Magyar Könyv-Ház 1. (Posony, 1783)
9. Könyv. Barrere: Bouguer, Condamin Guiana, és Peru-felöl
Bors. Kreol nép Murnok«, 90 IX. Könyv. bővelkedik. Nagy ott a’ juh, és ökör tsorda. Katennának ólly jó izű a hala, hogy jobbat már a’ világon nem kivánhatni. Az oda vitt fák nem szaporodnak; de a’ kerti vetemény, melly Frantzia Országból plántáltatok, ’s vitetetett oda, de termékeny. Itt a’ citron, és narants igen bőven vagyon. A* szölö, ha a’ metszéssel arra alkalmaztatik, minden hónapban szüretet ád különös részeiben ; de a’ téli sok eső nem enged jó bort: egyébként jó a’ bora. p. 40. A’ borsot bőven keverik az halnak a’ levébe a’ lakosok, ’s ha eszi is a’ szájokat jónak tartják; az útra száritva viszik. Nem is szoktak a nélkül eledelt készitteni. Annak a’ neve nálak, Pimento; legjobb a’ Pimento Buk. Ide tartozandó a’ Kreol nevű nép. Kenyér helyett jobbára Koákkal élnek, az az, a’ Maniokdnak avagy a’ Mondiokának lisztével; azt meg szokás pirítani. Azt a’ pirított lisztet enni, és reá vizet inni, igy megelégedni gyakran, megszoktak Amerikában a’ Lucitánusok is. A’ ki ilyen ételhez italhoz szokik, nagy utakat eljárhat kevés útra-valóval. Egy marok elegendő egy ebédre. 18. hónap vagy 15. kívántatik arra, hogy raeg nevekedgyék, és megérjen. Fátskáját a’ földbe tűzik, abból olly gye-