Magyar Konyha, 1998 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
Főzőhagyma: Világszerte a legelterjedtebb fajta. A magyar konyhában is ez honosodott meg. Sárgásvörös héjú, igen erős aromájú, olyannyira, hogy nyersen - főként vágás közben - még könnyet is csal a szemünkbe. Jól tárolható, sokáig eláll, ritkán romlik meg. Elsősorban levesekhez, fűszeres húsok készítéséhez ajánlható. Lilahagyma: Európában leginkább talán az olaszok kedvelik, de Erdélyben és nálunk is nagyon népszerű. Héja fényes liláspiros, néha kissé kékes, húsos, íze inkább édeskés, aromája enyhe, kellemes. Nyersen salátához, salátaöntetekhez, halakhoz érdemes felhasználni. Fehérhagyma: Nemcsak belseje, hanem külsejét borító héja is fehér. Édeskés enyhe íze leginkább a fokhagymáéhoz hasonlítható. Ennek a hagymacsaládnak a legkisebb és legfinomabb tagja a kerek ezüsthagyma vagy ismertebb nevén a gyöngyhagyma. Izraelből és Hollandiából importálják - többnyire konzerválva -, és üvegekben árulják. Nagyobbacska példányai olykor előfordulnak az élelmesebb zöldségeseknél. Ezt a fajtát előszeretettel saskkhagymának titulálják, mert a hússal együtt egészben húzzák fel a nyársra. Sonkahagyma vagy salotta: Némileg rokona a lilahagymának, de sokkal világosabb árnyalatú. Kecsesen hosszúkás formájú, rózsaszínű és vöröses levelei a füstölt sonka bőrének árnyalataira emlékeztetnek, emiatt a népnyelv sonkahagymának nevezi. Természetesen francia eredetű, az ínyencek kedvence, s elsősorban a mediterrán konyha büszkesége. Különösen jó kísérője, ízesítője a szárnyasoknak és a marhahúsoknak. Spanyolhagyma: Mint a neve is jelzi: Spanyolország a hazája. Enyhe aromájú, és meglehetősen nagy formájú, lédús hagyma. Ezért kitűnő saláta készíthető belőle, de remekül megtölthető, és általában minden olyan ételhez ajánlható, amelyhez sok hagymát kell használni. stoló Egy kis hó A világ legszebb hagymái a moszkva melletti Zagorszkban álló Mária mennybemenetele katedrális kupolái. Spanyolhagyma Fehérhagyma Főzőhagyma Lilahagyma