkérdőjelezhetetlen igazság képviselője­ként kell fellépniük; azonosítaniuk kell a múltbeli visszaélések elkövetőit és javasolni­uk kell a velük szemben alkalmazandó bánásmódokat; jóvátételi intézkedéseket kell kezdeményezniük a megdöntött rezsim áldozatainak és azok leszármazottainak a te­kintetében, a múlt eseményei fölött napirendre térő társadalmi megbékélés kiinduló­pontjának és elősegítőjének a szerepét kell betölteniük, és végül támpontokkal kell szolgálniuk a politikai átmenet intézményi berendezkedéssel kapcsolatos kérdéseinek tekintetében. Ezeknek az egymásnak gyakran ellentmondó, nehezen összeegyeztethető elvárásoknak és kihívásoknak azonban rendszerint nem könnyű megfelelni.” SALAT LEVENTE: A KOMMUNIZMUS ROMÁNIAI ÖRÖKSÉGE ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK ÚJ SOROZAT XIII. ÉVFOLYAM ■ 2008/1-2. (47-48.) SZÁM KOLOZSVÁR

Next