Magyar Könyv-Ház 1. (Posony, 1783)

5. Könyv. Solis Mekszikumról

Solis. 47 száz nyakába keritté, ellenben a’ Tsá­­szár­ is ki­mondhatlan drága kis tsigák­­ból készített függőt helyheztete Kor­­tesznek nyakába. A’ tisztelés után Kor­­tesznek temérdek egy épület adatott szállásra, mellyben az egész tábora be­­tsületesen el­fért. Rendre sok szobák­­ból állott, mellyek sátor módra fel­­superlázott ágyakat, szőnyegekkel bé­­vont falakat, egy fából álló székeket, te­ly­es, diszes alkalmatosságot muto­gattak. Lett ez a’ be­költözés 1519­ esztendőben. Meg­látogatá nagy pom­pával még az nap a’ néki és emberei­nek adatott pompás ebéd után Korteszt a’ Tsászár. Ott le-ülvén ’s a’ Tolmná­­tsok által beszédbe eredvén, mondá a’ többi közt Motezuma: Felejtsük­ el mind a’ két részröl a’ felölünk való hir-hor­­dást. Titeket ki ilyeneknek mond, kiknek még a’ vad állatok­ is engedel­meskednek ;ki pedig gyilkosoknak vall; ’s hogy a­­ mi aranyunk nagy éhe szom­­ja vezetett kezinkbe ; de látom, hogy egyebekhez hasonló emberek vadtak. Fegyveretek, melly villámlást, és meny­­dörgést ereszt, ismeretlen értzböl ké­­szíttetett, ’s ollyanok talán mint a’ mi Zabortán nevű eszközink, mellyekben a’ levegő­ig be­szoríttatik, ’s ha ki­­eresztetik, az a’ mit ki lövell , nagy erővel a’ mit ér, a’ földre teritti. Hal­lót-Rettenetes nagy épű­let, Ur. 1519. dikeszt. Motezus­ma beszél­­getéseket í­­tés­szel, szél­ puska

Next